ismét lazac sült

Áronnak tíz perccel hét előtt kívántam jó reggelt, abban a reményben, hogy negyed nyolc előtt el fog indulni. Sajnos nem így történt és én 1/4 8 után már kezdtem, hogy el fog késni az iskolából. Ő persze nem izgatta magát és engem is nyugtatgatott. Végül 7:22-kor csukta be kívülről a lakásajtót.

Jómagam későn keltem. Fürdőszoba után reggelire kacsazsíros pirítós és tejeskávé. Utána komótosan elrámoltam a lepréselt bélyegeket.

Levelezés és banki ügyletek a számítógépen. Az átutalásokkal a "0" határán egyensúlyozva befizettem a kötelező felelősség biztosítások második félévi részletét.

Hívott Tamás, hogy holnap feljön Budapestre ügyes-bajos dolgait intézni. Vele és Kádár úrral is megbeszéltem, hogy együtt megyünk be hozzá a CitiBank-ba.

Möcivel megbeszéltük az állás interjúk utáni lehetőségeket, majd lehozott egy tejfölt és megmelegítettük a maradék zöldség levest, amiben a marha velős csont is főtt.

Áron már kettő körül hazaért a suliból. Azt mondta, hogy amíg nem kezdődik a gyerek német, addig készít a leckéjét.

Olivér és Bálint pontosan négykor érkeztek. Nagyon jó gyerek német óra volt. Meg voltam elégedve a csapattal.

Amikor Laci elvitte a fiúkat, Áron nekilátott rendbe tenni az olvasó naplóját, amit elvileg már be kellett volna adni. Együtt átnéztük és azt a néhány hibát, amiket találtam benne kijavította.

Este nosztalgiáztam egy kicsit. Olyan vacsorát készítettem, ami a 2011-es évek végére volt jellemző. Készítettem lazac sültet hagymás almával. Négyen ültünk asztalhoz. Möci, Emőke, Áron és én. Möci hozott hozzá egy üveg vörösbort. Nagyon finom vacsora volt. Utána sokáig beszélgettünk.

Még le kellett szaladnom az ATM-hez, mert Áronnak holnap ki kell fizetnie a német tankönyvet, csekély 3900.- forint.

Vacsora után bepótoltam minden lemaradást, ami a blogbejegyzéseket illeti, majd mint aki jól végezte a dolgát, lefekvés.

Csabi goromba

Áron 7:16-kor indult el a suliba, ami, ha szűken is, de belefér. Azonnal felkeltem, fürdőszoba után egy rövid reggeli, majd elindítottam a nagymosást.

Manna addig reklamált, hogy menjünk le a kutyafuttatóra, hogy már nem tudtam neki ellenállni és levittem.

Összekészítettem a vízszintezőt és a falfúró és indultam az ötödikre, hogy a Dömsödön előkészített képtartó polcokat felszereljem Möcinél a falra. Csöngettem, csöngettem, de senki sem nyitott ajtót. Arról teljesen megfeledkeztem, hogy Möci ma reggel állás interjúra ment. A falfúrás már nem is érdekelt annyira, de hirtelen arra gondoltam, hogy hátha Möci nincs jól és tovább csöngettem. Az eszembe sem jutott, hogy Csabi ma szabadnapos és 1/4 10-kor még zavarnám az alvásban. Pedig így volt és amikor végre előbújt, oda se jött a rácshoz csak keresetlen szavakkal elküldött melegebb éghajlatra.

Sajnos konstatáltam, hogy az érett kefirt lent felejtettem Dömsödön, de nem nagy baj, mert a mélyhűtőben gyűjtögettem Tamásnak kefir gombát és az már majdnem egy egész adag.
Délelőtt vettem friss tejet és abból elindítottam egy adagot.

Nagy adag leáztatni való bélyeget tettem az áztatóba.

Áron, szerintem késve jött haza a suliból ahhoz, hogy időben odaérjen a zongora órára. Lementem pénzért és a buszvégállomáson vártam, hogy a kottával megérkezzen és induljon a 153-assal.

Megbeszéltem Möcivel, hogy ma bemegyünk a kórházba meglátogatni Nóra nagyit. Möci ki is válogatott a vasárnap hazahozott egy rekesz szép almából néhány legszebb darabot, hogy azokat mossam meg és azt visszük majd be.

A leáztatott bélyegeket kiteregettem.

Közben ő elment egy másik állás interjúra és amikor visszajött, már olyan fáradt volt, hogy kérte, egyedül menjek a kórházba.

Tömegközlekedéssel mentem és ez jó döntésnek bizonyult, mert csúcsforgalom lévén két sávban állt a kocsisor, miközben az autóbusz végig száguldott a saját sávjában, a Széll Kálmán tértől pedig zárt pályán ugyanezt tette a 61-es.

A kórházba, illetve a kórterembe érve hamar kiderült, hogy Nóra nagyit már délelőtt hazaengedték. Irány a Maros utca. Nagyi nagyon örült az almának. Egy darabig beszélgettünk, úgy hogy este nyolcra már otthon voltam.

Elektromos kazán szerelés II.

Reggel nyolckor keltem és egy rövid mosakodás után indultam Gáborért, mert tegnap azt mondta, hogy akkor folytatjuk a munkát, amikor érte megyek. A földről felkaptam az éppen akkor lehullott ép és gyönyörű almát, hogy azt frissiben viszem Klárinak.

Gábor és Klári éppen akkor jöttek a napi bevásárlásból, amikorra én is odaértem. Először főztek nekem is egy kávét, majd Gábor megmutatta a kora reggel elkészített bekötési vázlatot, hogy miként lehet megvalósítani az elképzeléseimet.

Átjött és nekikezdtünk a munkákhoz. Az volt a munkamegosztás a kettőnk között, hogy ő végezte azokat a munkákat, amikhez ész és tudás kellett, én pedig azt amiket  ő kirótt rám.

Eleinte nagyon szépen haladtunk az egyes részek bedobozolásával, amitől rögtön áttekinthetőbbé vált az egész rendszer működése.

Áron azzal segítette a munkálatokat, hogy egyedül elkészítette a reggelit. Gábort is megkérdezte, hogy mit szeretne enni reggelire, de ő szabadkozott, hogy már túl van rajta. Mi ketten gyorsan megreggelizünk és jelentkeztem a további feladataimra.

Délelőtt csak egy  kávéval tudtam kényeztetni Gábort.

Nagyon jól haladtunk, de még nem látszott a munka vége.

Délben Gábor ebédidőre  hazament és mondta, hogy utána jön vissza.

Mi is ebédeltünk és utána már csak finomítottunk a rendszeren és olyan állapotban hagytuk abba, hogy a jövő heti lejövetelre be tudjunk legalább a gázkazánnal fűteni. Közben meg kellett küzdenünk néhány buktatóval, ami részben Mikus úr hibás  bekötéséből, részben a felhasznált alkatrészek hibájából adódtak. Való igaz, hogy egy alkalommal én állítottam be rosszul a digitális voltmérőt AC helyett DC-re. A lényeg az, hogy sokat  haladtunk előre.

A délután nagy része a rendrakással és az összepakolással telt. Készülődtünk haza, amiben oda kellett figyelni az alma készletekre, a dióra, a hűtőszekrényre és a Mannára. Ebben már nagy gyakorlatunk van, de azért mégis bekerült egy kis gikszer a rendszerbe és a kefirt ott felejtettük.

Úgy becsültem meg, hogy 19:44-re fogunk hazaérni, de ebből 19:46 lett. Fő az, hogy Áron idejében tudott lefeküdni.

velős csont

Felébredés után, miután konstatáltam, hogy az elektromos kazán már 27 fokra felfűtötte a házat, a beállított 21 fokkal szemben,  azzal kezdtem a napot, hogy felhívtam Mikus urat, hány órára tervezte, hogy jön hozzánk, javítani az elektromos kazán bekötésén, mivel jelenleg az a hiba, hogy a kazán nem veszi figyelembe, hogy a termosztát mit mutat. Meg is beszéltük a 3/4 9-et, addig remélem, hogy mi megjárjuk a piacot.

Először is pénzt kellett kivenni a falból, mert egy fityingünk sem maradt. A piacon vettünk Esztikétől két liter frissen fejt tejet, ami még meleg volt, azután sütni való szalonnát, húsz tojást egy csomó leves zöldséget és egy kis üveg nescafét.

Még nem volt egészen nyolc óra, amikor a Gombasoft kinyit, ezért előbb a barkács boltba mentünk egy liter nitrohigítóért  és egy tubus FBS-ért, amik a mosogatógép fedőlap leragasztásához kellettek.

Nyolc óra után már letudtuk adni a számítógépet a Nyári úr üzletében. A felesége vette át és mindent részletesen lejegyzetelt a tudnivalókról és abban maradtunk, hogy majd jövő szombaton jövünk érte.

Hazafelé Áron még beugrott a Dabi Vegyesboltba és vett egy egész kárpátkenyeret.

Pontban 3/4 9-kor, szinte egyszerre érkeztünk haza Mikus úrral. Elmondtam neki, hogy mi a probléma az elektromos kazán bekötésével, hogy ha be van kapcsolva, akkor figyelmen kívül hagyja a termosztát beállítását és csak fűt, fűt, fűt, amíg ki nem kapcsoljuk.

Valamit javított rajta, azután közölte, hogy most már rendben van és sietősen elment. Ezután már kikapcsolni sem lehetett az elektromos kazánt, csak úgy, hogy a biztosíték táblán le kellett kapcsolni azt a három (R, S, T) kismegszakítót, amik a kazánt szolgálták ki.

Először még arra gondoltam, hogy felhívom, hogy jöjjön vissza, de azután rájöttem, hogy nem mérgelem magam, majd inkább megbeszélem a Gáborral, hogy mit lehet tenni.

Áron nekikezdett a reggeli készítésének, amíg én a mosogatógép fedelének a leragasztásával  foglalatoskodtam. Először lefűrészeltem két darab 5 mm vastag fa csíkot és ezt ragasztottam a gép felső peremére az FBS-sel, persze az alapos zsírtalanítás után a nitróhígítóval, majd erre a tetőt ugyancsak FBS-sel. Szemre nagyon jól sikerült a munka. Csak arra kértem Áront, hogy mostantól néhány óráig ne érjünk a mosogatógéphez.

Odatettem a velős csontot főni és nagyon sok zöldséget tettem bele.

Áron egy keveset foglalkozott az iskolai dolgaival, de legtöbbet inkább a számítógép előtt ült. Igaz, hogy egy kicsit fekvőtámaszozott és húzódzkodott is.

A velős csontból Pista bácsinak vittem át egy kis tányéron, de ő soknak találta és azt javasolta, hogy elővesz hozzá sót, borsot, kenyeret és ketten együk meg.

Ebédre feltálaltam a zöldséglevest és a velős csontot, de Áron csak keveset evett belőle, mondván, hogy túl zsíros.

Délután átmentem Gáborhoz és elmeséltem neki, miként jártam Mikus úr munkájával. Azonnal leült egy papírral és ceruzával, meghallgatta az én elképzeléseimet és megtervezte a két kazán elektromos bekötését, majd azt mondta, hogy nemsokára átjön, hoz mindenféle szerszámot és segít elkészíteni az elektromos összekötést.

Amíg rá vártam, megpróbáltam megírni az elmaradt blogbejegyzéseket.

Áron elalszik reggel és elalszik délután.

Fél nyolckor nekem már kezdett gyanús lenni a nagy csönd, amiért bementem Áron szobájába. Áron kétségbeesve ébredt fel és az órára haragudott, amiért ilyen késő van. Miközben berobogott a fürdőszobába, könyörgő hangon megkérdezte: "Apa, ugye beviszel a suliba?" Persze, hogy igent mondtam és még csak le se szúrtam, mert láttam rajta, hogy mennyire nem szeretne elkésni.

7:40-kor már az autóban ültünk és indultunk. A Márton Áron tér előtt nagy volt a dugó és csak araszolgattunk. Végül az 59-es villamos egyik megállójánál Áron kérte, hogy átszállhasson a villamosra, mert azzal talán még időben beér.

Visszafele bementem a CBA-ba. Vettem tejet és egy pár virslit, valamint a nagy sikerre való tekintettel ismét egy fél kiló töpörtyűnek való bőrös kacsahájat.

Itthon reggelizés közben felkockáztam és fel is tettem olvasztani. A kész kacsazsírt kétfelé porcióztam, mert a felét Emőkének szántam.

Délelőtt elintéztem a CitiLife kártyám kölcsön tartozását.

Délben Möcivel bementünk a János kórházba meglátogatni Nóra nagyit. A tegnap esti nagy beteget nem találtuk sehol, mert éppen vidáman jött le a lépcsőn, hogy vegyen egy kávét az automatából. Én is éppen kávé előtt voltam, ezért rögtön kettőt vettem. A kávé, ami az automatából jött, szinte ihatatlanul szar volt. Nagyi a kórházi ebédre mondta, hogy moslék volt.

Az egyetlen jó dolog az volt, hogy szemmel láthatóan jól és teljesen fájdalommentesen érezte magát. Nem sokáig voltunk bent nála, de ez a rövid idő is elég volt arra, hogy többször elmondhatta, mennyire örül, hogy bementünk hozzá.

Otthon elkezdtem lehordani az autóba a Dömsödre szánt cuccokat.

Amikor már elmúlt fél kettő, kezdtem aggódni, mert Áron ekkorra ígérte, hogy hazajön. Nem is lett volna nagy baj, ha kicsit késik, ha nem beszéltem volna meg Száki Sanyival, hogy ma 1/2 3 táján lejönnek Dömsödre, hogy a mosogatógép új fedőlapját segítsen fel applikálni.

Én már annaira lehordtam mindent az autóba, hogy szegény Manna is már ott ült bent a ketrecében.

Végül Áron 1/4 3-ra ért haza és elnézést kért, amiért reggel azt mondta, hogy fél kettőre fog hazaérni.

Gyorsan elbúcsúztunk Möcitől és repülő rajttal indultunk. Először a szokásos TESCO. Ott kettéosztottuk a feladatot. Áron elment háztartási kekszet venni, mert a gyomrom megint szarakodott, én pedig visszaadtam a PET palackokat. Hamar végeztünk és gyorsan indultunk, hogy Száki Sanyikának ne kelljen sokat várnia ránk.

Alig, hogy elindultunk, ő telefonált, hogy hol vagyunk, mert ők (Jolival mentek), már ott vannak Dömsödön. Hogy ne kelljen a semmit tevésükkel unatkozniuk, megbíztam őket azzal, hogy menjenek be a hentes üzletbe és vegyenek nekünk 4-500 forintért körmöt, mivel azt terveztem, hogy ma körömpörkölt lesz az estebéd.

Húsz perc múlva már mi is odaértünk és elvezettük őket a bázisra. Ott kipakoltunk, Mannát szabadlábra helyeztük. Szákiék mindenféle finomságokat hoztak nekünk (Nescafe, pálinka, Snicker), elvégre mi kértük, hogy jöjjenek nekünk segíteni a mosogatógép új fedelének a felszerelésében. Sanyika még egy lombfűrész keretet is hozott Áronnak ajándékba.

Azonnal feltettem a körmöket főni, mert akkor még azt reméltem, hogy itt fognak nálunk est ebédelni.

Amíg Joli és Áron a kertben szedték a lehullott almát és a diót, addig Sanyika előkészítette az új fedelet a felragasztáshoz.

Nagyon hálás voltam Sanyika segítségének. Nagy lökést adott a projektnek. Sajnos siettek, ezért nem tudtam őket visszatartani a korai vacsorára.

Közben elromlott a tolókapu zárszerkezete, amit szétszedtem ugyan, de megjavítani nem tudtam.

Áron egészen a vacsoráig Skípe-olt Leóval.

A vele főtt krumplival nagyon finomra sikerült a körömpörkölt, de mire megpuhult, addigra ugyancsak beesteledett.

Kórházi állapotok

Nagyon sűrű, de tartalmas nap a mai.

Áron majdnem időben indult el a suliba. 7:12 lenne az ideális időpont, de lehet, hogy a szerinte még elegendő 7:16-os indulással is beér a suliba 3/4 8-ra.

Délelőtt felhívtam az Urológiát, hogy előzetes időpont nélkül írjanak nekem egy receptet, mert elfogyott az Alfugen-em. A nővérrel beszéltem, aki biztatott, hogy ha délelőtt bemegyek, akkor megkapom.

Felpattantam a 108-as buszra és az M4-es metróval bementem azÚjbuda központig. A nővér már nem volt olyan segítőkész, mint amit a telefonban ígért, azt mondta, hogy a doktor úr szeretne velem beszélni. A beszélgetésből az derült ki, hogy ha én nem hozzá járok rendszeres vizsgálatra, akkor miért tőle kérem a receptet? Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy azért mert most fogyott el a gyógyszerem. Ekkor magához kaparintotta a következő vizsgálatot és aláírta a receptet.

A befektetéseimen egy kisebb átszervezést hajtottam végre, mert idegesített, hogy ilyenkor a hónap vége fele kinyit a szegényház.

Meghozta a postás Kiss Gézának a kütyüjét, amit azonnal meg is írtam neki.

Lementem a CBA-ba. Vettem tejet, virslit és egy fél kiló bőrös kacsahájat. Itthon  a reggeli után azonnal nekiálltam a töpörtyű készítésnek.

Az asztali számítógépet lekábeleztem, hogy holnap már vihessem is Dömsödre. A lenovo típusát megpróbáltam pontosan leírni és el is küldtem SMS-ben Nyári Imrének, mert ő fogja a driver-eket .feltelepíteni rá.

Felhívtam Száki Sándort, hogy holnap hogyan menjünk együtt Dömsödre. Ő azt mondta, hogy autóval fog jönni és majd ott találkozunk.

Áron a Nóra nagyit próbálta hívni, mert azt terveztük, hogy őt is visszük magunkkal. Nem sokkal később ő hívott minket vissza, hogy annyira rosszul érezte magát az elmúlt éjszaka, hogy kihívta az ügyeletet és most bent van a Kútvölgyi rendelőjében vizsgálaton. Ekkor még nem tudtam, hogy hamarosan szembesülni fogok a magyar egészségügyi viszonyokkal.

Möcivel befaltuk az elkészült töpörtyűt kenyérrel és kovászos uborkával és csak egy keveset hagytunk Emőkének és Áronnak. A kacsazsírt is kétfelé porcióztam, hogy Emőkének is legyen a hűtőjében.

Amikor Áron hazaért a zongora óráról, Emőkével ők is töpörtyűztek, de ők kefirt is ittak mellé.

Egy óra múlva Csák doktornő hívott minket, hogy menjünk be a nagyiért, mert ők úgy látják helyesnek, ha befekszik a területileg illetékes Szent János kórházba, de az körülményes lenne, ha ezért mentőt kellene hívnia, ezért inkább jöjjünk be érte és mi vigyük át a Jánosba (elvégre Nóra nagyi csak több mint hatvan éven át fizette a TB járulékot, csak nem gondoljuk, hogy majd ők vitetik át a 800 méterre fekvő Szent János kórházba.

Möci azonnal felment, hogy magához vegye a táskáját és induljunk.

A Kútvölgyiben átvettük Nóra nagyit és a beutalóját a Szent János kórház I. Belosztályára, mivel területi illetékességből oda tartozik.

Először haza mentünk a nagyival. Möci segített neki minden fontos dolgot bepakolni. Nagyi úgy szeretett volna pakolni, mintha végleg odaköltözne, Möci pedig csitítgatta és csak a legfontosabbakat engedte bepakolni. (Köntös, bugyik, zoknik, pizsama, pipere cuccok, egy olvasni való Hrabal könyv, olvasó szemüveg, iratok, készpénz, TAJ kártya és kész.) Na jó, a hűtőszekrényből vihette magával a már megbontott sonkát, a gyümölcsös kefirt és az almalét.

A Szent János kórházba a Diósárok úti kapun mentem be és csak nagyon nehezen találtuk meg az I.-es Belosztályt. Pontosan senki nem tudta elmondani, hogy az merre van. Sehol egy útjelző, eligazító tábla. Végül, amikor megtaláltam a Belgyógyászat főbejáratát, zárva volt, csengő sehol, de még egy kis felirat sem, hogy kérem az oldalsó bejárathoz jönni.

Möci és a Nóra nagyi közben az autóban ültek és amikor nagy nehezen megtaláltam azt a bejáratot, amelyiket kerestem, ki volt írva, hogy a csengő a 2. emeleten szól, kérjük szíves türelmét, amíg a nővér a bejárati kapuhoz ér. Tizenöt perc múlva megjött a nővér, bajuszosan és szakállal, mert, hogy férfi volt az istenadta. A férfi nővér közölte, hogy menjünk át az épület túlsó felére, mert a lift ott van. Itt már éreztem, hogy a Balkán felhúzódik egészen Budapestig.

A kórház száz éves, de ne lássam többé a tengert, ha egy hónap alatt nem tudnám megalkotni azt a tájékozódási rendszert, ami megakadályozhatja, hogy mondjuk egy beteg fél óra alatt, amíg megtalálják az illetékes osztályt elvérezzen.

Végre eljutottunk az illetékes helyre, ahol megkérdezték, hogy a beteget miért pont ide hoztuk. (Bassza meg, már megint egy beteg.) Mondtam, hogy azt ne tőlem, hanem attól a doktornőtől kérdezzék meg, aki a beteget területi illetékességből ide utalta.

Szerencsére a doktornő nagyon kedves, udvarias és közben a munkáját alaposan  végezve megvizsgálta a nagyit és közölte, hogy a labor holnap reggeli eredményéig a nagyinak mindenképpen ott kell maradnia.

Nagyon szép négyágyas kórterembe került, de amikor kiderült, hogy a négy szekrényből kettőben már két beteg becuccolt, a másik két szekrény pedig zárva és a kulcsát elvitték a korábbi betegek és így nem használható, akkor a nővér azt mondta, hogy  a 64 vadi új szekrényből, már csak 18-nak van meg a kulcsa, de ők nem tehetnek semmit, ha egyszer a távozó betegek elfelejtik leadni a szekrények kulcsait.  Becs szavamra az jutott az eszembe, hogy mielőtt a távozó betegnek kiadják az aláírt zárójelentését, el lehetne kérni tőlük a szekrényük kulcsát felakasztva arra a szögre, amire fel van írva, hogy 8-as kórterem 4-es szekrény. Félreértés ne essék, nem én vagyok ennyire okos, hanem ott senkinek nincs ennyi sütnivalója.


Egy héten belül másodszor szembesülök azzal, hogy hol is tart a magyar egészségügy, miközben orvosoktól még olyanokat is hallok, hogy a fizetésük alig több, mint az 1/10-e a 200 km-rel nyugatabbra dolgozó orvosok fizetésének.

Késő este még lefejtem a mai kefir termést.

Windows 7 telepítése

Hajnali ötkor megint arra ébredtem, hogy Áronnak szól a kütyüje, hogy amíg ő alszik mint a bunda, addig se én, se a nővére Emőke (akitől tulajdonképpen egy lakás válaszfal választja el) ne tudjon aludni. Felkeltem és mérgemben nem csak kikapcsoltam a kütyü ébresztőjét, hanem el is dugtam a kütyüt.

Reggel csak egy pohár tej és újult erővel láttam neki a Windows 7 telepítésének. Nagy nehezen és Béla segítségével sikerült beállítani, hogy a számítógép a CD/DVD-ről induljon.

Reggelizni ráértem akkor, amikor a telepítés ment, mert abban vannak hosszú szünet nélküli folyamatok is. A reggeli virsli volt és lágy tojás.

20-30 perc alatt a nagyja már készen is volt, elindult az új 64 bites Ultimate Windows 7. Most már csak több órai munka van hátra az aprólékos feladatokra.

Egy driver csomagot megpróbáltam megetetni a géppel, de attól nem javult a helyzet, ez a feladat, majd Nyári Imrére vár.

Délben online meghosszabbítottam néhány könyvtári könyvet, a visszaadandó többivel lementem a könyvtárba és hoztam helyette három új könyvet, amik között az egyik Grecsó Krisztián. Mire a könyvtárból visszaértem, Áron már itthon volt és közölte, hogy siessek, mert Möci már elindult a brushupra. Nem kellett különösen sietnem, mert a 108-as busz, az M4-es metró és a 4-es villamos hamar odarepítettek és már negyed órával a kezdés előtt ott voltam.

Reméltem, hogy Áron sem fog elkésni a teniszről. A brushup nagyon jó volt. Möcivel együtt jöttünk haza. Áronnak megmelegítettem a tegnapi tejfölös csirkepörkölt maradékát, magamnak pedig a nyugger májgaluska levest.

Az újonnan telepített Windows egyelőre hibátlanul működik, nincsenek benne kurzor leszakadások, ami miatt az egér csatlakozását mindig bontani kellett. Most már csak a driverek telepítése van hátra.

Windows 7 és az Önéletrajz

Be volt állítva az ébresztő reggel hétre. Reggeli nélkül indultam el és mégis, éppen csak, hogy időben odaértem.

Sokáig kellett várni a soromra. A doktor úr, akihez Pali beprotezsált laza, kedves, finom humorú 40 körüli, aki szinte futószalag szerűen vizsgálta a betegeket. Először elküldött EKG-ra, majd amikor a vizsgálati eredménnyel visszaértem, behívott és csinált egy, szerintem alapos Ultrahang vizsgálatot. Közben minden részadatot diktált a nővérnek, aki pedig írta az eredményeket a lapomra.

Utána alaposan kikérdezett az elmúlt 3/4 évszázados kórtörténetemről. A végén megnyugtatott, hogy semmi olyan jelre nem akadt, ami a szívemmel kapcsolatos ijedtségre adna okot. Biztonságból arra kért, hogy menjek el még egy terheléses EKG-ra is, a kolléganők, majd adnak erre egy újabb időpontot.

Nekem furcsa volt, hogy a magyar egészségügy ott tart 2014-ben, hogy egy rangos budapesti kórház Kardiológiai Osztályán egy spirál füzetbe jegyzik be az EKG vizsgálatok foglaltságát.

Sokkal nyugodtabban jöttem haza, mint ahogyan odafele mentem.

Hazaérve, most, hogy a fontos állományokat már sikerült lementenem egy külső merevlemezre nekiálltam, hogy feltelepítsem a Windows 7-et.

Alig, hogy elkezdtem, lejött Möci, azzal a  kéréssel, hogy a szeptember 24-i állásbörzére nézzük át újra az önéletrajzokat és nyomtassuk is ki azokat. Lévén, hogy ez most holnapra kell, mindenképpen fontosabbnak találtam, mint a Windows 7-et és ezért rögtön neki is kezdtünk. Először tartalmilag és formailag sorrol-sorra átszőröztünk az önéletrajzok közül két változatot, majd utána mind a két változatból kinyomtattunk néhány példányt.

Röpke két óra alatt végeztünk is az egésszel.

Már éppen visszakapcsoltam a Windows 7 installálásához, amikor Möci bejelentette, hogy: "látom, már az én dolgaimra nem is figyelsz." Ettől az önzéstől egy pillanat alatt olyan ideges lettem, hogy legszívesebben összetéptem volna az életrajzokat, amivel egyidejűleg ki is töröltem volna a számítógépből a hosszú sziszifuszi munkával  elkészített anyagot, de a pusztítás helyett csak kiabáltam vele.

Utána már elég türelmem sem volt, hogy a Windows 7 telepítésének buktatóin átküzdjem magam.

Szerencsére éppen ekkor ért haza Áron az iskolából. Azon mód elkezdte tanulni a leckéit. A kémia óráról beszámolt és felmondta Kölcsey: Himnusz-át.

Ebédre megmelegítettem neki a spenótos tésztát, amihez sütöttem pár kis kocka szalonnát, jómagam pedig a sóska maradékát ebédeltem egy tükörtojással.

Négykor jöttek a fiúk és kezdődött a gyerek-német. Bálint és Olivér jól viselkedtek, Áron viszont játszott, kötekedett és nem figyelt eléggé, ami miatt egy rövid időre be is kellett küldjem a szobájába.

Gyerek-német után ismét visszaültem a géphez és elkezdtem kísérletezni a Windows telepítésével.

Hatra jöttek a felnőtt németesek. Ők valamiért nagyon rendesek voltak az óra, illetve a másfél óra alatt végig.

Utána leszaladtam a CBA-ba és vettem, vörös hagymát, csirkeszárnyakat és tejfölt, mert Áron tejfölös csirkepörköltre vágyott. A csirkepörkölt egy kicsit csípős lett és egy ici-picit odaégett, amúgy nagyon finom volt.

Möci hozott át Emőkétől egy nyugger májgaluska levest, de az megmarad holnapra.

Áron nem tudja abbahagyni a skype-olást Leóval, de most már ágyba parancsolom, mert kilenc óra van.

Megjött a kütyü

Nyavalyásan ébredtem. Fájt a fogam, fájt a mellkasom, látom, hogy már nem sokáig élek én, hacsak nem megyek be egy terheléses EKG-ra, ahogyan azt Pali tegnap javasolta.

Ébredés közben még derengett a tegnap esti kudarcélményem a tablettel kapcsolatban. Még félálmomban az járt az eszemben, hogy mi van akkor, ha az SD kártya is beesett, hanem a rugótól kirepült.

Ettől hirtelen felébredtem és megláttam a csodát. Ott volt az ágyon a kirepült SD kártya. Még kész szerencse, hogy nem próbáltam meg szétszedni a tabletet. Rögtön betettem és minden tökéletesen működött.

Manna nagyon dörgölődzött, mint aki azt mondja, hogy: "már sose viszel le a kutyafuttatóra?"

Délelőtt lejött Möci és hozta a Ladányi Lacinak szánt kütyüt, ami kiszabadult a NAV karmai közül. Rögtön beletettem az IGO kártyát és fel is installáltam.

Írtam egy SMS-t a jó hírről Ladányi Lacinak és megbeszéltük az átadás forgatókönyvét. Becsomagoltam és levittem a postára, ahol felvették Vatera Futár-os szállításra. Ha már ott voltam a kis bódé mellett, vettem egy nyugdíjas, köménymagos cipót is.

Felhívtam Palit, hogy ez a mellkas tájéki szorítás időnként újra előjön. Azt mondta, akkor ezt a vizsgálatot ne halogassuk, megbeszéli a kardiológus főorvossal, hogy holnap fogadjon.

Amikor Áron hazajött a suliból, nagyon diplomatikusan bejelentette, hogy akkor ő most bekapcsolja a számítógépét.

Möci lejött és azzal nyugtatott, hogy valószínűleg valamilyen front van, mert neki is vannak panaszai. Közben megmelegítette a sóskát és sütött hozzá egy-egy tükörtojást. Ettük hozzá a köménymagos kenyeret. Nagyon finomat ebédeltünk.

Felhívtam Nyári Imrét, hogy vállalja-e a Lenovo driver-einek a feltelepítését a Windows 7-hez. Igent mondott, ezért újúlt erővel nekikezdtem az állományok lementéséhez.


Áront határozottan megkértem, hogy csináljon rendet  a szobájában és induljon el a zongora órára.

Hat óra előtt lementünk a barkácsboltba csavarért és tipliért. Visszafele begyűjtöttük Mannát és mire hazaértünk, már Áron is megjött a zongoraóráról. Egy kicsit tanult, majd elkezdett skype-olni Leóval.

Úgy néz ki, hogy még ma este el tudom kezdeni a Windows 7 telepítését a nagy gépre.

A tablet javítása

Nyolc óra körül ébredtem. Felkelés után Áron és Möci, már a reggelit tálalták a kúp alatt. Reggeli után rögtön elkezdtem a leáztatott bélyegek teregetését.

Ebédre már el kellett takarodnom a kúp alatti asztalról, hogy a terítésnek helyt adjak.

Ebéd után még egy alma- és diószedési akció. A fű már megint túl nagyra nőtt. Az új fűnyíróval nagyon könnyű a munka, pedig az nem is önjáró.
A mai Forma1 teljesen kimaradt a programból.

1/2 4-re terveztük a hazaindulást, de mire mindent elrámoltunk, mindent bepakoltunk és bezártunk, lett abból fél öt is.

Möcinek a Gazdagréti Gyülekezettel volt programja a templomban, Áronnak pedig ma este hatkor kezdődik az első angol órája.

Kipróbáltam a Dömsödön megkonstruált töltőjét a tabletnek és 100 %-osan működött. Ezen felbuzdulva belepróbáltam egy 8 GB-s SD kártyát és ebből lett a nagy baj. Az SD kártya eltűnt a gépben. Egyszerűen beesett. Egy darabig keresgéltem, hogy hogyan lehetne szétszedni a tabletet azután feladtam.

Hívtam Bélát, de ő sem tudott semmi vigasztalót mondani. Ezek a tabletek általában nem szétszedhetőek. El lehet adni ezzel a hibával, természetesen bevallva és olcsóbban, vagy használni így.

Áron nagy lelkesedéssel jött haza az angol óráról. Szerinte Kriszta nagyon jól tanítja az angolt.

Késő este még megpróbáltam megnézni a Forma1 ismétlését, de az nem volt olyan érdekes, mint amilyen álmos én voltam.

zöldség aratás

Úgy terveztük, hogy elmegyünk a piacra, de mivel a kártyáról már tegnap sem  adott pénzt, úgy gondoltam, hogy előbb beugrunk Gabikáékhoz és mondjuk kérek tőlük kölcsön egy tízest. A dolog nem jött össze, mert nem voltak otthon. Ezt már akkor tudtuk, amikor benéztünk és a garázs tárva nyitva üresen tátongott.  Így azután nem mentünk a piacra, mivel ott nem lehet hitelkártyával fizetni. A CBA-ban tudtunk kártyával venni tejet, cserkész kolbászt. Kétségbeesésre nem volt okunk, mert a tegnapi PET palack bevételből futotta egy fél kiló kenyérre a Dabi Vegyes Boltból, Áron ment be érte és boldog volt, mert még kapott kárpát kenyeret.

Möci úgy tervezte, hogy a 10:05-kor induló Volán busszal fog lejönni. Nagy nehezen ki is ért a Népligeti megállóba tíz után egy-két perccel, de hiába, mert az autóbuszra már nem fért fel. A menetjegyet megvette, de el kellett töltenie egy teljes órát, amíg a következő busz elindul.

Már a buszon ült, amikor felhívott minket és megbeszéltük, hogy akkor 12:05- kor kimegyünk elé a CBA buszmegállóhoz.

Möcitől azt a feladatot kaptam, hogy szedjem le a sóskát és az ebédhez arassam le a zöld hüvelyű zöldbabot.

Amikor végeztem, elkezdtem beszabni, kifúrni és kisüllyeszteni a polctartó léceket. A négyből kettő el is készült. A másik kettőt azért nem tudtam elkészíteni, mert nem találtuk sehol a feljegyzett méreteket. Möci próbálta ugyan hívni Emőkét és Csabit, de ők éppen mással voltak elfoglalva.

Este megnéztük az X-Faktort, de nagy áttörést nem hozott.

Az asztali számítógép mentése

Reggel amint felébredtem, az első dolgom az volt, hogy bekapcsoljam a dömsödi fűtést. Lent az elektromos van kapcsolva a rendszer és ez lesz az első alkalom, hogy vizsgázik, működik-e úgy, ahogyan azt elképzeltem.


Délelőtt Möci bemutatta, hogyan működik a GO Angol program működését, amire a nyelvipercek.hu oldalon keresztül befizetett. Ez a Fekete Gábor szerkesztette videókkal támogatott online angol már a demó oldalaknál megtetszett.

Megpróbáltam mindent összepakolni a Dömsödi hétvégére. Berámoltam a megmunkálásra váró polctartó léceket is.

Nekikezdtem az asztali gép merevlemez tartalmának mentésére, de az nagyon nagy falatnak bizonyult és ezért félbe is maradt. Pedig határozott elképzelésem, hogy miután mindent lementettem róla és feltelepítettem a Windows 7-et, átadom Nyári Imrének Dömsödön és a többit (mármint a driverek feltelepítését) ő elvégzi.

1/2 3-kor érkezett haza Áron és már nagyon be volt sózva, hogy induljunk már Dömsödre. Segített is betoloncolni Mannát a kalitkájába.


A TESCO-ban nem vásároltunk semmit, de a rengeteg üres PET palackot leadtuk is így egyből egy nagy vagyonra tettünk szert.

Nagyon jó időben érkeztünk. Első dolgunk, Manna kipakolása és a cuccok bepakolása volt.

Az elektromos kazán az első vizsgán jól szerepelt, de a vezérlésével, illetve a bekötésében valami hiba történt. Ugyanis a termosztát hiába volt beállítva 21 fokra, a kazán ezt nem vette figyelembe és mire leértünk, már 23 fokon volt és még mindig ment a fűtés. Onnan állapítottam meg, hogy a bekötéssel van a probléma, hogy amikor átkapcsoltam TIGÁZ üzemre, akkor a gázkazán akceptálta a termosztát beállítását.

Áronnal elkezdtük összeszedni a lepotyogott diót. Vacsorára Emőke nyugger kajájából a rántott levest melegítettem meg. A gazdagok szerintem nem is tudják, hogy ez milyen finom tud lenni.

Vacsora után a TV elé ülve levagdostam egy nagy adag áztatni való bélyeget és rögtön be is áztattam.

Ebéd befizetés

Nagyon nehéz napom volt, Kezdődött azzal, hogy reggel nem tudtam odaadni Áronnak a pénzt az ebéd befizetésére, mert nem tudom, hogy Möci hova tette. Egy gyanakvó kérdéssel még Áront is megkérdeztem: "nem vett-e el pénzt az íróasztalomról". Próbáltam megkeresni, de abban a nagy rendetlenség kupacban, ami az íróasztalomon és a szomszédos kő polcon van, ez a feladat meghaladta a képességeimet. Mintha egy tűt keresnék a szénakazalban. Azt gondoltam, hogy ennek a kupinak véget kell vetni.

Nekiláttam és bő két óra múltán, ugyan még nem lettem kész a rendcsinálással, de már észlelhető volt az eredmény. Így amikor Möci lejött, azt mondta, hogy már van látszatja az erőfeszítéseimnek. Amikor felmentünk az ötödik emeletre, kiderült, hogy a keresett pénzt véletlenül két csekk közé fogta és így meglett. Büntetésből neki kellett bemennie az iskolába, mivel ma volt az utolsó ebéd befizetési nap.

Amikor elintézte az iskolát, itthon valamilyen ebéd féleséggel volt elfoglalva. Mint kiderült, a maradék lecsót házasította össze a maradék kelkáposzta főzelékkel. Egészen finom lett.

Áron kettő körül ért haza és megbeszéltük, hogy mikor kell ahhoz elindulnia, ahhoz, hogy ne késsen

Möci lehozta a "Nagy fehér táltos"-t, mert így becézzük az ASUS-t. Feltelepítettem rá neki az Office 2010-et.

Kezdődik a brushup tanév

A tegnapi nagy ide-oda rohanás után rám fért egy kis pihenés. Sokáig lustálkodtam. Áron ebéd után hazajött a suliból.

Mi készülődtünk az idei első brushupra. Áront kértem, hogy, ne kapcsolja be a számítógépet, mert akkor félő, hogy megint elkésik, mint ahogyan a hétfői zongoraórán történt.

Időben indultunk a brushupra. Még arra is maradt időnk, hogy vegyünk ezt-azt, mert az évnyitó mindig csemegézéssel zárul. A brushup-on szinte mindenki örült a viszontlátásnak. Tanulni szinte alig tanultunk valamit. Möci megrendelte az új tankönyveket. Én majd egy kicsit utána kavarok, hogy nem lehet-e valahonnan letölteni.
Manna hasznos szakmai tanácsokat adott Möcinek az angol tanulásával kapcsolatosan. Azt is megígérte, hogy este átküld hasznos szövegeket email-ben.


Onnan először az ALLÉ-ba mentünk.  Belekukkantottunk a színházak kihelyezett jegyeladóinak a kínálatába. Möci elment vásárolni az ALLÉ Sparjába szendvics alapanyagokat.

Möci kapott egy meghívót a Madarassy Art Sacra kiállítás vernisszázsára.  Még időben is teljesen  jók voltunk, mert annak csak hatkor volt a megnyitója. Ott a megnyitó után egy kicsit vörös boroztunk.

Kezdődik a gyerek német

Mire felébredtünk 3/4 7-kor, Áron már pakolta a táskáját és készült elindulni. Hétkor már tova.

Lementem a CBA-ba. Vettem tejet, debrecenit és egy kiló lecsónak való kolbászt, meg ahogyan Möci rendelte, őrölt szerecsendiót.

Möci elkezdett csaszatolni és ezzel akadályozott a reggeli készítésében. Amikor végül nagy nehezen beengedett a konyhába, készítettem neki tükörtojást, magamnak pedig lágy tojást és főtt debrecenit mustárral.

Délelőtt még azt terveztem, hogy egyenesbe teszem a Vám és adóhivatallal az ügyeimet.

Jól bereggeliztünk.

Dél körül megint bementünk az IKEA-ba, mert az "ALBERT" polc, ami a bemutató térben Möcinek annyira megtetszett, csak ma érkezik a raktárba. Áron is jött velünk.  Vásárlás után hot dogoztunk.


Délután 4-re megérkeztek a fiúk. A gyerek német jobban ment, mint azt gondoltam volna. A lényeget nem felejtették el tavaly óta. A felnőttek persze elmismásolták az első órájukat.

Este felmentem Möcihez és megnéztem, hogyan boldogul a polcok összeszerelésével.

Képtartó polcok

Mire mi felébredtünk Áron már nem volt itthon. Nekünk csak 1/4 9-re kellett mennünk Adrihoz. Reggeli nélkül mentünk, csak Möci ivott egy tejeskávét, mert mégsem illik tele szájjal odamenni a fogorvoshoz. Fogmosás és indulás.


Csak az Etele térig mentünk autóval. Ott beálltunk a P+R parkolóba, amit a várost tervezők egy kicsit elméreteztek, mert az M4-es átadásával lehetett volna kétszer akkora. Onnan M4-essel mentünk a Kálvin térig. Könnyű volt megtalálni a Fogászati Röntgent. Azonnal bejelentkeztünk és mivel mondták, hogy mennyi a várakozási idő, átmentünk szembe a Bagel bárba.

Nekem nagyon tetszett, ez a jól kitalált, szépen megtervezett retró kajálda. A krémsajttal megkent, paradicsommal megtöltött lukas zsemléhez tejeskávét ittunk.Az asztalnál megismerkedtünk egy kedves fiatal párral, akiknek két nálunk már jól bevált receptet is átadtunk.

Visszamenve a fogröntgenre, hamar sorra kerültünk. A készüléket egy képzettebb és egy kezdő asszisztens kezelte. Nem telt bele több, mint fél óra és már a kezünkben a felvétel CD-jével távozhattunk.

Möci azt javasolta, hogy sétáljunk itt a környéken egy kicsit. Szabó Ervin könyvtár, Rádió, Múzeum Kávéhaz stb. A metróhoz visszafele, szinte minden antikváriumba benéztünk, keresve egy L.G. Alexander: First Things First nyelvkönyvet, de nem jártunk sikerrel. Azért vettünk helyette két angol könyvet, meg egy képzőművészetit.

A metróval pillanatok alatt  visszataláltunk  az autónkhoz, majd onnan autóval haza.

Először leellenőriztem, hogy megjött-e a várva várt posta, de sehol semmi. Közben megérkezett Áron a suliból és azonnal leült a számítógépéhez.

Möcinél készítettünk egy alapos felmérést a leendő képtartó polcokról és a vázlattal elindultunk, először a Váli utcai barkács boltba, onnan pedig az IKEA-ba.

Az elindulás előtt Áronnal megbeszéltük, hogy legkésőbb mikor kell elindulnia a zongora órára,hogy ne késsen el. A barkács boltban hosszas tervezés és válogatás után, végül vettünk 4 darab 2 méteres 3 x 4 cm keresztmetszetű fenyő lécet meg egy tubus faragasztót.

Az IKEA-ban először az éttermet kerestük fel. Nagyon finom sajtos spenótos penne és ráksaláta volt, amit megfeleztünk egymás között és közben üdítők tömkelege és a végén valamilyen zseniális dió torta, majd kávé.

Kaja közben érkezett a telefon Marianntól, hogy Áron megy-e ma zongora órára, mert már lassan 3/4 5 van és Áronnak még se híre, se hamva. Mondtam, hogy biztosan fog  menni és otthon elő is fogom venni ezért a késésért.

Este elkészítettem Ladányi Lászlónak az IGO-ját a micro SD kártyájára.

Családi találkozó

Áronnal már reggel elkezdtük a készülődést.

Még kimentem a kertbe egy utolsó adag diót szedni. Béni átszólt, hogy adhat-e egy-két padlizsánt és néhány szem paradicsomot. Közben megbeszéltük, hogy a közöttünk fekvő kertben milyen elhanyagolt minden és milyen nagy a gaz. Egyikünk sem szeretné a magas parlagfüvet bejelenteni a Polgármesteri hivatalban, mert nem akarunk rosszat a tulajnak, de valamit kellene tennünk.
Áronnak az volt a kérése, hogy a Mannát már ne engedjük ki, mert akkor nehezen fogjuk beterelni a hordozókájába.

Becsomagoltuk a megmaradt kajákat (körömpörkölt és a kelkáposzta főzelék), kenyeret, tejet, kolbászt és a félkész kefirt.

Áron az iskolai cuccaira koncentrált, én pedig az egyebekre.

Összeszedtük a lehullott, de még ép almákat és azt is összecsomagoltuk a Bénitől kapott zöldségekkel és lassan indultunk haza Budapestre.

11-kor már otthon voltunk. Felvettük Möcit és letettük Mannát. Útközben Halmosékhoz beugrottunk venni valami édes és sós ropogtatni valót, hogy Halmosékhoz ne menjünk üres kézzel.

Áron rögtön lepattant és megszervezte a maga kis társaságát, főleg Lócit és Menyust. Möci a kiszemelt áldozataival traccsolt, én meg rögtön megkóstoltam Halmos Mari tradicionális bogrács gulyását.

Az idő nem volt kifejezetten jó, kerti mulatságok tartására, ezért mindenki a fenti nagy konyhában gyűlt össze. Jó nagy tumultus alakult ki és ha egy poharat szerettem volna szerezni az üdítőm számára, az nagy átszervezésekkel volt csak megvalósítható.

A családi buli ettől még jobb lett. Nekem az tetszett nagyon, hogy érezni lehetett, hogy itt mindenki szeret mindenkit.

szombat 13

Hogy kipihenjem a kazán szerelése miatti korai keléseket, ma 1/2 10-ig lustálkodtam. Áron már a "TAXI" valahányadik részét nézi a youtube-on keresztül.

Az eső most éppen nem esik, de a lába lóg lefelé.

Gyorsan összekaptam magam és uzsgyi, mentünk a piacra. Áron felírta egy cédulára Möci rendelkezéseit, hogy miket kell vennünk a piacon (tojás, csípős kolbász, tej, nescafe). Ezeken kívül még vettünk egy közepes nagyságú kelkáposztát.

Miután mindent megvettünk, elkerülendő az éhenhalást siettünk haza. Szedtünk a kertben egy nagy adag diót. Lecseréltem a kész és az új kefirt.

Áron a számítógép elé ült, én pedig készítettem a megrendelt bundás kenyereket.

Reggeli után én is belenéztem a levelezésembe, de lassan elő kellett vennem a két disznókörmöt a mélyhűtőből, mert mire abból ebéd lesz, el fog telni néhány óra. Utána már ráértem foglalkozni akármivel, mert a köretnek tervezett kelkáposzta főzeléknek cakli-pakli elég egy fél óra.

A körömpörkölt csak kora délutánra lett kész, de a kelkáposzta főzelék mellé nagyon finom volt. Áron átment válogatósba, de ő már a piacon megmondta, hogy nem szereti a kelkáposzta főzeléket.

kései Medárd

Egész éjjel ömlött az eső, dörgött, villámlott. Valamilyen megkésett Medárd esőzés van. Az utca fél szélességében és a szemben lévő kertben a föld nem tudja elnyelni a vizet és nagy összefüggő tavak borítják a területet. A veteményesnek is elege lehet az égi locsolásból. Egy kétméteres, korábban napraforgónak hitt növényt a vihar ledöntött. Októberben sem szokott ilyen idő lenni.

Ennek a sok esőnek legfeljebb a smaragdfa  örül. Mostanra már 150 cm magas.

Amikor nem esik, akkor is olyan borús az idő, hogy a napelem nem termel többet, mint 4-500 Wh-t

Szerény reggeli után kizárólag benti elfoglaltságként elkezdtem kiteregetni a leáztatott bélyegeket.Utána egy kis sakk.

Délre  kisütött  napocska, a termelés azonnal felment 3kWh-ra.

Möci Skype-olt, hogy Áron valószínűleg 16:45-kor, de ha azt a buszt lekési, akkor 17:05-kor fog a CBA-nál leszállni.

Ebédre megint megmelegítettem egy adagot. Ezt nem lehet megunni.

Gabika és Feri bácsi átjöttek, mert Gabikának egy flash feltöltési problémája az ASUS-on. Megoldottuk és miközben  kávézgattunk, Möci hívott minket Skype-on. Gabikáéknak az ő ASUS-án keresztül bemutatta az ötödik emeleti lakást.

Én is eldicsekedtem a most már üzemelő elektromos kazánnal.

Lassan el kellett indulnom Áronért. Búcsúzóul Gabikának adtam a saját termésű
bazsalikomunkból.

Elindultam a CBA-s buszmegállóhoz. Áron pár perccel öt után megérkezett. Tiszteletére a nap is kisütött. Nekem már nagyon hiányzott. Hazafele vettünk friss tejet, sört és Áronnak 0%-os citromos sört.

Möci hívott, hogy nézzek neki tanyát vagy telket, mert ő borjú neveléssel szeretne foglalkozni. Hiába mondtam neki, hogy az nem olyan egyszerű dolog, de ő csak  annyit látott belőle, hogy egy borjú egy év alatt egy millió forintot fial.
                   
Áron elmesélte az elmúlt napok történetét, majd felment a fenti számítógéphez és csak akkor jött le egy percre, amikor Manna bejött. és engem kérdőre vont, hogy hol a kaja. Erről már Áron gondoskodott.

Mind a ketten a lecsóból ettünk egy-egy adagot vacsorára, úgy ahogy azt Gabika mondta, egy csepp porcukorral. Ezt Möci is megerősítette, hogy minden olyan étel, amiben van paradicsom, az szívesen elvisel egy kis cukrot is,

Kiderült, hogy Áron otthon felejtette a kotta füzetét (Zongoraiskola 2), de csak annyira emlékezet, hogy tegnap egy Mozart menüettet tanultak amiben egy b előjegyzés volt. Ez persze lehet még F-dúr vagy d-moll is. Megpróbáltam előkeresni és letölteni a netről, majd átküldtem Áronnak. Amikor lejátszotta, akkor már tudtam, hogy ez az F-dúr menüett.

3/4 10-re sikerült ágyba parancsolnom.

Váratlan műszaki probléma

Az ébresztő már 3/4 7-kor szólt. Nagyon nehezen tértem magamhoz, de az segített,hogy tudtam, hétre jön Mikus úr és a segédje.

Az eső nem esett, ömlött.

Mikus úrék megérkeztek. Először kávéval próbáltam kínálni őket, de már túl voltak rajta. Rögtön nekiláttak a módosított kismegszakítók összerendelésén és úgy tűnt, hogy az átszervezés sikeres lett. Az elektromos kazán bekötése már nem ment ilyen simán. Három órai munka után elakadtak. A legnagyobb műszaki problémát az jelentette, hogy az eddig működtetett Junkers típusú gázkazán termosztátja 230 V váltóáramot szolgáltatott a kazánnak a bekapcsolásához, míg ez az új elektromos kazán csupán egy feszültségmentes zárást igényel két pont között.

Közben Mikus úr sietett, mert egy másik helyen már várták és közölte, hogy ezt amúgy is csak egy relével lehetne megoldani, ami nála most nincs. Már-már kezdtek volna szedelődzködni, amikor az elektromos táskámból átadtam neki egy relét.

- De ennek nincs lábazata - mondta Mikus úr, Mire én felajánlottam, hogy
- Semmi perc alatt fel tudok forrasztani a négy lábra egy-egy lengő kábelt.

Mikus úr kifogyott az érvekből és azt mondta, hogy akkor gyorsan csináljuk, mert nekik hamarosan menniük kell.

Egyszer csak kész lett a rendszer. Maradtak benne ugyan provizórikus elemek, de azokat majd sorban egyenként kiváltom a végleges elemekkel.

Kicsit restelltem az erőszakosságomat, de azt a búcsúzáskor, illetve a fizetéskor egy kis borravalóval kompenzáltam és így mindannyian elégedetten váltunk el egymástól.

A rendszer működött, de amit itt hagytak az sem volt kismiska. Két órán keresztül csak gipszeltem és takarítottam utánuk, de legalább megérte.

Már 1/4 1 is elmúlt, mire odáig jutottam, hogy elővettem egy adagot a tegnapi lecsóból és megreggeliztem.

Már lehetett a kertben szedni diót. Nemsokára jönnek egymásután a szülinapok
Möci hívott Spkype-on. Részletesen megbeszéltük, mint az egymástól távol élő szülők a gyerekneveléssel kapcsolatos alapvető problémákat.

A huzikában elvégeztem a Nagy úrék instrukciói alapján a mover és a távirányítója szinkronizálását és attól kezdve a mover kifogástalanul működött.

Möci azt javasolta a távolból, hogy tartsak egy próbafűtést. Jelenthetem, hogy a próba mindkét kazánból tökéletesen működött. Csupa siker ez a mai nap.

Feri bácsi átjött Zitával és Rokkóval. Rokkó kapott egy zacskó csontot, Feri meg egy unicumot. Manna a konyhaablakon keresztül kétségbeesetten nézte, hogy Rokkó bedugja a fejét az ő kalitkájába.

Amikor Feri bácsiék elmentek én is elgurultam egy liter friss tejért, mert a kefir gyártás nem maradhat abba.

Vacsorára csak hideget ettem. Kis kolbász kárpát kenyérrel, paradicsom, sajt, újhagyma és kefir.

Levagdostam egy adag bélyeget, miközben ment egy elég jó Rudolf Péter rendezte film a TV-ben.

Mannának nem volt kedve ilyen cudar időben kint tölteni az éjszakát. Inkább lemondott az éjszakai csavargásról és inkább velem aludt.

ELMŰ kazán villamos szerelése

Felébredtem az éjszaka közepén és csak nagyon nehezen tudtam visszaaludni. Viszont most nem fájt a fejem.

Reggel egy kicsit korábban érkeztek a villanyszerelők, mint ígérték, de a frissességemnek köszönhetően már felöltözve tudtam őket fogadni. Amíg ők kipakoltak, addig én gyorsan megreggeliztem.

Azonnal munkához láttak és bár amiben csak tudtam segítettem a munkájukat, de 11 óra fele már elfogyott a munkakedvük és egy más munkára hivatkozva elbúcsúztak, azzal, hogy holnap 7-re fognak jönni.

Möci részletesen beszámolt arról, hogy Áron most éppen hol van és mit csinál.

Átmentem Gabikáékhoz, de éppen nagy munkában voltak, úgy hogy nem is zavartam sokáig.

Gabika jó ötletet adott azzal, hogy ma lecsót ebédeltek. Először Kiskunlacházára mentem, mert a feladat az volt Mikus úrtól, hogy vegyek egy cső termosztátot.

Visszafele elmentem venni paradicsomot, hagymát,lecsókolbászt, a vegyesboltban kárpát kenyeret és magam is hozzákezdtem a lecsó főzéshez.

A lecsó hamar elkészült és kezdhettem is az ebcsorához - ahogyan Áron nevezné.

Felhívtam Nagy urat, hogy árulja el a varázsigét, amivel a huzika moverjét és annak távirányítóját szinkronizálni lehet. Ne kelljen már ezért megint felvinni a huzikát Budaörsre. Nagy úr adta a szakembert, aki szinte semmi perc alatt elmondta, hogy a távszabályzót bekapcsolva nyomni kell a vezérlő egységen egy reset-et és azt minimum 5 másodpercig nyomva kell tartani.

Kezdődött a szauna három fázisának a vizsgálata. Kirámoltam a szauna köveket és az utolsó három kismegszakítót sorban bekapcsolva vizsgáltam, hogy melyik sor fűtőszál melegszik.Ettől a korábban terheletlennek hitt kismegszakítókról is kiderült, hogy azok valóban terheltek. Elővettem a Biztositok.xls táblát és átterveztem. Ezenkívül találtam még két fogyasztót (inverteres klíma és a
mosogató alatti kis bojler), amiket felvettem a táblázatba.

Elküldtem az új táblázatot,  Mikus úrnak.

Az első gyerek német

Az éj közepén felébredtem, fájt a fejem és attól kezdve reggelig nem tudtam elaludni. Engem eddig elkényeztetett az Isten, mert nekem nem szokott fájni a fejem. Ha  elég hipochonder lennék, azt mondanám, hogy biztosan agydaganatom van. Nem vagyok az és az is lehet, hogy csak a tegnapi halvacsora előtti eper pálinka miatt van az egész.

Arra még felfigyeltem, hogy Áron elindul a suliba, de arra már nem volt éberségem, hogy  megkérdezzem, megírta e még egyszer a nyelvtan leckéjét.

Későn és fáradtan keltem. Reggelire egy szafaládé, kenyér és mustár.

Délelőtt BME közép- és felsőfokú angol vizsgaanyagokat, hanganyagokat töltöttem le Möcinek és magamnak.

Möci megbízott, hogy a nem meghosszabbítható könyvet vigyem vissza a könyvtárba.

Az érdekes és egészséges, hogy a mai napra kijelölt és még el nem végzett apró feladatok ciklikusan kopogtatnak a fejemben, egészen addig, amíg egy lapra fel nem írom azokat és akkor megnyugszanak, hogy már rajta vannak a ToDoList-en és csak várják, hogy sorra mind kipipáljam.

Feladtam Szákikának a korrepetálásról szóló plakátokat.

Lementem a könyvtárba és hoztam új könyveket is, többek között a mai gyerek németre Erich Kaestner: Emil und die Detective c. ifjúsági regényét németül.

Áron jó hírrel érkezett haza. A Magyartanárnő megdicsérte. Gyorsan leküldtem a CBA-ba egy fél kiló darált húsért, hogy még a gyerek német előtt meg tudjam keverni a fasírtot a Möci készítette tökfőzelékhez.

Megjött a darált hús, tettem bele egy nagy szelet tejbe áztatott kenyeret, egy tojást, egy felaprított vöröshagymát, három gerezd apróra vágott fokhagymát sót, borsot, pirospaprikát és két evőkanálnyi prézlit, majd mindezt jól összegyúrtam  és készítettem belőle 18 húspogácsát.

Négy órakor megérkezett Olivér is, de Bálint nélkül, mert mint mondta ő megsérült a torna órán.

Az idei első gyerek német jól sikerült. Átnéztük az iskolában tanultakat és fordítottunk egy oldalt az "Emil és a detektívek"-ből.

Már óra alatt bekapcsoltam a fritőzt, hogy mire végzünk, már forró legyen az olaj.

Óra után Olivér és Áron bementek Áron szobájába és valamilyen filmet néztek, én meg elkezdtem sütni hatosával a fasírtokat.
Möci hozott le tökfőzeléket és borsófőzeléket és megkóstolva úgy ítélte, hogy finom fasírtot készítettem.

Közben elkezdtem csomagolni Dömsödre. Áronnak meghagytam, hogy amíg Dömsödön vagyok igyekezzen segíteni Möcinek és minden nap mutassa meg a leckéjét.

Hamarosan terítettünk. Olivér nem fogadta el a vacsora meghívásunkat és elbúcsúzott és így csak négyen ültünk asztalhoz.

halvacsora

Időben ébredtem ahhoz, hogy Áronnak is szóljak: "Jó reggelt! Hét óra lesz öt perc múlva."

Amikor Áron elindult, bekaptam egy pár falatot és bekapcsoltam a notebookot, hogy néhány dolgot elintézzek.

Elindítottam egy nagymosást, amibe főleg Áron Egerből hazahozott szennyesei voltak.

Mikus úrral neten megbeszéltem, hogy szerdán reggel 1/2 8-kor kezdjük Dömsödön a villanyszerelést.

Délelőtt tartattam magamnak egy felső fokú angol órát online. Talán egy hónapja találtam rá a http://nyelvipercek.hu/oldalra. A sok webes angol kurzus közül eddig ezt találtam a legjobbnak

It's considered one of the best online language course.

Azt is észrevettem, hogy a korábban sosem látogatott www.msn.com oldal milyen hasznos tud lenni például azáltal, hogy gyorsan váltogatja a cím oldalait és ezáltal rá vagyok kényszerítve az angol megértésére egy nem steril, hanem anyanyelvi környezetben.

Közben megjött Kínából az új kütyüm. Fantasztikusan szép, gyors és sokkal többet tud, mint az elődje.

Áron megérkezett a suliból és bár tegnap azt ígérte, hogy ő majd amikor jön haza a suliból, akkor vesz magának, neki tetsző leckefüzetet, mert amit én akartam megvenni, az lányoknak való.

Vele is megbeszéltem, hogy ha kedden este legurulok Dömsödre, akkor őt és Möcit felügyeletem nélkül magukra hagyom egészen péntekig.

A mélyhűtőből elővettem egy nagy keszeget és a sütőben kezdtem felengedni.

Lementem a CBA-ba tejért, tejfölért. Vettem még krumplit, petrezselymet, citromot és halfűszert.

Odatettem a meghámozott, karikákra szeletelt krumplit főni és közben elkezdtem fűszerezni a már felengedett keszeget. A hasában kapott sok fokhagymát, kívül pedig citromlevet és halfűszert. A megfőtt krumpli és a megfűszerezett hal kicsit megolajozottan és alufóliába  csomagolva bekerült a tepsibe. A krumplira szórtam a petrezselyem apróra vágott levelét, míg a szárait halcsomagba tettem. Amíg a hal és a krumpli sült, készítettem egy kis házi tartár mártást (majonéz, mustár, tojás sárgája, egy csipetnyi só, méz és citrom.
Megkértem Áront, hogy terítsen és toborozza össze a családot. Ha leszámítom a rengeteg szálkát, akkor a vacsora nagyon finomra sikerült. Mellé eper pálinka, utána sör és citromos sör.

Az online sakk nagyon rosszul ment. Úgy elvertek, mint a sicc.

Lefekvés előtt még megnéztem Áron nyelvtan leckéjét, de bár ne tettem volna. Megkértem, hogy ezt írja le még egyszer, de arra hivatkozva, hogy ma már nagyon fáradt, azt mondta, hogy most lefekszik és inkább majd holnap korábban kel fel és majd akkor megírja. Úgy legyen.

Ismét sült cukkini

Nagyon borongós reggelre ébredtem. Áron persze már a számítógép előtt ült. A lustálkodással azért hagytam fel, mert a fejemben tolultak az elintézendő feladatok.

Legelőször elgurultam a Dabi Vegyesboltba és bár már 9 óra fele járt, nagy szerencsémre kaptam egy egész kárpát kenyeret.

Reggelire még az otthonról hozott kenyér se fogyott el, de ennek majd otthon is nagy sikere lesz.
Igyekeztem naprakésszé tenni a blogbejegyzéseimet. Utána felszereltem egy újabb kulcstartót az előszobába, mert a kulcsos szekrény már betelt.

Dél körül elkezdtem készíteni a töltött cukkini tekercset. Hogy a múlt heti kudarcot kijavítsam, most nagyon odafigyeltem. Az új hámozó egészen szuper, ez már egy fél  sikert előlegez meg. segített a sajt reszelésben.

Közben átnéztem Áron matek leckéjét. A feladatokban egyetlen hiba sem volt, viszont az írása olyan kriminálisan csúnya, hogy szépen megkértem, írja le még egyszer.

Előmelegítettem a sütőt és közben elkészítettem a tölteléket. (apróra vágott füstölt császárszalonna, hagyma, apróra vágott paradicsom, penészes kék sajt,

bazsalikom,  amit Áron hozott a kertből) mindez megpirongatva és megszórva borssal, oregánóval.

Ez alkalommal nagyon finomra sikerült a sült töltött cukkini tekercs, amit rizzsel és majonézzel ettünk. Sikerült a annyit készítenem, hogy még Möcinek is tudjunk vinni belőle.

Ebéd után még meg tudtam nézni a Forma 1 második részét.

A készülődés haza, a pakolás, beleértve Mannát is, már annyira része az életünknek, hogy néha valóban úgy élünk, mint az albán menekültek. Az már egy másik kérdés, hogy ezt szeretjük és ebben jól érezzük magunkat. A kefir termelést is át kell költöztetni Budapestre.

Koránra terveztük a haza indulást, de mire délután mindennel elkészültünk (alma szedés, locsolás), addigra már hat óra lett.  Az úton számolgattunk is Áronnal, hogy ha vasárnaponként délután 5-kor indulnánk és 6-tól 7-ig zongoraóra Mariannál, akkor 1/2 8-ra haza tudna érni és az még belefér az estébe.

Itthon szervezett kipakolás és már kezdődhetett volna a vacsora. Emőke és Áron még nem voltak éhesek, ezért csak ketten falatoztunk a maradék sült cukkini tekercsekből. Hozzá unicum, rozé és sör.
Möcinek is ízlett a főztöm (mivel olyan szó nincs, hogy "süttetem").

rossz hír a zongora órákról

Derékfájósan ébredtem. Nem tudtam megállapítani, hogy amim fáj az egy újfent előjött lumbacho vagy netán a vesém fáj valami miatt. Nagy nehezen elcipeltem magam a piacra. Csak egy nagy palack tejet vettem.

A villanyszerelési szaküzletben átvettem a múlt héten megrendelt 12 fm kábelcsatornát. Könnyű volt hazaszállítani, mert 2 méteres szálakban volt összecsomagolva.

Otthon külön-külön készítettük a más-más reggelit. Mind a két konyha császárszalonna alapú tojáskészítmény lett, de amíg az enyémen tükörtojás díszelgett, addig Ároné rántottára hasonlított.

Reggeli után Áron nekiállt a történelem leckének. Átmentem Gabikáékhoz, de mondtam Áronnak, hogy visszatértemkor, szeretném ha együtt néznénk át a leckét.

Gabikánál beállítottam néhány apróságot az új notebookján.

Visszatérve Áron felolvasta amit a török hódoltságról és az állam akkori berendezkedéséről írt.

Később átjött Feri bácsi, megnézte, hogy a múlt héten miket csináltam az istálló padlásán. Neki is nagyon tetszett az előmenetel. Később megpróbáltuk a huzikát kimozdítani a helyéről, hogy a fűbeton lapot a kerekek alá tegyem, de a mover megint felmondta a szolgálatot. Még egy kísérletet fogok tenni, Egy napot töltöm a két akkumulátort, hátha azok lemerült állapota miatt mondott csütörtököt a mover és akkor holnap megint próbálkozhatunk a lakókocsi elmozdításával.

Későn ebédeltünk. Semmit nem főztem, mert volt két nyugger kajánk a hűtőszekrényben.

Az online sakk ma jól ment és szerencsém is volt, nem úgy mint a szerelemben.

A kert első részén lenyírtam a füvet.

Végre sikerült Mariannával felvenni a kapcsolatot, de a hír nekünk rossz. Kapott egy iskolai állást és emiatt nem tudja vállalni Áron zongora tanítását. Nekünk még az is jó lenne, ha egy héten egyszer az esti órákban tudná vállalni Áront.

Fogorvosnál

Napos reggel váltotta fel a szeles éjszakát. Nekem rossz kedvem lett attól, hogy Adrival mára beszéltük meg a fogorvosi kezelést. Rögtön azzal kezdtem, hogy én nem is megyek, Möci menjen oda egyedül, illetve elviszem, de én nem megyek be.

Hoztam friss tejeket és köménymagos cipót és egy pár falat reggeli után Möci lehozta új notebookját, a "Nagy fehér táltost", hogy varázsoljam rá az Acer-en már letöltött angol hanganyagait. A legegyszerűbbnek azt találtam, ha megajándékozom egy pendrive-val, amire kapásból rámásolom a kívánt mp3-akat.

Möci annyira a lelkemre beszélt, hogy csak annyit engedjek meg Adrinak, hogy megnézze a fogállományom jelenlegi állapotát és elmondja róla a szakvéleményét. Akármennyire be voltam ijedve, hagytam magam erről meggyőzni.

Elindultunk Adrihoz és megbeszéltük, hogy Möci megy először be, hogy folytassák az elkezdett gyökér kezelését.
Amikor odaértünk, Adri még nem jött meg, mondta is, hogy lehet, hogy egy kicsit fog késni, mert Bogit ő viszi reggel az iskolába. Addig mi kávéztunk egyet az automatából.

Ahogy megbeszéltük először Möci ment a vesztőhelyre. Húsz perc múlva kijött és vidáman mondta, hogy most én következem, de ő is bejön velem.

Adri megígérte, hogy nem fog semmit csinálni csak felméri a helyzetet. Így is tett és elmondta, hogy milyen megoldást javasol. Ebből egyelőre az első fejezetet fogadtam el. Adott egy beutalót egy panoráma röntgenre és én megígértem, hogy oda elmegyek.

Hazafele bementünk ebédelni a volt Martini irodaházba. Könnyű és finom kaját ettünk a közepén csőben sült karfiollal.

Otthon Napos reggel váltotta fel a szeles éjszakát. Nekem rossz kedvem lett attól, hogy Adrival mára beszéltük meg a fogorvosi kezelést. Rögtön azzal kezdtem, hogy én nem is megyek, Möci menjen oda egyedül, illetve elviszem, de én nem megyek be.

Hoztam friss tejeket és köménymagos cipót és egy pár falat reggeli után Möci lehozta új notebookját, a "Nagy fehér táltost", hogy varázsoljam rá az Acer-en már letöltött angol hanganyagait. A legegyszerűbbnek azt találtam, ha megajándékozom egy pendrive-val, amire kapásból rámásolom a kívánt mp3-akat.

Möci annyira a lelkemre beszélt, hogy csak annyit engedjek meg Adrinak, hogy megnézze a fogállományom jelenlegi állapotát és elmondja róla a szakvéleményét. Akármennyire be voltam ijedve, hagytam magam erről meggyőzni.

Elindultunk Adrihoz és megbeszéltük, hogy Möci megy először be, hogy folytassák az elkezdett gyökér kezelését.
Amikor odaértünk, Adri még nem jött meg, mondta is, hogy lehet, hogy egy kicsit fog késni, mert Bogit ő viszi reggel az iskolába. Addig mi kávéztunk egyet az automatából.

Ahogy megbeszéltük először Möci ment a vesztőhelyre. Húsz perc múlva kijött és vidáman mondta, hogy most én következem, de ő is bejön velem.

Adri megígérte, hogy nem fog semmit csinálni csak felméri a helyzetet. Így is tett és elmondta, hogy milyen megoldást javasol. Ebből egyelőre az első fejezetet fogadtam el. Adott egy beutalót egy panoráma röntgenre és én megígértem, hogy oda elmegyek.

Hazafele bementünk ebédelni a volt Martini irodaházba. Könnyű és finom kaját ettünk a közepén csőben sült karfiollal.

Áron kettő körül ért haza a suliból. Möci közölte, hogy most nem jön velünk Dömsödre, mert szeretne koncentráltan készülni a szeptemberi nyelvvizsgára. Ezzel én nem értettem egyet, mert tudom, hogy jobban tudna koncentrálni a tanulásra, ha ki lenne szolgálva és az ellenőrzésem is csak hatékonyabbá tenné a tanulását, de nem álltam le vele vitatkozni.

Gyorsan befejeztük pakolást, Mannát is beköltöztettük az autóba és indultunk.

A TESCO-ban leadtuk a PET palackokat és csak innivalókat és mosogatógép tablettákat vettünk. Áront meg elküldtem, hogy vegyen füzet és könyvborítókat.

Az úton tovább menve Áron jókat mesélt az iskolai napjáról, részletesen arról is, hogy a kémia tanár milyen jól tud tanítani.

Viszonylag korán érkeztünk a bázisra. Mannát megszabadítottuk a ketrecétől, aminek nagyon örült. A termőföld szomjasnak nézett ki, úgyhogy nagy locsolást rendeztem.

Áronnal abban egyeztünk meg, hogy most beszélgetni fog a barátaival a számítógépen keresztül és majd reggel ül le tanulni.

Hideg vacsorával zártuk a napot.

Méz

Elég vadakat álmodtam. Egy erdei tisztáson, de tőlem jó messzire állt egy ágy, mert Feri bácsinak mondtam, hogy ha majd megint lesz lomtalanítás, akkor szétszedek egy ágybetétet, hogy a következő két oszlopot el tudjam készíteni az istálló padlására a további polcokhoz.

Nagyon későn keltem reggel. Azt csak félálomban konstatáltam, hogy Áron elindult az iskolába, később Emőke bejött a Mannáért és valószínűleg levitte a kutyafuttatóra.

Készítettem egy falat reggelit magamnak és rendezgettem a blogbejegyzéseimet.

Később Möci is lejött és elmondta miket tervez mára. Lement a Csiki hegyek utcai drogériába és rendelt valamilyen pakolást Áronnak a pubertás kori pattanásaira.

Utána felmentünk a buszvégállomásra, hogy felavassuk az új jegy- és bérletkiadó automatát. Az automata olyan tájolással van lebetonozva, hogy a képernyő felőli oldalát egész nap süti a nap, míg a háta egész nap árnyékban van. Gratulálok. Möci csak annyit kért, ne mérgelődjek.

Ebédre azt a nyugger kaját ettem, amit Emőke hagyott rám a hűtőszekrényben.

Áron korán érkezett haza. Beszámoltattam az iskolában történtekről Fizika, Biológia, Földrajz. Alig, hogy hozzákezdett a töri leckéhez, felugrott, hogy megy a zongora órára. Mondtam, hogy arra készüljön fel, hogy zárt ajtókat talál, mert nekem egy hete nem veszi fel a tanárnő a telefont. Úgy is lett,  Áron egy órán belül lehorgasztott fejjel jött vissza, hogy senki nem válaszolt a csöngetésre.

Itthon egy kicsit foglalkozott a történelem leckéjével, de azért túlzásba nem vitte.

Közben megjött a méz szállítmány. Ili intézte, így nekem nem volt más teendőm, mint átvenni.

Möcivel együtt mentünk Mannáért.

Áron időben lefeküdt, én meg be vagyok szarva a holnap délelőtti fogkő eltávolítástól. Mindig mondom Adrinak, hogy találjon ki valamilyen távkezelést, mert nem szeretem, ha állig felszerelkezve közelít hozzám.

Kezdődne a tenisz

Éjjel még arra emlékszem, hogy iszonyúan nagy szélvihar volt. Fel is keltem becsukni az erkély ajtót. Sikerült visszaaludnom.

Mire én felébredtem, Áron már tova tűnt. Möci is lejött a fehér táltosáért és kettőjük közül valaki úgy ment el, hogy tárva nyitva hagyta a bejárati ajtót, de én nem nyomoztam, hogy ki.

Az első dolgom a reggeli után az volt, hogy elkészítsem Mikus úrnak egy excel táblában a dömsödi kismegszakítók elosztását. Nem volt könnyű elolvasnom a vasárnapi kézírásomat, de végül sikerült.
Utána lementem a postára befizetni a takarék csekkeket és felragasztani két Tace-Pao-t a matek korrepetálásról.

Délben Möci készített ebédre egy finom meggylevest és sajtos tésztát csirkemellhez. Amíg ez készült, feltelepítettem neki a nagy fehér táltosra az ingyenes AVG vírus ellenőrző programot.

Az elkészült első adag kefirnek olyan nagy volt a sikere, hogy nekem már nem is maradt belőle.
Hagytam üzenetet a smaragdfák kereskedelmével foglakozó úrnak, aki vissza is hívott és megbeszéltük, hogy a jövő héten leülünk, hogy előadjam az együttműködési javaslatomat.

Áron korán jött haza a suliból. Először lement venni egy Budaörs kiegészítő bérletet, majd együtt mentünk a teniszre, de ott derült ki, hogy az edzések csak szeptember második hetében kezdődnek. Áron onnan egyedül ment haza, míg én benéztem a bányába. Találkoztam is Fetzer úrral, beszélgettünk és haza is hozott a Gazdagrétre.

Vacsorára Áron tejfölös csirkepörköltet rendelt tésztával és kovászos uborkával. Möci megtoldotta ezzel-azzal, ha már amúgy is megyek a CBA-ba.

Felhívtam Krisztát, részben azért, hogy bemószeroljam a fiúkat a tegnapi lógásukról (gyerek német), másrészt azért, hogy tudjam, időben hova szeretné pozicionálni a fiúk angol tanítását.

Áron kérte Emőkét, hogy Manna aludhasson nála, amit én azzal a feltétellel engedélyeztem, ha Áron végre rendet tesz a szobájában.

A csirke pörköltöt a tésztával ripsz-ropsz elkészítettem, Áronnak már nem maradt más feladata, mint összeboronálni a családot a megterített asztalhoz. A vacsora annak ellenére nagyon finomra sikerült, hogy a pörkölt egy hajszálnyit sósabb lett a kelleténél. Möci alig evett egy keveset a pörköltből, mondván, hogy ő fogyózik és ezért este hat után már nem eszik.

Este csak azzal a feltétellel engedtem meg Áronnak, hogy a Manna nála aludjon, ha a megállapodásunk szerint előbb rendet tesz a szobájában. Möci emiatt annyira megsajnálta Áront, hogy segített neki a rend csinálásában.

Este lejátszottam még egy-két parti sakkot online. Jól ment a sakk és az egyik már vesztésre álló partiban viszont szerencsém volt, mert az ellenfél kiszaladt az időből (sakk nyelven úgy mondják: leesett).

Lefekvéskor befejeztem Grecsó: Pletykaanyu c. könyvét, egyben elhatároztam, hogy fogom keresni Grecsó Krisztián más könyveit is.

Pizza

Mielőtt Áron elindult volna a suliba, még megbeszéltük, hogyan legyen a délutáni napközi és a délutáni német gyakorlást.

Egész kicsi reggeli után rendezgettem az átutalásokat és a levelezéseimet.

Elindítottam egy nagymosást, annyi felgyülemlett ruhával, hogy utána alig fért el minden a fregolin.

Belenéztem Áron frissen kapott tankönyveibe és hamar rá kellett jöjjek, hogy némelyikből (Pl.: Biológia) én is tanulhatnék, főleg, ha nem akarok Áron előtt a tudatlanságom miatt szégyenkezni.

Hosszú szünet után ismét elkezdődött a kefir gyártás. Két liter tejet is hoztam a CBA-ból, hogy biztosra menjek. Elővettem a mélyhűtőből a nagy kincsként őrzött kefir gombát és meglocsoltam 4 deciliter tejjel. Ennek holnap délutánra készen kell lennie.

Szeretném megtalálni a Colás hűtőtáskát, hogy abban Tamásnak le tudja juttatni egy kis kefir gombát, mert mint mondta, anélkül nem élet az élet.

Amikor Áron hazajött kora délután, mondta, hogy Olivérék azt üzenték, ma nem jönnek németre, mert a nagymamához mennek. Fel fogom hívni Krisztát, hogy ez így nincsen rendjén, Én készülök és fenntartom ezt az időt nekik, ők pedig bejelentik, hogy nem jönnek. Áron a német helyett bejelentette, hogy egy picit lepihen. Egyáltalán nem vagyok elégedett a tanév kezdési lendületével. A szobájában még mindig nem alakult ki a rend, megbeszélt dolgok egy részét elfelejti és nem tudja felvenni a munka ritmusát, nem tud átállni a nyaralásról a tanévre.

Nem veszekedtem vele, de azt elmondtam, hogy ezen változtatnia kell. Annyira nem veszekedtem, hogy  megkérdeztem, ma este mivel kényeztessem. Pizza - volt a válasz. Lementem alapanyagokért és egy óra múlva már kelt is a pizza tészta. Két pizzára való tésztát készítettem és a kelesztés után az egyik felét eltettem a mélyhűtőbe. Meggyúrtam a tésztát és befektettem a megolajozott tepsibe. A feltéteket Áron rakosgatta, mert ő tudja, hogy a hawaii pizzához miket szeretne látni rajta. Így azután a ketchuppal megkent tésztára főleg sonkát és ananász kockákat helyezett.

A pizza finomra, de túl vastagra sikerült. Úgy látszik, hogy a kelleténél több élesztőt tettem bele.

Évnyitó

Áron időben elindult az évnyitóra. Azt nem tudom, hogy vitt-e magával üres iskolatáskát, mert ma adják ki a tankönyveket.

Ahogy Möci kérte kilencre elkészültem és vártam, hogy jöjjön és indulhassunk az Adrihoz a fájós foga végett.

Végre fél tízkor elindultunk és beírtuk (bár ne tettük volna) az IGO-ba a rendelő címét. Az IGO odavitt, de nagyon körülményesen. Möcivel várnunk kellett egy fél órát Adrira, mert neki Bogit kellett vinnie az évnyitóra.

Én az előcsarnokban kávézgattam, amíg Möcit odabent kínozták.

Amikor hazajöttünk, először megebédeltünk. A bundázott cukkinit ettük tejföllel. Ami abból megmaradt, azt hozzácsaptuk Emőke nyugger kajájához és azt ő ebédelte.

Az ebéd után nekiveselkedtem az ASUS installálás utolsó fázisának. Az asztali gépen olyan lassan ment a driverek keresgélése, hogy Möcitől le kellett hoznom az Acer Notebookot.

Két óra múlva már a teljes sikerben fürödtem. Minden driver fent volt a gépen és minden gyönyörűen működött. Möci boldogan vette birtokba az új gépét.

Közben a napközis tanárnő hívott telefonon, hogy Áron mikor és hogy menjen haza. Azt beszéltük meg, hogy tíz percen belül ott vagyok autóval érte. Sajnos esett az eső és én már nem akartam visszamenni egy ernyőért, így azután egy kicsit megázva érkeztem a suliba.

Áront meglátva örömmel nyugtáztam, hogy az öltözéke az évnyitónak megfelelő.

Rita nénitől átvettük a tankönyv csomagot. A lista alapján egy könyv hiányzott a csomagból, viszont egy másikból meg kettő volt. Még néhány apróságot megbeszéltünk, majd indultunk haza. Az úton még jól kezdődött Áron beszámolója az évnyitóról, de amikor szembesült azzal, hogy a reggel kért két dolgot elfelejtette, megromlott a hangulat. Áron olyan hangot ütött meg, amit nem engedtem el szó nélkül. Itthon azután bocsánatot kért a hangnemért.

Hoztam a kínaiból egy gombás csirkét, egy adag zöldséget és egy nagy adag mézes csirkét, amit azután nagyon jóízűen hárman vacsoráztunk.

Vacsora után Möcivel megint az anyagiakon kezdtünk el veszekedni.  Sajnos mindezt úgy, hogy Áron is hallotta. Utálom a pénzt. "Egyáltalán miért van pénz? És ha már van, akkor miért nincs?" /:XIV. Lajos:/