Áronnak indulás előtt szóltam, hogy Mariann zongoratanárnőnek ne 2, hanem 4000.-
forintot vigyen, mert a múlt órát nem fizettük ki.
Reggel későn keltem, megreggeliztem (disznósajt, lágy tojás, és utána apránként
adtam ki magamnak a feladatokat és sorjában mindent elvégeztem.
István áthozta a Kati néni kivasalta ingeket.
Délben éppen mentem le Emőke ebédjéért, amikor ő is éppen azért ment. Nem tudtam, hogy itthon van.
Délután felhívott Balázs Gyuri és beosztotta a holnapi vizsgálataimat az Érsebészeti Klinikán és a Kútvölgyiben.
Amíg Áron nem volt itthon, titokban beosontam a szobájába és megnéztem, hogy
nekem hogyan mennének a kezdő zongora gyakorlatok, amiket ő tanul. A hangszóró helyett
fülhallgatóval végeztem az ujjgyakorlatokat, hogy még Emőke előtt se kelljen szégyenkeznem.
Áron hazajött a (gyógytorna) úszás és a zongoraóráról. Jobb lett volna, ha előbb a leckéjét írja meg, de ő inkább Internetezett.
Amikor végül megnéztem a leckefüzetét és a leckéjét, sajnos újra kellett írnia azokat.
Kértem, hogy hívja fel a Nóra nagyit. A telefonomat elkérte és többé nem találta sehol. Végül Emőkét kellett megkérnem, hogy csörögjön rám. Még ezzel sem volt egyszerű az ügy, mert a telefon le volt halkítva.
Ezután nagyon összevesztünk, mert a hibáit nem belátva hisztizett, hogy akkor ő nem vacsorázik velem.
Felhívott János, hogy legyek a segítségére, mert a 18 éves Gábor fiának lelki problémái vannak önmagával. Nekem a barátaim közül rögtön hárman ugrottak be (Kiss Zsuzsi, Réti Ági és Bárdos Kati).
Katit rögtön fel is hívtam, aki éppen New Yorkban volt és megbeszéltem vele, hogy a jövő szerdán már tudja fogadni Gábort.
Nem szeretek úgy lefeküdni, hogy Áronnal nem vagyunk jóban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése