Fodrászkodás

Ma sikerült időben felébrednünk. Igaz, hogy 100-al mentünk Kiskunlacházára, de legalább 9:02-re odaértünk a fodrászathoz. Ákos először az én loboncomat hozta rendbe, utána Áron került sorra. 

Hazafele betértünk a Spar-ba. Vettünk tejeket, paprikát, Actívia gyümölcsös kefirt, üdítőt és egy tucat dobozos kozel sört. 

Itthon megint mérgelődéssel kezdtem hozzá a meleg szendvicsek késztéséhez, mert senki nem figyelmeztetett, hogy a lapsajtokat megette. 

Reggeli után gyorsan telt az idő. 

Posta Lacival megbeszéltem, hogy a Scenicnek jövő hét szerdáján lesz a 100 ezer km-es szervize. 

Áron elment a Leventével focizni. 

Meghozták a márvány bevonatos serpenyőt. Az első benyomásom róla nagyon rossz, mert akár a német vagy az angol szöveget nézem a hozzáadott leírásban, mire magyarra fordítják, még a google fordítónál is borzalmasabb. 

Tibort megkértem, hogy szedjen egy kis sóskát, én pedig nekiláttam a csirkecombok kirántásának. 

Ebédre a rántott csirkecombok mellé sóska és krumplipüré lett körítésnek. Áron, Levente és Tibor átmentek meggyet szedni. Én írtam egy pár sort a napról és egy keveset Duolingóztam. 

Tibor este készített egy meggylevest és betette a hűtőbe. 

Lefekvés előtt egy nagy (kétórás) locsolás.

kertészkedés

Sajnos mind a ketten elaludtuk a 9 órára előjegyzett fodrászatot. Rögtön fel is hívtam Ákost, hogy elnézést kérjek, de mondta, hogy semmi probléma, majd jöjjünk holnap reggel kilencre. 

A reggeli készítéskor kiderült, hogy se tej, se tojás nincsen itthon. Tibort kértem, hogy ha elfogy valami, akkor szóljon, hogy ne kelljen háromszor, négyszer szaladgálni, feltölteni a készleteket. Gyorsan elgurultam és egy nagy kosár kajával tértem vissza. Közben bementem még a Gazdaboltba, hogy kicseréljem a ¾”-es locsolócső csatlakozót ½”-osra. 

A bőséges reggeli után a délelőtt főleg kertészkedéssel telt. 

Áron átment Leventéhez és csak azért jöttek azonnal vissza, hogy fújjam fel a focilabdájukat, azután elmentek focizni. 

Az oldalas nem sokáig élvezhette a mélyhűtő vendégszeretetét, mert kivettem és a sütőben 200 ॰C-on lett finom ropogós. 

Áron inkább a megmaradt csirkepörkölthöz főzött ki magának tésztát. 

A megragasztott sátor merevítő kapott még egy 36 menetes műgyantás cérnabandázst, hogy egészen biztosan tartson.

 

Okmányiroda

Azért keltünk viszonylag korán, hogy 8-ra beérjünk az Okmányirodába. Minden Dömsödre tervezett cuccot bepakoltunk az autóba és indultunk. Nem sokkal 8 után odaértünk és rögtön kaptunk sorszámot is. Alig kellett egy félóránál többet várnunk és sorra kerültünk. Várakozás közben még egy kávét is tudtam inni.

Az ÚJ BUDA informatikai felszereltsége engem teljesen meggyőzött arról, hogy a XXI. században vagyunk. 

Áron azonnal kapott egy ideiglenes személyi igazolványt és egy lakcímkártyát. Ezen felül felvették a lejárt útlevelének csere igényét és azt mondta az ügyintéző hölgy, hogy amikor elkészülnek az új dokumentumok, akkor e-mailben értesítenek. 

Onnan már nem mentünk haza, hanem egyenesen mentünk a TESCO-ba. Üvegvisszaváltás, üdítők, sör és ásványvíz, egy doboz nektarin, valamint konyhai papírtörlő, amit vettünk, miközben ettünk néhány hot-dogot és én ott is ittam egy kávét. Sajnos krumplit nem vettünk, mert Áron úgy emlékezett, hogy az van Dömsödön.  

Még délelőtt megérkeztünk Dömsödre. Útközben megálltunk ugyan Kiskunlacházán, de csak annyira, hogy Ákosnál foglaljunk egy időpontot mindkettőnk hajvágására. 

Megnéztem a smaragdfákat és a konyhakertet. Minden nagyon szépen fejlődik. 

Emőke sátrából kivettük az egyetlen olyan merevítőt, amelyiknek az egyik rögzítő hüvelyét javítani kellett. Ezt egy szorítókötés alatt műgyantával meg is ragasztottam.  

A vacsorára begyújtottam a nyílt tüzet és a kövön sütöttem baconba csavart csirkemájat, de Tibor inkább a Judittól kapott csirkehúsokat és a francia salátát ette, mert a májat nem szereti. A vacsorához kiderült, hogy még sincs egy szem krumpli sem. Áronra is nehezteltem, de tulajdonképpen annak örültem volna a legjobban, ha Tibor ír egy sort e-mailben, hogy mit ne felejtsek el venni a TESCO-ban. 

Még megkérdeztem, hogy mik azok, amik elfogytak, mert most rohanok a CBA-ba. Tibor mondta, hogy most hirtelen nem jut eszébe semmi. Gyorsan kigurultam a CBA-ba, ahova már csak nagy könyörgésre engedtek be, mert éppen zártak.

Vettem krumplit, oldalast és unikumot. Az oldalast szeletekre bontva, jól befűszerezve és fokhagymával megtűzdelve tettem a mélyhűtőbe. 

Vacsorára tejfölös csirkepaprikást készítettem és azt ettük a saját termésű jégsalátával. Először meglocsoltam a kertet és utána átmentem Gabikáékhoz, mert meg akart mutatni egy új lámpaszerzeményt, ami igazán csak besötétedés után lehet élvezni.  

Teljesen egy diszkóban éreztem magam a sokszínű falra vetülő LED fénysugaraktól.

 

Beiratkozás

Azért kellet időben kelnem, hogy el tudjunk menni a nagyihoz, mielőtt Áron megy beiratkozni. Végül csak én indultam el egyedül, mert Áron azt mondta, hogy Ő majd a beiratkozás után jön csak a nagyihoz. 

Elinduláskor örültem, hogy nem felejtettem el a küszöbjavításhoz vett csavarokat és egy keresztspicces csavarhúzót magamhoz venni. 

A Nóra nagyinál elintéztük az Ő kommunális adójával kapcsolatos pénzügyeket, mert azokat én utaltam át helyette, hogy neki ne kelljen késedelmi pótlékot fizetnie. 

Lementem bevásárolni neki, mert ő nem érezte jól magát és szinte semmije nem volt otthon. Vettem neki friss kenyeret, kekszet, pogácsát, sonkát, sajtot, sok virslit, paradicsomot, paprikát. Közösen megreggeliztünk, de a kávéfőzésnél megint probléma volt, mert ő az elektromos víz forraló helyett (ami kényelmes, gyors, veszélytelen és automatikusan kikapcsol), inkább a gázon lábasban forralt vizet preferálta. Reggeli után megjavítottam a feljött küszöböt. 

Később Áron is megérkezett a beiratkozásról és közölte, hogy nem sikerült, mert reggel nem találta meg a személy igazolványát, a TAJ kártyáját és közölte, hogy a Gólya tábort valóban nem fizettük be. 

Onnan hazajövet ismét összetűztem Áronnal azon, hogy előbb csináljon rendet a szobájában, keresse elő az igazolványait és csak azután használja a notebookját az Internetezésre. 

Amikor lementem a postára, hogy kiváltsam a Kínából érkezett ajánlott küldeményemet (LED lámpák és LED-es vízcsap végek), Katika szólított meg, mert alkalmazottja lett az új olasz fagylaltozónak. Rögtön fel is avattam a boltot egy gombóc vanília fagylalttal.  

Áronnal azt beszéltem meg, hogy most rögvest elmegyünk az okmányirodába és elkezdjük felszámolni ezeknek az elvesztett igazolványoknak (személyi, lakcímkártya) hiányát, de Áron egy fél órán keresztül nem volt képes leválni a notebookjáról és mire odaértünk, már nem kaptunk sorszámot. Emiatt egy kicsit pipa lettem Áronra, de azért ez nem akadályozott meg abban, hogy megkérdezzem, mit készítsek vacsorára. 

Végül tejfölös csirkepörkölt készült masni tésztával és bodzás cseresznyebefőttel.

 

A gólyatábor be van fizetve vagy nincs?

Nagyon korán keltünk. Rögtön leszaladtam, hogy készítek két szendvicset Áronnak és magamnak, de ez nem jött össze, mert Tibor elfelejtett szólni, hogy a kenyér elfogyott. 

Gyorsan összepakoltam és Mannát is otthagyva indultunk, Áronnak pedig mondtam, hogy majd útközben valahol fogunk reggelizni. 

Így is lett. Kiskunlacházán bementem az albán pékségbe. Áronnak almás pitét hoztam és egy üveg üdítőt, magamnak pedig egy baconos kiflit. 

Itthon azzal kezdtem, hogy felmentem az Ilihez és mivel tudom magamról, hogy mennyire nem tudok úgy kondoleálni, ahogyan illik, csak megöleltem és magam is meglepődtem azon, hogy közben sírok. 

Áron azzal a „jó” hírrel fogadott, hogy nem is ma van a beiratkozás, hanem holnap. 

Vittem le egy palack vizet a smaragdfának és felhoztam a routert, hogy mindenkinek legyen Internet hozzáférése. 

Felhívtam Nóra nagyit, hogy átszaladnék azért a pénzért, amit a kommunális adóra neki befizettem, mert teljesen kiürült a családi kassza és már a számlámon sincs pénz, hogy kivehetnék, pedig a holnapi beiratkozáskor Áronnak be kellene fizetnie a tankönyvcsomag árát. Ha ott a suliban elfogadnának hitelkártyát, akkor még meg tudnám oldani, de ha nem, akkor padló. 

Nagyi kérdezte (de ezt tíz napja, amikor erről beszélünk, mindig megkérdezi), mennyivel is tartozik. Mondtam, hogy 180.000.- forint. Jó akkor ezt kiveszi a falból. 

-           Akkor délután átmennék érte.

-           Ma nem jó, mert nem érzi jól magát. 

Mivel biztos vagyok benne, hogy holnap reggelig ezt újra elfelejti, futok egy kört és megpróbálok legalább annyit kölcsönkérni valakitől, amennyire holnap okvetlenül szükségünk lesz, vásárolni meg tudok a hitelkártyáról. 

Elvégeztem a napi Duolingót, miközben Áron betelepedett az asztali számítógépemhez és utána játszottam egy jutalom sakkpartit. Még a napi blogot is megírtam, csak utána kezdtem azon gondolkozni, hogy mit készítsek ebédre. 

Végül egy mélyhűtött spenót lett az ebéd megsütött lazacderékkal. Áron a spenótot szó nélkül megette, de a lazac – mélyhűtő ide, mélyhűtő oda – szerinte már nem volt elég friss. Később Emőke hozott át neki valamilyen kaját, de abból én nem láttam egy falatot se. 

Ebéd után Áron lement focizni, de amikor én lementem, hogy megnézzem, akkor azt nem nézte jó szemmel. Bevallom nekem sem tetszett az társaság, akikkel focizott. Amikor lementem, éppen akkor jött le a pályáról az egyik játékos a partvonalon kívül ülő barátnőjét kérdezte, hogy: „Van még abból a pálinkából egy kicsi?” 

A lefekvés előtt arra kértem Áront, hogy olvassa el az Apáczai Csere János gimnázium levelét, amiben leírják, hogy milyen dokumentumokat kell holnap délelőtt 10 órára bevinnie a beiratkozáshoz, azokat készítse össze és csináljon végre rendet a szobájában. (A TAJ kártyájáról Áron például három hónapja azt mondja, hogy Ő tudja, hol van, de én még nem láttam.) 

Kérdeztem, hogy a Gólyatábor pontosan mikor lesz és mennyit és azt mikorra kell befizetni. Áron azt mondta, hogy azt mi már befizettük, de ebben én nem értettünk egyet. 

Este megnéztem a Belgium-Magyarország EB focimeccset, de minek. 4:0 –ra kikaptunk.

 

Levente névnapi bulija

A reggeli felkelés egy kicsit megint elhúzódott.

Először a piacra mentem. Odaadtam Esztikének a két smaragdfa palántát. Vettem egy üveg selyemfű mézet, újhagymát és sonkát. 

Itthon megsütöttem reggelire a baconba tekert virsliket. A káposztasalátát feljavítottam néhány apróra vágott menta levéllel. 

Újult erővel próbáltunk javítani a kísérletileg felállított sátor helyzetén, de egy merevítő rúdnak még meg kell ragasztani az egyik csatlakozóján. 

Ma meleg rekord van. A napszúrás elől bemenekülök a Dunába. Áront és Tibort nem tudom rávenni egy kis úszásra. 

Egy órára voltunk hivatalosak a Levente névnapi bulijára. Judit nagy traktával fogadott. Először egy finom húsleves, olyan aranylóan, ahogyan nekem sosem sikerül. Utána sokféle szárnyas, krumplival, rizzsel, francia salátával és kompóttal. Többféle desszert, kávé. Unicum, pálinka, vörösbor és heves politikai viták, miközben Áron, Levente és barátja már a másik szobában játszanak. 

Én már készültem elbúcsúzni, amikor még Áronék pingpongoztak. Kértem, hogy 7- ½ 8 körül ő is jöjjön haza.

T. Judit egy csomó kaját csomagolt Tibornak és átadott egy olyan állás lehetőséget, amire Tibor mindig vágyott. 

Eljövet G. Judit pedig még küldött egy újabb adag ruhát Tibornak. Tibort olyan összkomfort és kényeztetés veszi körül, hogy kicsi annak a valószínűsége, hogy ő mindent megtegyen azért, hogy a saját lábára álljon. 

A rengeteg finomságot Tibor közömbösen fogadta, a szebbnél szebb ingeken pedig fanyalgott, hogy ez neki nagy és hiába mondtam, hogy részben bele fog erősödni, másrészt M. Marika már korábban felajánlotta neki, hogy ha az ingek nagyok, akkor ő azt neki ingyen átalakítja. 

Amikor később megjött, még hozta a barátait és a kertben folytatták a játékokat (frizbi, foci, birkózás) és csak sötétedéskor váltak el egymástól. 

A nagy melegre való tekintettel a növények kaptak egy másfél órás locsolást.

 

Levente névnapi meghívója

Nagyon sokáig lustálkodtunk. Először kimentem a kertbe, hogy megnézzem, feléledtek-e a két napja Gulyáséktól áttelepített tegnap még gyengélkedő spenót és paradicsom palánták. Még csak reménykedni lehet a megerősödésükben. Minden esetre mindegyik kapott egy ballon többlet vizet a tövéhez. 

Reggelire megsütöttem egy kis véres hurkát és azt ettük a megmaradt kenyérrel, paradicsommal. 

Mire dél körül végeztünk a reggelivel, olyan nagy lett a hőség, hogy fent a jó hőszigetelés ellenére be kellett kapcsolni a klímát. 

A nagy melegben még a Duolingó is lassabban megy. 

Délben feltettem a csirkepörköltöt főni és a három házi csirkecombot megfűszereztem és betettem a grillezőbe. Ahogy bekapcsoltam a grillezőt, leoldott a fi relé. Néhány további kísérletezés után feladtam és a csirkecombokat egy tepsiben betettem a sütőbe. 

Amíg a kaja készült, úsztam egy nagyot a Dunában. Ma már majdnem 30 fokos volt a víz. 

Elszaladtam a Dobos ABC-be. Tibor feladta a rendelést, ha vásárolni megyek, hozzak ásványvizet, paradicsomot, kenyeret, mert ezek elfogytak. 

Közben átjött Levente és meghívott minket holnap 1 órára a névnapi buli ebédjére. 

A későre tolódott ebédre Leventének is terítettünk. 

Amikor Levente elbúcsúzott, kértük, hogy vigye magával a Pongónak összekészített csontokat és a neki sütött cseresznyés pite maradékát. ( A 16 szeletes cseresznyéspite tepsiből, már csak 4 szelet volt elérhető, a többit Áron és Tibor elfogyasztották, annak ellenére, hogy kértem, ahhoz ne nyúljanak.) 

A mai hőségriadó miatt nagy (másfél órás) locsolást rendeztem.

 

Elvitték a hűtőt a javítóba

Mára ígérték, hogy eljönnek a meghibásodott hűtőért és hoznak helyette a javítás idejére egy csere hűtőt. 

Már nyolckor felkeltem, hogy elinduljak vásárolni néhány dolgot a reggelihez.  

Tibornak mondtam, hogy az lenne az ésszerű, ha a mélyhűtő ládából áttennénk a két hűtőakkut a gyengélkedő hűtőbe és akkor legalább nagyobb hely maradna, a mélyhűtött áruk átpakolásához. 

Tibor ezzel egyetértett, bár mondta, hogy ez neki nem jutott az eszébe. 

A vegyesboltban vettem kenyeret, sajtot, paradicsomot, és ha már közel vagyok a Szépséghibás Áruk boltjához, akkor beugrottam megérdeklődni, mikorra várhatók. A főnök megígérte, hogy amint tudnak, jönnek a hibás hűtőért. 

