Felkelés után el kellett mennem a Dobos ABC-be, mert elfogyott a kenyerünk
és túl a reggelin Áronnak is akartam készíteni szendvicseket az útra. Vettem
még pulyka párizsit, felvágottat és egy nagy üveg Cappy üdítőt.
Reggelire 3 szelet szalonnán sütöttem tükörtojást, hozzá behoztam a kertből
egy paprikát és egy marék lucullus paradicsomot.
Elkezdtem teljesen kirámolni a huzikát, mert a Nagy úrral azt beszéltem
meg, hogy viszem hozzá az apró hibákat kijavítani és egy eladási megbízással ott
is hagynám nála. Rengeteg cucc volt benne, amiket ki kellett rámolni. Több mint
egy órát, csak hordtam ki belőle a cuccokat.
Amíg én cuccoztam, addig Áron igyekezett rendet csinálni a bélyegező
szobában.
Csak utána jött a nagy kérdés, hogy hárman (Áron, a mover és én) ki
tudjuk-e tenni a lakókocsi szűrét az utcára? A tám kerékkel kellett egy kicsit
bűvészkedni, mert az teljesen elmerült a puha talajban. Végül, amikor hárman
nekirugaszkodtunk, szinte elsőre kigurult az utcára. A WC tartályát is
kiürítettem és utána alaposan kislagoztam.
Nem sokkal 5 óra előtt tudtunk elindulni Gazdagrétre. Útközben felhívtuk a
Nóra nagyit, hogy mit szólna ahhoz, ha holnap késő délelőtt meglátogatnánk és
vinnénk neki néhány dolgot (paradicsomot, paprikát, zöldbab főzeléket, tejfölös,
kapros tökfőzeléket stb.)? Nem egykönnyen, de végül sikerült egy parkolóhelyet
találni Gazdagréten a hosszú szerelvénynek.
Este a mélyhűtőből elővett rántott és megmelegített cukkínivel próbáltam
Áront kínálni, de nem volt vele sikerem. Este összepakoltattam Áronnal mindent
arra az esetre, ha el tudom intézni, hogy beférjen a holnap kezdődő
Gólyatáborba. Fel is hívtam a tábort vezető tanárt, de ő hajthatatlan volt. Még
azt a megoldást is felvetettem, hogy ha valaki az utolsó percben a tábort lemondaná
és a Déli pu.-ból, az induláskor minket felhívna, akkor mi pár perc alatt
elérnénk a vonatot a Kelenföldi pályaudvarnál. Rugalmasság nulla.
A dolgos nap nem maradt időm Duolingózni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése