Equilor

Nekem már 8-kor fel kellett kelnem, mert a MetLife ügynöke ¾ 9-re jön értem, hogy menjünk az Equilor-ba.

Gyorsan elindítottam az új adag nagymosást és kértem Áront, hogy a fregoliról szedje le a megszáradtakat.

Ferenc kicsit korábban érkezett, de ez nem probléma, mert a zsíros kenyérrel és a kávéval együtt, időben leértem hozzá a parkolóba.

Hamar odaértünk és az ügyintéző délre végzett is velünk. Szerintem jól megközelítettük azt a megoldást, amivel nekünk nem kell megvennünk a lakóautót, hanem majd a befektetési hozamokból bérelünk minden alkalommal egyet.

Hazaérve megállapítottam, hogy Áron nem foglalkozott a rendcsinálással, nem szedte le a ruhákat a fregoliról – mondván, hogy azok még nem szárazok. Csak Internetezett.

Közöltem, hogy a ruhák megszáradtak, szedje le és utána kezdhettem teregetni a második kimosott adagot.

Lementem a CBA-ba és vettem két csirkecombot és ahhoz fokhagymás fűszerkeveréket és sütőzacskót. Feljőve előmelegítettem a sütőt 180 ॰C-ra és megszórva a fokhagymás bundával, néhány almagerezd kíséretében betettem a sütőbe, majd elkezdtem felmelegíteni a tejfölös zöldbab főzeléket.

Kettőkor tálaltam, de Áron közölte, hogy még nem jön ebédelni, mert nem éhes. Persze, hogy nem, mert reggel óta, csak a rágcsát eszi, és a ragacsot issza. Mondtam, hogy akkor mind a két feltálalt adagot dobja ki a WC-be, én sem kérek ebéd et.

Lementem az autóhoz és felszereltem a csomagtartót, hogy mire Emőke megjön, legalább az készen álljon az ágyszállításra.

Hiába javult meg a hangulat közöttünk, és már az ebéd nagy részét is megettük, amikor Emőke hazaért, ő borult ki a legjobban azon, hogy indulnunk kellene az ajándék heverőért és bár Áront egykor felhívta, hogy ötre legyen úgy rend a szobájában, hogy az új ágy megérkezhessen.

½ 6-kor, a legnagyobb dugóban sikerült elindulnunk Mátyásföldre. Egy óra alatt értünk a megadott címre, mert az IGO javasolta útvonalon útépítés miatt kerülőt kellett tennünk.

Klári (Emőke kolléganője az egyetemi laborban) és a férje kedvesen fogadtak és ripsz-ropsz feltettük és lekötöztük a heverőt az autó tetejére. Kláriék nem fogadtak el pénzt a szinte teljesen új, ágyneműtartós heverőért. Emőke feladata lesz valamilyen kis ajándékkal viszonozni a kedvességüket.

Hazafele már csökkent a délutáni csúcsforgalom és az útelzárás sem zavart minket. A heverő felcipelése nem volt egyszerű. Emőke és Áron nem engedték, hogy én vigyem a nehezét. A heverőt azért is nehéz volt bevinni Áron szobájába, mert ott még mindig nagy volt a rendetlenség. Ráadásul én nem értettem egyet Áron szobaelrendezési tervével, de ráhagytam. A balhé Emőke és Áron között valamelyest csitult, amikor Áron átvitt egy doboz desszertet és mondta „Apa azt üzeni”, hogy ne haragudjál.

Bekaptam két unikumot és lefeküdtünk.

Postrader

Már ½ 5-kor felébredtem és nem tudtam tovább aludni.

Felmentem a net-re. Befejeztem a hétfői blog bejegyzést. Egyébként úgy döntöttem, hogy miután átmenetileg elvonultak felettem a fekete felhők, az ideiglenes napló darabokat fokozatosan be fogom másolni a publikus blog oldalra.

Felhívtuk Nóra nagyit és arra próbáltam rábeszélni, hogy a tegnap hűtőbe tett két főzelékből az egyiket melegítse meg magának ebédre.

Reggelire csak egy szelet zsíros kenyeret ettem, rajta két szelet felvágottal, amihez Áron nekem is vágott a zöldpaprikájából és hozzá egy kis csupor tejeskávét.

Áronnal abban egyeztünk meg, hogy egyszerre indulunk a városba, de mindenki csak a saját célja felé. Ez a busz végállomásig látványosan működött, de ott már külön buszra szálltunk. Ő a Kelenföldi végállomásra menő 8E-re, míg én a Nyírpalotaira szálltam.

Áron feladata az volt, hogy a gímiben megvegye a szeptemberi ebédjegyet és intézze az adminisztratív dolgait, én pedig a World Auction-hoz tartottam tárgyalni.

Böbe doki nagyon kedvesen fogadott, majd behívta a Ferit, hogy röviden foglalja össze a fejleményeket a Postrader-be. Nekem tetszettek az eredmények és a fejemben már kerestem is, hogy én hogyan tudnék ezen a szekéren még tolni egyet. Közben persze az is érdekelt, hogy ha már két piacon is befektettem, akkor mikor lehet kinyitni a „meleg víz” csapot.

Amikor hazaértem Áron már nagy pakolásban volt, de még nem jutott a végére. A legnagyobb baj az, hogy miközben több garnitúra lakáskulcsot hagyott el, közöttük volt egy „mester” kulcs is és másolni csak arról lehetett volna.

Nekirugaszkodtam a második mai feladatnak. A Telenor átmenetileg letiltotta Áron SIM kártyáját, mert az SMS-ben kapott felszólítás ellenére még nekem sem szólt, hogy számla elmaradása van. Minden dokumentumot összeszedtem, még Citi Bank oldalakat is kinyomtattam és úgy vonultam be a MOM plázában lévő Telenor Ügyfél szolgálatra. Hosszú rábeszélésembe került, hogy Áron hívószámát ismét aktiválják.

Ha már ott voltam, akkor vettem két adag sajttal töltött „borzas” rántott csirkemellet salátával. Az egyiket „Eat in”, a másikat Áronnak „Take away”.

Hazatérve elindítottam egy nagymosást és elkezdtem Duolingózni. Emőke is megjött és próbálta rábeszélni Áront, hogy mielőbb csináljon rendet a szobájában és főleg az íróasztalán, mert holnapután évnyitó. Ha Áron szeretné, akkor ebben szívesen segítek neki.

A huzika eladó sorba kerül

Manna már ½ 5-kor, a legmélyebb álmomból azzal keltegetett, hogy ő le szeretne menni. Hülye macska, ez nem ért volna rá 8-kor? Lementem vele a kapuig.

Reggelire a szalonnára sütött tükörtojás mellé elővettem az útra készített szendvicseket, mellé Áronnak hideg tejet, magamnak pedig tejeskávét.

Áront kértem ugyan, hogy jöjjön velem a Hollakó-hoz, de ő a szoba rendcsinálásra hivatkozva inkább otthon maradt. A rend kedvéért kiiktattam a routert és úgy indultam el a szerelvénnyel. Még a mikrót, egy 220 V AC/12V DC nagy teljesítményű tápegységet kimentettem. A Hollakó-nál már vártak. Megírtuk a bizományosi szerződést, átadtam a forgalmit, a törzskönyvet és a kulcsokat és már jöttem is haza.

Áronnak jót tett, hogy nem volt Internet, megértette és bár még nincs minden készen, de sokat haladt a szoba rendjét illetően.

Elindultunk a Nóra nagyihoz. Vittünk neki mind a két mélyhűtött kajából (tejfölös, kapros tökfőzelék, zöldbab főzelék) és a szeletelt kenyerünk felét.

Nagyi örült nekünk, de nincsen jól. Éjszakai rosszullétre panaszkodott, de a Csák doktornővel még mindig nem vette fel a kapcsolatot. Egyre inkább azon vagyok, hogy ezt is a saját kezembe veszem. Megnéztem, hogy mik hiányoznak a hűtőből, majd lementem a sarki üzletbe és hoztam fel neki néhány dolgot. (sonka, virsli, paradicsom, pogácsa)

A beérkező levelek, számlák és befizetni való felszólítások között megdöbbentem az OTP részletes havi elszámolásán. A kisebb 4-5000.- forintos vásárlási tételek (Gyógyszertár, CBA) mellett olyan magas készpénz felvételek történtek, amiről a nagyi nem tud és nem is tudja, hogy kinek adta oda a hitelkártyáját. Ennek most egy mozdulattal véget vetek. Hagytam ott 10.000.- forintot Icának a csütörtöki takarításra és még 10.000.- forintot, hogy a Nagyi ne maradjon egy fillér nélkül. Egyebekben közöltem vele, hogy a bankkártyát elviszem, és ha valaki tőle akar bármire pénzt kérni, az engem hívjon fel és majd én eldöntöm, hogy kifizetem-e vagy sem. Szeptemberben már nem lesznek ilyen magas pénzfelvételek.

Délután felvittem Ilinek a LED lámpák dobozát, hogy Csilla, abból kedvére válogasson. Beszélgettünk a férje temetéséről és a Nóra nagyiról, közben bekaptunk egy unikumot, majd lehoztam a javítani való székét.

Amikor Emőke hazajött, még összeült a családi kupaktanács. Beláttam, hogy Emőkének abban igaza van, hogy a nagyi bankkártyáját már korábban magamhoz kellett volna venni.

Ezzel egyidejűleg Emőke megkapta az én PayPass-os CitiLife kártyámat, amivel nem tud ugyan sokra menni, mert készpénzt nem tud vele felvenni, de legalább néhány helyen itt a Gazdagréti téren is (CBA, Gyógyszertár, BKK automata) elfogadják és ez neki némi segítség, amíg állás nélkül lesz.

A tanácskozás végén volt egy kis bőgés is, amikor kiderült, hogy Áron már hónapok óta nem találja a lakáskulcsát.

Vacsorára megmelegítettem néhány karika rántott cukkinit.

Duolingó.

Hazahozzuk a huzikát

Felkelés után el kellett mennem a Dobos ABC-be, mert elfogyott a kenyerünk és túl a reggelin Áronnak is akartam készíteni szendvicseket az útra. Vettem még pulyka párizsit, felvágottat és egy nagy üveg Cappy üdítőt.

Reggelire 3 szelet szalonnán sütöttem tükörtojást, hozzá behoztam a kertből egy paprikát és egy marék lucullus paradicsomot.

Elkezdtem teljesen kirámolni a huzikát, mert a Nagy úrral azt beszéltem meg, hogy viszem hozzá az apró hibákat kijavítani és egy eladási megbízással ott is hagynám nála. Rengeteg cucc volt benne, amiket ki kellett rámolni. Több mint egy órát, csak hordtam ki belőle a cuccokat.

Amíg én cuccoztam, addig Áron igyekezett rendet csinálni a bélyegező szobában.

Csak utána jött a nagy kérdés, hogy hárman (Áron, a mover és én) ki tudjuk-e tenni a lakókocsi szűrét az utcára? A tám kerékkel kellett egy kicsit bűvészkedni, mert az teljesen elmerült a puha talajban. Végül, amikor hárman nekirugaszkodtunk, szinte elsőre kigurult az utcára. A WC tartályát is kiürítettem és utána alaposan kislagoztam.

Nem sokkal 5 óra előtt tudtunk elindulni Gazdagrétre. Útközben felhívtuk a Nóra nagyit, hogy mit szólna ahhoz, ha holnap késő délelőtt meglátogatnánk és vinnénk neki néhány dolgot (paradicsomot, paprikát, zöldbab főzeléket, tejfölös, kapros tökfőzeléket stb.)? Nem egykönnyen, de végül sikerült egy parkolóhelyet találni Gazdagréten a hosszú szerelvénynek.

Este a mélyhűtőből elővett rántott és megmelegített cukkínivel próbáltam Áront kínálni, de nem volt vele sikerem. Este összepakoltattam Áronnal mindent arra az esetre, ha el tudom intézni, hogy beférjen a holnap kezdődő Gólyatáborba. Fel is hívtam a tábort vezető tanárt, de ő hajthatatlan volt. Még azt a megoldást is felvetettem, hogy ha valaki az utolsó percben a tábort lemondaná és a Déli pu.-ból, az induláskor minket felhívna, akkor mi pár perc alatt elérnénk a vonatot a Kelenföldi pályaudvarnál. Rugalmasság nulla.

A dolgos nap nem maradt időm Duolingózni.

Zöldbab főzelék és rántott karaj

A szokásos késői ébredés és felkelés után vita azon, hogy Áron jöjjön-e velem a piacra vagy sem. Ha nem jössz, akkor én sem megyek – mondtam. Nagy morgások közepette elszakadt az Internettől és jött, de a morgást a piacon sem hagyta abba, csak már menjünk haza.

Vettünk két doboz tartós tejet és egy tejfölt, egy kiló zöldbabot, sütni való szalonnát, csirkelábat és szívet.

Áron otthon elkészítette mind a kettőnknek a meleg szendvicsét, én pedig szedtem hozzá paradicsomot, újhagymát és fokhagymát és melegítettem hozzá egy tejeskávét.

Átutaltam az AEGON-nak a féléves casco-t. A fűtés automatikához használt Domino kártya egyenlegfeltöltést nem tudtam úgy elvégezni, hogy az csak október 6-ától kezdje számolni a 180 napos rendelkezésre állást.

Elkezdtem a mai Duolingót, de az már most látom, hogy a nap nem lesz elég az egyéb feladatok elvégzésére.

