2017. július 31., hétfő

A töltőkábel és a körömpörkölt


Reggel ötkor ébredtem és hatra már a reggeli locsolást is befejeztem. Annak egyáltalán nem örültem, hogy a látottak alapján megállapíthattam, hogy Áron a lenti ágyában éjjel két óra után folytatta a számítógépes éjszakai műszakot.

 
Nem kellett sietnem, ezért megmértem az ereszcsatorna belső szélességét, mert ha marad időm, akkor még nézek takaró rácsot a praktikerben.

 
Még elfogyasztottam egy sovány reggelit és miután megbeszéltem Áronnal, hogy mi lenne a mai feladat elindultam ügyintézni a 

Budapesti feladatokat. (mosogatógép kirámolása, a parlagfű eltávolítása)

 

-       Át kell vennem a Track R nyomkövetőt,

-       El kell vinnem a láncfűrészt a szervizbe és

-       meg kell vennem a 34 fm 3 x 6 -es MT kábelt a töltőhöz

.
½ 9-re értem Gazdagrétre. Kis pihenő után elmentem a Track R-ért. Visszatérve, beadtam Katikának az Emőkének szánt borzas csirkemellet.

 
A Nissan Centrumban töltöttem egy fél órát az autón, közben elfogyasztottam egy kávét és 100 % töltöttséggel továbbindultam.

A láncfűrész javítását nem vállalta a Budaörsi szerviz, Mert az Einhell nem ad nekik pótalkatrészt. Azt javasolták, hogy vigyem az Einhell szervizbe (Bp. X. Mázsa tér 6.)

A kábelt viszont nem vettem meg ugyanott, mert annál a cégnél, amit Matus úr is ajánlott (öt perccel odébb 3000.- forinttal olcsóbban adták. Most, hogy az otthoni töltés lassan 200.000.- forintba lesz, minden fillér számít.

 
Még egy falra szerelhető négye elosztót is vettem mert a Dömsödi konyhapult fölött állandóan üres dugaszoló aljzat hiány van.

 
Irány Dömsöd.

 
A Szigethalmi hentesnél vettem egy kiló sertéskörmöt és az azonnali éhenhalás ellen egy darab májas hurkát egy sarka kenyérrel és egy almapaprikával.

 
A csengetésre Áron azonnal kaput nyitott. Beszámolt az elvégzett kerti munkákról, de az a tizede sem volt annak, amit kértem. No, nem baj, majd holnap.

 
Feltettem a köröm pörköltöt főni és lementem a Dunára egyet úszni. Áron szívesebben ment a Leventével focizni. Hadd menjen.

 
A Duna vize ennél ne legyen már melegebb. Még éppen elviselhető volt és egy bő félórát úsztam.

 
Kicsit javítgattam a paradicsomok felkötözésén és folytattam a tegnapi fűnyírást.

 
Mire Áron visszaért, már csak a krumplinak kellett még egy kicsit főnie és már tálalható is lett a körömpörkölt, amit kovászos uborkával lakmároztuk.

2017. július 30., vasárnap

Az első szörf gyakorlás.


Sokáig lustálkodtam, majd a reggel egy nagy meleg szendviccsel kezdődött.

 
Próbáltam valamelyest némi rendet varázsolni, mert tudtam, hogy Judit azért jön délután, hogy minket kivakarjon a szarból.

 
Az egyik sikerélmény, hogy menetközben beindult az iQ töltő. Nagyon jól szuperál. Most már csak azt kell kitalálni. Hogy ez hol, illetve hány helyen legyen telepítve. Annak egyszer és mindenkorra vége, hogy „hol van egy töltő kábel?’

 
Közben Emőkével szerveztük, hogy Áron mikor és hogyan jut majd le Dömsödre. Azután Áron egyszer csak kikerült a képből. Se ott, se itt nem volt, de végül megjelent.

 
Judit is átjött Leventével és egy darabig igyekeztem neki segíteni a takarításban, azután feladtam és indultam úszni, a fiúkat pedig arra kértem, hogy hozzák ki a szörföt, megtartom nekik az első szörf gyakorlati órát.

 
Áron és Levente kihozták a szörföt és megtartottam az eső órát, de még árbóc gábli és vitorla nélkül. Séta a deszkán guggolás, felállás, séta előre, hátra. A közepén felugrás és visszaérkezés 0 fok elfordulással. majd ugyanez 90 fokkal, 180 fokkal és így tovább.

 
Áronnak ment a legjobban. Levi nem szívesen ment be a vízbe, mert fázik. A levegő hőmérséklete 30 fok, a vízé csak 28. fok.

 
Holnap délutánra már mindent vitorlával tervezek, de ahhoz kell egy kis szél is.

Vacsorára felkínáltam Áronnak, hogy választhat: Vagy tökfőzelék rántott csirkemellel, vagy borzas csirkemell. Ez utóbbit választotta én meg a másikat.

 
Közben végeztem egy nagy locsolást a kertben és szedtem körtét az Ilonáék kertjében

 
Az este még két felvonásban volt háború. Az első még gyengéd vita 10 óra után történt, amikor is szépen kértem Áront, hogy most már ideje lenne fogat mosni és lefeküdni.

 
Azt hittem, hogy ezzel minden le van rendezve és magam is nyugovóra tértem.

 
Igen ám, de négy órával később arra ébredtem, hogy Áron szobájában világos van és bementem megkérdezni, tudja –e, hogy mennyi az idő. Igen – mondta, mindjárt két óra. Ki kellett javítanom, mert már bőven elmúlt két óra.

2017. július 29., szombat

Kábel javítás és a borzas csirkemell


Ha szombat, akkor piac, de azért előtte kiadósan megreggeliztem (Ham and eggs és tejeskávé).

 
Már elmúlt 10 óra mire kijutottam a piacra. Ott találkoztam Levivel, aki megígérte, hogy amikor hazaér átküldi Gyuszi bácsi telefonszámát, akitől megkérdezhetem, hogy tudná-e foglalkoztatni Áront két hétre a malomban.

 
Vettem néhány szem paradicsomot meg újhagymát.

Visszafele beugrottam a gyógyszertárba egy doboz Venotec-ért. A vegyesboltban vettem 10 dkg sajtot és egy fél kiló kenyeret.

 
Még délelőtt hozzáláttam a szalagfűrész kábelének a javításhoz. Nem toldozgattam, hanem egyszerűen kikötöttem a kapcsolóból és levágtam a sérült részt. Úgy láttam, hogy a kábel hossza bőven elbírja az 50 cm vesztességet. Az ép kábelvégek blankolása után kiderült, hogy az öt érből kettő azonos színű (fekete). Miután ezt a kettőt nem tudtam a bekötést illetően beazonosítani, telefonos segítséget kértem Mikus úrtól. Azt mondta semmi probléma kössem be az összeset (a két feketét oda, ahonnan a sérült rész két feketéjét lekötöttem) majd indítsam el a szalagfűrész, és ha véletlenül ellenkező irányban forog, akkor a két fekete bekötését egyszerűen cseréljem fel.

 

Így is tettem és végül minden tökéletesen működött. A dicsekvés mellett, hogy sikerült elhárítanom a hibát, annyit azért meg kell, jegyezzek, ha a Mikus úr mellett teljesítménybérben ebből kellene megélnem, akkor valószínűleg éhen halnék.

 

Emőke lányom segített rábeszélni Áront, hogy hétfőtől menjen el két hétre dolgozni Leventével a helyi malomba. A szervezésben annyit próbáltam szervezni, hogy felhívtam Gyuszi bácsit, de sajnos már betelt a létszám és már Áront nem tudja fogadni.

 

Lassan el kell kezdenem készíteni a „Borzas csirkemell”-et. Áron és Emőke is nagyon szeretik. Nem nagy munka. A kiklopfolt csirkemell szeletek már tegnap óta pácolódnak a fokhagymás tejben. A rétegek nagyon egyszerűek a jénai tálban:

 

Csirkemell (megsózva, borsozva)

Krumpli reszelék (durva reszelőn) Azt hiszem, hogy emiatt nevezik "Borzas"-nak

Paradicsom karikák

Hagyma karikák

Majonéz

Sajtreszelék

180 °C, 30 perc a sütőben.

 
Miután a jénaiba csak négy szelet fért be, a maradék két szeletek kirántottam és be is vacsoráztam.

 
Annyira szorongtam, hogy oda ne égjen, hogy bár időben Kikapcsoltam és kivettem, de amikor a Magyarország – Horvátország vízilabda meccs után lefeküdtem aludni, éjjel 2-kor arra riadtam fel, hogy nem hagytam bekapcsolva a sütőt, benne a csirkemellekkel?

2017. július 28., péntek

A villanyautó töltője és a bedöglött szalagfűrész


Nyolc körül ébredtem, megreggeliztem. Reggeli után nekiláttam a nagy kupac (postán érkezett) átutalni valóknak.

 
Manna nem tud betelni velem. Folyton a közelemben akar maradni. Éjjel kint volt. Most idefeküdt mellém.

 
Délben megjött Mikus úr. Megnézte a villanyautó töltőt, meg a dokumentációját, sőt az Elmű-s engedélyezési papírokat is és azt mondta, hogy augusztus második hetében installálja a töltőt.

 
Ha már erre járt megnézte, hogy a szalagfűrészem miért nem kapja meg az egyik fázist. Hamar megállapította, hogy az alsó forgó tányér annyira kidörzsölte a kábelt, hogy az öt érből az egyik elszakadt. Azt mondta, hogy innen már én is meg tudom oldani a problémát és azzal elbúcsúzott.

 
Ebédre egy nagy tányér lecsót melegítettem meg.

 
A lánynak küldtem néhány emailt csatolva azokat az angol anyagokat, amiket kért.

 
Kora délután elmentem a helybéli fodrászhoz egy kicsit rendbe hozatni a loboncomat és utána vettem néhány szelet csirkemellet a hentesnél.

 
Levi jött át és kereste Áront, mert akarta meghívni, focizni. Közben elmesélte, hogy ma kapta meg az első heti fizetését a malomban. Neki reggel ötkor kell kelnie, hogy miután megetette az állatokat, hatra beérjen dolgozni. Nem is mertem neki elmondani, hogy Áron 11-kor szokott felkelni, reggelizni.

 
Még naplemente előtt leúsztam a napi adagot, majd mindent meglocsoltam a kertben.

2017. július 27., csütörtök

Rövid hazalátogatás


Nagyon mély alvásból csak ½ 10-kor ébredtem. Az idő is borús és szomorú.
 

A fűnyírást nem tudom folytatni, mert szemerkél az eső és vizes a fű. Benti elfoglaltságot keresek.
 

Reggeli után odateszem a lecsót főni. Közben marad a számítógép, de az sem, mert akadozik az Internet. Amikor lett, megkíséreltem letölteni Montgomery, Lucy Maud: Ann of Green Gables hangos könyvét a LibriVox.com oldalról.

Később sikerült.
 

Béla hívott, hogy valószínűleg valamilyen drivereket támogató software kavar be és ha azt levakarom, akkor fog menni a HP nyomtató illesztő programjának az installálása. Megfogadva a tanácsát, levettem egy Card reader driver install programot, de nem jutottam előbbre.
 

Délután elindultam Budapestre. Útközben vettem Norciéknak töpörtyűt Szigethalmon a Húsüzletben. Az út fő célja az volt, hogy megnézzem otthon a postámat. A biztonság kedvéért először a Nissan Centrumba mentem és 20 %-ról majdnem 100-ra feltöltöttem az autót. Amíg az autó töltődött, kávéztam és a notebookon végeztem a feladataimat.
 

Otthon kifizettem Katika hétvégi takarítását és átvettem a postákat, majd visszaindultam Dömsödre.
 

Manna örömmel fogadott. Ö is kérte vacsoráját, azután kivette az éjszakai kimenőjét.
.

Vacsorára megettem a csülkös bableves utolsó maradékát.

2017. július 26., szerda

Áront hazaküldtem


Áront nem lehetett reggel 10 óráig se az asztalhoz csalogatni. Kihasználtan az alkalmat és elmentem bevásárolni. Arra kértem, hogy mire visszajövök, rámolja ki a mosogatógépet.

 
Vettem tartós tejeket, szeletelt füstölt tarját és sajtot a reggelihez, a tervezett lecsóhoz pedig vöröshagymát és lecsókolbászt. Még egy fél görögdinnyét is hoztam.

 
Amikor visszaértem még semmi sem történt a mosogatógép körül.

 
Kértem, hogy segítsen behordani a vásárolt dolgokat. A három tartós tejből egyet behozott, mondván, hogy reggelire úgy sem kell több. A többi tejet kint hagyta az autóban, amire tűzött a nap. Végül én hordtam be, mielőtt felforrna az autóban.

 
Reggeli után kérdeztem, hogy tudna-e segíteni a fűnyírásban vagy a gazolásban, de mondta, hogy most nem tud, mert valakivel kapcsolatban van az Interneten.

 
Elkezdtem a füvet nyírni, és amikor már nem nagyon sütött a nap, délután négykor, kérdeztem Áront van-e kedve lejönni velem a Dunára úszni egyet. Mint hat napja egyszer sem, úgy most se volt kedve, mert az Internet. Ekkor elszakadt bennem a cérna. Se tanulás, se olvasás, se segítés, csak az Internet. Határozottan megkértem, hogy menjen haza.

 
Szomorúan egyedül mentem ki a napi úszásomra. Gábor és a Klári ott horgásztak, sütkéreztek. Az unokáik ugráltak a vízbe, Feri szörfözött, én úsztam.

 
Este megmelegítettem magamnak egy nagy tányér csülkös bablevest és utána még néztem a vizes VB-t.

2017. július 25., kedd

Szákiék látogatóban


A szokás szerint későn ébredtünk.
 

Reggelire meleg szendvicseket készítettem, hozzá lágy tojást és a szokásos zöldségeket.

 
Hogy ne legyek teljesen készületlen a vendégek fogadásában, az ebédre kiolvasztottam két doboz tavalyi csülkös bablevest és feltettem lassú tűzön melegedni.

 
11 óra környékén telefonált Szákika, hogy már itt vannak Dömsödön, de egy kicsit elkeverte őket a navigáció. Távsegítséggel korrigáltam és így nagyon hamar megérkeztek.

 
Áron nagyon udvariatlanul le se jött köszönteni őket.

 
A látogatás fő célja az volt, hogy Szákikával közösen megírjuk a Toyota reklamációs levelét. Azonnal neki is ültünk és szerintem 1-2 óra alatt elég jól sikerült vele elkészülnünk. A terv az volt, hogy Budapesten előbb kinyomtatom és véleményezésre beviszem a nagyfőnöknek, hogy szerinte minden fontosat beleírtunk-e.

 
Sanyi még meggusztálta a kivágandó almafát és közölte, ha aktuális lesz, szóljak, ő majd kivágja, sőt fel is darabolja.

 
Mire ebédre került volna a sor Száki teljesen elzárkózott tőle, Joli meg szófogadóan követte. A sok otthoni munkára hivatkozva 4 órakor visszaindultak haza.

 
A notebook még mindig nem tud nyomtatni a HP nyomtatóra, mert nincs fent a drivere. Először annak letöltése volt sikertelen, de azután Béla letöltötte és átküldte, viszont a telepítése sem ment.

 
Elindultam, hogy úszom egyet. Áronnak nem volt kedve velem tartani. Később ugyan elment a focipályára, de visszajövet nem hozta magával Leventét, pedig egy vitát neki kellene eldöntenie, nevezetesen egy sor csicsókáról, hogy az gaz-e vagy csicsóka.

 
Én leúsztam a napi kötelező távot (Karcsi bácsi bódés csónakjáig és vissza).

 
Már jócskán benne voltunk a délutánban, amikor Áron tálalta a csülkös bablevest.

 
Este megnéztem a Magyarország – Oroszország férfi vízilabda mérkőzést. Nem bántam meg, mert jó meccs volt

 
Éjfél után szólnom kellett Áronnak, hogy most már kapcsolja ki a számítógépet és feküdjön le.

2017. július 24., hétfő

A nadrágszíj parcella


Korán ébredtem, de Áront még hagytam ½ 9- ig aludni. Elkezdtem készülni az augusztus 12.-i kertész angolra. Úgy tervezem, hogy akkor az Emőke lányom is itt lesz és akkor egy kimondott nyelvvizsga célú órát fogok tartani.

 
Áront csak akkor kezdtem ébreszteni, amikor már meg volt terítve a reggeli. Főtt debreceni, sonkás sajtos meleg szendvics és kaszinótojás. Mindehhez természetesen paprika, paradicsom, újhagyma, fokhagyma és nekem tejeskávé.

 
Délelőtt elgurultam a gazdaboltba. Vettem karóra kötöző drótot és egy 15 m hosszú izzadó öntöző tömlőt.

 
A Vegyesboltban azért vettem cukrot, tartósító szert és cellofánt, hátha annyira megérik a szilva, hogy akarnék szilvalekvárt befőzni.

 
A következő állomás a Dömsödi önkormányzat volt, ahol kiokosítottak, hogy a Várkonyiék nadrágszíj parcelláját ha megvenném, azért nem tudnám telekkönyvileg a mi telkünkhöz ragasztatni, mert az eladó maradék fél telke, lévén csak 320 nm, nem kaphat önálló helyrajzi számot. Ha a fél telket mégis meg akarom venni, akkor azt csak „osztatlan közös tulajdon” formában tudom megtenni.   

 
Visszafele találkoztam Ritával és egy jót dumáltunk.

 
Amikor hazaértem, Áron még mindig az Internethez volt ragadva. Próbáltam rábeszélni egy könyvre (Theodor Dreiser: Amerikai Tragédia), mert amikor én 15 éves voltam, akkor nagyon tetszett ez a könyv, de nem jártam nála sikerrel.

 
Kimentem a Dunára úszni, de abban sem tartott velem.

 
Este még írtam Szákikának, hogy ha tud, akkor jöjjön le holnap Dömsödre és itt közösen megírjuk a Toyotának a levelet.

 
Még jó, hogy délután úsztam egyet, mert este akkora zuhé volt, hogy holnapra biztosan lehűl a víz is és a levegő is.

 
A zuhé miatt a locsolás is elmaradt.
 

Áron este még megpróbálkozott a csirkepörkölttel, de a makaróni már nem volt hozzá elegendő.

2017. július 23., vasárnap

A csirkepörkölt majdnem odaégett


Kilenckor ébredtem, de Áron még most is durmol.
 

Megírtam Száki Sándornak a levelet, hogy egy nagy lendülettel jöjjön le és akkor összerakjuk a Toyota reklamációját.
 

Elgurultam pékáruért és sörért a Dobos ABC-be. Visszafele bementem Judithoz. Finom kávét készített és egy kicsit dumáltunk. Meghívtam hozzánk ebédre, mert a Levi Veszprémben van keresztelőn.
 

Kicsit folytattam a gazolást, azután feltettem a csirkepörköltöt ebédre.
 

Áront megkértem, hogy készítse el hozzá a tésztát és tálaljon. Ő valóban lement és elkezdte főzni a tésztát, de annyi esze már nem volt, hogy belenézzen a másik lábasba, hogyan áll a pörkölt. A leve teljesen elfőtt, már majdnem odaégett.
 

Ebéd után, hívtam Áront úszni, de hiába. Vittem a létrát is, de az úszás előtt benéztem Gáborékhoz. Nagy SCRABLE játék folyt. Egy kicsit ott ragadtam, de végül ők is jöttek egyet úszni. A Duna vize most nagyon jó.
 

Már teljesen besötétedett, amikor elkezdtem az esti locsolást.

2017. július 22., szombat

kovászos uborka

Reggel 10 órára sikerült Áront rábeszélnem, hogy kelljen fel és menjünk a piacra. Vettünk kovászolni való uborkát, tököt, kaprot meg csirkecombokat, mert azt terveztük, hogy ma ez lesz az ebéd.

 
A mára tervezett gazolást átmenetileg meghiúsította a szemerkélő eső.

 
Reggelire Áron bundáskenyeret rendelt, ami mellett persze voltak zöldek is (paprika, paradicsom, újhagyma, fokhagyma és uborka).
  

 Amikor az eső elállt, kimentem gazolni, de Áronnak csak nem akaródzott segíteni, mert mint mondta, most kémiát tanul.
 

A nagy reggeli után az ebéd kimaradt. Én megpróbáltam a blogban összerakni az elmúlt napokat, miközben rájöttem, hogy azt a legjobb minden nap a nap lementével megtenni.
 

Este hatkor jött Levente és a barátja és hívták Áront, menjen velük focizni. Áron őket is tudta a kapuban váratni, mert nem tudott elszakadni az Internettől. Végül megkértem Leventét, hogy menjen fel érte. Akkor meg a focilabdát nem találta és kérte Leventét, hogy menjenek, majd ő megy utánuk.
 

Amikor már Áron is elindult, elkezdtem készíteni az ebcsorát (ebéd a vacsoraidőben).
 

A tökfőzelék egyszerű volt, mert csak meg kellett dinsztelni a hagymát és a kapor felét és már rá is lehet zúdítani a gyalult tököt. A sült csirkecomb egy kicsit macerásabb. Először a bőrétől kellett megfosztani, mert abból majd csirketöpörtyű készül, azután következhet a fokhagymával való megtűzdelés és a sütés előtt a fűszerezés no meg a vékony mustárréteg. Lassan sül a lefedett serpenyőben.

 
Mire megjött Áron a fociból, már mehetett zuhanyozni és tálalva.

 

A vacsora után még nekiláttam a kovászos uborka eltevésnek. Áront kértem meg, hogy szaladjon át Judithoz egy nagyobb üvegért. Most a kenyér helyett krumplival kovászoltam és a kapron kívűl fokhagymát is tettem bele. Az is elég macerás munka, de sikerült.
 

Nem szeretnék szakács lenni, mert bár a képességeim, úgy ahogy még csak meglennének, de a végére nagyon elfáradtam.

2017. július 21., péntek

Négyen az asztalnál

Már reggel nyolckor felkeltem. Meglocsoltam a balkon paradicsomot és a lenti smaragdfát.

 

A CBA-ban vettem sonkát, virslit, debrecenit, Mackó sajtot paprikát és paradicsomot és felmenve elkezdtem készíteni a reggelit.

 

Arti a lelkemre kötötte, hogy a reggeliben legyen Mackó sajt, Leó pedig disznósajtot rendelt.

Összeszámoltam, hogy 14 féle cucc volt a terülj-terülj asztalkán, amikor 10 óra után megpróbáltam őket azzal ébreszteni, hogy aki már fogat mosott, az jöhet ki reggelizni.

 

Nem volt nagy tülekedés, de pár perc után már erélyesebben szóltam, mert ½ 1-kor indulnunk kellett a Városmajori családi találkozóra és addig még össze is kellett pakolni, no meg rendet csinálni a lakásban, mert Katika úgy tervezte, hogy a hétvégén betolat takarítani.

 

A reggelinek sikere volt ugyan, de nem akkora, mint amire számítottam, mert tegnap este a repülőn is, meg Emőkénél is és még éjjel kettőkor is teleették magukat.

 

A terv szerint nekem a Vizsla utcai Nissan Centrumba kellett mennem feltölteni a villanyautót és amíg én ott vagyok, ők lemennek ping-pongozni, majd fagylaltozni, amihez Áron kért néhány ezer forintot.

 

A 100 %-ra feltöltött autóval még átmentem a Nissan Gablini-hoz a megérkezett fali töltőért. A fali töltőnek a késedelmes szállítás ellenére nagyon megörültem.

 

Mire hazaértem, a fiúk már majdnem menetkészek voltak. Minden cuccukat, meg persze a mi Dömsödi kosarunkat is betettük a csomagtartóba és indultunk a Városmajori játszótérre.

 

Útközben a három fiú minden féle szellemi játékot játszott.

 

Norciékon kívül ott volt még a Pettik nagyapa és Saci, a Barcza családból pedig Mici, Noé és Eszter. Nagyon jó egy ilyen remek nagycsaládhoz tartozni.

 

A gyerekek felhőtlenül játszottak. Néha odajöttek a padhoz falatozni a Saci sütötte sós süteményből, meg a Mici hozta meggyből, cseresznyéből.

 

Norci a maradék másfél hónapra felajánlott két autó közül a Renault Scenic-et választotta, aminek oda is adtam a kulcsát és mondtam, hogy az autót a Gazdagréti tér 1. előtt találja.

 

Áron megbeszélte Norcival, hogy mikor megy egy hétre Horányba.

 

Mi 3 órakor elbúcsúztunk, hogy még napos időben érjünk Dömsödre.

 

A Soroksári út felől támadtuk meg a bázist.

 

Manna nagy reklamációval: „Hol voltatok eddig?” fogadott.

 

Én rögtön átöltöztem és mentem a Dunára úszni, Áron pedig leült a számítógép elé Internetezni.

 

Este ugyan megkértem, hogy fordítsa vissza a világot és éjjel aludjon az Internetezés helyett, mert ha nem, akkor hazaküldöm.

 

Este hideg vacsora volt az asztalon.