2020. február 29., szombat

Újra Dőmsödön

20200229 szombat

Korán ébredtem. Rendeltem egy Wifi-s kültéri kamerát a Szákikának azzal, hogy amikor megérkezik megnézi és ha nem tetszik neki, akkor megtartom én, úgyis kell majd egy a faházra.

Reggelire sült kolbász, tükörtojás és amit Áronnak bevittem, ahhoz még melegszendvicsként, amit tegnap este a kilincsre akasztottam és egy alma.

Emőke beszólt, hogy 1/2 11 után indulunk Dömsödre. Természetesen ő vezet majd. Akinek nincs jogsija, az csak utas.

Áront is hívtuk, de neki már van programja.

Két csomagom lett. Az egyiket nevezzük úgy, hogy Dömsöd csomag,mert ebben volt minden ami odavaló és a másik a notebook táska
az összes tartozékával.

Az 510-es út fele mentünk, majd az 51-esen. Emőke az egyhónapos jogosítványával meglepően jól vezet és közben élvezi is.

Először az ABC-nél álltunk meg. Vettünk tejet, kenyeret, leves zöldséget, csirkeszárnyat és sört.

Alig, hogy berámoltunk, megjött  a vállalkozó feleséggel gyerekkel, aki a Zoli bécsi féle faház rendbetételére elmondta az elképzeléseit.

Elkövettem azt a nagy hibát, hogy nem azzal kezdtem, hogy a megérkezés után azonnal bekapcsoljam a fűtést és begyújtsak a

cserépkályhába, ezért két óra múlva, amikor már mindenki elment, kezdhettem ugyanezt a 11 C fokos házban. Ha időben bekapcsoltam volna, este 8-ra már meleg lenne.

Vacsorára egy sült csirkecomb uborkával kenyérrel.


2020. február 28., péntek

Még nincsen rend

20200228 péntek

Hiába mentem be Áronhoz, hogy már elmúlt fél nyolc, az első két órájuk elmarad. Kárpótlásul vittem be neki reggelit.

Sajnos nem folytatódik a rendcsinálás, pedig azt mondtam magamnak, hogyha sikerül egy kicsit összekapnom a lakást, akkor

elindulhatok busszal Dömsödre.

Reggelire maradt még a csuszából és utána egy tejeskávé zserbó szelettel.

Átnézve a postát megállapíthattam, hogy a Magyar Államkincstár miként rendelkezett a nyugdíjam megváltoztatásával.

Meghozta a postás a Pizsunak rendelt zseb inhalátort, amit rögtön odaadtam Katikénak, mert én már nem biztos, hogy itthon leszek, amikor Zsuzsi jön érte.

Késő délután Emőke azt javasolta, hogy inkább holnap délelőtt, de ma már ne induljak el Dömsödre.

Szákikának keresgéltem az Interneten szolgáltatót és céget, aki jó ajánlatot tud adni kültéri biztonsági kamerára.

Áron elég későn érkezett haza és vacsorára nem kért semmit. Magamnak megmelegítettem s mélyhűtőből kivett körömpörkoltót.

Az elkerülte a figyelmem, hogy holnap Áronnak nincsen suli, mert szombat van és a kilincsre akasztottam egy frissen készített szendvicset egy almával.



2020. február 27., csütörtök

Sült csirkecombok zöldség körettel

202027 csütörtök

Áron a reggeli elmenetelnél közölte, hogy este hat óra előtt ne várjam, de azt  nem mondta meg, hogy mikor kezdhetek el izgulni, aggódni.

Legelőször konstatáltam, hogy minden realizált pénz a helyére került-e.

A délelőtt a pihenés és a lustálkodás jegyében telt. Az olaszban sikerült bepótolni az elmaradásaimat.

Egy kis vacsorához való bevásárlás a CBA-ban (három méretes csirkecomb, csuszatészta, tehéntúró, tej, tejföl, vodka, citromlé).

Amíg főtt a csuszatészta, beirdaltam, megfűszereztem és fokhagymával megtűzdeltem a combokat, majd nagyon óvatosan odatettem sülni. Amikor már úgy éreztem, hogy félig megsült, ráöntöttem egy adag  leveszöldséget. Mindeközben nem sajnáltam magamtól egy-két kupica citromos vodkát.

A gyerekek még nem érkeztek haza, amikor én már nagyon megéheztem. Gondoltam megelőlegezek magamnak egy sült szalonnás túrós csuszát.

Mire Áron hazaért, arra kértem, vegye át a combok felügyeletét, terítsen meg és vacsorázzanak meg ketten Emőkével.





2020. február 26., szerda

Részvényeink

20200226 szerda

Ma kerültek ünnepélyes átadásra azok az apróságok, ajándékok amiket Áronnak és Emőkének hoztam Thaiföldről.

A nap nagy részében a pénzügyi életünk sziszi-fuszi rendezésével telt. Amíg a koronavírus és a mögötte zajló pánik nem csitul, addig a részvényekben lévő befektetéseinket jobbnak láttam realizálva a bankszámlánkon tartani, még akkor is, ha ott alig van hozama, de még sincs kitéve akkora kockázatnak.

Igyekeztem a Duolingóban is csökkenteni a restanciámat.

Este még ettem egy tányér körömpörköltöt, a maradék pedig a mélyhűtőben landolt.

Már csak az maradt hátra, hogy Áronnak tízórait csomagoljak.

2020. február 25., kedd

Áron lopja a fehérneműimet

20200225 kedd

El nem tudom képzelni, hogy mi lehet a dolgok háta mögött. Áron Eddig mindig 7:30 után indult, ami miatt sokszor elkésett, de tegnap

is és ma is 7 óra után 2-3 perccel indult. Előbb utóbb úgyis minden kiderül.

Felhívtam R. Mikit. 12-kor fogunk találkozni az Erste banknál, mert már átvehetem a neki intézett lombard hitelem.

D.Tibcsi hívott. Üdvözölt a hazaérkezésem alkalmából és egyúttal közölte, hogy két hétre ő is elutazik Bükkfórdőre.

Délben az Erste Bankban felvettem és odaadtam Mikinek a hitel teljes összegét. Én még intéztem egy-két apróságot, azután

elindultam hazafelé.

Annyira csípte a szemem a tegnapi kudarc, hogy elhatároztam, hogy nem hagyom magam és csak azért is vettem egy körmöt a CBA-ban.

Gondoltam, hogy majd Áront megkérem, ha hazaér, hogy ő segítsen megfőzni.

Délután beszéltem E. Bélával, aki nagyon sok érdekeset mesélt Indiai útjáról. Neheztelte, hogy az én beszámolómban nincsenek fotók. Majd még megpróbálom pótolni.

Annak örülnöm kellene, hogy Áron lassan eléri a férfi méreteket, de mégsem felhőtlen az örömöm, mert emiatt ma el kellett menjek a kínai boltba, hogy vegyek magamnak hat alsónadrágot és hat pár zoknit.

Amikor Áron megjött a suliból, közölte, hogy a tízórai, amit csomagoltam finom volt. Én meg arra kértem, hogy miután mindent

bekészítek a kis fazékba, onnan ő készítse el a körömpörköltöt.

Profi finom lett. Itt járt Jamie Oliver és miután bevágott egy tányérral. azt mondta: "Nem akarlak a szemedbe dícsérni, de most szép

lassan diktáld le a receptet.

2020. február 24., hétfő

A körömpörkölt szénné égett

Ki érti ezt? Reggel már 7 óra előtt felkeltem, hogy készítsek Áronnak tízórait. Sikerült is két szelet hagymás kenyérre rápirítani sonkát, sajtot és a kettő közé betenni egy tükörtojást. Úgy éreztem, hogy még bőven van időm szalvéták közé betenni, mert még csak 7:10 van és Áron csak 1/4 és 1/2 8 között szokott indulni a suliba, sőt, sajnos van, hogy később, amikor egyszercsak kiviharzott és
"Szia Apa, ne haragudj, de nagyon sietek" köszönéssel elment.

Nekem kellett reggelire megennem egy tejeskávé mellett a finom melegszendvicset.

Felhívtam M. urat az Equilornál, mert úgy gondolom, hogy egy -két részvényemet realizálnom kellene, mielőtt még a koronavírus pánik  rossz hatással lenne a hozamára.

Az esti körömpörkölt készítés nagy kudaccal végződött. Áron konstatálta, hogy az egész szénné égett és a lakás füstben úszik.

Mikor hazajött, látva, hogy tiszta erőből fő a dolog, még meg is dicsért, hogy be van kapcsolva az elszívó, azután bement a szobájába és az Internet mögé bújt, én meg elaludtam.

Este még elkészítettem Áron holnapi tízóraiját és felakasztottam a kilincsre.

2020. február 23., vasárnap

Fokozatos akklimatizáció

20200223 vasárnap

A kényeztetés folytatódik. Egy újabb repülőről hozott kaját melegítettem meg és azt vittem be a még lustálkodónak egy bögre tejjel. Magamnak a sajtos-baconös melegszendvicshez tejeskávét melegítettem.

Lassan kezdem utolérni magam, de ideje is, mert hétfőtől egy csomó elmaradt restanciát kell bepótolnom. Még meg sem mertem nézni ToDo list-et

Sikerült összeszednem a Thaiföldön készített kurta jegyzeteimet a blogom számára, be is vezettem őket, de azokról lerí, hogy ott sokkal fontosabb volt az élmények átélése, mint azok rögzítése.

A több mint egyhónapos Duolingós lógást is beszüntetem.

Sajnos a disznóköröm beszerzése nem járt sikerrel, mert a CBA-ban elfogyott, messzebb pedig nem merészkedtem. 

2020. február 22., szombat

Teljesen itthon

20200222 szombat


Ezt a hiányzó öt hetet nehéz lesz bepótolni, de majd kitalálok valamit. Egyelőre itthon minden a feje tetején áll. Magam körül akkora a rumli. hogy alig látszom ki belőle. Igyekszem egyenesbe kerülni, de nem egyszerű.

Áron szokásához híven megnyugtatott, hogy az első két óra elmarad és hallom, amint elhagyják a terepet.

El kezdem lépésről lépésre rendbe hozni a körülöttem lévő világot. Kirámolok mindent a kis bőröndből. A nagyja mehet a mosógépbe. Ja, hogy nincs itthon mosószer, akkor irány a CBA.
A hátizsák nagy része (repülőgépi kaja) a hűtőbe kerül.

Ha már ott vagyok, akkor veszek csirkemellet (felszeleteltetem), sört, étolajat, őrölt pirospaprikát és fekete borsot is.

Szemben a Posta, bemegyek a küldeményért. Megjött a rácsos szemüveg. Kíváncsi vagyok, hogy mit hoz az első 28 nap, vagy csak az egész egy átverés-e.

Elindítom a mosógépet.

Még-egyszer le kell mennem uborkáért, paradicsomért a CBA-ba, meg valamilyen köhögéscsillapítóért a Patikába.

Elkészítettem a vacsorát. Sütöttem csirkemellet rántva Thai uborkával, de se Áron, se Emőke nem voltak itthon. Nem fogom a szemükre hányni, mert nem beszéltük meg.

Mindent kiteregettem, következhet a mosogatógép. A chopstick gyűjteményem a duplájára nőtt.

"Aki bármit (gyufaskatulya, szalvéta, régi pénzérme, bélyeg stb.) gyűjt, az egy kicsit lökött." /:P.G.:/

Nagyon korán ébredtem, Áront viszont nem keltem fel. Nagyon későn jött haza, hadd aludjom, ma nincs suli.Vettem tejet, sajtot,

hagymás cipót, hogy legyen reggelire.

Amikor már hallottam Áront, hogy ébredezik, megmelegítettem neki a repülőről menekített rakott szendvicset egy bögre tejjel.

(milyen furcsa, a mai dátumban 20200222 szombat öt darab "2"-es van)


Olyan érdekesen telnek a napok és a napszakok. Egy kicsit mintha minden fejre állt volna. Pihenek, de sose tudom, hogy este van vagy reggel.

R. Miki felhívott, hogy megint egy kis hitelre lenne szüksége. Megígértem





















































, hogy a jövő héten bemegyek a bankba és ha még mindig

jár nekem az a (kedvező kondiciójú lombard hitel), akkor veszek fel neki.

Katika bedobta a kivasalt ingeket.

Este 9 óra előtt pár perccel Áronra még rájött, hogy kellene valamit vásárolnia a CBA-ban.

2020. február 21., péntek

Megjöttem

A gép a menetrend szerint majdnem pontosan landol.

A kiszálláskor néhány formaság után várjuk, hogy a karusszelen megjelenjenek a csomagjaink. Ez váratlanul sokáig tart. Nem probléma, addig meglátogatom a mellékhelyiséget.

Tekintettel arra, hogy gyors egymásutánban két gép is landolt, a mosdók elég sűrűn látogatottak.

Az első meglepetés, hogy amíg eddig minden beszálláskor, kiszálláskor, átszálláskor a kézi műszerrel mindenkinek ellenőrizték a

testhőmérsékletét, itt Magyarországon a 120 utastól még annyit sem kérdeztek: Jól érzi-e magát.

A második meglepetés, hogy amíg ott lépten-nyomon kétféle anyaggal (folyékony szappan, fertőtlenítőszer) naponta többször kezet

kellett mosni, addig itt a mosdókban (de mindegyikben!!) kifogyott flakonok várták az érkezőket.

Néhány kérdés:

A reptéri személyzet nem tudhat a menetrendről, hogy most hirtelen 120 új utas érkezik az érintett területről?

Vagy netán a Magyar Egészségügy annyira alul-támogatott, hogy egy nagy forgalmú nemzetközi repülőtérnek nem tud adni egy darab

érintés nélküli hőmérőt (4.200.- Ft) és néhány flakon kézmosószert?

Esetleg az Eü. minisztert elfelejtették arról tájékoztatni, hogy a nagyvilágban koronavírus pánik van?

A munkakörükben, emberéletben okozott veszélyeztetés vádjával mielőtt kirúgnám az egész bagázst, bűnvádi eljárás alá helyezném

őket. Hadd pihenjék ki a sok lelkiismeretes munkát





2020. február 20., csütörtök

Indulás a reptérre

20200220 csütörtök

8:30-kor bőséges reggeli után kezdődhet a végső csomagolás. A nagy hátizsák most kerül először bevetésre.

10-kor felmentem a 15. emeletre és úsztam egy bő órát. Lejövet a hajszárítóval megszárítottam az úszónadrágnak kinevezett alsót, hogy fel tudjam venni az útra.

Holnap ilyenkor már Gazdagréten  leszek.
3/4 12-kor elindultunk a repülőtérre. Volt abban 20 perc gyaloglás is a három csomaggal és ugyanennyi elővárosi vonattal.

Bőven maradt időnk sétálgatni, ebédelni.

Itt elváltak az útjaink. A mi gépünk Pistivel 17:35-kor indul Dohába, ahol át kell majd szállnunk a Bidapestre menő gépre, Jancsi pedig később indul Singapurba és onnan repül majd Ausztráliába.

A repülőn nagy a kényeztetés.

2020. február 19., szerda

Írány Bankok

20200219 szerda

Elérkezett a búcsú pillanata Loeil-től.
Reggel még egy utolsó kávé a pressónkban. Leviszem hozzá a két kis Virslis bagettet és azzal megvan a mai reggeli is.

A nagy truváj az lesz, hogyan fogják a beszálláskor fogadni a megengedett 7 kg helyett a közel dupláját.
Jancsi és Ja kicsit késve érkeztek. Hozták a mérleget, ami borzalmas csomagtúlsúlyokat mutatott.

Ja kivitt minket a repülőtérre.

Ja-nak búcsú gyanánt Pistivel megköszöntük a jól tartást.

A becsekkolásnál egy nagyon gyakorlott, dörzsölt légi utas (Jancsi) és egy teljesen kezdő kisasszony néztek egymással farkasszemet. Jancsi győzött. Minden csomagunkat egy szó nélkül átengedtek. A repülőút Bankokba alig több mint egy óra volt.

Hatalmas modern repülőtér. Még bent megebédeltünk.

Kijövet a 2-es buszról mondták, hogy az visz a The Victory négy csillagos szálloda felé. Minden tömegközlekedési eszköz fel van szerelve fertőtlenítő adagolókkal.

A hosszú buszozás után Jancsi megnyugtatott, hogy innen, ha átvergődünk a többszintes kereszteződésen, már csak 1800 méter. Volt az a duplája is.
A szálloda modern és bár van saját uszodája is, de én már csak egy zuhanyozásra vágytam.

Kis pihenő után Jancsi felkísért  a 15. emeletre, ott volt az úszómedence és 360 fokban kilátás a városra. Biztos vagyok benne, hogy holnap délelőtt fogok itt egyet úszni.

2020. február 18., kedd

cseppkőbarlang

20200218 kedd

A szokásos presszó kávé után még elmentünk Pistivel a pékségbe, ahol vettünk friss Virslis bagettet.

Visszatérve rászántam magam egy borotválkozásra.

9 óra után elindultunk Jancsiékhoz. Ma lesz az utolsó csavargós program, mert holnap már elkezdődik a hazautazás.

Egy újabb, könnyen megközelíthető és birtokba-vehető cseppkőbarlangba mentünk be. Ha lenne 500 év szabadidőm és türelmem, akkor végignézhetném, hogyan alakul ki egy ilyen cseppkő, de nincs, mert holnap már indulunk haza.

Ja egy nagyon különleges étket vett nekünk ebédre. Bambusz nádban sült ragacsos lila rizst.
Kerestünk egy üres padot a Mekong folyó partján és ott ettük meg az ebédünk egy részét. A maradékot hazavittük.

Pisti hozott fel két üveg sört, az egyiket megittuk, s utána átment Jancsiékhoz.

Én próbálkoztam a csomagolásban úgy ügyeskedni, hogy a csomagjaim ne haladják meg a 7 kg-ot, ami szinte lehetetlen volt.

Közben felhívtam Emőkét Viberen, hogy várhatóan 21-én reggel 8-kor fogok betoppanni.

2020. február 17., hétfő

A nagy vízesés

20200217 hétfő

Reggel Pistivel ugyanott fogyasztottuk a finom kávénkat, ahol tegnap, de ma már el se kellett magyarázni, hogy mit kérünk.

3/4 10-kor elindultunk Jancsiékhoz.

Ott már csak beültünk az autóba, irány a nagy vízesés.

Mentünk vagy 150 km-t, miközben többször eltévedtünk. Mire megérkeztünk kiderült, hogy vízesés nincs, mert a folyó kiszáradt.

Egy erdei asztalt körülülve piknikeztünk. Ja a nagy varázsló elővette a csomagtartóból amit kora reggel sütött.
Ropogós csirke szárnyak ragacsos (ez itt nem pejoratív jelző, hanem ellenkezőleg pálcikával is ehető) rizzsel, uborkával és papajával, valamint kókusztej.

Utána aludtam egy órát a bambusz faágyon, majd arra ébredtem, hogy Ja forró kávéval kínált.

Hazafelé Ja hármunkat a piacnál tett le. Jancsi vett nekünk vacsorát. Nekem sült halat rizzsel, Pistinek sült bogarakat és sört .

Már alig vártam, hogy vacsora után lepihenjek.

2020. február 16., vasárnap

Visszaszámlálás

20200216 vasárnap

Elkezdődött a visszaszámlálás. Négy nap  múlva (febr. 20.) este indul a repülőgépünk Budapestre és öt nap múlva (febr. 21.) kora reggel landol Ferihegyen. A családomat nem fogom emiatt kitessékelni az ágyukból, egyedül is hazatalálok majd.

Pistivel elindultunk reggelizni, de ebből csak egy nagyon finom kávé lett. Vettünk még egy joghurt féleséget, ami egyelőre a hűtőben landolt.

10-kor átmentünk Jancsiékhoz. Jancsi és Pisti áttöltötték a fotóikat a mobiltelefonjaikról a notebookra.

Ja nagyon finom ebédet szolgált fel. Utána sietnünk kellett, mert 2-re voltunk bejelentve a negyedik masszázsra. 

Két órás kezelés után 1/4 7-ig pihenés a szállóban.
Ja a kedvencemet sütötte vacsorára. Utána becsomagolta a kimosott fehérneműimet.

A mozgalmas nap után egy kis TV híradó.

2020. február 15., szombat

Vissza Löeilbe

20200215 szombat

Tegnap még voltunk a Cope kiállításon. Borzasztó volt szembesülni azzal amit az amerikaiak Laoszban 1964-től 73-ig tettek. Ebben az a legborzasztóbb, hogy még ma is vannak országok, amelyek nem írták alá a cluster bombs (ez kb. szőnyegbombát jelent) betiltásáról szóló egyezményt.

Egy francia filozófus szerint az embernél szörnyűbb állatfaj nem létezik.

Reggelire a változatosság kedvéért nem tükörtojást, hanem banán crep-szt rendeltem tejes kávéval.

Összecsomagolás. 1/2 10-kor lent találkozunk recepciónál.

1/2 11-kor indult velünk a busz.

Viszlát Laosz.

A határon a kilépés és a Thaiföldi belépés nem volt egyszerű, de túléltük.

1/2 1-kor már Thaiföldön robogott velünk 80 km/ó sebességgel a busz.

A célállomáson várt minket Ja.

Először bevitt minket egy TESCO éttermébe ebédelni.

Utána elindultunk Löeil felé (175 km). Útközben meglátogattuk volna egy dinoszauruszt kiállítva, de érdektelenség miatt kihagytuk, mert már csak gipszfigurák voltak az eredeti helyett.

Végül a süveghegy lábánál parkoltunk le, ahonnan Jancsi és Pisti felkapaszkodik egy 1,5 órás barlang túrára.

Innen még kb. 130 km Loeil.

Megérkezve Pistivel elfoglalták a Jancsi által kivett szobáinkat, lefürödtünk és átsétáltunk Jancsiékhoz, ahol Ja már finom vacsorával várt.

2020. február 14., péntek

Megint masszázs

20200214 péntek

Reggel a nyakunkba vettük a várost. 

Elmentünk az újonnan felépített kínai negyedben és onnan nem túl messze egy múzeumba. Már nem tudok minden darabról mindent, de az egész átitat a hangulatával.

Jancsi javasolt egy szaunázással kombinált masszázst. Fel is kerestük a helyet. Nekem az odavezető út nem volt bizalomgerjesztő, de mentem. Végül a szaunát csak Jancsi és Pisti vette igénybe, én viszont a masszázst (immáron harmadszor).

Este tuk-tukkal jöttünk haza, de utána még lementünk a Vietnami étterembe vacsorázni.

10 óra lett, mire ágyba kerültem. Holnap itt hagyjuk Laoszt, irány Thaiföld.

2020. február 13., csütörtök

Palacsinta

20200213 csütörtök

Reggelire meleg rakott szendvics.

Utána bejártuk a város eddig ismeretlen részeit.

Egy kínai étteremben tavaszi tekercs, rizs cérnametélttel. A salátán darált mogyoró cukrozott citromlével.

A szállóban átköltőztettek egy két emelettel lejjebb lévō szobába (a 421-ből a 205-be).

Este Pisti elvitt egy spéci palacsinta sütőhöz. Messze volt, de megérte.

2020. február 12., szerda

A gyomrom rosszalkodik


20200212 szerda

Felkelés és reggeli katonai pontossággal. A kijelentkezés a kulcsok leadásával történik.

Mindent bepakoltunk  a Tuk-tukba, irány a kisbusz megálló. 3-4 óra buszút vár ránk. Viszonylag kényelmesen utazunk.

Egy helyen 30 perc szünet. Mind a hárman megíttuk egy pohár Sugár cenát, ami itt a cukornád szörp.

A szálláshelyen gyalog tettük meg a kb. 1 km-es utat. A szálló egyszerû, de tiszta.

Valami nagyon nem tetszhetett a gyomromnak, mert elkezdett görcsölni. Kétszer is könnyítettem magamon és lepihentem, de annyira, hogy amikor Jancsi és Pisti elindultak sétálni és ebédelni, én jobbnak láttam, ha ezt most én kihagyom.

Este mégis lementem velük egy nagyobb sétára, de vacsorázni még nem mentem velük.

2020. február 11., kedd

Phu phoun (Cave)

20200211 kedd

Ébresztő 7:30-kor.

Reggelire hám and eggs, sütőben melegített bagett és tejeskávé.
Tuk-tukkal elmentünk a Phu phoun (Cave) barlanghoz. Én felmásztam a barlang bejáratáig, de nekem már az is elég volt.

Úgy éreztem, hogy lefelé már csak helikopterrel tudok lejutni.

Hazaérve ebéd következett. Én csak egy joghurtos gyümölcs salátát rendeltem és azt is megosztottam a fiúkkal.
Utána nagy pihenés. Még arra is tellett, hogy csináljak 50 XP pontot az olasz Duolingóban, de azt már a teraszon a függőágyon tettem.

Holnap indulunk vissza Laosz fővárosába, Vientiánébe. (ejtsd: Viencsan-ba.

2020. február 10., hétfő

Utazás WHAN VIENG-be

20200210 hétfő

Egy órával korábban (6:30-kor) keltünk, hogy időben odaérjünk a busz pályaudvarra. Bepakolás és csomagokkal együtt le a reggelizőbe.

Jancsi intézte a kijelentkezést.

Gyorsan bekaptuk a reggelit és mindennel együtt megpróbáltunk leinteni egy Tuk-tukot.

Sikerült időben odaérni és beszállítunk a mini van-be.

Elindultunk Whan vieng felé.

A hely szűk, az ülés kényelmetlen és az út tervezett időtartama 12 óra. Egy idő után ha valamit kérhetnék, akkor egy új segget kérnék, mert a régit már kiültem.

Közben megálltunk egy faluban ebédelni. A nudlileves jóízű volt, de a csirke benne főtlen.

Megérkezve mindenki kapott egy bungalow-t szerényen berendezve, saját terasszal és függőággyal. A kilátás mesés.

2020. február 9., vasárnap

Agyagkorsók

20200209 vasárnap

Ma elmegyünk, megnézünk egy nagy agyagkorsók kiállítását. Ezek a korsók (némelyike 2 méter átmérőjű), az I.e. 500 és I.u. 200 között készültek. Sajnos nagyon sok közöttük már csak törmelék és rengeteg bombatölcsér veszi őket körül, mert az amerikaiak a Vietnami háború alatt Laoszt is lebombázták.

Egy ma is élő francia filozófus egy helyen azt találta mondani: Az embernél nincs szörnyűbb állatfaj.

Ebéd után betértünk egy helyre, ahol lehetett vásárolni kézműves tárgyakat. A bevétel 90%-át olyan gyerekek, felnőttek megsegítésére fordítják, akik a fel nem robbant bombáktól később sérültek meg.

2020. február 8., szombat

Csak egy napi szállás

20202208 szombat

Még egy utsó reggeli.

Kijelentkezünk a szálláshelyről.

Jancsi 3/4 8-ra rendelt egy Tuk-tukot és az visz ki minket a busz-pályaudvarra.

Hét óra buszozás után megérkezünk.

Visszatérve (újabb 7 óra buszozás után egy új 3*-os szállodában szállodában szálltunk meg. Minden szuper, de sajnos a lift nem működik.

Elmentünk vacsorázni. Az én hallevesem inkább 4 adagnak tűnt, mint egynek. Nem is sikerült megbirkóznom vele.

Melanie Stuttgartból lett az asztaltársaságunk, akivel Jancsi még a buszon ismerkedett meg.

2020. február 7., péntek

Kham és a Mekong folyók torkokata

20200207 péntek
Luang Prabang-i szálláshelyünk utolsó egész napján a reggeli után elindultunk, hogy bejárjuk a Kham és a Mekong folyók torkokatàt.

Búcsúzóul még meglátogattunk néhány soklépcsős szentélyt.

Lesétáltunk a Kham balpartján egészen a Mekong folyóig, ahol egy komppal oda-vissza úsztattuk magunkat.

Hazafelé sétálva betértünk egy kínai vendéglőbe. Én rizst rendeltem srimppel (rákocskák), mellé nyers uborka.

Hazaérve nagyon rám fért egy kis pihenés.

2020. február 6., csütörtök

Luang Prabang

20200206 csütòrtök

Luang Prabang-ban vagyunk.
Az új helyen is finom volt a reggeli.

Utána elindultunk a Poszt hegyre. Jancsiék elég erőltetett menetet diktáltak, de végül feljutottunk a 328 méter magas hegyre, ahol a látvány mindenért kárpótolt.

Fent találkoztunk egy utazási irodával szervezett magyar csoporttal.
10.000 km-t kellett ahhoz repülnöm, hogy itt találkozzak Béja Marival, akivel több mint 10 éven át egy házban laktam és már vagy 15 éve nem találkoztunk Budapesten.

Hazafelé menet elmentünk a Mekong foiyó partjához és ott egy kicsit üldögéltünk.

Délután kimostam az ingem és egy pár zoknit. A tulaj nagyon segítőkész volt. Adott mosóport, vâllfát és megmutatta, hova akasszam fel a kimosott cuccot.

2020. február 5., szerda

Indulás Laoszba

20200205 szerda

Kis szépséghibával indult a nap. A 6.00-ra beállított ébresztő nem csörgött, de de szerencsére Pisti bekopogott, így a pakolással és a reggelivel együtt elértük a 8 órás buszt.

A Thai-Laoszi határátkelés két órát tartott és egy kis csalással Jancsiékat le akarták nyúlni, ha már amúgyis visszalépünk a szocializmusba.

A 300 méteres Tuk-tuk út pl. a minimál díjon 4500.- forintnyi helyi pénzbe került.

Az út busszal kb. 10 óra hosszan tart. Közben 12-kor megálltunk ebédelni.

Végül 10 és fél óra után megérkeztünk. A legeldugottabb szálló is ragyogóan tiszta. Cipővel be sem szabad lépni.

2020. február 4., kedd

Készülünk Laoszba

20200204 kedd








Reggelit követően Jancsi és Pisti elmentek a busz végállomásra megvenni a jegyeket a holnapi Laoszi útra.

2020. február 3., hétfő

Regenerálás

20200203 hétfő

Reggeli után Jancsi és Pisti bementek a városba megnézni egy kiállítást. Én pihenőre fogtam a figurát.

Délben mind a hárman Jancsiékhoz mentünk. Ja nagy ebéddel fogadott. A kedvemért rántott csirkeszárny volt a kedvenc nyers uborkával.

Utána Pisti is még én is be lettünk fizetve egy teljes regenerálásra (fodrászat, manikűr, pedikűr).

Ja elvitt a helyi kórház főorvosának a magánrendelőjébe és elpanaszolta, hogy nem akar csillapodni a köhögésem.

A doktor megvizsgált, beküldött egy injekciót és adott háromféle pirulát meg azt az utasítást, hogy igyak több folyadékot. A holnapra elért javulásomtól függően döntik el, hogy mehetek velük Laoszba vagy sem.

2020. február 2., vasárnap

20200202 vasárnap

A szokásos reggeli után elindultunk.

Phaphulom , "a hegy körülöleli a sziklát". 300 lépcsõ fel, ami után 1,2 km séta. Gyönyörű dzsungel.

Mire visszatértünk az autóhoz Ja ebédre mindenkinek készített egy kókuszt, aminek előbb kiittuk a levét, majd kikanalaztuk a husát.

Este 6-kor még elindulunk a belvárosba megnézni egy kiállítást.

2020. február 1., szombat

A gyapot ünnepe

Reggeli még a King hotelben, de azután elindulunk Wang Sophung fele.

Útközben közelről nézhettük meg, hogyan csapolják meg a gumifákat.

Felmásztunk a sok lépcsős hegyre, de a fenti templomról és az oltár mögötti cseppkőről engem már lebeszéltek.

Hazafelé megint ebédelni kellett, de a felét át tudtam passzolni Jancsinak és Pistinek.

Itt Loei-ben nagy ünnepli felvonulás van. A gyapot ünnepe.

Onnan elmentünk Jancsiékhoz, de én a maradék náthám miatt nem mertem kiszállni.
Ja ejtsd: Zsa (Jancsi felesége)ropogósra sült csirke szárnyakat tálalt rizzsel, amire már régóta vágytam.

A hotelben már csak egy kupica rizs pálinka és egy üveg sör a lefekvés előtt.