2014. november 30., vasárnap

Csicsókát is ültetünk

A reggelit közösen készítettük, de egy ponton kiborult a bili, Amikor Áron kezdte készíteni a rántottát kivettem a hűtőből a tegnap esti halhoz feltört tojást és azt is odaadtam, akkor hisztizni kezdett. Megkértem, hogy távozzon a reggelitől. Áron felment, majd egy óra múlva (nyilván korgott a hasa), lejött és bocsánatot kért, amiért elkezdett hisztizni. Reggeli után hozzáláttam az asztallap javításának. Amint az asztallap újfent egészséges lett, befúrtam a két tiplinek és a helyére felakasztottam az új vízmelegítőt. neten találtam hozzá egy installációs leírást, ami szerint ez egy nyílt rendszerű vízmelegítő és mint ilyet, tilos nyomás alá helyezni. Próbáltam a neten keresni hozzávaló keverőtelepet de nem jártam sikerrel. Dél fele még azt gondoltam, hogy Mannát nyugodtan kiengedhetjük a kertbe csavarogni, mert kint olyan hideg van, hogy első szóra fog majd bejönni. A csicsókából megmaradt pár szemet elültettem. Felmentem és Áronnal megosztottuk a bélyegező asztalt és amíg ő lógott a neten, addig én bélyegeztem. Mannát már jó korán elkezdtük hívogatni, de a füle botját sem mozgatta. Kiszámítottuk, hogy ahhoz, hogy Áron 6-ra odaérjen Krisztához az angolra, legalább 4-kor el kell kezdenünk a pakolászást. Megmelegítette m a rizst a sertéspörkölttel és azt ebcsoráztuk (ebcsora = kései ebéd vagy korai vacsora) Manna végül nagy könyörgésre bejött. Sajnos a kefirt ott felejtettük. Nem nagy baj, mert amúgy is most kezdődött volna a tíz napos szieszta. Hazafele még arra is futotta, hogy Áron beugorjon a Burekhez egy almás pitéért. Hat előtt 10 perccel landoltunk a ház előtt. Áron csak felkapta az angol füzetét és már rohant is Olivérékhez. Sajnos 3/4 9-kor kellett küldenem egy SMS-t, hogy ideje lenne hazajönni, mert holnap suli van. Én még megnéztem a Rising Star-t, majd én is lefeküdtem.

2014. november 29., szombat

Áron ma 13 éves

Nyolckor azzal ébresztettem Áront, hogy "Boldog szülinapot". Igazándiból ma reggel van 13 éve, hogy megszületett. Azt kérte, kivételesen hagy lustálkodjon és én egyedül menjek a piacra. Meg is jártam a piacot, de csak tojást, disznósajtot meg egy fej káposztát vettem. Utána még benéztem a csavarboltba, hogy az új konyhai átfolyós meleg víz bojlerhez vegyek felakasztó csavarokat. A vasudvarban vettem egy méter 40x5 mm-es laposvasat. Amikor hazatértem Áron még lustálkodott. Akkor jött le, amikor bejelentettem, hogy készen van a reggeli. Bundás kenyeret rendelt a születésnapos. A mélyhűtőből elővettem a Pista bácsi fogta halat. Az étkezéseket és talán egy fél órát leszámítva egész napját a számítógép előtt töltötte, amit biztosan nem fogok megengedni. Hogy jobban érezze magát a fenti szobában, begyújtottam a kis öntöttvas kályhába. Én a mosogatónál az asztallap javításával voltam elfoglalva. Sok csavarral összeerősítettem a kitört darabot a protézissel és még meg is ragasztottam. Csak késő délután jutottam hozzá, hogy elkészítsem az ebédet. A kínai sült tésztába belekevertem a wokban megpirított zöldségeket (Káposzta, hagyma, fokhagyma) és meglocsoltam szójaszósszal. Amíg ezek főttek, sültek, addig a Pista bácsi előírása szerint megsütöttem a halat párizsiasan. Tálaláskor, kapott még egy kis majonézt. Este megnéztük az XFAKTOR második felét.

2014. november 28., péntek

Szülinapi buli

Nagy nap ez a mai. Ma tartjuk Áron 13. szülinapját. Már egy hete csak ekörül forog az agyam és mindent ehhez igazítva teszek. Még az ágyban bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Nyolckor felkeltem és reggeli után kilenckor már indultam az 5 literes konyhai elektromos vízmelegítőért. 10-re volt megbeszélve a Batthyány téri HÉV megállónál a találkozó, de a HÉV-vel volt valamilyen probléma és így csak 1/2 11-re ért oda az eladó. Hazafele elkezdtem a CBA-ban az estéhez szükséges dolgok bevásárlását. Vettem sonkát, paprikás paprikás szalámit, sajtot és chips-et és szeletelt kenyeret a pirítóba. Itthon egy kis tejföllel, túróval és apró sült szalonna darabokkal feljavítottam és megettem a tegnapelőtti tészta maradékát, de Emőke is hozott át a nyugger kajából. Áron nem sokkal 1/2 3 után ért haza a suliból. Együtt mentünk le a CBA-ba, mondván, több szem többet lát, hogy miket vásároljunk még a bulihoz. Főleg szörpöt, ásványvizet és egyéb üdítőket vettünk. Áron beugrott a fürdőkádba én pedig megborotválkoztam és átöltöztem ünneplőbe. A szendvicseket közösen készítettük, majd átalakítottuk a konyhát 8 személyesre. Áron még Emőkével is lement a CBA-ba. 1/2 5-re megérkezett Nóra nagyi és nem sokkal később megjött Áron is. Nagyinak nagyon tetszett a tisztaság, a rend és a nagy terülj-terülj asztalka. Egy vodkával kezdett és reklamált, hogy hol vannak a vendégek. Áron átment Emőkéért, én pedig Iliért. Kezdődhetett a nagy kajálás. Egy idő után fel kellett töltenem az utánpótlás készleteket, mert a fiúk, mint akik egy hete nem ettek. A legnagyobb sikere a mustáros, kapros füstölt lazacnak volt pirítóson. Ebből mindenki többször repetázott. Olyan sűrűn érkeztek a rendelések, hogy nekem csak munka közben volt alkalmam ebből-abból csipegetni, pedig Emőkét is befogtam a szendvicsek készítésébe. Következett az este fénypontja, a gyertya gyújtás és a dió torta. diótortától mindenki el volt ájulva. Ezt már csak az ajándékok átadása tetőzte. Nagy volt az öröm, a boldogság. Áron megkapta az új 140 cm-es sílécet, az apa régebbi digitális fényképezőgépét, aminek azért örült különösen, a jövő szombaton a sulival megy Bécsbe. Azt mondta, hogy annak külön örül, hogy a síléc elől kerek és nem hegyes. (bevallom, hogy már majdnem negyven éve síelek, de arról fogalmam sincs, miért jó, ha a léc eleje lekerekített és nem hegyes.) Ili és Nóra nagyi viszonylag korán hagyták el a terepet. A fiúk bementek Áron szobájába és felavatták az újólag kapott társasjátékot. Emőke is ment velük, de egy rövid idő múlva feladta. Elpakoltam a konyhában a buli romjait, hogy amikor vasárnap este megjövünk Dömsödről, akkor már egy tiszta rendezett konyha fogadjon. Nyolc órakor berekesztettem a szeánszot, mert Áron határozott kérése az volt, hogy még ma este induljunk el Dömsödre. Mannát betettük a hordozókájába és 8:07-kor már az autóban ültünk. Kilenckor elértük Dömsöd határát. Igaz, a forgalom is gyér volt és nem álltunk meg sehol. Kint 0 fok volt, a házban pedig 15,5. Átváltottam a gázkazánra és mire ágyba kerültünk, már jó meleg volt.

2014. november 27., csütörtök

Alakul a rend

Áron csendben felkelt és lassan nekem is kelnem kellett, mert Kati néni és a lánya Beatrix nyolcra tervezték, hogy elkezdik a nagytakarítást. Áronnak odaadtam a zongoraóra díját és mivel már későn indult, a lelkére kötöttem, hogy ha választania kell, akkor inkább késsen el, minthogy figyelmetlenül szaladjon át az úttesten. Gyorsan megreggeliztem és levittem egy nagy adag cuccot az autóba és egy csomó szemetet, hogy a terep még áttekinthetőbb legyen. Jól alakulnak a dolgok. Megjött az egyik (kínai) csomag Hollandiából és Katikáék is megérkeztek, hogy a hadszíntérből ünnepi bulira alkalmas lakást varázsoljanak. Mannát levittem, hogy addig se én, se ő ne lábatlankodjunk. A Gyurinak karácsonyra szánt kütyübe tettem egy 8 GB-s SD kártyát és feltelepítettem rá egy IGO-t néhány térképpel. Elkészítettem Áron régi sílécének a fotóit és feltettem a vaterára. majd elindultam a Zentai síszervizbe Áron sícipőjével, hogy az új lécen a kötést beállíthassák. Beállították, átvettem és most az erkélyen pihen. Kati néni elakadt a nappaliban, mert három nagy kupac az útját állta. Nekiestem, mert nekem is jó látni, hogy egyre jobban alakul körülöttünk a rend. Közben lementem a kínaiba ebédelni. Felhívtam Bélát és bejelentkeztem náluk egy kávéra. 8-as és 9-es busz hamar odarepített és közben még olvasni is tudtam. Már nagyon régen nem láttam őket. Közben tett egy javítást az IGO installáción, mert az új kütyü nem tud éles különbséget tenni a belső memória és az SD tárterülete között. Hazafele beugrottam a CBA-ba, hogy tudjunk valamit vacsorázni. Vettem tejet, gresham kenyeret és főtt, füstölt tarját. Áron korábban jött haza, mert elmaradt a mai zongoraórája. Ő készítette a vacsorát. Pirítós kenyéren volt tükörtojás és rajta vékony tarja csíkok, valamint csemege uborka karikák. Fenséges volt. Miután lefeküdt, nyelvgyakorlás gyanánt megnéztem a "Volt egyszer egy vadnyugat" c. filmet angol hanggal és angol felirattal.

2014. november 26., szerda

Elkezdtem a rendcsinálást

Áron nesztelenül indult el az iskolába. Felkelés és reggeli után felhívtam az Invitelt: tájékoztassanak, hogyan nem jutott el az információ a kommunikációs láncban a Telekomhoz, mert végül este hétkor engem próbáltak megcsörgetni. Ahhoz még nem vettem nagy lélegzetet, hogy folytassam a lakáson belüli kupi megszüntetését. Apróbb löketeket azonban adtam a cél elérésére. Elindítottam a mosogatógépet és a nagymosást. Bepótoltam a blogbejegyzések lemaradásait. Végre telefonáltak az Inviteltől, hogy az Internet megszakadását okozó hálózati hibát elhárították és próbáljak meg felkapaszkodni a NET-re. Sikerült. Gyorsan átnéztem a beérkezett leveimet és amelyiket szükséges volt azokat meg is válaszoltam. A konyhaablak alatti pultot jelöltem ki a rendcsinálás újabb vadászterületeként. Reménytelen mennyiségű hasznos és haszontalan cucc halmozódott ott fel. Lassan egyenként vettem kezelésbe a darabokat, egészen addig, míg a lap tükörsima felületté nem változott. Ezzel a földrengés sújtotta területek csökkentek a lakásban. Hátra van még Áron szobája, az előszoba és az íróasztal. Még az is lehet, hogy holnapután délutánra, mire kezdődik a buli, készen leszek. A hűtőben találtam egy nyugger levest. Mielőtt elindultam volna a brushupra, azt melegítettem meg magamnak ebédre. A Nachtisch-t már a brushup-on fogyasztottam, mert Katienek névnapja volt és nagyon finom zserbót sütött. A brushup, mint általában, ma is jó volt. Utána bementem az ALLEE-ba az új szemüvegemért. A szemüveg jó lett, de a balszemem hibáját már nem tudja korrigálni. Az INTERSPAR-ban vettem tőkehal filét, mert azt nagyon szeretik pirítóson a szülinaposok. Vacsorára tejfölös csirkepörköltöt terveztem készíteni, ezért vettem tejfölt és masni tésztát is. Nem sokkal utánam Áron is hazaérkezett és mint mondta, farkaséhes volt. Leszaladtam a CBA-ba, vettem egy hatalmas csirkecombot, vodkát, sört, céklát és csemege uborkát. Gyorsan odatettem a vacsorát és áthívtuk Emőkét is, hogy hármasban vacsorázzunk.

2014. november 25., kedd

Carmen

Sajnos lumbacho szerű derékfájással ébredtem. Felkelés és reggeli után nem is mertem mást tenni, mint felöltözve ugyan, de a padlón feküdni és olvasgatni. Ahhoz, hogy pénteken itt születésnapi buli legyen, mindenképpen hozzá kellett kezdeni a rend csináláshoz. Egy órán belül már határozottan lett látszatja a munkának. Közben az Internet hibát bejelentettem Invitelnek és kértem, hogy ha a hiba javítása igényli, hogy bejöjjenek a lakásba, akkor azt este hatig tegyék, mert kb. akkor kell elindulnunk a színházba. Betettem Áron 130-as sílécét az autóba és elvittem Zentai úr sportszer üzletébe, azzal a szándékkal, hogy a szülinapra kicseréltessem egy 140-esre, ami jobban megfelel Áron jelenlegi testmagasságának és sítudásának. A Zentainál a csillagászati árak azonban teljesen lelomboztak. a Csere esetén még a használt lécek is 15-25.000.- forintba kerülnek. Így az a valószínű, hogy azt is majd a neten kell megoldanom. Nagyon zavart, hogy a lépcsőházban az újólag felszerelt postaládák mellett a régi rögzítő furatokat, tipliket egyidejűleg nem távolították el, illetve a furatokat nem tüntették el. Vittem le bekevert gipszet és semmi perc alatt elvégeztem a munkát. Közben magamban morogtam. Lementem a kis kínaiba ebédelni és hoztam fel Áronnak amerikai mézes csirkét. Négy óra egy percre én is hazaértem. Kezdődött a gyerek német óra. Nem voltam megelégedve a fiúk teljesítményével és főleg azért voltam pipa, hogy a múlt kedden feladott házi feladatukat sem végezték el. Áron lement Mannáért. Utána megettük a sült vékony tésztára tálalt mézes csirkét. Gyors fürdés, borotválkozás és általános készülődés, hogy legkésőbb hatkor Emőkével együtt el tudjunk indulni. Szóltam a Pista bácsinak, hogy ha jönnek a Telekom-tól a műszerészek, kísérje be őket a lakásba, mert mi elmegyünk a színházba. Kényelmesen 8-as busszal és a 4-es Metróval, időben érkeztünk az Erkelbe. A Carmen előadás szép volt és nem csak látványban, de zeneileg is nagyon gazdag volt az Erkelben és azt éreztette velem, hogy Áron már elég érett arra, hogy alkalmanként elvigyem az operába vagy akár a Zeneakadémiára, esetleg a MüPá-ba. Emőkét nem sikerült ugyan felfedeznünk a színpadon, de gondolatban büszkék voltunk rá, hogy ő is ott van. Éppen a két felvonás közötti szünet volt, amikor Laciék csak azért hívtak a mobilon, hogy közöljék, a kocsonya nagyon finom volt. Sajnos nagyon későn, 3/4 11-kor érkeztünk haza. Áront azonnal ágyba parancsoltam. Én még bevágtam egy kupica vodkát és az utolsó tányér kocsonyát, majd lefekvés.

2014. november 24., hétfő

Még van zöldbab

Áron készíti a reggelit. Az idő nagyon barátságtalan.Csak Mannának van kedve, hogy kimenjen a kertbe. Szokása szerint ki-be járkál. Nekem sincs máshoz kedvem, mint elpakolni a rendszerezett bélyegeket. Egy idő után már ahhoz sincs. Áron magától leül a zongora billentyűzethez és amíg én készítem az ebédet, játszik. Nem hibátlan a játéka, de nekem nagyon tetszik. A levesbe a sok zöldségen kivűl néhány csirkeláb is kerül a mélyhűtőből. A kertből néhány friss zöldbab is. Délután átjött Gabika és Feri bácsi, hogy megnézzék az új kütyüt. Áron nekik is zongorázott és én csak reméltem, hogy nekik is tetszett Áron játéka. Este megnéztük a Virtuózok-at. Szerintem ez mindenkinek tetszett.

2014. november 23., vasárnap

A fűtés biztonsága

Éjjel felébredtem és nem tudtam ellenállni a gondolatnak, hogy az időtől függetlenül kimenjek az istállóba egy tál kocsonyáért. Meg se mertem nézni, hogy mennyi az idő, csak mentem, terítettem, tálaltam és zabáltam. Szégyellem, hogy ennyire alább hagyott az akaraterő. A kocsonya Ísteni volt.

Emiatt azután későn keltem. Reggelire Áron bundás kenyret kért én meg csak úgy csipegettem. Utána a két szelet sütőtököt ettük, amit tegnap a Gabikáéknál kaptunk. A kefir nem sikerült olyan finomra mint szokott.

Hogy ne legyen minden rendben, a mosogatógép rosszalkodik. Majdnem minden bögre alján hagy egy kis szennyeződést. Megpróbáltam egy kicsit a belső terét kitisztítani és tettem bele lágyító sót is, majd újra elindítottam a tegnapi mosogatást.

A másik meghibásodás, hogy a mosogató tál alatti kis villanybojler
 beszart. Megpróbáltam hosszabbítóval egy másik dugaljról adni neki áramot, de akkor sem indult be. Ennek a kiszerelése egy nagyobb lélegzetű munka, de az is lehet, hogy még ma veszek egy nagy lélegzetet és nekikezdek.


Megnézve az oda-vissza játszó villanyóra állását, örömmel konstatáltam, hogy amióta néha az elektromos kazánnal megy a fűtés, azóta csökken a többlet termelés és javul az egyensúly.

Felhívtuk Nóra nagyit, hogy hazafele menet neki is vinnénk a kocsonyából. Nagyon örült neki, mert mint mondta, már napok óta vágyik egy tál kocsonyára.

Elzártam a konyhai mosogató alatti csapot és kiszereltem a kis bojlert. Kiöntöttem belőle a vizet, hogy 10 kg-mal könnyebb legyen.A hátsó kitört rögzítő fülre applikáltam egy protézist, amit kétkomponenses műgyantával és hat csavarral rögzítettem, hogy elmenjen a kedve az újabb kitöréstől. Utána szétszedtem, hogy kivehessem belőle a tönkrement fűtőbetétet, de a kiszerelése nem ment. Gondoltam ezt majd a szerviz kiszereli.


Gáboréknak is vittünk át két tányérral a kocsonyából. Először azt hittem, hogy Gábornál van a Conrad wifi erősítő, amit a jövő héten kellene visszavinni, de azután Áron arról győzködött, hogy azt az istálló padlására telepítettük.

Közben megkonzultáltuk a szőlőtelepítés rejtelmeit. Ha a jövő héten vennénk két tő csaszlát, akkor az már három év múlva termőre fordulna.

Visszatérve rögtön felmásztunk az istálló padlására, de a wifi erősítőnek nyoma veszett. Még a bélyegező szobában tettünk egy új kutakodó kőrt, de eredménytelenül.

Gábor hívott telefonon, hogy a kerti rendrakás közben egy tő szőlő feleslegessé vált, ha átmegyünk érte, akkor azt még ma elültethetjük. Áron azonnal elindult érte, ketten kiástunk egy nagy gödröt és egy óra múlva már el volt ültetve a kert első szőlő töve. Az igaz, hogy elfelejtettem azonnal meglocsolni, de mind a ketten nagyon büszkék voltunk a teljesítményünkre. Ebédre megsütöttem a fritőzben egy nagy adag csicsókát. Finom volt. Ilyet aleddig még soha nem ettünk.

Induláskor még felhívtam Büti Ágit, hogy most indulunk és Kiskunlacházán odaadnám neki a takarítási pénzt.

Nóra nagyinak is telefonáltunk, hogy vinnénk fel neki egy tányér kocsonyát. Ettől teljesen el volt ragadtatva, mert imádja a kocsonyát, de csak saját magának nem áll neki készíteni. Áron be is pötyögte az IGO-ba a címet, de az egyik elágazásnál elvétettem a kijáratot és egy kicsit eltévedtünk, ami azért volt nagy baj, mert Lacival is időre megbeszéltük, hogy a Maros utcában fogjuk átadni a nekik hozott akkutöltőt és az ő kocsonyájukat.

Nagyi nagyon örült a jöttünknek, de sajnos csak 1/4 8-ig maradhattunk, mert Áronnak 8-kor az ágyban a helye.

Emőkének is vittünk a kocsonyából és megmutattuk, hogy Mannát épségben hazahoztuk, de azért éjszakára Áronnál maradt.

Este magam is beküldtem egy nagy tányér kocsonyát. Természetesen előtte egy citromos vodka és utána egy üveg Kozel sör.


Otthon még néztem egy kicsit a Forma1-et, azután én is lefeküdtem.

2014. november 22., szombat

All that Internet

Áron engem nem is mert felébreszteni, úgy hogy mire kiértem a piacra, már 10 óra is elmúlt. Ő nem jött velem, mert neki fontos Internetezni valója volt.

Útközben vettem a vegyesboltban egy fél kárpát kenyeret és két citromot a reggeli kocsonyához.
A legfontosabb most a húsz tojás volt, mivel ezen a hétvégén szeretném megsütni Áronnak a szülinapi tortáját, de ezen kívül még vettem kávét és holland kakaót is.

Reggelire megkóstoltam a kocsonyát, Áron pedig ráolvasztott sajtot a pirítós kenyerére és arra kente a tatár  bifsztek-et.

Utána átmentünk Gabikáékhoz és nem csupán a tegnap kölcsönbe kapott tojást vittük, hanem Gabikának egy tál kocsonyát, mert azt tudom, hogy Feri bácsi nem szereti és Rokkónak a reggeli kocsonyázkodásból megmaradt csontokat.

Ott még eldumáltunk egy órácskát, azután hazatértünk.

Délután hívtam Pintér Zsuzsit, hogy családostól jöjjenek le Dömsödre, de azt mondta, majd máskor.

Délután nekikezdtünk a diótorta sütésnek. Áron nagyon rendes volt, mert segített. Ő darálta a diót és ő végezte a mérlegeléseket.


Este hatig meg se álltam. Akkor egy kicsit kiborultam azon, hogy Áron a darálást leszámítva reggel hat óra óta Internetezik. Ezen jól összevesztünk, de kérésemre leült a zongorához és egy fél órát gyakorolt.

2014. november 21., péntek

kazánok versenye

Még az ágyban fekve bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Reggeli után az első program az volt, hogy lementem a használt gyermekruha boltba elhozni Áron kinőtt cuccait, mert a bolt bezár.

Visszaküldtem Ladányi Lacinak a Class 4-es SD kártyáját, mert az teljesen használhatatlan volt.

Próbáltam lepréselni a leáztatott bélyegeket, de mindig csonttá száradt mire hozzá jutottam, pedig nem szeretném itt hagyni a szoba közepén a hétvégére.

Mire megjött Áron már majdnem készen voltam. Azzal, hogy Áron átment a  Mannáért Emőkéhez, időt nyertem, mert nem tudom, hogy mivel töltötték az időt, de készen lettem mindennel. Amikor megjött a Mannával már indulhattunk is.

Még leadtam a lakáskulcsot Istvánnál, hogy ha megjön a lánya Beatrix, akkor benézhessen a lakásba, hogy mielőtt elvállalja a takarítást, szembesüljön azzal, hogy mire vállalkozik.

Mindent bepakoltunk az autóba és az első állomás a TESCO. Áron azt kérte, hogy a hétvégén készítsek egyszer olyan tatár bifsztek, mint amilyent a Laci csinált a múlt héten. Én mondtam neki nagyképűen, hogy olyat nem tudok, csak jobbat. Minden estre felkészülve vettem darált marha bélszínt, miközben nem tudtam, hogy ez kétszer annyiba kerül, mint  a darált marha. Ezen kívül vettem kocsonyának való körmöt, bőrkét és sonka húst ,meg sárgarépát és fehér répát. 

Dömsödre leérkezve a fűtés teljesen jól szuperált és Ági gyönyörűen kitakarított.

Én rögtön feltettem a kocsonyának valót és egy nagy lapos tányérra a tatár bifsztek alapanyagát és a hozzávalókat.(hagyma, fokhagyma, só, fehérbors, paprika, kechup, mustár, csípős paprika, tojássárgája, vaj, meg egyebek.) Tojásért persze át kellett Áronnak mennie Gabikához, mert egy darab se volt itthon.

Közben persze minden hozzávalónál ittam egy kupica unicumot. Így azután, mire a vacsora elkészült, már egészen jó állapotban voltam.

Áron mindeközben kereste a Leót a neten. A fűtés nagyon jól szuperál, de az elektromos kazán a maga 9 kW-jával nagyon nehezen tud megbirkózni a ház teljes felfűtésével. Az egyáltalán nem véletlen, hogy annak idején egy 24 kW-os gázkazán került beépítésre.

A vacsora pirítós kenyéren tatár bifsztek, hozzá kefir, finom volt. Sajnos nekem annyira oda kellett figyelnem a kocsonyára, hogy közben nem vettem észre, hogy Áron csak tíz óra után feküdt le.


2014. november 20., csütörtök

A Balkán az Astóriáig tart

Már a reggel is nagyon sűrű. Amikor Áron nagy nehezen elindult elindítottam a nagymosást. Reggeli után levittem a Mannát a kutyafuttatóra és hoztam a CBA-ból egy liter friss tejet. A Mannával egyébként olyan furcsa dolog történt, amit csak azért mesélek el vonakodva, mert nem szeretném, ha a hitetlen Tamások azzal vádolnának, hogy a fantáziám gyorsabban pörög, mint a valóság. Ugyanis, amikor a kutyafuttatón az ölemből letettem a fűre, először 5-6 méterre elment, majd bemutatta, hogy milyen gyorsan tud felfutni egy fára és amikor lejött, csak kérdeztem, hogy Manna, el sem búcsúzol? Ekkor odajött, megsimogattam és már futott is tova. Nagy lélegzetet vettem, összeraktam és elküldtem a NAV számára szükséges dokumentumokat, ami az új kütyü vámkezeléséhez szükséges. Kiteregetés után még felhoztam Emőke ebédjét és elindultam a Nagydiófa utcai boltba Adriék 32 GB-s micro SD kártyájukért, mivel értesítettek, hogy az megérkezett. Nem fogadtak el hitelkártyát, csak készpénzt, ezért elindultam, hogy keressek egy ATM-et. Ami ezután következett, az szinte hihetetlen. Európa szívében Magyarországon, annak is a fővárosában Budapesten, a város közepén az Astóriánál vagyunk. Tíz perc alatt odaértem. Az első állomás az EVOBANK (korábbi nevén: Hanwha Bank Magyarország Zrt.) újonnan megnyílt fiókja. 2014-ben!! Nekik nincs ATM-jük. Nem baj, mert mellette van a Magnetbank új fiókja és van ATM-jük. Kártya betesz, PIN kód, a kért összeg 10.000.- Ft. "Elnézést kérünk a tranzakció technikai akadályok miatt nem végezhető el." Bemegyek a fiókba és az ügyintézővel kedvesen és a kölcsönös udvariasság jegyében elbeszélgetünk, hogy ilyenkor mi a teendő. Közben megjön a CitiBank SMS értesítése, hogy a számlámat beterhelték 10.000 forinttal, amit egy perccel ezelőtt (nem) vettem fel. Az a hölgy javaslata, hogy mind a két bank felé forduljak írásos panasszal. Nekem jobb javaslatom van: Átadom a hitelkártyámat és közlöm, addig innen nem mozdulok el, amíg ezt a meg nem kapott 10.000.- forintos terhelést nem törölteti az egyszámlámról. Na erre nagy telefonálásba kezd és öt perc múlva megjön az újabb SMS, hogy az összeget jóváírták. A hölgy újabb javaslata, hogy próbálkozzak a mellettük lévő KDB bank ATM-jével. Megköszöntem a segítségét és mentem a KDB bankfiók ATM-jéhez. Kártya betesz. Sajnáljuk, ezt a chip kártyát a rendszerünk nem ismeri fel. Nem szabad elkeseredni, a túloldalon van egy OTP fiók. Ott végre sikerült felvenni a 10.000.- forintot. Visszamentem az SD kártyákért és ajándékba még kaptam egy Maxell fülest is. Hazafele betévedtem a CBA-ba és vettem akciós kacsaszárnyakat. Mindegyik akkora, mintha egy lóé lenne. Kemény 233.- forintomba került. Itthon azután előbb kényelmesen elfogyasztottam a halászlé ebédemet és csak utána kezdtem Adriék kártyájára az IGO telepítéséhez. Közben hazajött Áron és tőle csak annyit kértem,. hogy időben induljon el a zongora órára, hogy ne kelljen futnia, mert attól csak aggódom. El is ment a zongora órára, de egy jó és egy rossz hírrel jött haza. A zongora tanárnő megdicsérte, viszont, amikor a busz után futott, elesett és a hüvelyk ujjánál vérzett. Áron még hozott fel 3 kg krumplit, amiből krumplipürét sikerült készítenem. Este hatkor odatettem a kacsahúst a recept szerint karamelizált cukorral, narancslével és fehér borral és narancsgerezdekkel sülni, aminek végül sikerült egy kicsit odaégnie. Áron tálalt és hívta a nővérét vacsorázni, miközben én megpróbáltam eltávolítani az égett részeket a kacsáról. Amúgy nagyon finom lett a vacsora, amihez Emőke abszolválta a desszertet.