Itthon azután még egy mélyhűtött dobozt átvittem Bénihez, hogy segítsen átmenetileg tovább hűteni, majd hozzákezdtem a reggeli készítéséhez. 

Már éppen ültünk a kúp alatt a reggelinél, amikor meghozták a cserehűtőt. Azonnal be is kapcsoltuk és elvitték a hibásat. Kértek ugyan valamilyen garancia papírt, de azt nem tudtam produkálni. 

A reggelire főtt kolbász és lágy tojás volt. Áron nem kért a kolbászból, mert szerinte az már romlott volt, de se Tibor, se én azon nem találtunk semmi hibát. 

Később telefonon is kerestek a Szépséghibás Áruk boltjából, de jobbnak láttam személyesen bemenni. Ott is előkerült a garancia papír, de mondtam, hogy azt nem találtam, viszont ha már ott voltam, vettem egy turmix gépet 6990.- forintért. 

Hazaérve először úsztam egy órát a Dunában, amire se Áront, se Tibort nem tudtam rábeszélni, majd elkezdtem készíteni az ebédet. Chicken nuget volt petrezselymes krumplival és utána cseresznyés pite. 

Délután kis szieszta és utána egy órás locsolás. 

A napi Duolingót csak lefekvéskor tudtam elvégezni. 

Tejfölös kapros tökfőzelék

Reggel az első dolgom az volt, hogy megnézzem, hogyan vészelték át az új helyre ültetést a konyhakerti növények. A spenót jól bírta az áttelepítést, de a paradicsom, úgy tűnik, nem. Azért még reménykedem, hogy fel fognak éledni. 

Tibor készített reggelire bundás kenyereket, mellé paradicsomot, újhagymát, de Áron nagyon kritizálta. 

Elindultam vásárolni. Vettem csirkecombokat, fasírtnak való darált húst, egy doboz tojást, citromlevet és tömítés karikát a locsoló tömlőhöz. 

Bementem a Szépséghibás boltba és bejelentettem, hogy a hűtőgép elromlott. Kérdezték, hogy garanciális-e a hűtő, én meg pofátlanul rávágtam, hogy az. Azt ígérték, hogy holnap kijönnek. 

Meglátogattam M. Marikát, aki kicserélte Emőke sátrán mind a két zipzárt. Az egyetlen kellemetlenség az volt a dologban, hogy ezért nem fogadott el egy fillért sem. 

Átmentem Gabikáékhoz a jó hírrel, hogy a Banggood már fel is adta a nekik rendelt BBQ Fan-t. Ferike mutatott egy összetört edényfedő hőmérőt, amit szerinte már nem lehet megragasztani. Már csak hiúságból is elhoztam, mert én biztos, hogy össze tudom ragasztani. 

Itthon először átvittem Béninek egy smaragdfa palántát, majd elkezdtem készíteni az ebédet. A tököt Tiborral gyalultattam le, de a főzését, a fűszerezését valamint a fasírt hús bekeverését már magam végeztem. 

A tejfölös kapros tökfőzelék és a sült fasírt első osztályú lett. 

Ebéd után profi módon megragasztottam a Ferinek a fedő hőmérőjét és bár a műtét sikerült, de a beteg meghalt, mert a bimetallos hőmérőt rossz pozícióban ragasztottam be és így hamis értéket mutat.  

A délutáni pihenő alatt blogot írtam és egy kicsit Duolingóztam. 

Áront megkértem, hogy próbálja meg felállítani Emőke sátrát. Hamar feladta. Amikor magam is megpróbáltam felállítani, nekem se ment egyszerre, de azért jóval előbbre jutottam.

Úgy döntöttem, hogy kimegyek a Dunára egy órát úszni. ebben se Áron, se Tibor nem volt partner. Először sehol nem találtam a kislétrát és már ilyen alumínium tolvajokra kezdtem gyanakodni, mire kiderült, hogy az ügyben a saját hülyeségem a főbűnös, mivel a tegnapi úszás alkalmával kint felejtettem a stégen.  Nagyon jót úsztam. 

Megnéztem a Portugál – Magyar EB meccset. Nagyon jó 3:3 lett a vége. 

Utána nagy locsolás következett, hogy a tegnap elültetett spenót is újra feléledjen. Remélem, hogy holnapra befejezi a lekonyulást. A nagy smaragdfa magassága meghaladta az 5 métert. 

Áron a Leóval játszik online és nagyokat vitatkoznak, miközben én játszom egy-két online sakkpartit. Éjfél lett, mire Áront az ágyába tudtam toloncolni.