Későn mentem a hentes boltba és már elvileg zárva volt, de azért megkönyörültek rajtam és adtak egy nagy darab csont nélküli karajt, amit azután otthon felszeleteltem, kiklopfoltam és jól megfűszerezve (só, bors, fokhagyma) bepaníroztam. Áron annyiban segített, hogy a szeletek egy részét, amit alufóliába csomagoltam felcímkézve egy dobozba rakta és eltette a mélyhűtőbe.

A zöldbabot megtisztítottam és feltettem főni, miközben elmentünk egyet úszni a Dunába. Áron csak keveset, de én egy órát úsztam. Nem lehetett semmilyen kifogásunk a vízre. Nem volt hideg, nem volt meleg, nem volt piszkos, finom volt, mint a Duna.

Amikor visszajöttünk már semmi dolgom nem maradt, mint bekapcsolni a fritőzt, közben behabarni a zöldbabot liszt és tejföl keverékével és megsütni a karajokat.

Az ebéd (de már vacsorának is beillett) finomra sikerült.

A nagy locsolás után még Duolingó, online sakk és eltettem magam holnapra.

bővül a munkanapok száma

Szokásos későig tartó lustálkodás után reggeli. Áron örömére sok-sok bundás kenyér, neki egy csupor hideg tejjel nekem meleg tejeskávéval. A bundás kenyérhez a kertből frissen szedett újhagyma, paprika és paradicsom, meg egy gerezd vásárolt fokhagyma.

Áronnak a rendcsinálás nem nagyon megy, helyette az Internet.

Én is be vagyok kapcsolva a notebookkal. Intézem az elmaradt átutalásokat, megírom a történteket, csinálok 60 pontot a Duolingó-n és megírok néhány email-t.

 Dél körül elgurulok a Dabi Vegyesboltba, tejért és főtt-füstölt tarjáért, majd az ital discont-ba egy üveg unikumért. Közben ott is és a piaci Vegyesboltban is kiragasztok egy korrepetálási hirdetést. Áronnal megbeszélem, hogy Emőkének szeptember 1-től nincs munkahelye és, hogy emiatt ne izgassa magát és nyugodtan tudjon lediplomázni, mi miként tudunk ezen segíteni. Ettől kezdve nem három fős a családunk (Nóra nagyi, Áron meg én), hanem négy fős, és ha többet akarunk költeni, akkor többet is kell dolgozni. Ezért az a leghelyesebb, ha a keddi Budapesti munkanapot kibővítem egy szombati Dömsödi munkanappal. Áron ezzel teljesen egyetértett.

Manna kapott egy adag nedves kaját. Azonnal bevágta és ment ki csavarogni.

Nagy úrral megbeszéltem a huzika javítását és eladását, mert kezdődik az új „lakóautó” projekt. Ha össze is gyűlik a rávaló, egyáltalán nem biztos, hogy veszünk egyet, lehet, hogy a pénzt befektetjük és a hozamából mindig bérelünk.

Józsi átjött és elkérte a fűnyírónkat, mert az övé a javítóban van.

 Kora délután megpucoltam és felkarikáztam egy cukkinit, majd besózva félretettem állni. Közben mind a ketten folytattuk a rendcsinálást. Két óra múlva nekiláttam a cukkini karikákat bepanírozni és kisütni. Nagyon finom lett és majonézzel fogyasztottuk.

Sikerült kinyomoznom, hogy a fűtés automatikában a Domino SIM kártyának meddig érvényes az üzemideje (2016.10.06), de ezt is csak úgy tudtam meg, hogy kiszerelve az automatikából, betettem Áron mobil telefonjába és felhívtam a 1777-et.

Ma nem hagytam ki a locsolás. Igaz, hogy már sötétben, de egy órát locsoltam.

Tíz óra után feküdtünk le.

Kártyafüggetlen Samsung

Ma mind a ketten nagyon sokáig aludtunk. Nekem is csak annyi mentségem volt, hogy hajnali ½ 5-kor felébredtem és mivel nem tudtam újra elaludni, ezért bekapcsoltam a notebookot.

Ébredés után felhívtam Bélát, hogy érdeklődjek az egészségi állapota felől. Egy hete műtötték és már hazaengedték, szerencsére minden sikerült és bár lábadozik, még hat héten keresztül, de jól van.

A nap hétágra süt.

Elkészítettem (délidőben) a reggelit, majd húsz percet vártam, amíg Áron el tud szakadni az Internettől. Ennek ma pontot fogok tenni a végére. A főtt virslit sem ette, csak betolta. Se kenyér, se paradicsom, paprika, újhagyma, fokhagyma és már fel is állt a reggeliző asztaltól.

Felmentem kinyomtatni néhány aktuálisan fontos dokumentumot. Többek között a „Szülői nyilatkozat”-ot Áron Gólyatáborához, a Solar_Bilanz-ot Juditnak, hátha ő is szeretne vezetni egyet és a hirdetőtáblákra ragasztandó Korrepetálási hirdetéseket.

A nyilatkozatot kitöltve odaadtam Áronnak, hogy tegye el jól, mert hétfőn át kell adni az új osztályfőnöknek.

Átmentem G. Lacihoz, aki közölte, hogy nála rendesen működött a grillsütő. Elhoztam és elhoztam vele egy Telenor-os Samsung GT_E 2200 típusú mobiltelefont, amivel az lett volna a feladatom, hogy tegyem kártya függetlenné. Keresgéltem a Google-ban erre megoldást, de nem jártam sikerrel.

Útközben beugrottam 2 liter tartós tejért a Dabi Vegyesboltba és ott is kiragasztottam egy korrepetálási hirdetést (kedd-Budapest, szombat-Dömsöd).

A Polgármesteri hivatalban is kitettem egy tace pao-t és indultam haza.

Este még ettünk meleg szendvicseket, de a nagy locsolás ma is kimaradt

Tök

Szokás szerint későn keltünk és még későbben reggeliztünk.

Kimentem a kertbe gazolni, de Áront nem tudtam rábeszélni, hogy segítsen, mert őt csak az Internet érdekli.

Ebédre azt terveztem, hogy készítek egy tejfölös, kapros tökfőzeléket és arra is rádobok egy kis sültkolbászt.

Elvégeztem a Duolingó napi 60 pontját, Áron pedig végzett néhány felhúzódzkodást a gyűrűn.

Egy kicsit keveselltem, kicsinek tartottam azt a tököt, ami itthon volt, de azért átküldtem Áront Bénihez, hogy kérjen tőle egy kis kaprot. Áron kapott is, majd egy pár perc múlva megjelent Béni is és hozott egy nagyobb tököt, amit rögtön rágyalultam a tálban az előző adagra. Nem tudni, hogy Béni honnan találta ki a problémát, de jól esett.

A tejfölös kapros tökfőzelék, rajta a sült kolbásszal nagyon jóra sikerült és még annyi maradt, hogy egy-egy nagyobb adagot el tudtam tenni a mélyhűtőbe Emőkének és a Nóra nagyinak.

Nem is értem, hogyan történhetett, de már besötétedéskor jöttem rá, hogy elfelejtettem locsolni.

Fekete nap, de a végén napsütés

Ez nem lesz egy piros betűs ünnep a naptáramban. Az éjjel arra ébredtem fel, hogy Leó kijárt hányni. Úgy látszik, hogy a nagyon csípős, nagyon fokhagymás kaja megviselte a gyomrát.

Az első időellenőrzés, amit még félálomban tettem 7:06-ot mutatott, tehát időn beül voltam. Még arra is volt időm, hogy megborotválkozzam, és mindenből tisztát vegyek. Amikor Emőke ½ 8 körül átjött, akkor még nem volt rajtam sok ruha, mert nekem csak ¾ 8-kor kell indulnom. Félve hagytam itt alva a fiúkat, de egyszer majd csak megjövök.

¾ 8-kor szálltam fel a 8E buszra, majd M4 M3 és egy kis séta a klinika felé. ½ 9-re be is tudtam jelentkezni a Beteg Felvételin. Utána türelmes várakozás. A nővérek fele szabadságon van, a másik fele elment külföldre dolgozni. Nagyon lassan kerülök sorra. Már több mint két órája ülök itt, úgy, hogy a korábban megbeszélt időpontra jöttem. Az időt arra használom, hogy fejben kidolgoztam a lakóautó projektemnek a B. verzióját. A rendelkezésre álló összeget be kell fektetni. Utána (kost was es wolle) kerül, amibe kerül, minden alkalommal bérelni kell egy lakóautót a befektetett összeg hozamából és akkor nem engem terhelnek  a fenntartási költségek, a kötelező biztosítás, a súlyadó, a szervizek, az olajcsere, az elkopott gumik cseréje, a kétévenkénti műszaki vizsga stb. és nem nálam amortizálódik a jármű.

A tükrözéstől nagyon be vagyok szarva, így minél később kerülök sorra, annál jobb. Legszívesebben annak örülnék, ha H. András adjunktus úr kiszólna, hogy maga menjen haza, igyon meg egy Unikumot az egészségemre és csak egy hét múlva jöjjön vissza. De nem így történik. Egyszer csak szólítják a nevemet és a vizsgálat elkerülhetetlen. Olyan szar, hogy ennél rosszabbat el sem tudok képzelni. Úgy teszek, mintha egy bátor férfi lennék, holott egy gyáva fos nyúl vagyok. Megcsinálta túléltem. Utána rögtön elmentem pisilni, mert tudom, hogy ha nem megyek, nem kérdez semmit csak jön.

Nemsokára beszólítanak és az adjunktus úr közli, hogy a hólyagban semmi rendelleneset nem találtak. Megírja a diagnózis és közli, három hónap múlva újra megnézi. „Három hónap az nagy idő, addig még az oroszlán is megdögölhet”. (Karinthy Frigyes után szabadon).

Csak kiváltom az antibiotikumot, amit három napig reggel-este szednem kell és rohanok haza. A Gyógyszertárban még megengedték, hogy kivételesen náluk pisiljek.

Mire hazaértem, már sem a Norciék, se a Microsoft nem voltak elérhetőek. Szerintem dél körül indulnak.

Áront megkértem, hogy mint három napja kérem, csináljon rendet a szobájában és tegye élhetővé a konyhát is. Bár ez nem sikerült tökéletesen, mi azért nemsokára indultunk.

Az első állomás a TESCO, pedig nincsenek visszaváltandó göngyölegeink.

Áron javaslatára bent először elmentünk valamit ebédelni. Ő egy nagy szelet pizzát vett, én pedig Gung Bao csirkét a kínaiban. Vettünk sütni való kolbászt, csirkeaprólékot, leves zöldséget és sokféle italt.

Nagyon gyorsan végeztünk és már indulhattunk is tovább Dömsödre.

Még javában sütött a nap, amikor leértünk, ezért én azonnal felkaptam egy fürdőnadrágot, bekaptam egy unikumot és irány a Duna. Áron is követett a stégig, de ott közölte, hogy túl hideg a víz, pedig csak sportos volt a hőmérséklete. Majdnem egy órát úsztam és amikor kijöttem tüzet raktam a kúp alatt és feltettem a kőre két szál sütni való kolbászt.

Ez némi kenyérrel és hordós káposztával vacsorának is beillett.

A fiúk Gazdagréten randalíroznak

Nem nézek könnyű nap elé. A fiúk még alszanak, de én már készítem a reggelit.

Áront megkértem, hogy menjen le és hozzon tejet, tojást és Chocapic-et. Mindenkinek a kívánsága szerint tálaltam. Most Leó sem kéri a múltkori kedvencét a sült szalonnára ütött tükörtojást. A mikróban megmelegítettem a hot dog tortát és szeletenként kínáltam, de csak Arti és én ettük a többiek, meg csak a Chocapic-et tejjel. A fiúk egész délelőtt a lakásban játszottak, mivel odakint zuhogott az eső. Áront még egyszer leküldtem a CBA-ba, hogy hozzon tejfölt és petrezselymet az ebéd készítéséhez.

Nekiálltam a kétféle köret készítéséhez a kövön sült és most a mikróban megmelegített oldalashoz. Az egyik köret petrezselymes krumpli, a másik a tejfölös zöldbab volt.

Norci felé rossz hírem van. Amíg Norci azt mondta, hogy a zöldbab főzeléket nem szeretik, addig nálam az utolsó szemig elfogyott és azt mondták, hogy ilyen finom zöldbab főzeléket még életükben nem ettek. Utána Áron elvitte fagylaltozni őket, de Arti a lelkemre kötötte, hogy vacsorára készítsek buffallói csípős csirke szárnyat.

Áron lement velük fagylaltozni. Kértem, hogy nekem is vegyen fagyit és visszafele jövet vegyen csirke szárnyat. Nekem nem hozott fagyit és csirke szárnyat sem vett.

Ekkor lementem én és beszereztem mindent, ami a buffalóihoz szükséges. Áront megkértem, hogy rámolja ki a mosogatógépet és vigye le a szemetet.

Arti nagyon szívesen segített a vacsora elkészítésében. Beindult a csapatmunka. Arti pucolta a fokhagyma gerezdeket a kenőcshöz. Én készítettem a kenőcsöt (ketchup, paradicsom konzerv, Unicum, sör, só, bors, méz, citromlé, szójaszósz fokhagyma, és még ezer más, amit melegen kellett összefőzni). Utána következett a paprikás lisztben való bepanírozás, amit megint az Arti végzett és a jöhetett a fritőzben való elősütés.

Közben persze én titokban készítettem egy fejes salátát cukrozott citromlével.

A vacsorára ötödiknek meghívtuk Emőkét is. A nagy zabálással mindent elpusztítottunk az utolsó cseppig.

Az én egyetlen problémám, hogy holnap, amikor megyek a tükrözésre, hogyan tudom elkerülni, hogy közben a fiúk ne gyújtsák fel a házat.

Elhozni a három fiút Horányból

Bár elég későn keltem, de addigra már egyeztettem Norcival, hogy mikorra megyek és, hogy miket készítsek nekik kajákat, mára és holnapra.

Felemeltem a Duolingó adagot 50 pontról 60-ra és el is kezdtem.

Gyorsan megreggeliztem és munkához láttam. Először a tüzet gyújtottam meg a kúp alatt. Elővettem a mélyhűtőből a két hete pácolódó sertésbordát és feltettem a kőre sülni. Közben persze állandóan pucoltam a zöldbabot, de úgy tűnt, hogy soha nem érek a végére.

Eredetileg az volt a terv, hogy délben indulunk és kettőre odaérünk Horányba, de egy idő után írtam a Norcinak, hogy csúszunk és még az is jó, ha háromra odaérünk.

Gyorsan összepakoltam mindent, arra is felkészülve, hogy délután még a Nóra nagyinak is szeretnénk sok mindent vinni. Becsomagoltunk hat doboz mélyhűtött konyhakész zöldbabot és sok almát, paprikát, paradicsomot, zeller levelet és egyebeket. Külön csomagba került a kövön sült sertésborda és minden más.

Áginak egy eldugott helyen eltettem a kulcsokat, Mannát is bezsuppoltuk és indultunk. Dömsödtől Horányig hosszú volt az út. Ha nem is kettőre, de három körül odaértünk. Norcit hívtuk, de ő éppen telepi lakógyűlésen volt és Leó meg Arti a Vörös Meteor étteremben vártak minket. Mire odaértünk, ők már rendeltek, de mi is hamar csatlakozhattunk. Áron egy rántott sajttal én pedig egy rántott borjúlábbal tudtam megtoldani a rendelést.

Miután nagyon bezabáltunk, hátra volt még Leó és Arti összecsomagolása. Norcit sajnáltam, mert az itt maradottakat neki kellett összecsomagolni.

Bár a Nóra nagyinak eredetileg délután négy órai érkezést ígértünk, de négykor még el sem tudtunk indulni a három fiúval. Norcitól elbúcsúztam és indultunk. Újabb hosszú út várt ránk. Útközben felhívtam Nóra nagyit, hogy négy óra helyett kicsi csúszással hatkor fogunk érkezni. Nóra nagyi emlékezet kihagyása miatt azt mondta, hogy: „Hát erről eddig nem volt szó”.

Amikor megérkeztünk, nagy nehezen bejutottunk a nagyihoz és kirámoltuk azokat a cuccokat, amiket neki hoztunk: Cukkini, padlizsán, paradicsom, paprika, zeller levél és két doboz mélyhűtött, de konyhakész zöldbab. Amikor búcsúztunk, akkor persze reklamált, hogy „máris mentek?”

A Gazdagréti téren megtörtént a szoba elosztás. Áron kérte, hogy én aludjak az ő szobájában és ők hárman az enyémben. Emőke, Leó, Arti Áron és Manna lementek a parkba Emőkével. Arti felmászott a fára és egy vízszintes ágra kapaszkodva gyönyörű húzodzkozást mutatott be.

A fiúk este még átlátogattak Emőkéhez.

A fürdésre és lefekvésre csak késő este került sor.

Egyedül, árván Dömsödön

Reggel ½ 5-kor nagy vitám volt Mannával, mert én úgy gondoltam, hogy hagyjon még aludni, Ő meg máshogy gondolta. Engedtem az erőszaknak, felkeltem és lementem vele. Lent kinyitottam az ajtót, mire közölte, hogy ő nem is szeretne kimenni, csak azért jött le, hogy körül nézzen, milyen kaják vannak neki feltálalva. Nagyon pipa lettem. Visszafeküdtem, hátha sikerül újra elaludnom. A biztonság kedvéért becsuktam a hálószoba ajtaját, nehogy még egyszer megpróbáljon zaklatni a pihenésemben.

Végül 8 óra után ébredtem és még reggelizés előtt elindultam a piacra. Szombat ellenére nagyon gyér volt a felhozatal, mert augusztus 20. miatt ma tilos az árusítás. Nekem azért sikerült egy dobozos tejet venni a piaci vegyesboltban.

Vittem a másik virágosnak két érett korban lévő smaragdfa palántát.

Visszatérve a bázisra elkezdtem sütni a leveles tésztába zárt virsliket. A virsliken kívül sajtok és mustár és kovászos uborka volt bebugyolálva, a tetején pedig tojás máz. Hogy türelmesebben várjam, amíg  ez a hot dog torta megsül (20 perc), kimentem a kúp alá és előkészítettem a zöldbab csomagokat a mélyhűtésre. A torta fantasztikus lett, de olyan tömény és laktató, hogy két szeletnél több nem fért belém. Megittam hozzá egy nagy bögre tejeskávét, majd folytattam a zöldbab projektet. Mondhatom, hogy sziszi-fuszi munka. Közben felhívtam Nóra nagyit és meglepően jó hangulatban találtam. Megbeszéltem vele, hogy holnap délután felugrunk egy pár percre, csak hogy lássa a három fiút és viszek neki is egy pár dolgot a kertből, többek között konyhakész zöldbabot.

Délben került sor a lakókocsi konyhai szemöldök fájának a rögzítésére és a grillsütő kirámolására, hogy elvihessem G. Lacinak.

Folytattam a zöldbab pucolását, de még nem látni a végét.

Átvittem Laci bácsinak a grill sütőt. Nem voltak ugyan otthon, de azért ott hagytam az ajtajuk előtt. Juditékhoz is be akartam nézni, de ők lehet, hogy még Győrben vannak.

Otthon bekaptam egy karika sült cukkinit, meg egy darabkát a hot dog tortából és utána átmentem Gabikáékhoz. Egy kávé mellett beszélgettünk, de közben rám csörgött Anika, hogy otthon vagyok-e, mert átjönne. Mondtam neki, hogy tíz perc múlva otthon leszek.

Mire hazamentem már jött is és egy nagy zacskó mindenfélét hozott a kertjükből. Megint mondtam neki, hogy én nem ellenszolgáltatásért fordítottam le németre, amiket kért, de hajthatatlan volt.

Nekiláttam, hogy végre befejezzem a zöldbabpucolást. Meg se számoltam a teli dobozokat, csak vittem sorba őket a mélyhűtőbe.

Nagy locsolás következett, mert egy pár napig nem fogok tudni lejönni. Csak abban reménykedem, hogy hétfőn jön egy zuhé.

Ági új otthona

Reggel a Norcival azt beszéltük meg, hogy vasárnap délután megyek a fiúkért (Áron, Leó és Arti) és viszem őket Gazdagrétre, ahonnan majd ő veszi fel kedden délelőtt Leót és Artit, mert indulnak haza Bristolba. Így könnyebb nekik Horányban összepakolni mindent.

Elvégeztem a mai napra rendelt Duolingót. Megmustráltam a kertünk növényzetét. A csemete smaragdfa a homlokomig ér, a paradicsomok pedig elkezdtek pirosodni.

Délben megettem egy tányér csirkelevest, majd nekikezdtem az ígért munkáknak. A Jancsi kályhának vágtam fel fát a rövidebbekből és azokat felhordtam, hogy majd ne a téli hidegben kelljen ki-be járva felvinni.

Régóta ígérgetem magamnak, hogy az éléskamrában a két polc közötti, csak ferdén odarakott polcot véglegesre rögzítem. Na, ma erre is sor került. Egy párnafát szabtam le és megcsiszolva, kifúrva felerősítettem a polc állvány oldalára, a ferdén odatett polcot pedig ráragasztottam.

Délután átmentem megnézni Ági új otthonát (albérletét), ahol a ház körüli munkákért lakik. A ház és a kert olyan nagy, hogy abban kora reggeltől késő estig sem tud unatkozni. Kaptam tőle egy nagy cukkinit és szedtem magunknak sok zöldbabot. Itthon elkezdtem a zöldbab pucolását, mosását, porciózását és utána kerestem neki helyet a mélyhűtőben.

Vacsorára megpucoltam egy cukkinit. Felszeletelve besóztam és egy óra múlva kisütöttem. Eredetileg rántva szerettem volna, de nem találtam zsemlemorzsát, így azután párizsiasra sikerült. Majonézzel tálaltam, de a felét sem tudtam megenni olyan laktató volt. Unikum és sör segítette a „nehéz” vacsora emésztését. Utána nagy egyórás locsolást rendeztem.

Pihenés címén megírtam a mai nap történését.

Anika oklevele

Manna már kora hajnalban kikövetelte a szabadságát, de utána még sikerült visszaaludnom.

Borongós reggelre ébredtem, de délelőttre már kitisztult az ég. Kései reggeli gyanánt egy tányér csirkelevest melegítettem meg.

Próbáltam összeírni a mai Todolist-et, mert sok minden az eszembe jutott, de nem szeretnék közülük egyről sem megfeledkezni.

Norcival is beszéltem, hogy megvan-e még a fiam.

Anika oklevelének szkenneléséhez rendeznem kellett a notebook és a Wifi-s nyomtató közötti kapcsolatot. A siker után elküldtem az eredményt Anika kapcsolattartójának.  Az eredeti oklevelet és a fordítás nyomtatványát pedig átvittem Anikának.

A rakott krumpli maradékának felét megmelegítettem ebédre, a többit pedig eltettem a mélyhűtőbe.

Befejeztem a napi Duolingó adagot.

Felhívtam Nóra nagyit és neki is ígértem csirkeaprólék levest.

Manna bejött, de közölte, hogy csak az aprólék miatt jött be és utána újra szeretne kimenni.

Áron nélkül kihalt és üres a ház.

Éjszaka nagyon esett az eső. Ha azt előre tudom, talán nem is locsoltam volna. Reggel az első dolgom az volt, hogy beengedtem Mannát. Rögtön odament a kajájához, majd feljött és nyugtázta, hogy most lustálkodás következik. Én csak egy szelet kenyeret és egy bögre tejet kívántam. Áron nélkül kihalt és üres a ház.

Aztán az eső megint rázendített, amit nagy dörgés, villámlás kísért. Égszakadás, földindulás. Vajon a gyerekek mit tudnak ma kezdeni Horányban ezzel a rossz idővel.

Elkezdtem a napi Duolingót, miközben láttam, hogy a Berni engem mindig leelőz.

Felhívtam Nóra nagyit. Jól van csak a jobb szemét nagyon fájlalja. Megígértettem vele, hogy ma felhívja a Csák doktornőt.

A lustálkodás mellett még délelőtt odatettem a zöldséges csirkelevest főni.

Közben Anika csöngetett és megkért, hogy fordítsam le és küldjem ki a munkáltatójának Ausztriába az oklevelét. Át is mentem az oklevélért és közben egy jót dumcsiztunk Bénivel és vele is.

Ebédre megettem egy nagy tányér csirkeaprólék levest és Mannának is juttattam rendesen az aprólékból. Nagyon finom lett. Nem is tudom, hogy Áron mit tud ezen nem szeretni.

Délután befejeztem a napi Duolingót, egy kicsit pihentem, majd elvégeztem az Oklevél fordítását.

Felvesszük Leót és irány Horány!

Manna hajnali ½ 5-kor kezdte a böködést, hogy engedjem le. Egy darabig ellenálltam és a takaróval próbáltam zárni a szöget, de azután feladtam, köpenyt, papucsot vettem fel és levittem.

Áront nem kellett kelteni, mert már hétkor felkelt. Manna után Áronnal kellett megküzdenem, mert ő legszívesebben már 8-kor elindult volna. Készítettem három szendvicset, Áront pedig kértem, hogy kicsit rakjon rendet a szobájában, rámolja ki a mosogatógépet és pakolja be a Dömsödi gyümölcsöket a zacskóba, mert azokat is visszük Horányba.

Én is összeszedtem magam, kiszellőztettem, beágyaztam és nem sokkal 9 óra után indultunk. Amikor a két flakon vízzel meglocsoltuk a smaragdfát, Manna odajött, mert azt remélte, hogy őt is visszük, de csak megsimogattam és megnyugtattam, hogy nemsokára visszajövök érte.

Irány Határőr út 82. Felcsöngettünk Jukkiékhoz, de csak Leó jött velünk, pedig Jukkit is szívesen vittük volna. Áron nagyon boldog volt, hogy újra együtt lehet Leóval. Egész úton szünet nélkül nyomták a szöveget. Óbudánál jártunk 10-kor, amikor rácsörögtem Samóra, hátha ő is velünk jönne, de nem vette fel, mert még aludt.

Végül ½ 11 tájban értünk a telepre. Norci, Arti és Janka jöttek a kapuhoz, hogy segítsenek bevinni a sok cuccot. Bent a felhőtlen jókedv és gyerek zsivaly, de békesség honol.

Áron és Leó már mentek a saját dolgaikra. Én csak egy kávé erejéig maradtam és indultam vissza Budapestre. Manna feljött velem a lakásba és már ment is be a hordozókájába.

Az első állomás a Hollako.Kft volt Budaörsön. Ott a Nagy úrral szerettem volna beszélni a huzika eladásáról, de nem volt bent. Onnan csak egy köpés a TESCO, ahol csak egy pár dolgot kellett vennem. A legfontosabb a csirkeaprólék volt, hogy a levesből legyen a Mannának finom adomány.

Az új irány Dömsöd. Útközben felhívtam a Renault zgo 22 lakóautó eladóját, hogy ha nem alkalmatlan,, akkor szívese útba ejteném Szigetszentmiklóson, hogy megnézzem az eladó lakóautót. A megadott címet bepötyögtem az IGO-ba és nemsokára oda is értem.

A lakóautó az egy év alatt beletett 17.000 km-rel együtt kívül-belül hibátlan volt, csak nagyon drága. Igaz, hogy egy tető klíma és egy kerékpártartó még kellene rá. A beszélgetés során úgy tűnt, hogy az eladó (Zsolt) a 9.800.000.- árat kész lenne 9 millióra leengedni, de nekem a tehetségemből még arra sem futja, így azután nyálam csurgatva indultam tovább Dömsödre.

Manna rögtön birtokba vette a kertet én pedig megmértem, hogy a csemete smaragdfa már a szememig ér.

Behordtam a cuccokat. Norcit lányomat is felhívtam, Emőke lányommal pedig váltottam egy pár sort Viber-en.

Nagyinak nullára apadt a memóriája

Már a reggelek is sűrűek az életünkben.

Kinyomtattam két példányban a Nyilatkozatot, hogy én vagyok Áron egyetlen gondviselője és átvittem Katikához, hogy a két tanúnál írják alá.

10-re megjött a MetLife képviselője, akivel közösen végeztünk egy Eszköz áthelyezést a portfóliómban.

Amikor elment, Áront megkértem, hogy pakolja össze a Horányba vinni tervezett ruhaneműit, rámolja ki a mosogatógépet és vigyen le egy nagy flakon vizet a smaragdfára. Közben Manna is hazaért a hajnal óta tartó csavargásából.

Már elmúlt ½ 12, amikor el tudtunk indulni a Nóra nagyihoz. Áront kitettem a kapu előtt és mondtam, hogy menjen fel a Nóra nagyihoz, vigye fel a gyümölcsöket, amiket neki hoztunk Dömsödről, én öt perc múlva jövök, csak keresek egy ingyenes parkolóhelyet.

Felvittem a Nyilatkozatot a Takács Juditnak, aki javasolta, hogy menjünk a Nóra nagyihoz és ott elvégezhetem az aláírásokat.

Nóra nagyi kinyitotta ugyan a rács mögötti kisablakot, de azt mondta, hogy nem tud beengedni minket, mert Áron elment a Törökhöz (ez egy étterem) és elvitte a kulcscsomót. Erre lementünk a Takács Judit lakásába, ahol a festés miatt nagy volt a felfordulás, de találtunk egy sarkot, ahol el tudtam végezni a rengeteg aláírást. Amikor újra felmentünk az ötödik emeletre Nóra nagyi, már kint volt a lépcsőházban és trécselt.

-           Megjött Áron? – kérdeztem.

-           Még nem. – válaszolta a Nagyi.

-           Akkor hogyan jöttél ki? – folytattam a kérdezősködést.

-           Ja, kérlek, rájöttem, hogy belülről nem kell kulcs az ajtónyitáshoz, mert az a kilinccsel is nyílik.

-           Már csak azt szeretném tudni, hogy hol van Áron.

-           Áron elment a Törökhöz utánad, hogy hozzatok valami finom ebédet.

-           Akkor most én is megyek arra. Ha nem találkoznék össze vele, akkor visszajövök, Áron ne menjen sehova.

Szerencsére odafele menet találkoztam Áronnal, aki járt a Töröknél, de mivel nem volt nála pénz, nem vett semmit. A fő az, hogy megtaláltuk egymást. Immáron együtt mentünk a törökhöz. Ott rendeltünk két filézett harcsát krumpli salátával és egy rántott sajtot sült burgonyával. Amíg a sültek készültek, addig Áron evett egy tejberizst és ivott egy Fantát.

Nóra nagyi nagyon örült az ebédnek. Együtt bekajáltunk. Utána még belenéztünk az olimpia 10 km-es távúszásába és jöttünk haza. Nagyinak nullára apadt a memóriája. Csak amíg ott voltunk, hatszor kérdezte meg Áront, hogy mikor megy Horányba és ott meddig marad. Búcsúzáskor kérte Árontól, hogy adja vissza a bankkártyáját.

-           Nagyi, nekem nem adtad ide a bankkártyádat.

-           De, akkor hol van a bankkártyám?

-           Nagyi, megnéznéd ott a hátsó kisszobában, a helyén, a kisszekrényben?

Nagyi megnézte, ott volt.

Amikor hazajöttünk próbáltam Áront rávenni, hogy kezdjen el csomagolni a holnapi útra Horányba. Emőkével is beszélgettem a Nagyiról, a munkájáról és a terveiről.

Többször beszéltem Norcival és Berzsenyi Krisztával és azt terveztük, hogy holnap 9-10 között megyünk Leóért és Jukkiért, ha ő is szeretne velünk jönni Horányba.

Áronnal lementünk a CBA-ba, hogy holnapra vigyünk Horányba sok tejet, ásványvizet és egy nagy szeletelt kenyeret.

Vasárnap vissza Gazdagrétre

Hajnali ½ 5-kor szólalt meg Áron kütyüjének az ébresztője, de hogy minek, arról fogalmam sincs. Mérgesen felébredtem, de nem volt kedvem átmenni, hogy elzárjam. Abban bíztam, hogy majd Áron felébred és elzárja, de ez nem történt meg és így 5-ig egyfolytában ébresztett.

Kialvatlanul és mégis későn ébredtem. Megkérdeztem Áront, hogy mit szeretne reggelizni. Én mondtam neki, hogy én ma egy egyszerű vajas-lekváros kenyérre vágyom tejeskávéval, de ő inkább egy hagymás szalonnás rántottát kért három tojásból.

Reggeli után mind a ketten leültünk a számítógép elé, persze, gondolom más-más célzattal.

Amikor befejeztem a mai adag Duolingót, akkor kimentem, hogy a gyomlálást is befejezzem.

A tojáshéjba ültetett smaragdfa magok csak nem akarnak kikelni. Ez idáig csak a Judit módszere működött.

A gyomlálás után elkerülendő a fenyegetett büntetést, nekilódultam, hogy a parlagfűvel borított részen is végig menjek a fűnyíróval.

Áronnak azt a feladatot adtam, hogy a mosógépből kirakott ruhákat értelemszerűen tegye el mind a kettőnk szekrényébe.

Áron többszöri kérésemre segített a huzikába a klíma levegő kiömlő nyílás karimájának a beragasztásában, mert ahhoz elengedhetetlenül két ember volt szükséges.

Időben elindultunk és az ígért 8 óra előtt meg is érkeztünk Gazdagrétre.

Útközben felhívtuk Nóra nagyit és megbeszéltük vele, hogy holnap 12 óra környékén megjelenünk nála.

Emőke örömmel várt minket. Gyorsan odaadtam a neki hozott almát, körtét, de mire lementünk volna a kis kínaiba az már zárva volt. Emőke hozott valami műkaját zöldborsó kolbásszal, amiben nem volt kolbász, de finom volt.

Gyorsan átutaltam a postaládában talált fizetési felszólításokat, hogy ebből se legyen probléma.

Áron átment Emőkéhez és vitte a neki szánt almát, körtét.

Én lefürödtem és eltettem magam holnapra.

Kétszer kellett kimenni a piacra

Magam is későn keltem. Szikrázó napsütés fogadott. Nem aludtam jól. Azt hiszem, hogy a tegnap este elvesztett sakk partik nagyon megterhelték az idegrendszeremet, ami miatt csak sakkállásokról álmodtam.

Áronnak nem volt kedve velem tartania a piacra. Vettem mézet, tojást, angol szalonnát unikumot, sört és (szégyenszemre) néhány szem paradicsomot is.

Inkasszáltam a virágostól a smaragdfa palántákért, amit majd odaadok Juditnak, hiszen elsősorban az ő érdeme, hogy a magokból palánták lettek.

Itthon már majdnem hozzákezdtem a reggeli készítéshez, amikor kiderült, hogy a sajt és a tarja elfogyott. Többször elmondtam Áronnak, hogy bármit kérdezés nélkül megehet, amit a hűtőben vagy az éléskamrában talál, de mondja meg, hogy ne kétszer kelljen mennem a piacra, mert a sajtnak és a tarjának csak a papírját (ez egyébként Áron szokása) találom.

Újra kimentem a piacra.

Már 11 óra is elmúlt, mire Áront a reggelivel ki tudom ugrasztani az ágyból. Reggeli után megkértem, hogy takarítsa el az ágya alól az üres rágcsa zacskókat és az üres ragacs palackokat, s ha végzett, akkor porszívózza fel a padlóra kiszórt rágcsát is .

Délelőtt elkezdtem gazolni. Áront is megkértem, hogy segítsen, de egy negyed óra után elfogyott a türelme és inkább visszament a notebookjához.

Egész délután a gazolással törődtem. Az egész paradicsomos sort sikerült rendbe tennem. Áront csak arra kértem, hogy a gazt gereblyézze össze és utána majd locsolok.

Vacsorára megfőztem két cső kukoricát, hozzá sonka, sajt. újhagyma, paradicsom. Előtte persze bekaptam egy unikumot és hozzá egy pohár sört.

Utána beszéltem Emőke lányommal, aki már vár minket, hogy lásson, legfőképpen Mannát.

Meghozták a tüzelőt télire

Viszonylag korán keltem. Az idő szép napos, de már őszies és hűvös van. Gyorsan elgurultam a Vegyesboltba, hogy még kapjak burján kenyeret.

Útközben találkoztam G. Lacival, akinek elmeséltem a grillezővel kapcsolatos kudarcélményeinket. Laci azt mondta, hozzam el, szívesen megnézi.

Reggelire tükörtojást sütöttem füstölt szalonnán és előtte 1-1 ruszlit tálaltam tejföllel. Utána tejeskávé és kakaó.

Felhívtuk Nóra nagyit. Talán egy kicsit jobb volt a hangja.

Dezsőtől megkérdeztem, hogy az idén honnan vegyünk fát a cserépkályhába. Gyivi Janit ajánlotta. Fel is hívtam és rendeltem tőle 10 mázsa tölgyfát. Azt ígérte, hogy ma délelőtt hozza. Ezért el kellett mennem, kivenni a falból pénzt. 11-re meg is a hozta a fát. Áronnal elkezdtük felstószolni az istállóban, de egy óra után mind a ketten elfáradtunk. Különben is nagyon elkezdett görcsölni a hasam. Bejövet könnyítettem magamon és akkor abban maradtunk, hogy tartunk egy kis pihenőt.

Alig hogy lepihentem, jött Levente és hozta a tabletjét, hogy installáljam neki az IGO-t. Már csak egy SD adaptert kellett keresnem, hogy elkezdhessem a műveletet.

Áron és Levente folytatták a fa bepakolását, amibe később én is beszálltam. Később Áron még Leventét is lebeszélte a munkáról. Áronnak felvetettem, hogy ha egyedül énrám marad a fa bepakolása, akkor ő akár haza is mehet. Ettől azután megváltozott a hozzáállása és végül ketten fejeztük be a bepakolást.

A füvön maradt fahulladék összegyűjtése is egy macerás feladat volt. Tanultam belőle és ha legközelebb fát hozatok, akkor előbb le fogok teríteni egy nagy lepedő méretű erősebb fóliát, hogy arra billentse a teherautó a rakományát.

Délután hosszan beszélgettem Bélával a jövő heti műtétjéről. Úgy éreztem, hogy Ő sokkal bátrabban néz a dolgok elé, mint ahogyan azt én tenném.

Feltettem az IGO-t az SD kártyájára és mivel már elindultak Ráckevére, egy borítékban bedobtam a postaládájukba.

Még vacsora előtt sikerült elveszítenem két sakkpartit. Túl erős ellenféllel párosítottak össze.

Vacsorára megmelegítettünk a maradékokból, de Áron annyira tele volt a rágcsákkal és ragacsokkal, hogy hamar feladta és az egész tányért betette a hűtőszekrénybe, mondván, majd később megeszi.

A rakott krumpli

Amikor felébredtem (kb. 8-kor) Áron még durmolt. Halkan megkérdeztem, hogy akar-e velem a piacra jönni. Válasz nem jött, ezért egyedül mentem. Úgy vásároltam, hogy a reggelin felül készüljek a rakott krumpli projekthez is.

A piacon vettem krumplit, tojást, lilahagymát, debrecenit, füstölt szalonnát, tejfölt és hordós káposztát. Utána elmentem a villamos boltba és vettem hangszóró kábelt is a bluetooth erősítővel ellátott hangszóróhoz.

Hazatérve elkezdtem készíteni a reggelit. (Bundás kenyér, sült szalonna, paprikás szalámi saját termésű paradicsom, paprika és ujjhagyma, fokhagyma valamint tejeskávé és kakaó).

A bőséges reggeli után hagytam, hogy Áron visszatérjen a számítógépéhez.

Megkíséreltem bekötni az új kábelt a hangszórókhoz. A megmaradt szabadidőben Duolingó, és a levelezés pótlása.

Kora délután kezdtem készíteni a rakott krumplit. Bár nagyon jól sikerült a sütet, Áron kijelentette, hogy ő ezt nem szereti. Sok munkám volt benne, ezért csak azt tudtam mondani, ha nem ízlik, akkor dobja ki a WC-be. Végül nagyon ízlett neki is és majdnem megettük a tepsi felét.

Este még egyszer átfutottam a lakóautó hirdetéseket a Jófogás-on és végiggondolva újfent arra jutottam, amilyen mellett döntenék, azt csak valakivel felesben tudnám megvenni.

Norcival Viberen megbeszéltem, hogy 15-én hívom fel Jukkiékat és 16-án  viszem ki Áront és Leót Horányba, ahol Áron ott is marad 4-5 napra.

Emőke lányomat is hívtam. Beszámoltam mind a hármunkról (Áron, én és Manna) és megbeszéltük, hogy Ő holnap, mi pedig vasárnap térünk haza Gazdagrétre.