2014. november 19., szerda

Tarle: Napóleon

Csak nagyon későn keltem, mert be kellett hoznom a tegnap éjszakai kialvatlanságomat.

Délelőtt megjött a Palinak szánt kütyü. Először magyarítottam és elvégeztem rajta a legfontosabb beállításokat.A kütyü gyönyörű. Feltelepítettem az IGO-t. Rögtön fel is hívtam, de csak dél körül tudott visszahívni, mert operált. Nagyon megörült a hírnek és holnap délelőtt jön is érte.

Délelőtt 1/2 12-kor volt egy üzleti megbeszélésem a Docucenter képviselőjével.

Felhoztam Emőke nyugger kajáját, amiért nem sokkal később át is jött.

Ebédre a kolbászos bableves majdnem utolsó adagját ettem.

Nóra nagyit felhívtam és elmondtam neki, hogy holnap délutánra azt a programot találtam ki, hogy öt perccel a holnapi zongoraóra vége előtt hospitálunk Mariann néninél. Nagyi nagyon örült az ötletnek.

Áron hazajött a suliból, de mint mondta 1/2 3-kor indul vissza gyógytornára.

Nekem 14:20-kor kell elindulnom a brushupra és ott nagyon jól éreztem magam.

Utána be kellett mennem az Allee Libri könyvesboltba, mert megjött az Áron születésnapjára szánt Tarle: Napoleon című könyve.

Ha már az Alle-ban jártam, rendeltem magamnak egy akciós tartalék szemüveget.

Hazajövet Áront már itthon találtam és a kényeztetés nem maradt el. Vacsorára lefejtem a mai kefirt és készítettem melegszendvicseket. Libazsíros kenyéren kolbászkarikák kerültek a grillezőbe, rajta trappista sajttal és hozzá kefir.

Lefekvés után egyszer csak az a gyanúm támadt, hogy Áronnál be van kapcsolva a számítógép. Felkeltem és benyitottam. Beigazolódott a gyanúm. Nagyon mérges lettem, hogy a megállapodásunk (8-kor lefekvés, 1/2 9-kor villanyoltás) ellenére, ő még Internetezik, pedig már elmúlt 10 óra. Mérgemben elkértem a wifi kulcsot és azonnal el is dugtam.

2014. november 18., kedd

hasi ultrahang

Tegnap este szerencsére  hamar elnyomott az álom (és az egy kupica unicum), de éjjel egy óra felé felébredtem és onnan se előre, se hátra, nem tudtam elaludni. Egyfolytában azon agyaltam, hogy mit csinálok Áronnal rosszul.

Azon is izgultam éjszaka, hogy ha mégis sikerül elaludni, vajon felébredek-e időben, hogy el ne késsek a vizsgálatról.

Áron reggel 3/4 7-kor ébren talált és kért, hogy ne haragudjak a tegnap este történtekért.

Ahelyett, hogy reggeliztem volna (a doktornő ugyanis megkért, hogy éhgyomorral jelenjek meg a vizsgálaton) megfürödtem és 8:30-kor már az autóban ültem. A hülye fejemmel nem vittem magammal esernyőt, így amíg a parkolóból kórházba értem sikerült bőrig áznom. A ParkolóÓra alkalmazás a kütyün kifogástalanul működött, csak az "Adatkapcsolat"-ot (mobil Internet) be kellett kapcsolnom előtte.

A doktornő azonnal fogadott, hogy megnézné a lábamat. Bevitt az egyik vizsgálóba és megnézte, hogyan javul a trombózisos lábam. Egy kedves nővérrel levetetett megint egy kis adag vért és
azt leküldte STATO a laborba. A búcsúzásnál közölte, hogy a korábbi vérvétel labor eredményei alapján a sincumar-t a napi 1-ről 1, 2, 1, 2....-re kellett emelnem. A mostani vérvétel eredményéről pedig, majd telefonon tájékoztat.

Onnan a Kútvölgyibe kellett mennem. Hamarosan megtaláltam Dr. Sperlagh Melinda doktornőt, akihez Balázs Gyuri delegált. Elkövettem azt a hibát, hogy elfelejtettem beutalót vinni, de a doktornő megoldotta a problémát, felvett mintha családtagja lennék. Annyi megjegyzést tett, hogy ha le kellene rajzolnia a családfáját, azt már nem tudná megtenni, mert már annyi embert vett a nevére.

Csinált egy nagyon alapos hasi ultrahang vizsgálatot, ami majdnem egy órát tartott. Megnyugtató, hogy nem talált semmi olyan eltérést, ami ijedtségre adna  okot.

2014. november 17., hétfő

zongora gyakorlás

Áronnak indulás előtt szóltam, hogy Mariann zongoratanárnőnek ne 2, hanem 4000.-
forintot vigyen, mert a múlt órát nem fizettük ki.

Reggel későn keltem, megreggeliztem (disznósajt, lágy tojás, és utána apránként
adtam ki magamnak a feladatokat és sorjában mindent elvégeztem.

István áthozta a Kati néni kivasalta ingeket.

Délben éppen mentem le Emőke ebédjéért, amikor ő is éppen azért ment. Nem tudtam, hogy itthon van.

Délután felhívott Balázs Gyuri és beosztotta a holnapi vizsgálataimat az Érsebészeti Klinikán és a Kútvölgyiben.

Amíg Áron nem volt itthon, titokban beosontam a szobájába és megnéztem, hogy
nekem hogyan mennének a kezdő zongora gyakorlatok, amiket ő tanul. A hangszóró helyett
fülhallgatóval végeztem az ujjgyakorlatokat, hogy még Emőke előtt se kelljen szégyenkeznem.

Áron hazajött a (gyógytorna) úszás és a zongoraóráról. Jobb lett volna, ha előbb a leckéjét írja meg, de ő inkább Internetezett.

Amikor végül megnéztem a leckefüzetét és a leckéjét, sajnos újra kellett írnia azokat.

Kértem, hogy hívja fel a Nóra nagyit. A telefonomat elkérte és többé nem találta sehol. Végül Emőkét kellett megkérnem, hogy csörögjön rám. Még ezzel sem volt egyszerű az ügy, mert a telefon le volt halkítva.

Ezután nagyon összevesztünk, mert a hibáit nem belátva hisztizett, hogy akkor ő nem vacsorázik velem.

Felhívott János, hogy legyek a segítségére, mert a 18 éves Gábor fiának lelki problémái vannak önmagával. Nekem a barátaim közül rögtön hárman ugrottak be (Kiss Zsuzsi, Réti Ági és Bárdos Kati).

Katit rögtön fel is hívtam, aki éppen New Yorkban volt és megbeszéltem vele, hogy a jövő szerdán már tudja fogadni Gábort.

Nem szeretek úgy lefeküdni, hogy Áronnal nem vagyunk jóban.

2014. november 16., vasárnap

hal sütés

Laciék már fel voltak öltözve, amikor mi lekászálódtunk az emeleti szobákból.

A bőséges reggelit közösen készítettük. Ettől azután a konyha néha kicsinek, illetve szűkösnek bizonyult.

Ebédre Fruzsina paprikás lisztben megforgatva olajban sütötte meg a kárászokat, én pedig megsózva, bemustározva és (két szeletet) kaporral megszórva sütöttem a lazacot.

Laciék délelőtt összecsomagoltak és 11 óra előtt kivittem őket a buszmegállóhoz.
Búcsúzóul azt mondták, hogy nagyon jól érezték magukat nálunk.

Áron tovább fejlesztette a Power Point-ban készített prezentációját, amit Tamással párban készítenek Californiáról. Amíg ezen dolgozott, azalatt én mellette bélyegeztem. Később javasolta, hogy nézzük meg együtt a "Szeretet szimfóniája" c. filmet a YouTube-on. Ő már látta korábban, de most szerette
volna velem is megnézni.

Nagyon jó Áronnal együtt lenni, közös programokat csinálni. Szereti közvetlen közelről érezni, hogy mennyire szeretem és ez nekem is nagyon jó. Annak külön örültem, hogy ilyen tartalmas filmeket néz.

Rengeteg ennivalót kellett becsomagolni és hazavinni. Üvegekbe a halászlét, nagy

műanyag dobozba a sült halat és a sült lazacot. A kenyérnek, a kefirnek, az ecetes paprikának és a tejnek már alig maradt hely a kosarakban.

Áron kérte, hogy a Bureknél álljunk meg, mert a vacsora előtt még szeretne megenni két almás pitét.

A TESCO-t hazafele is útba ejtettük, mert ki kellett cseréltetnem az elektromos borotvát. Ki nem cserélték de visszafizették az árát (4700.-)

Hazatérve adtunk a sok kajából Emőkének is és meghívtuk, hogy a vacsorát velünk együtt költse el.

Elpusztítottuk a maradék sült halat, meg a lazacból egy-két szeletet.

Lefejtem a kefir és bekészítettem az új adagot.

2014. november 15., szombat

Kunadacs

Reggel nyolc óra után kászálódtunk ki az ágyból. Ennek megfelelően természetesen már nem volt kárpát kenyér a Dabi Vegyesboltban.

A piacra azért még kigurultunk, de a Lacinak ígért sütni való kolbász már elfogyott. Vettünk sok zöldséget a főzni tervezett bableveshez.

Amíg Laci, Fruzsina és Áron a piacon tébláboltak, addig elmentem a saját sütödés élelmiszer boltba és hoztam egy hatalmas pogácsa alakú kenyeret. Visszafele beugrottam a patikába egy doboz Detralex-ért.

Gyorsan hazaszaladtunk és Áron Fruzsinával elkezdte készíteni a reggelit. Közben a nagy kuktában feltettük főni a bablevest a füstölt hússal.

Elindultunk Kunadacs-ra a halastóhoz. Áron és Laci is hozta a teljes horgász felszerelését.
 Az út majdnem egy teljes óra volt. Kicsit szeles, de végig ragyogó napsütéses időnk volt.

Laci és Áron fogtak két méretes kárászt, amit persze a végén még ki is kellett fizetni.

Amikor már kezdett szürkülni, akkor Fruzsina meg én behúzódtunk a presszó részbe és vártuk, hogy a két horgász mikor fog odakint megfagyni.

Otthon várt minket a jó meleg bázis. Manna is azonnal hazatalált.

Fruzsina megpucolta a két halat.

2014. november 14., péntek

Laciékkal Dömsödre

Áron azt mondta, hogy 1/2 3-kor fog hazaérni a suliból.

Reggel csak harmadik kísérletre sikerült bekapcsolnom a dömsödi fűtést.

Befejeztem az Erich Segal könyv olvasását. Nagyon limonádé könyv volt.

Készítettem egy komoly reggelit (virsli, lágytojás, tejeskávé)

Katikának átküldtem öt inget vasalni.

Laciék telefonáltak és megbeszéltük, hogy 1/2 4-kor találkozunk Budaörsön a TESCO-ban.

A türelmetlenségemet azzal oldottam, hogy leáztattam, egy adag bélyeget.

Áron majdnem 3/4 órával később érkezett haza. Próbáltam befejezni az áztatást, Áronnak pedig kiadtam a feladatot, hogy Mannát vigye le az autóba.

Percre pontosan ott voltunk és rögtön nekiestünk a PET palackok leadásának.

Hamarosan megjöttek Laciék. Áron kiment a kocsikulccsal, hogy át tudják pakolni a cuccaikat a mi autónkba.

Sanyinál vettem egy nagy adag lazac gerincet, fejjel és hasa aljával. Vettünk még sört, unicumot, tejet, kolbászt, meg egyebeket.

Mire kijöttünk a TESCO-ból, már besötétedett. Onnan Dömsöd felé már csak a Leányvár Fogadónál álltunk meg. Évike nagyon kedvesen fogadott minket. Orja leves, disznótoros, rántott sajt, pacal pörkölt. Mondjuk a véres hurka nem volt finom, de a többi igen.

Már csak 5 km-voltunk a bázistól, úgy hogy megengedtem magamnak egy 3 centes unicumot.

A bázison 19,5 fokra temperált az elektromos kazán. Átkapcsoltam a TIGÁZ-ra és begyújtottam a cserépkályhába.

Leültünk nézni a Finn-Magyar meccset, Áron pedig készített hozzá egy kis pattogatott kukoricát.

2014. november 13., csütörtök

Sincumar korrekció

Áron 7:18-kor lépett ki a lakásajtón.

A lábam nem javult annyit mint tegnap, de azért reménykedem.

Reggel telefonált a doktornő, és a laborleletem láttán adott egy pár új ukázt . A napi egy tabletta Sincumar-t két napig napi kettőre és utána 2, 1, 2, 1 stb.-re kell emelnem. A napi folyadék bevitelre (2-2,5 liter) oda kell figyelnem és kedden reggel éhgyomorral vár a Klinikán.

Reggelire egy pár virsli mustárral, egy lágy tojás és tejeskávé. A folyadék bevitelt elkezdem írni, mert magam is kíváncsi vagyok, hogy mennyire tudom azt az előírt mennyiségre feltornászni.

Felhívtam Ellit, hogy ma délelőtt tud-e fogadni. Tízre beszéltük meg, hogy vár. Arra kértem, hogy beszéljünk minden másról, de Möciről ne kérdezzen semmit.

Miután jól kidumáltunk magunkat, miközben rendbe tette a lábaimat, elindultam haza.

Átutaltam a két színházjegyet Emőkének és felhoztam az ebédjeit, mert most két napit adtak.

Közben hazajött Áron és megint azzal idegesített, hogy az utolsó pillanatig nem indult a zongoraórára. Naná, hogy itthon felejtette a zongora óra díját.

Feljött Adri a tabletjükért és elvitte a Practice and Progress angol nyelvkönyvet is.

Ma megint jöttek ellenőrizni a vízóra állását. Legutóbb a lediktált 22 m3 helyett 122 m3-ről küldték a számlát, most pedig 24 m3 a vízóra állása és a Vízművek 324 m3-ről tud. A baj csak az, hogy miután tisztázódik a téves számlázás, azután a Vízművek nem utalja vissza a hibásan leemelt csoportos beszedést, hanem egyszerűen közli, hogy majd a jövőbeni fogyasztásról jóvá írja. Nem nagy baj, mert Berencsi doktornő amúgy is több folyadék fogyasztást írt elő.

Amikor Áron megjött a zongoraóráról, Manna is besomfordált a lakásba.

Áron átvitte Emőke kajáit és hozott tőle egy nagy üvegben káposztás húslevest, ami azonban csak nekem ízlett nagyon, Áronnak nem annyira.

2014. november 12., szerda

A fodrász tanuló

Végre nagyon jól kialudtam magam. Észre sem vettem, hogy Áron mikor hagyta el a fedélzetet.

Reggel csak egy pár falat kolbászt kaptam be kenyérrel. A két gumiharisnyát csak nagy szenvedések árán tudtam fel applikálni.

11 órára mentem a Hajós utcai fodrászatba, ahol állítólag Fruzsina előjegyeztetett.Nagy nehezen megtaláltam a helyet, ahol udvariasan fogadtak. A fodrász tanuló (Hunyadi Márk) egy darabig tettszikezett, de a kommunikáció után jobbnak látta, hogy tegezzen.

Bár meg se kérdezte, hogy melyik oldalon van az elválasztás, de azért jól megcsinálta a frizurámat.

Még ott a Hajós utcában beküldtem egy főtt kolbászt mustárral és kenyérrel.

Amikor hazajöttem, először bementem a kis kínaiba egy savanyú csípős levesért, amihez a frissen vásárolt köménymagos cipóból csipkedtem.

Itthon csak egy órát tudtam pihenni, mert indulnom kellett a brushupra.

A délelőtti utazások alatt olvastam az Erich Segal könyvet, ami egy kissé limonádé.

A brushup nagyon jó volt, főleg a Mannával (nem a cicánk, hanem az angol tanárnő) töltött kiscsoportos egy óra.

Hazajövet vettem a CBA-ban négy felső csirkecombot, hogy majd készítek egy finom pörköltöt tésztával vacsorára, de végül Áront még le kellet küldenem vöröshagymáért és tejfölért. Vettem még unicumot, sört és két tégla margarint is. Bár a tortához, bőven elég lett volna a negyede is, de így volt akciós.

Feltettem a csirke pörköltöt és egy másik láboskában a tésztát. Áronnal megbeszéltem, hogy csak az új házi szabály szerint Skype-olhat Leóval.

Miután tegnap csak négy percet gyakorolt, ma csak négy percet Skype-olhat. Ezzel elértem, hogy ma egy 3/4 órát gyakorolt.

Nagyon belakmároztunk, de azért maradt egy nagy adag a későn hazaérkező és farkas éhes lánynak is.

2014. november 11., kedd

Vizsgálat

Bár az éjszakát ma sem aludtam át simán, de reggel úgy éreztem, hogy sokat javult a lábam.

Áront megkértem reggel, hogy Olivérnél és Bálintnál betegség miatt mondja le a délutáni gyerek-németet.

Reggeli előtt vettem egy fürdőt és meg is borotválkoztam, hogy Dr. Balázs Györgynek ne kelljen szégyenkeznie miattam.

Bekaptam egy pár falatot, készítettem magamnak egy kávét és máris indultam.

Nagy nehezen találtam egy parkoló helyet, de a ParkolóÓra nevű mobil alkalmazással nem boldogultam.

Talán csak egy percet késtem. György lejött értem és rögtön bevitt egy vizsgálóba, ahol nagy alapossággal megnézte, megtapogatta a lábam és végül készített róla egy teljes UltraHang-ot.
Utána átvitt Dr. Berencsik Anikó angiológus doktornőhöz, aki szintén
megvizsgált, miközben a fejem fölött rólam konzultáltak. Nagy veszélyt nem láttak. A
doktornő később bevitt egy nővérekkel teli helyiségbe és vért vett tőlem, hogy megtudja, hogyan áll az INR-em. Végül felírt két pár gumiharisnyát és előírt egy betadinos fertőtlenítést, hintőporozást, napi kétszeri kenőcsözést és egy hét múlva vissza kell mennem hozzá.

Elhatároztam, hogy nagyon hálás leszek Dr. Balázs Györgynek, hogy ilyen alaposan foglalkozott velem.

Onnan először a Gyógyászati Segédeszközök boltba mentem a kompressziós harisnyákért, majd egy kis kifőzdében bekaptam egy menüt.

Ebéd után átautóztam a Fővám térre és begyalogoltam az OIK-ba visszaadni a kölcsönzésből lejárt könyveket.

Visszafele a 2-es villamossal mentem a parkoló autómig és onnan egyenesen haza.

CBA-ban tejet és virslit vettem, a patikában pedig az előírt kencéket.

2014. november 10., hétfő

A lábam nem javul

Éjjel többször is felébredtem. Volt, hogy csak kicseréltem a borogatást és megpróbáltam újra elaludni.

Reggel fél hatkor Manna keltegetett, de olyan erőszakosan, hogy menjünk már le a
futtatóra, hogy lábfájás ide, lábfájás oda kénytelen voltam engedni az erőszaknak. Felkaptam egy inget és egy nadrágot és vittem le a még tök sötétben a Mannát.

Délelőtt fegyelmezetten feküdtem és borogattam a lábam. Próbáltam kutakodni az Interneten, hogy mi a különbség a thrombophlebitis (felszíni érgyulladás) és a mélyvénás trombózis között. Annyit már a saját kórtörténetemből is tudtam, hogy a felszíni az kevésbé veszélyes és kb. egy hét alatt kikúrálható.

Kerestem a gyógyszerek között Venoruton kenőcsöt, de nem találtam. Gondoltam, hogy a szokásosan szedett Sincumaron és Detralexen felül egy tabletta Aspirin gyulladást csökkentő gyanánt nem árthat.

A gyógyulási esélyeimet tovább latolgatva a fekvést, a borogatást és a lábam felpolcolását fegyelmezetten végeztem.

Ebédre egy kicsit felkeltem és megettem a kacsapecsenye maradékát.

Délután megpróbáltam lefordítani a Katie-től kapott házi feladatot, amit email-en küldött. (Beatles: We can work it out.) Amikor elkészültem vele elküldtem neki, azzal a bevezetővel, hogy én nem vagyok műfordító, de mindezt viccesen, így:

"Dear Katie,

A poem such it only can translate well who is specialized or developed in English and love as well, but I 'm just starting out , on both. I mean, I am only beginner. In spite of this fact, I’ve tried it. Here you are.

Love Gábor"

Áron hazasietett a gyógytornáról, de azonnal futott a zongorára. Amikor hazajött, bevallotta, hogy egy kicsit elkésett, így a jövőben a suliból egyenesen fog menni a zongorára.

Emőkének odaadtuk a neki szánt pecsenye kacsa adagot, meg a Möci cuccait, amiket Dömsödről hoztam fel. Nála volt Balázs. Ketten ették meg a kacsát és Áronnal üzentek, hogy nagyon finom volt.

Emőke biztatott, hogy nyugodtan hívjam fel Balázs Gyurit (neki csak per Gyuri), aki az Érsebészeti Klinikán orvos és kérjem meg, hogy vessen egy pillantást a lábamra. Fel is hívtam és késő  este, amikor hazajött a munkából még benézett. Megbeszéltük, hogy holnap reggel kilencre bemegyek hozzá a Klinikára és akkor egy kicsit alaposabban megvizsgál.

2014. november 9., vasárnap

beszart a rossz lábam

Nagyon rosszul aludtam. Olyan rosszat álmodtam, hogy hajnalban át kellett mennem Áronhoz, hogy megbizonyosodjak, csak egy rossz álom volt. Mélyen és jóízűen aludt. Megpuszilgattam és lementem egy kis Venoruton kenőcsért, hogy bekenjem az egyre fájóbb lábamat.

Manna is lejött velem, ezért kiengedtem csavarogni. Már fél tíz is elmúlt, amikor még lustálkodtunk. Amikor elmondtam Áronnak, hogy rosszat álmodtam és fáj a lábam, készített egy vizes borogatást a lábamra és mellém bújt.
 
Közben Leó hívott, hogy szeretne Skype-olni Áronnal.

Áron elkészítette a reggelit, miközben én befejeztem a tegnap elkezdett szerelődobozok felrögzítését.

A reggeli finom volt, de a konyha pultot nekem kellett Áron ténykedése után rendbe tenni.

Béni átjött, hogy az újonnan vásárolt gyümölcscentrifugához szedjen egy kis almát. Nálunk már csak rohadó félben lévők vannak ezért mi is átmentünk az elhagyott telekre (nem lopni, mert erre a tulajtól van felhatalmazásunk) és ott szedtünk a lehullott almákból egy-egy vödörrel.

Elkezdtem kiteregetni a már két napja ázott bélyegeket.

Átküldtem Ladányi Lacinak a kért Bulgária és Románia térképeket.

Áron segített a paradicsom karók és a kötözések begyűjtésében.

Az ebéd valahogyan kimaradt, egyszerűen nem voltunk éhesek.

Feri átjött az asztali köszörűért és az én spirálfúróimat is elvitte megköszörülni.

Áron nagyon rendes volt, egyedül kiszedte és deponálta az összes paradicsom karót.

Hazafele jövet azt terveztük, hogy Áron felvisz Nóra nagyinak egy adagot a pecsenye kacsából,
de hiába hívtuk egyik telefonját sem vette fel. Áron szerint nagyon hangosan szól a TV és azért nem hallja nagyi a telefon csörgését. Nagyon okosan azt is mondta, hogy akkor hiába megyünk oda, mert akkor a csengőt sem fogja hallani.

Sok cuccot kellett felhordanunk. Itthon is csak egy keveset vacsoráztunk.

Manna nálunk maradt éjszakára.

Nekem egyre jobban fáj a lábam ezért korán lefeküdtem és beborogattam.

2014. november 8., szombat

Pecsenye kacsa

Szokásunktól eltérően nyolckor már a piacon voltunk. Megvettük a heti szalonna, kolbász és tojás adagunkat. Ezenkívül sokféle zöldséget a pecsenye kacsához. A piaci vegyesboltban vettem trisót, mert az Interneten azt böngésztem ki, hogy a mosógépet azzal a legegyszerűbb időszakosan kitisztítani és még vízlágyításra is jó. Ugyanott találtam olyan tésztaszűrőt, amelyik az oldalfalán is lukacsos és az nagyon jó lenne a kefir lefejtésénél.

A Dabi Vegyesboltban felvettük a félretett fél kárpát kenyeret.

Nagy ijedtségemre nem találtam sehol a mobil telefonomat. Elkaptam útközben Zoli
bácsit és megkértem, hogy csörögjön rám, hátha valahol az autóban van leesve, de semmi csörgés.

Hazaérve a vonalason tárcsáztam a mobilt és nagy megkönnyebbülésemre az egyik
asztal alá leesve megtaláltuk.

Áron a reggelit készítette, míg én befektettem a pecsenyekacsát a zöldségekkel kibélelt római tálba. A biztonság kedvéért, hogy az ízsiker ne maradjon el, tettem a kacsa hasába két héjától megfosztott narancsot és egy gerezd fokhagymát. A fokhagyma szerintem a mákosbeiglin kívűl mindenbe jó.
Megfűszereztem és az egészet beküldtem a 200 fokra előmelegített sütőbe.

Gabikától megkérdeztem, hogy a lila káposztát ebbe tegyem-e vagy külön dinszteljem meg. Mivel "külön" volt a válasz, feltettem felvagdalva egy közepes teflon lábasba, kevés olajon, később egy kis vízzel, só, cukor és őrölt köménymag  párolódni, majd adtam hozzá egy kis ecetet.

Gábor hívott, hogy próbálgatja mi Wifi-nket elérni. Először bekapcsoltuk a Wifi repeatert, majd átmentünk hozzá és ott is mértük a jel erősségét egy wifi analyzer segítségével. A tökéletes megoldást nem sikerült megtalálnunk, de a kísérletezést folytatjuk és nem adjuk fel.

A hozott avarból elkezdtem a smaragdfák téli bepólyázását, úgy ahogy Emőke elmagyarázta: egy sor avar, egy sor föld, azután megint avar és megint föld, egészen addig, amíg a levelek, lombok nyakáig nem érünk. A munka kettős haszonnal járt, mert a föld kitermelésénél megtaláltam az elveszettnek hitt csicsókákat.

Áron mindeközben az iskolai prezentációját készítette Power Pointban Kaliforniáról Tamás osztálytársával közösen online kapcsolattartással.

Áronnak megmutattam a pecsenye kacsát és a smaragd fák bebugyolálását.

A kacsa láttán összefutott a nyál a szájában és azt mondta, azonnal tálaljunk.

Nagyon finom lett a pecsenye kacsa. Áron azt mondta, kíváncsi lenne, hogy az osztálytársai közül kinek az apukája tud ilyen fenséges ebédet készíteni.

Felhívtuk Nóra nagyit. Én azért, hogy eldicsekedjem a főztömmel, Áron pedig azt kérte tőle szülinapi ajándékként, hogy menjen el a hallás vizsgálatra és csináltassa meg a nagyot halló készüléket.

Délután megfájdult a (régi rossz) lábam, de azért még volt ahhoz kedvem, hogy a kazánoknál az egyik szerelő dobozt a végleges helyére szereljem. A másikat talán majd holnap.

Este Forma1 időmérő edzés, de már felpolcolt lábbal.

2014. november 7., péntek

Lehullott levelek a smaragdfáinkhoz

Úgy érezem, hogy a késői felkelés ellenére sikerült összekapnom magam. Legelőször leellenőriztem, hogy a külső merevlemeznek hogyan sikerült megbirkóznia éjjel a notebook állományainak lementésével.

Reggeli után elindítottam egy nagymosást, de közben a mosógép mosószer adagolóját is elkezdtem tisztítani. A tisztítás nagyon nem ment, mert az öblítő adagoló teljesen el volt tömődve. Inkább leszereltem és úgy próbáltam kipiszkálni, de még úgy sem ment. Gondoltam beteszem az edényekkel együtt a mosogatógépbe, legfeljebb a poharak is illatosak lesznek.

Tíz óra után elindultam a 8 GB-s memóriakártyámért. A hosszú tömegközlekedés egyáltalán nem zavart, mert közben végig olvastam az Erich Segál könyvet.

Hazaérve már csak arra kellett figyelnem, hogy Emőkének sikerült-e elhoznia az ebédjét, vagy azért megint én fogok kikapni.

Lementem a CBA-ba és vettem egy kisméretű pecsenye kacsát, meg egy fél fej lila káposztát.

Csomagolás és lehordás az autóba.Manna nincs sehol . Több helyen is kerestük, de egy darabig nem volt sehol, majd nagy peckesen előjött a ruhásszekrényből.

Áronnal lementünk a kutyafuttatóra és gyűjtöttünk 4-5 zsák lehullott levelet, azért, hogy a smaragdfákat megvédjük a téli fagyoktól . Az öt zsák, alig fért be az autóba, de azért begyömöszöltük.

Elindulás után jutott csak eszembe, hogy a múlt héten megbeszéltem, hogy ma 3/4 5-re megyek a Gumipont-ba, hogy a nyári gumit lecseréljék télire. Hogy időbe odaérjünk, elhatároztuk, hogy a TESCO-ban csak leadjuk a 300 forintnyi üvegeinket és nem vásárolunk semmit, majd ha odaértünk a gumishoz, akkor beugrunk a Burek-be.

A gumis bácsinál lecserélték a nyári gumijainkat télire és azt mondták, hogy ez a hógumi garnitúra egy, maximum két telet fog kibírni.

Korán érkeztünk Dömsödre. A Dabi vegyesbolt még nyitva volt. Áron beugrott trappista sajtért és rendelt holnapra egy fél kárpát kenyeret.

Vacsora után még levagdostam és beáztattam egy adag bélyeget.

Este megnéztük a virtuózok-at és szerencsére nem felejtettem el beáztatni a római tálat, mert annak egy éjszakán keresztül áznia kell.

2014. november 6., csütörtök

Gábor Wifije

Reggel korán ébredtem ugyan, de nagyon nehezen keltem fel. Áron is panaszkodott, hogy a marha tatár beef steak miatt rosszul aludt.

Fél kilenckor telefonált Gábor, hogy a megbeszéltek szerint 1/2 10-kor átjön. Ez azután adott egy nagy kezdeti lökést és így, ha nehezen is, de elindult a nap.

Nem is reggeliztem, csak kicsit kitakarítottam a tegnapi vendégek utáni romokban heverő konyhát, hogy mire Gábor megérkezik legalább a konyhában rendben tudjam fogadni.

Emőke éppen a takarítás közben jött és hozta Mannát, meg a mai feladatokat.

Mind a ketten elővettük a WiFihez vásárolt eszközöket és kávézás közben elkészítettük a telepítési haditervet. Egy másfél órába még az is belefért, hogy kitárgyaljuk az olvasási szokásainkat.

Felhoztam Emőke ebédjét, majd egy második fuvarral levittem Mannát az őrzött parkoló mögé csavarogni. Érdekes, hogy nem élt azonnal a kapott szabadsággal és nem hagyott ott azonnal, csak 2-3 méteres körzetben ide-oda sétált, ügyelve arra, hogy egy kicsit mindig hozzám érjen.

Ebéd helyett megettem a maradék tatárt.

Próbáltam rendbe szedni a dolgaimat, főleg ami a banki átutalásokat illeti.

Este hétkor harangszóra mentem le Mannáért és ahogyan azt Emőke megjósolta, Manna biológiai órája pontosan működött és első hívó szóra megjelent.

Este Emőke meghozta az 1 TB-os külső merevlemezemet. Nagyon örültem és azonnal kipróbáltam.

Közben adtam egy átutalási megbízást a külső merevlemezért, nehogy szó érje a ház elejét.

Áron még nem tudta pontosan megmondani, hogy holnapi halloween ünnepségen részt vesz-e vagy inkább hazajön-e korábban.

2014. november 5., szerda

OIK

Áron már reggel bejelentette, hogy az iskolában kötelező gyógytorna miatt ma nem tud menni tenisz edzésre.

Délelőtt főleg itthoni munkákkal és az én tabletem életre keltésével foglalkoztam.

Felhívtam Gábort és mivel a Dömsödön kívül ők is a Gazdagréten laknak, hívtam, hogy jöjjön át, hogy megvizsgáljuk a WiFi repeater-t, amit neki vettem a Conrad-nál. Ő is vett cuccokat, amiért holnap reggel kell érte mennie és akkor utána átjön.

Egy laza ebéd után elindultam a Brushup csoport találkozóra a Fővámtérre.
Kicsit szoros volt az idő és nem szerettem volna elkésni. Odafele menet (8-as busz, 4-es metró) sűrűn nézegettem az időt, de végül két perccel három előtt sikerült odaérnem. Onnan gyalog sétáltunk az Országos Idegennyelvű Könyvtárba (OIK), ami a Molnár utca 11-ben van és az átkosban Gorkíj orosz nyelvű könyvtár volt. A '90-es években az épület tatarozása során új (és eszméletlen ronda) homlokzatot kapott az eredeti helyett. Közben a feladatát kiterjesztették Idegen nyelvű könyvtárnak.
Az épület belül gyönyörű, miközben az üzemeltetése technikailag korszerű. A brushup csoport kapott egy egyórás idegenvezetést, ami nagyon nagy élményt nyújtott.

Azonnal (am Ort und Stelle) beíratkoztam, mert azt terveztem, hogy a felnőtt német csoport részére kivehetem a Start Neu-t hanganyaggal együtt. Ez sajnos nem sikerült, mert mind a két példány éppen ki volt kölcsönözve.

Helyette elhoztam a Themen aktulell 1-et.

Hazafele a CBA-ban vettem egy üveg unicumot és egy üveg sört. Itthon azt terveztem, hogy vacsorára sült lazac lesz hagymás almával. Kértem Áront, hogy a nővérét Emőkét is hívja meg a vacsorára.

Már majdnem befejeztük a vacsorát, amikor váratlanul megjött Sándor Laci Fruzsinával. Fruzsina még éppen meg tudta kóstolni a lazacot, de hoztak alapanyagot tatár beatsteak-hez és azt ettük pirítós kenyéren. Hozzá unicumot és rozét ittunk.

Bár teljesen szerettem volna elzárkózni attól, hogy Möci ügyben színt valljak, de a két kupica unicum és a rozé megoldotta a nyelvemet és anélkül, hogy Emőre egyetlen rossz szót szóltam volna, tömören elmondtam, hogy vége és, hogy most Ettől vagyok lelki beteg.

2014. november 4., kedd

Microsoft-Cisco-Netapp konferenciára

Amikor Áron elhagyta a fedélzetet, azonnal felkeltem és ahogyan drága Róza mondaná pucc parádéba vágtam magam. Még megborotválkozni sem voltam rest.

Kilencre oda is értem a Rákóczi úti Novotelbe, ahol már gyülekeztek a Microsoft-Cisco-Netapp konferenciára és bemutatóra meghívottak. Gyorsan bekaptam egy kávét meg néhány süteményt és beültem, mert kezdődtek az előadások.

Az előadások tartalmasak és nagyon magas színvonalúak voltak, úgy hogy kapaszkodnom kellett, hiszen már egy jó pár éve nem vagyok a sűrűjében és ezen a téren a technika iszonyúan gyorsan fejlődik. Az előadásokból sokat lehetett tanulni és főleg az tetszett, hogy nem töltötték meg marketinges dumákkal, maximum szakértői véleményekből idéztek. Nekem nagyon tetszett, amikor egy szakértőről azt mondták, hogy "független" szakértő, mert a független szakértő számomra azt jelenti, hogy nem kapott pénzt a szakértésért.

Emlékszem, hogy amikor 1975-ben a Triál (Sport és Játék Nagykereskedelmi Vállalat) megbízott az első darab Lengyelországból importált windsurf szakértésével és fizetni nem tudtak érte, akkor azt kértem, hogy a kipróbált és szakértett első darabot kapjam meg a szakértésért. Az már más lapra tartozik hogy a "merülő tehén"-ről (mert otthon így becéztük a rossz orr kialakítása miatt) olyan rosszakat írtam, hogy azután nem hoztak belőle egyetlen darabot se.

Az előadások után első osztályú ebéddel traktáltak bennünket, ahol az asztaltársaimmal még tartottunk egy kis brainstorming-ot.

Onnan elmentem a megrendelt SD kártyámért, ami természetesen nem érkezett meg.

Hazaérve lementem a postára befizetni a hülyék takarékcsekk adóját, majd vártam Áront a suliból, illetve a Bólyai matekverseny díjátadójáról haza.

Áron nagy mellénnyel büszkén dicsekedett mert az iskolájuk, illetve az osztályuk négy fős csapata (Olivér, Bálint, Ábel és Áron), a 75 induló csapat között hatodik helyezést értek el.

Áron után nem sokkal megjött Zita és Ákos a felnőtt németre. Az óra nagyon jó volt és Áron közben háborítatlanul tudott Internetezni. Búcsúzóul Zitáék kaptak egy adag kefir gombát, a hozzátartozó használati utasítással.

Vacsorára megmelegítettem a tegnapi csirke pörköltöt a sonkás tésztával, aminek a tetejére kefir-tejföl-reszelt sajt kenőcs került, ami mind a kettőnknek nagyon ízlett.

Este hosszan beszélgettem András Gáborral, de azt elfelejtettem említeni neki, pedig be volt készítve, hogy a Grecsó könyv nekem mennyire tetszett.

2014. november 3., hétfő

Tájékoztató

Amikor Áron elment, akkor még az volt a mai program, hogy, kettő-három körül hazajön és majd itthonról megy el zongora órára.

Felkelés után az első dolgom az volt, hogy Lacinak feladjam az ajánlott levelet, lehetőleg "Ajánlva" és "Elsőbbség"-ivel.

A reggelit is csak utána készítettem el.

Délelőtt Adri elhozta a SONY Xperia Z tabletet, de nem tudtam neki feltenni az IGO-t, mert sehogyan sem sikerült a sys.txt-t úgy megváltoztatnom, hogy támogassa az 1920 x 1090 -es felbontást.

Közben majdnem lekéstem Emőke ebédjét felhozni, de végül sikerült.

Mindent egybevetve nagyon rossz napom van.

Délben Marianna küldött egy SMS-t, hogy a mai zongora óra elmarad, mert elrontotta a gyomrát és beteg. Kicsit probléma, de nem vészes, mert Áron amúgyis azt mondta, hogy 1/2 3 fele hazajön és majd itthonról megy a zongora órára. Ehhez képest fél ötkor állított be azzal, hogy Mariann néninél senki nem nyitott ajtót. Egyáltalán nem örültem neki, hogy nem úgy tette, ahogyan megbeszéltük.

Most már több mint egy hónapja kérem, szinte minden nap, hogy mutassa meg a Tájékoztatót. Ez nem jön össze, miközben a legváltozatosabban mondja, hogy miért nem tudja megmutatni. Ma elvesztettem a türelmem és azt mondtam, hogy akkor most menjen vissza az iskolába és hozza haza.

Közben Emő próbált bejönni, reklamálva, hogy miért sír a lépcsőházban a gyerek. Ezen az induláson Áron két órát tökölt és nyomta csengőt, mire végül kinyögte, hogy a tájékoztató itt van a táskájában.

A Tájékoztató tartalmát le sem írom, mert ahhoz elegendő a fantázia. A sok házi feladat hiány és az egyesek miatt ma szigorított ellenőrzést tartottam. A leckefüzet több hete dátum nélküli és tele van fehér foltokkal.

A rossz hangulatom és a büntetés nem terjedt ki a vacsorára. Tejfölös csirkeszárny a vacsora főtt tésztával.

2014. november 2., vasárnap

Möci

Se későn, se korán, nyolckor ébredtem és rögtön fel is keltem. Áron még szundizik egy kicsit, de Manna már lejön velem. Kér egy kis kaját és utána nem rest kimenni a hideg ködös kertbe.

Egy pár percre én is kimék (dömsödi tájszólás), mert arról megfeledkeztem, hogy nem elég a vizet leereszteni a rendszerből, mert ahhoz még a konyhai és fürdőszobai csapot is ki kell nyitni a huzikában, hogy a víz a csőrendszerből is kifolyjon.

Azon nem csodálkozom, hogy Möci rendszeresen az eszembe jut és hiányzik. Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek, nem megy. A három év alatt sem tudtunk egymást a saját világnézetünkhöz evangelizálni. Lehet, hogy erre tehetségtelenek voltunk, de az is lehet, hogy a szerelem miatt túlzottan tiszteletben tartottuk egymás világnézetét, ahhoz, hogy abba belegázoljunk.

Ebédre megettük a körömpörkölt utolsó falatjait is és végre a lábos is mehetett a mosogatógépbe.

Ebéd után átjött Gabika, hogy a kütyüjén néhány, neki problémás kérdést tisztázzunk. Áron természetesen rögtön szerette volna egy itallal vagy egy frissen főzött kávéval traktálni, de Gabika semmit sem kért.

Délután szerettünk volna korán elindulni, hogy Adriéknak feltegyük az IGO-t az újdonsült tabletjükre, de ez nekik nem jött időben össze, mert a Bogival akkor éppen egy gyerek misére siettek.

Áron figyelmeztet, hogy már több mint húsz napja nem tartottunk kefir szünetet, ezért jó, hogy szólt, a kefirgombát betesszük a mélyhűtőbe és november 10-éig szünet.

Azért a korai elindulásnak volt egyéb értelme is, mert Áronnak este hatkor kezdődött az angol órája Krisztáéknál.

Hat előtt tíz perccel landoltunk Gazdagréten, ami szűken, de éppen elég volt ahhoz, hogy Áron felszaladjon az angol füzetéért és odaérjen pont hatra. Annyi ideje még maradt, hogy megkérjen hadd maradjon ott Olivéréknél angol óra után még egy fél órát. Nekem pedig kiadta a feladatot, hogy addig menjek el a Nóra nagyihoz, mert ott felejtette azt a kottalapot, amiből a hétfői órára gyakorolnia kellene.

Áron balra el, én pedig elindultam a Nóra nagyihoz. Ott felvettem a kottát, egy könyvet Milos Forman-ról és már indultam is haza.

Áron a félóra kimenő helyett egy és 3/4 órával később jött haza, ami miatt már nem igazán volt ideje gyakorolni, de leszúrás helyett jobbnak láttam azonnal ágyba parancsolni.

Elkészítettem és feltettem Lacinak az IGO-t, amit majd holnap reggel feladok.

2014. november 1., szombat

Möci nincs, de erről nem beszélünk

Korán keltem, de Áronnal vitába keveredtem, mert én már indultam volna a piacra, de ő a tegnapi kései lefekvés miatt még lustálkodott.

A piacon elkövettük azt a hibát, hogy nem vettünk tojást, mert Áron azt mondta, hogy biztosan van még otthon.

Megnéztem, hogy mi a hibája a riasztónak a huzikában, de nem jutottam vele előbbre, mert a programozásához szükség lenne a Kezelési Utasítására, de azt sehol nem találtam.

Beáztattam egy adag bélyeget.

Szerencsére eszembe jutott, hogy a huzikában még nincs leeresztve a víz. Nem is halogattam tovább, kicsavartam a négy leeresztő csapot és a tartály alján kihúztam a leeresztő dugót. Ilyenkor nagyon figyelni kell arra, hogy mind a konyhai, mind a fürdőszobai csapok is nyitva legyenek.
A legfontosabb feladat, hogy időben el kell kezdenem a diótörést, ha azt akarom, hogy Áron szülinapjára diótorta is készüljön.

Még ma is a körömpörkölt volt az ebéd.

Délután a hónom alá csaptam a wifi repeteart és megnéztem, hogy Gáborék vajon itt vannak-e Dömsödön, vagy megrettentek a hirtelen lehűlt időtől és Budapesten maradtak. A telek és a ház zárva volt.

Gabikánál tett látogatás során megoldottuk, hogy ezentúl tudjon PayPal-lal is fizetni és átadtam neki az új fehér táltost. Egy kávé mellett megbeszéltük a belpolitikai helyzetet a tervezett Internet adóval egyetemben. Gabika kérdezte ugyan, hogy Möci nem fog-e neheztelni, amiért olyan sokáig vagyok náluk, de én nem említettem, hogy Möci nincs itt, sőt már nincs is. Nem tudom, hogy mikor leszek már képes arra, hogy ország-világ előtt kinyilvánítsam: vége. Legfőképpen az aggaszt, hogy még Áron is csak felszínesen látja, hogy Möci nincs velünk. Ennek persze az az oka, hogy Möciről senkinek nem ejtek egy rossz szót, sem Áron előtt, se a háta mögött.

Vacsorára csak hideg kaja, finom kárpát kenyér és disznósajt volt citromos mézes teával.