Elkezdődött a visszaszámlálás. Még három nap és indulnunk kell
hazafelé.
Későn keltünk. Judittal együtt mentem bevásárolni. Sok mindent
vettünk a KONZUM-ban és még a Gyógyszertárba is eljutottam, mert elfogyott a
Detralex-em.
A nagy reggeli után a fiúk örömmel üdvözölték, hogy visszajött a
tegnapi viharban elveszett Wifi Internet.
Csak épphogy belekukkantottam a notebookba és rohantam a
tengerhez.
A tenger itt csodás. Az egyetlen hibája, hogy három nap múlva
nem tudjuk hazavinni.
Ebédre bementünk az apartmanba. Judit közölte, hogy a mai ebéd
befejeztével elfogyott a csirkepörkölt tarhonyával. Akkor szombaton
hazamegyünk.
Utána volt még rántott camembert sült krumplival ketchuppal,
fagylalt (vanília, csokoládé, fekete áfonya), kávé és sör. Egyszóval nagyon
rosszul élünk.
A tűző napsütésben maradtunk a szálláshelyünk árnyékában, sőt én
még aludtam is egy órácskát. Már elmúlt délután négy óra, amikor újra
kimerészkedtünk a tengerpartra.
Nagyon jót úsztam. Az egy órás oda-vissza úszás semmivel nem pótolható.
Hét órakor, amikor bejöttünk, a háziak egy nagy tál grillezett
petrezselymes sült hallal fogadtak. Judit, Levi és Áron nem ették, de én rögtön
beküldtem egyet majonézzel és zsömle kenyérrel. Nagyon finom volt. Utána sör.
Judit és Levente elsétáltak a kőbányához. Áron azt mondta, hogy
ő nem csatlakozik, mert őt az nem érdekli, inkább nézi a letöltött filmet a
kütyüjén. Jó, de akkor jövőre nem viszlek el nyaralni – mondtam -, mert azt
otthon is nézheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése