Elindult útjára a Blade is.

Ma már egy kicsit jobban összeszedtem magam. Bár Eszter nagyon korán kelt, de igyekeztem vele lépést tartani. Gyorsan megfőztem a kávét és amikor elindult a bányájába, meg is reggeliztem. Egész nap otthon szarakodtam a két okos telefonnal.
Amikor Áron megjött a suliból, magunkhoz vettünk két doboz teniszlabdát és lementünk a gumisalakra egy kicsit gyakorolni, hogy a labdákat, ne fönt hadonászva, hanem maximum csípő magasságában fogadja. A másik gyakorlat az volt, hogy a felpattanó labdát el kellett kapnia a dobozzal. Ezzel azt lehet jól gyakorolni, hogy az érkező labdához jól korrigálja a játékos apró lépésekkel a pozicióját, hogy a végén egy kicsit maga előtt tudja megütni a labdát.
Eszter megkapta az okos telefonját, amin már egy két dolgot telepítettem és megtanulta a legfontosabbat, telefonként használni a kütyüt.

Áronnak jól megy a tenisz

Reggel Áront le se ellenőriztem (táska, tolltartó, öltözet), de remélem, hogy semmit nam hagyott itthon. Reggeli után mentem fel B. Palihoz, ahol már hárman is vártak. A közös képviselőt dokumentumok segítségével szembesítettük a hanyag munkájával. Felvettünk egy jegyzőkönyvet, amit majd nekem kell gépbe önteni.
Most, hogy megérkezett a Skate, a Bladet Eszter fogja kapni. Végre elkezdtem azon az összes korábbi adat és alkalmazás letöltését és az újak installálását. Úgy gondoltam, hogy nem fogom egyszerre mindennek a megtanulásával terhelni, hanem majd csak fokozatosan és csak olyan alkalmazásokat teszek fel, amilyeneket ő is szívesen lát.
Ebédre a tegnapi finom kenőcsből tettem pirítósra, mert nem kívántam semmilyen nehezebb kaját. Pontban fél négyre érkeztem a suliba és Áron is meg a nagyi is időben ott voltak. A tenisz edzésen Áronnak olyan jól mentek az ütések, hogy az edző egy idő után átette egy nagyobb korosztályos csoportba. Ott ugyan kapaszkodnia kellett, de szemmel láthatóan élvezte és úszott a sikerélményekben. A vége fele már nem ment olyan jól, de úgy összegezte, hogy ez a mai nagyon jó edzés volt.
Hazafele nagyistól bementünk a TESCO-ba. Nagyinak is szüksége volt néhány dologra, én is vettem egy doboz halászlé kockát és Áron is beküldött egy nagy szelet sonkás, ananászos pizzát. Vettünk még egy doboz jégkrémet, amiből hármat am Ort und Stelle elfogyasztottunk. Nagyit és Áront feltettem a 139-esre és indultam haza. Otthon már levél várt a betörőktől. Eszter és Emőke felvittek néhány kaját és én is mentem utánuk. Amikor lejöttünk elkezdtem Esztert tanítgani, hogyan kell használnia az új kütyüjét. Betettünk néhány telefonszámot és rögtön meg is próbálta Emőkét és Csabit felhívni.

Guacamole

A nagyon késői lefekvés miatt, reggel, amikor Áron indult az iskolába, még nagon kába voltam. Akkor lettem először teljes értékű, amikor B. Pali csöngetett ésmegerősítette a szerde reggeli összejövetelünket, amit már tegnap egy cédulával az ajtómon tudatott. Kávé és reggeli után leszaladtam a MATCH-ba, hogy a pizzához hiányzó dolgokat megvegyem. Naná, hogy élesztőt nem vettem és ez csak otthon derült ki, amikor kezdtem összeszedni a tésztához valókat. Nosza még egy gyors futam. Eszter telefonon nyugatott, hogy annak lesz még ideje 2-ig meglkelni. Hívott Zita, hogy mi a helyzet a dömsödi előkészületekkel, meg a fotókkal. J. Gábor is beígérte magát délután háromra, hogy kivegyen valamit a pakkjából. A tészta csak fél kettőre készült el, majd meglátom, hogy mire jutok vele háromig.
Tudom, hogy Norciék nem szoktak névnapozni, de az nem biztos, hogy ezt mindenki tudja. Janka meg halmozza az ünnepeket. Május 26. az ő szülinapja, 28. a nagyapjáé, 30-án pedig Janka nap lesz.
Fél háromkor abbahagytam a kelesztést és meggyúrtam a lapokat. Nagy tepsibe került a németeseké és kis tepsibe a Csabié. Már nem maradt időm feldíszíteni, mert megjött Bence. A mai volt az idén az utolsó foglalkozásunk. Készültünk a holnapi kompetencia felmérésre. Bence nagyon csúnyán ír, előfordul, hogy a saját írását nem tudja elolvasni és arról próbáltam meggyőzni Bencét, hogy itt, a szép és világos, egyértelmű írás azért fontos, hogy ne adjon esélyt a hibának.
Négyre jöttek a fiúk. Az ikrek nem tudtak jönni, mert felvételiztek a 12 osztályos gimibe, Csaninak meg atlétikai versenye volt. Hárman nagyon jól el voltunk és jól ment a gyakorlás, én meg közben befejeztem a pizza elkészítését és mire letelt az óra, már meg is sült.
Áron felvitte a Csabina szánt pizzát és Ilinek is egy kis szeletet, azzal a kommenttel, hogy Áron ma nem alhat nála, mivel kinéz egy szaktanári intő a tatai rombolások miatt.
Áronnal beültünk az autóba és elmentünk letankolni a -10 Ft/literes Shell utalványunkat. A kútnál meg kaptunk egy 500.- forintos TESCO utalványt, ezért azután oda is elmentünk és a hülye vásárló nem vette észre, hogy közben közel 30.000.- forintot költött.
Eszter csak nyolc óra körül jött haza. Rögtön nekiállt egy gacsamolót (Guacamole) kotyvasztani, amit azután pirítós kenyereken fogyasztottunk. Nagyon finomra sikeredett, ezért hozzá sört ittunk.

diótorta

Bár engem ünnepeltek, de azért azzal kezdtem a napot, hogy felvittem Eszternek a feketekávét és a vajas-mézes kenyeret, Áronnak ugyanazt feketekávé nélkül. Amíg nem süt a nap, meglocsoltam a pradicsomost, bár úgy nézett ki az égbolt, hogy ma egész nap nem fog kisütni a napocska. Megnéztem, nincs-e valamilyen új bejegyzés Jankáról, de nem volt. Átmentem Gabikáékhoz egy duplafalu (tejforraló) edényért, hogy elkezdhessem a diótorta készítését. A sok dupla gratuláció közepette, mivel Jankához is ma gratuláltak, elkezdtem a receptkönyvben előírt 30 dkg dió pucolását. Eszter rögtön felemelte az adagot 35-re. Amíg én a diótorta előkészületeivel foglalkoztam, addog Eszter összeállított egy pazar reggelit. Reggeli után folytattam az alapanyagog porciózását. Amikor mindent pontosan kimértem, kezdhettük a sütést. Izgalmasnak ígérkezett a dolog, mert eddig ezt mindig a budapesti lakásban csináltuk, ahol a sütő egy kicsit másképp viselkedik. Az elkészült tortát betettük a hűtőszekrénybe és kimentünk a stégre. Végig felhős volt az ég, de azért átszűrődött némi napsütés is. Nem hagyhattam ki az úszást, annak ellenére, hogy ma egy kicsivel hidegebb volt a víz, mint tegnap. Eszter és Áron meg se próbáltak bejönni a vízbe. Való igaz, hogy a stégen fekve nem tudtam teljesen visszamelegedni. Amikor bementünk, hogy megebédeljünk, nekem kellett egy rövid ideig a forró zuhany alatt állnom, hogy visszatérjen belém az élet.
Jó későn kezdhettük az ebédelést. Megpróbáltunk minden maradékot elfogyasztani. Áron csak a spenótból kért. Mi ketten a halászlével kezdtünk és a nyúl maradékához elfogyasztottuk az összes megmaradt spenótot. Közben felhívott J. Gábor, akiről ezer éve nem hallottam. Segítséget kért, mert most jött ki egy hosszabb elvonó kúráról. Visszafogott voltam, de nem tagadtam meg tőle a segítséget. Eszter alig, Áron pedig egyáltalán nem értette a helyzetet. A hazaindulás előtt lemostam az autót, mert akkor még nem tudtam, hogy zuhogi fog az eső. Nagy nehezen összepakoltunk és elindultunk Béláékhoz. Sajnos a burek pékség az ünnepre való hivatkozással zárva volt. Első alkalom, hogy Béláék személyessen találkoztak Eszterrel. Ott én először csak a SKATE-tel kapcsolatos jó híreket fogadtam, Eszter traccsolt Zsuzsival, Áron pedig a kutyákkal foglalta el magát, majd megszeltük a tortát és szülinapoztunk.
Itthon J. Gábor már a ház előtt várt minket. Feljött, átöltözött, kért egy szál cigarettát és már távozott is. Áron nehezen vette fel az időbeni lefekvés ritmusát. Eszter vitt fel Csabinak is a tortából, de a visszajelzést csak holnap fogom megtudni. Én még egy darabig el voltam foglalva az új kütyümmel, de éjfélre már én is ágyba kerültem.

otthon szülés

Ma már nincs semmi dolgom, csak lazulni és fürödni a megkönnyebbült boldogságban. Reggeli előtt Áron és Eszter is kaptak előzetest: vajas mézes kenyér és Eszternek kávé is. Reggelire a kúp alatt terítettük a szokásosakat (ruszli, bundáskenyér, hamandeggs, tej, tejeskávé stb. Ráadásnak a nyílt tüzön sütöttünk egy kis grill kolbászt. Utána bekapcsoltam a notebookot, hátha írt valamit a lány. Leírta az egész szülést A-tól Z-ig. Nem volt könnyű végig olvasni. Egy kicsi spéttel ugyan, de újra átéltem az izgalmakat. Közben arra gondoltam, hogy nem elég az otthon szülésről olyan meggyőzően beszélni, ahogyan azt Norci is tíz éve teszi, de meg is kell szülni négy gyereket otthon, mint azt ugyancsak Ő teszi. Makacsul ragaszkodnia kell az elveihez, még akkor is, ha közben az apja és a többiek is tövig lerágják a körmeiket és be vannak attól szarva, mi lesz, ha valamilyen komplikáció lép fel. Nagyon boldog vagyok és büszke arra, hogy ilyen lányom van.
Szabadfoglalkozás alatt egy kicsit barkácsoltam a házon, hogy egyre jobb és szebb legyen, majd rendezgettem a bélyegeket. Eszterrel kitisztítottuk a paradicsomosban a gazokat. Ők elkezdték a diót törni, amíg én a bélyegező szobában tovább rakosgattam a bélyegeimet.

Megszületett Janka

Reggel nem is kapcsoltam be a számítógépet, mert tudtam, hogy Norci csak ma megy be a CTG-re és majd csak utána fog beszámolni arról, hogy a pánikoló orvosok mit mondtak. Mentünk volna a piacra, de Áron szeretett volna még egy kicsit aludni, ezért csak én mentem egyedül. Vettem sok tojást, mert azt terveztem, hogy készítek egy szülinapi diótortát. Nem jöttem el üres kézzel, mert vettem egy nagy zacskó sóskát, meg spenótot, ugyanis nem emlékeztem pontosan, hogy a kettő közül Eszter melyiket kötötte a lelkemre. Megreggeliztünk a kúp alatt és csak 11 óra fele kapcsoltam be a notebookot és a leveleim között találtam Norcitól a fotót "Janka a családja körében". Nagy kő esett le a szívemről. Végre megkönnyebbültem. Rögtön felhívtam Esztert, mert ő már napok óta szenvedett attól, hogy egy görcsben van a gyomrom a Norciék miatt. Már a telefonban érezte, hogy feloldódtam és megígérte, hogy délután siet hozzánk. Átvittem Dezsőéknek a macska kajáját és megnéztem, hol tart Feri bácsi kenuja. A kenu szuper lett, már csak a "ZITA" felirat hiányzott belőle. Gyorsan készítettem nekik Word-ben egy sablon, amit ha kivágnak, már lehet is fújni a felitratot. Konzultáltam Gabikával nyúl ügyben és természetesen eldicsekedtem Jankával. Kértem tőle kölcsön egy duplafalú (úgy nevezett tejforraló) edényt a torta kenőcsének a készítéséhez.
Nagy nehezen megtaláltam a második nyúl csomagot is, amiről egy darabig azt hittem, hogy otthon felejtettük. Rögtön beáztattam a római tálat és kezdtem pucolni a zöldség ágyat a nyúlhoz. Rengeteg fokhagymát pucoltam és azzal megtűzdeltem minden darabját. Az a tapasztalatom, hogy egy kaját el lehet sózni, de elfokhagymázni nem. Dél körül került a római tál a sütőbe, de ez nem probléma, mert a nagy reggeli, akár estig is eltart anélkül, hogy éhen halnánk.
Eszter busza öt előtt öt perccel gördült be a CBA megállóba. Mind a ketten nagyon megörültünk neki. Ahogy hazaértünk a bázisra, megnéztük, hol tart a nyúl és megittunk egy unicumot Janka egészségére. Nagyon jól nézett ki, megforgattuk és immáron fedő nélkül tettük vissza a sütőbe. Amíg sült, Eszter és Áron beszereztek egy jégkrémet. Alig egy fél óra múlva, már tálaltuk és ettük is a kúp alatt. A fokhagymás nyúl a zöldségágyon fantasztikus volt, de csak a felét tudtuk megenni.
Kaja után kimentünk a stégre egy kicsit napozni, meg úsztam is ey rövidet.
Este készítettem egy halászlét egy lazacfejből és két szelet lazac törzsből. Eszter elkészítette a spenótot és mindenki azt evett, amit szeretett volna.

vége a tábornak

Amint felkeltem, megfőztem a két kávét és leültem a számítógép elé és folytattam a Skate kártyafüggetlenítését. Sajnos a hozzá kapott  módszerek és leírások az én szakértelmemhez túlságosan szűkszavúak. Eszter türelmes volt és amíg én a kütyüvel foglalkoztam, ő a konyhában matatott és tepsikészre csinálta a bureket. Bélát is bevontam a Skate projektbe, de egy idő után ő is feladta és abban maradtunk, hogy Dömsödre menet beugrunk és majd megnézi.
Délelőtt felszeleteltem és bepácolva eltettem a mélyhűtőbe a tegnap vásárolt lazactörzseket.Csak a fele fért be nálam, a másik felét felvittem Eszterhez. Ebédre megettük a tepsi burek egy részét, meg a sült hasaalja lazacot. Eszternél lomtalanítottunk és ami használhatónak volt mondható azt levisszük Dömsödre. Egy üveglapos rattan asztalkát már fel is tettem a tetőcsomagtartóra.
Minden szükségeset bepakoltam az autóba. Eszter segített összekészíteni a kajákat. Eszter ma nem tudott velünk jönni, mert holnap gályáznia kell (valakinek kell pénzt is keresnie a családban), de megígérte, hogy munka után felül a buszraés mi csak várjuk. A mélyhűtőből elővette a két nyúl csomagot és azt is vittük. Délután fél ötre mentem Áronért a Kelenföldi pályaudvarra. Amíg vártunk, a  nagy tömegben csak Judittal és Krisztával tárgyaltuk ki a sulit és a tábort. Már nagyon hiányzott Áron, alig vártam, hogy lássam. Természetesen egy nagyon szutykos, koszos nadrágban és pólóban jelent meg, de én így is örültem neki. Haza se jöttünk egyenesen indultunk a Béláékhoz és csak utána Dömsödre. Béla rögtön nekirugaszkosott a feladatnak, de egy órán belül kiderült, hogy em tudni miért nem sikerül a kifüggetlenítés, amikor majdnem mindenben uyanaz a hardware és software felállás a két eszközön. Abban maradtunk, hogy otthagyjuk nála a kütyüt, mert hétkor már el kellett indulnuk. Csak a Dunaharaszti TESCO-nál álltunk meg. Bevásároltunk a magunk módján, de itt nincs halas pult, így a lazac beszerzése elmaradt.

A távolból aggódó apa

Reggel megnézetem, hogy nincs e valami friss hír Jankáról, de Skype-on nem akartam zavarni Norcit. Reggelivel kényeztettem a kevdesem, mert csak ketten vagyunk. Közben felhívtam Péter öcsémet, mivel ma van a 64-ik születésnapja.
Még egy utolsó simító kőrt futottunk a kerámialapos tűzhely körül, majd vettem egy nagy lendületet és megrendeltem. 80 pénz azonnal ugrott.
Utána egész délelőtt Eszterrel csavarogtunk. Kimentünk Pátyra Ellihez, aki mind a kettőnket lekezelt. Feri felmászott a padlásra és lehozta A BOSCH mosogatógépének a tetejét.
Hazafele már jött a hír Csabitól, hogy a Skate megérkezett. Beugrottunk a TESCO-ba egy grillcsirkéért,lazacért meg néhány apróságért az ebédhez. Kifele jövet összefutottunk Lacival -az ikrek apukájával - és megbeszéltük a fiúkat, no meg egy pár szót váltottunk a huzikákról általában.
Itthon az én feladatom volt a saláta összerakása, ami elég jóra sikeredett. Az ebédtől, no meg a hozzá fogyasztott italtól úgy éreztük, hogy egy kis délutáni pihenés jót tenne. Már majdnem elszundítottunk, amikor jött a számvizsgáló bizottság egyik tagja és a jövő hét elejét jelölte az első összeülésünk időpontjául.
Esztert elvitték a barátai Érdre és csak későn jött haza. Estére csak egy kis csík hasaalja lazacot sütöttem meg, a többi várja a bepácolást a hűtőben.
Amíg szalmaözvegyen egyedül voltam,  nekikezdtem a Skate kikódolásának. Béla is segített és egy darabig el is jutottunk, de addigra már Béla is elfáradt. Én még egy darabig folytattam a munkát, azután eltettem holnapra. Főleg Norci miatt voltam nagyon feszült. A csütörtöki blogspotja egyáltalán nem volt megnyugtató a számomra. Egy unicummal próbáltam lazítani és vigasztalni magam

lakógyűlés

Reggel az első dolgom Norcikám blogja volt. A kórházi konzultáció annyira felkavart, hogy ha lett volna vérnyomásmérő, pulzus számláló, cukorszint mérő, meg egyebek, az mind kiakadt volna. Egyszerűen és nagyon izgulok, drukkolok, meg minden.
Délelőtt még mindig a villanytűzhely beszerzése körül forgott a világ. Eszterrel folyamatosan folyt a véleménycsere egészen az ebédig. Ebéd után sétáltunk egy nagyot itt Gazdagréten és megállapítottuk, hogy milyen szép zöldövezetben lakunk.
Folytattam a Blade kikódolását (kártya függetlenítés) és szívesen ki is próbáltam volna Eszter T-Mobilos SIM kártyájával, ha tudta volna a PIN kódját. Tippelt ugyan egyre, de azt javasoltam, ne kockáztassunk, inkább keresse meg a dobozát. Nos ez a projekt meghaladta a memóriájának a határait és ha Csabi nem segít, akkor még egy darabig keresi.
A kora esti órában kezdődött a lakógyűlés a közeli Általános iskolában. Az egyik napirendi pont olyan heves vitát váltott ki, hogy a probléma tisztázásához létre kellett hozni egy három tagú számvizsgáló bizottságot. Hogy önként jelentkeztem-e, vagy erre engem is kijelöltek, az később már nem volt világos a számomra, minden esetre elvállaltam.

Skate

Áron reggel már hatkor fent volt, de engem hagyott 3/4 7-ig durmolni. Úgy láttam, hogy nem szüksége autóval mennünk és szenvedni a parkolóhely keresgetésben, ezért felpattantunk a 139-es buszra.Végül pontosan 7:40-re értünk a Déli pu.-i találkahelyre. Áron egész úton odafele szinte a nyakamban lógott és olyan kedveseket mondott. hogy majdnem elolvadtam. Attól kezdve, hogy a találkozóhelyen meglátta a barátait, engem le se szart. Amikor már elindultak a vonathoz, alig tudtam tőle egy puszit kicsikarni. C'est la vie.
Hazafele beugrottam a Budapest Bank fiókjába, hogy megérdeklődjem mitől nem működik a TESCO Vásárlókártyám. Sajnos úgy néz ki, hogy az én hibám miatt, mivel nem utaltam át időben az áprilisban hitelezett összeget. Meg is fognak büntetni 3000.- forintra.
Norcikám hívott, hogy az Agancs utcai lakással kapcsolatos papírokat szkenneljem be és küldjem át neki. Jól vannak, de Janka még élvezi, hogy bent van az anyukája hasában. Holnap mennek CTG-re, Izgulok.
Egész nap Eszter keramia főzőlapos tűzhelyének a beszerzésével foglalkoztam. Amikor felhívott, így is mutatkoztam be: "Itt az anyagbeszerzési osztály. Mit tehetek Önért?"
Délben leszaladtam a kis kínaiba egy szecsuáni csirléért.
Elkezdtem a Skate webshopos megrendelését a T-Mobiltól az Eszter hívószámára, de az nem volt egy egyszerű dolog. A megrendelésbe bevontam Csabit is, mivel náluk ő a főkártya tulajdonos. Közben Eszter hazaérkezett és elkezdte készíteni a vacsorát. A Webshopos megrendelés többször elakadt. Már-már azt kezdtem hinni, hogy egyszerre több darab Skate "boldog" tulajdonosa leszek, amikor E. Béla átvette a megrendelés irányítását és csak akkor szállt ki a buliból, amikor már a bankkártyás fizetés volt csak hátra. Ez sem ment simán, mert az OTP direkt fizetési oldala egyetlen bankkártya számomat sem volt hajlandó felismerni. Ekkor megkértük Csabit, hogy a személyes átvétel alkalmával fizesse ki készpénzbe a kütyüt.
Elkezdődött az angol óra. Eszter kapott az üzenő füzetébe egy tanári megrovást, mert ellustálkodta a feladatok elkészítését.
Közben elkészítettük a zöldborsós csirkelevest és immáron Áron nélkül megvacsoráztunk.

Nóra nagyi és Eszter

Áron időben kelt fel és meg is találta a bepakoláshoz a listát. Megbeszéltük, hogy amikor délután hazajön, akkor együtt fogjuk folytatni a pakolást, mivel reggel már 7:40-re a Déli pályaudvaron kell lennünk. Eszter valamiért később indult a munkába, én meg majdnem visszaaludtam.
Reggeli után még beugrottam a patikába és amikor jöttem vissza éreztem, hogy hiányzik a bazi nagy kulcscsomóm, amin a lakáskulcs is van. Sejtettem, hogy amilyen hülye vagyok bent felejtettem a postaláda zárjában. Nosza visszaés már amikor a lépcsőházban találkoztam a szomszédokkal, újságolták a jó hírt, hogy megvan a kulcsom.
A bányában segítettem felgöngyölíteni a problémát, amit egy nagy darabszámú illetéktelen külföldi hívás generált. Utána felmásztunk T. Ignáccal a huzika tetejére és megterveztük, hogy hol férne el az 1000 x 1500 mm-es napkollektor. Győzőtől azt a rossz hírt kaptam, hogy a Telenor nem is fogja forgalmazni a ZTE Skate-et. Nóra nagyi hívott, hogy este menjünk fel, mert vett Áronnak egy bermuda farmert és egy pólót.
Hazafele betértem az Auchanba. Megvettem Áronnak a sima füzetet és a folyékony ragasztót, ami szerepelt a tábori kívánságlistán. Vettem még kávékapszulát a Tchibo-hoz 20 %-kal olcsóbban, mint ahogy a Tchibo szaküzletben árulják. Ott helyben meg is ebédeltem.
Hazajövet Kriszta hívott fel, hogy feljönne kinyomtatni az SZJA-ját, mivel ma van a bevallás utolsó napja.
Amikor Nóra nagyi itthon hívott, kérte, hogy ha megyünk vigyünk neki kenyeret, megkérdeztem, hogy szeretné-e ha este hárman mennénk fel hozzá és vinnénk magunkkal Esztert is. Nagyon örült a gondolatnak. Eszter ragaszkodott hozzá, hogy a nagyinak vigyünk csokit, meg virágot. Hat óra után értünk a nagyihoz. Nagyi és Eszter kölcsönös kedvességgel méregették egymást. Én kevésbé tdtam ellazulni, mint ők ketten, Áron pedig teljesen jól vette az akadályt. Nagyi eperrel kínált bennünket és megmutatta, hogy milyen pólót és bermudát vett Áronnak. Áron azonnal fel is próbálta és nagyon csinos volt az új szerkóban. Hét után már el kellett indulnuk haza, hogy a csomagolást befejezzük.  Áronnak még volt egy kis problémája, mert nem tudta a bankkártyájának a PIN kódját, pedig azt annak idején kértem, hogy írja fel egy titkos helyre. Áron neki is esett a pakolást befejezni és nem sokkal később lefeküdt, de az izgalomtól nem tudott rögtön elaludni.

burek

Csendes napsütötte reggel. Ma Eszter a soros kényeztető. Jóval a reggeli előtt érkezik a vajas-mézes kenyér és a kávé. Mielőtt még elkezdene tűzni a nap, gyorsan meglocsolom a paradicsomjainkat és paprikáinkat. Néhányszor végigtolom a fűnyírót, majd közvélemény kutatást tartok a reggelit illetően. Igyekszem mindenkinek a kedvébe járni, már amennyire lehet, mert például a ruszlihoz járó tejföl tegnap elfogyott. A kúp alatt reggeliztünk, mert Esztert idegesítette a Klubrádióban folyó vita.
Reggeli után szabad-foglalkozás. Én beépítettem a négy darab hungarocell tiplit és felszereltem a bejárati ajtó mellett a leesett védő plexit.
Délelőtt megint lehúztam néhány csíkot a fűnyíróval, majd kimentünk a stégre napozni. Ma már sokkal jobban tűzött a nap és a víz is melegebb volt néhány fokkal. Nagyot úsztem, de se Eszter, se Áron nem követték a példámat. Átmentem Feri bácsihoz, hogy megnézzem, hogy áll a kenu építésével. Nagyon szépen haladt, de arról nem sikerült meggyőznöm, hogy a szegély lécet, ami 25 x 40 mm keresztmetszetű, többréteget hajlítósablonban összeragasztva kell elkészíteni. Ezért amikor visszatértem, gyorsan készítettem egy demó darabot és hagytam, hogy a műgyanta megkössön. Mire a műgyanta megkötött Feri bácsi már átjött. Igaz nem pont ezért, hanem néhány pillanatszorítóért, de az eredményt látva, közelebb került a meggyőzése.
Ebédre csupa maradékot fogyasztottunk, ha leszámítom azt, hogy a tegnap készített eperlevárral töltött palacsinta újdonságszámba ment az étlapon.
Ebéd után kerestem a helyemmet, hogy hol szundizhatnék egy órát, de a sok ágy közül mindegyik foglalt volt. Végül úgy döndöttem, hogy kiviszek egy gumimatracot és egy takarót és az almafa alatt pihenek.
Indulás előtt még befejeztem a fűnyírást és fél hétkor tudtunk elindulni.
A Burek pékkségben már elfogyott a burek és hiába vásároltuk fel a fél boltot, Eszter már annyira burekre volt hangolva, hogy amikor hazaértünk elhatározta, hogy fog egyet sajátkezűleg sütni. Meg is néztük a receptjét, de a sütést végül elhalasztottuk a hét elejére.
Áronnal szerettük volna folytatni a böröndjének a bepakolását, de a papír, amin a lista vot, szőrén-szálán eltünt. Amikor Áro lefeküdt, Eszter még felhívott, mert a Csabiék bekapcsolva hagyták a sütőt és a lekopott szabályzó gombról nem derült ki egyértelműen, hogy mikor van kikapcsolva.

felezett borsó

Negyed kilenckor ébredtem, de a családom még nálam is lustább. Kinyitva az ablakot, olyan madár koncert folyt, hogy arra nem lehetett nem felébredni. Áron még húzta a lóbőrt, Eszter pedig valamilyen kávéról mormolt összefüggéstelen szavakat. Áron a keltegetésre azzal reagál, hogy ti csak menjetek a piacra, én még pihenek. Amikor felvetettem, hogy a piacon kapja a heti zsebpénzét, rögtön kiugrott az ágyból. Lementem kávét készíteni és közben bekapcsoltam a számítógépet. Most már olyan közel került az unokám érkezése, hogy reggel az első felmennem a Norci blogjára, de sajnos még nincs semmi friss hír..
Nagy nehezen sikerült elindulnunk a piacra, sőt még a WC tartály szelepcsövét sem felejtettem el. Amikor szem elől tévesztettem Esztert a piacon, Áron csak annyit mondott, nézzél körül és akinek a legnagyobb kosara van tele mindenfélével, az az Eszter. Annyi mindent vásároltunk, hogy még felsorolni is sok. Utána elmentünk a Vasudvarba és megvettünk a WC-hez a tömítés készletet. Hazatérve a bázisra, rögtön kicseréltem a tömítő gumilemezt és a WC ismét, mint az új.
Nagy terülj-terülj asztalka volt a kúp alatt a késői reggeli címén. Igaz, hogy Eszter már jó előre gondolva a hasára a lencsét beáztatta és felszólított, hogy a füstölt oldalast is kezdjem el főzni, hogy az délre, vagy ha nem délre, de kora délutánra megfőjön.
Reggeli után toltam néhány csíkot a fűnyíróval és gyorsan elültettem a frissen vásárolt paradicsomfát, no meg a paprika palántákat.
Amikor már telve volt a bendő, kimentünk a stégre és próbáltunk napozni. Azért csak próbáltunk, mert a napocska időnként bebújt a felhők mögé. Az úszással is kisérleteztem, de a víz még nagyon hideg volt, ezért negyedóránál nem voltam sokkal többet a vízben.
Áron indiános könyvet olvasott, Emő rajzolt, én bélyegeztem, az oldalas, no meg a lencse pedig főtt. Mivel későn és nagyon bereggeliztünk, tudtuk, hogy ebből csak ebcsora (Ebéd-vacsora) lesz. Beletettük a zöldségeken kívűl a maradék hordós káposztát is, majd tejföllel behabartuk.
A tálalás után derült ki, hogy a lencse, bár nagyon finom, de ő nem lencse, hanem felezett borsó. Mire befejeztük az ebcsorát, szinte már kezdett beesteledni. Bekapcsoltuk a szaunát és folytatódott a "Dolce Vita".

Nóra nagyi megsértődött

Nagyon álmosan ébredtem, de arra azért volt odafigyelésem, hogy Áron rendben induljon el a suliba. Kirámoltam a mosogatógépet, elpakoltam a korábban leáztatott bélyegeket és kezdtem összeszedni a Dömsödre szánt cuccokat.
Felhívott M. Szilveszter, akivel még a Csepel Autóban dolgoztam együtt pontosan 22 évvel ezelőtt. Megígérte, hogy egyszer már eleget fog tenni a dömsödi meghívásainknak. Nagyi is telefonált, hogy mi lenne, ha ezt a hétvégét Áron nála töltené. Mondtam neki, hogy a mostani hétvégét már megterveztük, megyünk Dömsödre és csomagolással készülünk Áron tatai táborozására. Erre azt hiszem megsértődött és egy rövid "rendben van, szervusz" után meg sem várta, hogy én is elköszönjek, letette a kagylót.
Ebédre megmelegítettem a tegnap esti tököt és hozzá megettem két fasírtot.
Eszter érkezett haza először, de úgy tervezi, hogy csak négykor indulunk Dömsödre. Szinte sehol sem álltunk meg útközben, kivéve a kiskunlacházai Burek pékségben. Sajnos a túrós burek már elfogyott, a káposztás meg nem volt olyan finom és nem is volt elég friss.
Ahogy letettük az autót a kertben, rögtön beküldtünk egy-egy unicumot. Szétszedtem a lenti WC tartály szelepcsövét és próbálgattam megfordítani benne a tömítő gumilemezt, de az nem használt semmit.
Áron és Eszter még kihasználta, hogy világos van és tollasoztak egy jót.

Az utolsó fuvar

Reggeli után indultam a Norciék lakásába. Végre sikerült megtalálnom a konyhai polc deszkákat. Be is rakosgattam mind a nyolcat az autóba. Elég szakszerűen szerelték le. A polcokat középen taró acélsodrony kábelt és a kis támasztó bilincseket és a TV asztlakát nem találtam sehol. A fenyő ágynemű tartót pedig egyedül nem tudtam feltenni az autó tetejére. Meg kellett várnom, amíg az utcába begördül egy teherautó és a benne ülő urakat kértem meg, hogy segítsenek. Eszter ma nem jött velem, mert neki meg programja volt Székesfehérváron. Hazafele a szokott helyen sikerült vennem epret 500-ért kilóját, mert egyik-másik már meg volt egy picit ütődve. Megkóstoltam, az íze kiváló volt.
Délután ötre vártam haza Áront, de megint késett, majdnem egy fél órát. Hegyi beszéd következett a megbízhatóságról, ami után egy kis epret tálaltam neki és kértem, hogy kezdje el bepakolni a bőröndjét a jövő keddi induláshoz a tatai erdei iskolába. Áron szót fogadott és azonnal hozzákezdett, mégpedig leltárív szerint. Alig telt el egy kis idő, azzal állt elő, hogy előbb szívesen lemenne egy órácskára rollerezni, mert egész nap a suliban mozgáshiánya volt. Megdumált, megbeszéltük a visszaérkezés időpontját és azt is, hogy most ismét próbára tesszük a megbízhatóságát. Már jóval letelt az idő, amikor Eszter megérkezett. Lementünk, hogy megkeressük és közben sétáltunk egy nagyot. Krisztát is felhívtam, hogy nem tudja -e véletlenül, hogy Áron merre van. Közben persze rájöttem, hogy nem is lehet ott, mert az ikrek ezen a héten apukájuknál landolnak Érden. Egész közel voltunk visszafele a házhoz, amikor Ili telefonált, hogy Áron megjött és kétségbeesve keres minket. Eszter kérte, hogy ne szúrjam le nagyon. Kicsit mi is elkalkuláltuk magunkat, mivel már fél nyolc is elmúlt, amikor hozzákezdtünk a vacsora készítésének. Eszter keverte a fasírtnak valót én meg készítettem a tejfölös tökfőzeléket. Mire mindennel elkészültünk Áron már szerencsére elaludt és mi is csak fél tíz után kezdtünk el vacsorázni.

A film címe: "Diktátor"

Eszter csak egy puszira ugrott be, mielőtt elindult dolgozni. Áron negyed nyolc előtt jött meg Ilitől és még iskolába menet előtt elmondta, hogy miért szereti nagyon a szerdai napot. (Érdekes, tegnap a keddet szerette.) Szóval azért, mert az első óra tornaóra és utána is olyan órák jönnek, amilyeneket nagyon szeret.
Kitöröltem egy csomó duplikálódott bejegyzést a kütyüm contact listájáról. Reggeli után elkezdtem bélyegeket körülvagdosni és áztatni.
Délután fél négyre mentem Áronért és onnan együtt mentünk a tenisz edzésre. Az edzésen azt láttam problémásnak, hogy amíg az edző adogatja a labdát, addig ő vigyáz arra, hogy Áron kb. csípő magasságban üsse meg válaszként. Viszont amikor egy másik gyerekkel adogatnak egymásnak, akkor Áron nem várja meg, hogy a labda leérkezzen az ütéshez ideális magasságába, hanem a feje fölött hadonászik a labdát keresve és ez nem jó.
Az edzés után beugrottunk a bányába a "Hegylakó"-ért és onnan haza. Tamás hívott, hogy volna két jegye a "Diktátor" premier előtti bemutatójára. Mire Eszter megjött, őt már kész tények elé állítottam, hogy hétre moziba megyünk. addigra Áron már elhúzta a csíkot és lent rollerezett.
Eszter megérkezett és közölte, hogy a szülinapi ajándékozásomat előrehozva vett egy akciós Tchibo Cafissimo Duo kávéfőzőgépet. Valahonnan rájött, hogy már régóta vágyom egy ilyen kapszulás kávéfőzőre.
Gyorsan összecsaptam a vacsorát. Megsütöttem 4 szelet már korábban bepácolt lazacot és főztem hozzá egy kis rizst, majd elővettük hozzá a tegnapról maradt cacikit. Amikor Áron visszajött, együtt vacsoráztunk és megbeszéltük, hogy mi elmegyünk a Diktártor bemutatójára, ő pedig felmehet Ilihez és ott is aludhat.

köröm rágás

Áron az utolsó percben indult a suliba. Igaz, hogy futott, m,ert mire kimentem az erkélyre, hogy integessek neki, már se híre, se hamva, nem láttam. S. Laci telefonált, hogy mégsem jó a 9 és 10 közötti idő, mert nekik 9-kor el kell indulniuk valahova. Gyorsan felöltöztem és még meg sem reggeliztem, máris indultam hozzájuk a nagy napernyő hosszabbítóért. Szerintem tömegközlekedéssel gyorsabban értem volna oda, mert végig az úton nagy dugók voltak.
Norcikám legutolsó bejegyzése május 10. Csütörtök. Most már valóban elkezdem rágni a körmöm.
Most, hogy megtaláltam a huzika forgalmi engedélyét, megállapodtam N. Ferivel, hogy ha júniusban levizsgáztatja, akkor július végén egy hétre elviheti.
Feldíszítettem a pizzát. Kiváncsi vagyok, hogy a fiúk észre fogják-e venni, hogy most kerültek rá bazsalikom levelek is.
Bence ma nem jött matekre. Apukája telefonált, hogy vagy késni fog, vagy egyáltalán nem ér ide időre. Az öt fiú viszont jóval négy előtt megérkezett. Az óra Jutid néni instrukciói mentén folytak, egészen a szódolgozatig, ami elég pocsékul ment.
A pizzának nagy sikere volt. Mindenki repetázott és volt aki megjegyezte, hogy ma volt valami különös íz rajta. Még szerencse, hogy a kis tepsi pizzát még időben felküldtem Áronnal Csabinak és Eszternek. Ilinek már csak egy kis szelet jutott, viszont kárpótlásul Áron ott aludhatott.
Eszter marha jó tzatziki salátát készített. Én is megtoldottam eggyel, de az inkább görögösre sikerült, mert volt benne oliva bogyó és feta sajt is. Ezt vacsoráztuk egy fél üveg vörösborral meg néhány vékony felvágottal és disznósajttal..

Scarlatti

Reggel annyira kába voltam, hogy nem tudtam figyelemmel kisérni Áron iskolába indulását. A Bartók megint egyik kedvencemmel kényeztetett (Domenico Scarlatti K135-ös E-dur szonáta). Norcikám négy nappal ezelőtt nyugtaott, hogy le ne rágjam a körmöm, de most már annyira mindennapos, hogy lassan lerágom.
A bányában a hivatalos ügyeken kívül megbeszéltem N. Ferivel egy "Hegylakó"-t. Hazafele vettem dryvit dübeleket Dömsödre és bementem  a TESCO-ba is tankolni a holnapi pizzához. Itthon már nagyon megéheztem, ezért beküldtem egy egész üveg halászlét. Nagyon finom volt.
S. Lacival megbeszéltem, hogy holnap délelőtt elszaladok a napernyő talpáért és viszek valami meglepit Fruzsinának.
Áron csak öt után ért haza. Jókat mesélt a suliról. Eszter hatra jött és formálisan hozta az angol cuccait, de amikor leültünk, kiderült, hogy szinte semmit nem tanult.
Mire befejeztük az angolt Áronnak már le kellett feküdnie. Még vacsorára csinált magának egy kis meleg tejet és aprított bele barna piskótát. Én szalonnáztam, újhagymáztam, unicumoztam és sakkoztam.

Burek

Reggel arra ébredtünk, hogy átvészeltük az évszázad viharát, de a levegő valóban nagyon lehűlt. Sehol egy kis napsütés, csak egyfolytában esik az eső. Sokáig lustálkodtunk és a reggelit is csak bent költöttük el. Mi tükörtojást ettünk, Áron bundáskenyeret kért.
Délelőtt még leáztattam a Pannika maradék bélyegeit. Áron nem nagyon akart nekikezdeni a német tanulásnak, de mivel felemeltem a hangom, nem volt más választása. Ebédre nekikezdtem a tejszines pulykaragu készítésének. A tejszín kevésnek bizonyult hozzá, ezért egy kis tejföllel kellett pótolnom a hiányt. Az ebéd úgy kezdődött, hogy mindenki kapott egy kistányér halászlét és csak utána a pulykaragut. A várt frenetikus siker elmaradt, de azért mindenki kétszer szedett a raguból.
Amíg Áron próba szódolgozatot írt, addig Eszter úgy gondolta, hogy a kedvemben fog járni és kihívott egy sakkpartira. Kapott egy vezér és egy bástya előnyt, majd egy fél óra múlva egy mattot. Áronnal azt játszottuk, hogy a harminc szavas szódolgozat után írt egy másodikat, amiben csak az a hat szerepelt, amit az elsőben elrontott. Közben megragasztgattam a bélyegező szoba szekrényének a zsalugáteres ajtaját és amikor megszáradt, akkor vissza szereltem.
Jó későn indultunk el hazafelé és még Kiskunlacházán meg is álltunk egy Burek pékségnél, ahol mindenki a kedvére rendelhetett valamit. Eszter meg én egy sós túrós bureket ettünk, Áron pedig egy édes túrós táskát. Az egészet megtoldottuk egy sajtos kiflivel, meg egy magos rozscipóval. Ide máskor is betérünk majd.
Pont akkor értünk haza, amikor Emőke megérkezett. A kipakolásnál gyorsan bekaptunk még egy-egy fél unicumot a hazaérkezés örömére. Áron bemutatta új lego tankjának prototípusát és nagy nehezen csak fél kilenc magasságában volt hajlandó lefeküdni és még akkor is olvasott majdnem negyed tízig.

Tamás kocsikulcsa

Áron nem volt hajlandó felébredni, felkelni. Azt mondta, hogy menjek egyedül a piacra, ő még szeretne egy picit lustálkodni. Erre az volt a válaszom, hogy akkor inkább menjen ő a piacra egyedül, mert nekem is máshoz van kedvem. Ez a svédcsavar végre hatott. A piacon nem vettünk szinte semmit csak tojást és újhagymát. Visszafele beugrottunk Z. Paliékhoz, legyenek a segítségünkre és ha Dezsőék (szomszédok) hazaérnek, szóljanak nekik, hogy a kerítésen lóg a macskának a lazaca és ne várják meg, amíg a napon megromlik.
Normál reggeli után azt kértem Árontól, hogy kezdje el a német szavak táblázatának karbantartását és megosztását az osztálytársaival.
Leáztattam a Pannika féle hagyaték bélyegek egy részét. Közben megtaláltam Tamás elveszettnek hitt kocsikulcsát. Azonnal felhívtam, hogy közöljem a jó hírt. Nagyon megörült neki, mert már majdnem bejárta azt a költséges és bonyolult utat, amit a biztosítója írt elő neki.
Délután ötre mentünk Eszterért a buszmegállóhoz. Együtt vacsoráztunk, de csak későn feküdtünk le aludni.

Eszter vásárol

Eszter nyolcra jött le. Reggelire készítettem magunknak egy szalonnás, hagymás tojásrántottát tejeskávéval. Áron nem vitte magával az iskolába a Leckefüzetét, az Üzenő füzetét és a Tájékoztatóját. Amikor elindultunk először az iskolát vettük célba, nehogy a hiányokból megint baj legyen. Ági néni megtoldotta a problémákat azzal, hogy Áronnak nincs radírja  és azzal zavarja az órát, hogy másoktól kéri a radíert. orciék lakásába mentünk a polcokért, amiket a garázsban kellett volna találnunk. Ehhez képest sehol nem találtuk a polcokat, de ezen a legkevésbé sem mérgelődtem.
Elmentünk a huzikához és Eszter felmérte a terepet, hogy milyen előkészítő munkákat kell elvégeznünk Adria előtt. Onnan az Auchanba mentünk. Eszterrel nagy élmény a vásárlás. Az úgy kezdődik, hogy elbizonytalanodik, hogy erre neki vajon szüksége van-e. Ha erről már sikerült meggyőzni, akkor a leghosszabb fázis következik, hogy melyik színű neki a legmegfelelőbb. Ha már ezt a gátat is sikeresen átugrotta, akkor nem a legfelső darabot választja, hanem a legalsót. Ezt azután még legalább egyszer kicseréli egy másikra és ha az árucikknek mázlija van, akkor nem kerül arra a sorsra, hogy menet közben valahol kiteszi, azzal, hogy erre neki mégsincs szüksége.

Az Auchanban is kipróbáltam a lazacos mozgalmunkat.Egészen másképp működik mint a Tesco-ban, mert nem kínálják árúként, csak dugva árulják és kétszer annyiért. Azért próbaképpen vettem egy kilót. Onnan hazamentünk. Előkészítettük a lazacot, majd Eszter lehozta a csirkelevest és készített egy cacikis salátát.

Mire megjött Áron a suliból, addigra minden össze volt pakolva az indulásra. A TESCO-ban előszőr Áron zsebpénzét próbáltuk növelni a visszavitt  üvegekkel.

Amíg Áron az üresüveg automatával bíbelődött, addig én, - nem tudva ellenállni a kísértésnek - néhány év szünet után vettem egy lottó szelvényt. Itt is vásároltunk két hatalmas lazacfejet, meg a vasárnapra tervezett pulykához kukoricát és még néhány apróságot. Áron kilobbizott magának egy vizipisztolyt. Dömsödön már nem kaptunk kárpát kenyeret, de holnapra ígérték, hogy félretesznek egy fél veknit. Megérkezésünkkor a kipakolás után beküldtem egy unicumot és azonnal nekikezdtem a két lazacfej kipucolásának és még a teljes sötétedés után felakasztottam a Dezső bácsi macskájának a lazac hulladékot egy műanyag zacskóban a kerítésükre.
Vacsorára croque monsieur (ejtsd: krokk mösszijő)-t készítettem, amitől Áron teljesen meg volt hatódva és azt mondta, lehetőleg minden este ilyet vacsorázzunk.

utsó brush up

Reggel az az örömhír ért, hogy megjött a magyaroszag.hu oldalról az új jelszavam és így már pikk-pakk át tudtam küldeni elektronikusan az SZJA bevallásomat. Végül így sikerült tíz nappal a határidő előtt elektronikusan beküldenem az adóbevallásomat.
10-kor indultam Pannika lakásához, ahol Tamás már tettrekészen várt. Alig hogy elkezdtem bogarászni a könyvtárat, megjött S. Laci és Fruzsina. Ők, mint az Tamás mondta, csak fizetős cuccokban voltak érdekeltek. Én végül kb. húsz könyvet csomagoltam be Eszternek, Áronnak és magamnak. Mivel Laciék csak egy robogóval érkeztek a helyszínre, az ő pakkjukat is nekem kellett felvinni a Pusztaszeri útra. Ott Fruzsina elhagyott minket és a lelkemre kötötte, hogy készítsek Lacinak egy tört hagymáskrumplit a már előre megsüütött fasírthoz. Lacival neki is álltunk a kaja elkészítéséhez és egy félóra múlva már terítettünk is a kertben.
Nekem nagyon sietősen kellett bekapnom a kaját, mert háromra már a Brushupon kellett lennem. Gyors hazautazás, bedobtam egy doboz kókuszos gombócot egy műanyag dobozba és felugrottam a 139-esre. Éppen három után néhány perccel estem be az ajtón. Az utolsó óra piknik asztala már tele volt finomságokkal. Én is kitettem a magam hozadékát és már kezdődött is a brush up.
Eszter este hatra érkezett haza és együtt vacsoráztuk az Esztertől lehozott csirkeaprólék levest.

SZJA

Reggel arra ébredtem, hogy a Bartókon az Op. 90-es négy kedvenc Schubert Empromtue-m megy. Jól kezdődik a nap.
Alig, hogy Áron kitette a lábát, leültem és egy újabb lendülettel szerettem volna elkészíteni az SZJA bevallást. Hiába a lendület, ez nem sikerült, mert egyszerűen nem volt hajlandó a 1153-as lapot letölteni, majd felhozni.
Délelőtt felvittem Esztert a Kodolányi bulira Csillebércre, de mivel nem kellett sokáig ott maradnia, tettünk egy kis kirándulást a Normafánál napsütésben és madárcsiripeléssel. Közben kávé és rétes és felhívtam Vikit, aki az SZJA- mindent tudója. Délben kipróbáltuk a Széna téri mexikói gyorséttermet. Isteni fűszerezéssel valamilyen pitába csomagolt cuccok. Eszternek volt még valamilyen feladata a Mechwart téri könyvtárban. Onnan egyenesen haza.
Már nem maradt annyi időm, hogy újból nekiveselkedjek a SZJA-nak, mert 1/2 4-re mentem Áronért. Tettem neki a kis hátizsákba behűtött citromos Nestee-t két jégakkuval, hogy az edzés után se haljon szomjan. Nagyival nem kellett egyeztetnem, mivel ő már tegnap elutazott Egerbe, hogy kikúrálja a térdizületi problémáit.
1/2 4-re oda is értem a sulihoz, de Áron sehol. Öt perc várakozás után felmerészkedtem a napközis terembe, ahol Eszter néni közölte, hogy Áron már öt perccel ezelőtt lement. Nagy nehezen lent találkoztunk.
A tenisz edzés, mint máskor is, jó volt. Igyekeztem képkockákat készíteni Áronról több-kevesebb sikerrel.
 Az edzésről hazajövet betartottam Viki utasításait és letöltöttem a 1153-ast. Úgy is lett, ahogy mondta. A kitöltés és ellenőrzés során egyre kevesebb hibát reklamált a rendszer, míg végül elfogadott mindent, sőt még azt is ígérte, hogy vissza fog utalni néhány ezer forintot. Már-már úgy gondoltam, hogy teljesen készen vagyok vele, amikor rádöbbentem, hogy nem tudom elküldeni elektronikusan az okmányirodának, mert az nem fogadja el a bejelentkezési jelszavamat. No erre gyorsan igényeltem egy új jeszót.

Laci hisztije

Arra kellett koncentrálnom, hogy befejezzem az íróasztali rendcsinálást, mert anélkül nem tudtam nekikezdeni az SZJA-nak. A délelőtt tulajdonképpen ezzel el is telt. Először Tamás hívott fel, azzal, hogy ő el tud minket vinni este Laciékhoz, de ha haza is vele szeretnénk jönni, akkor legkésőbb negyed tízkor onnan el kell jönnünk. Nem sokkal később Laci is felhívott és közölte, hogy ha csak a kaja miatt jövünk és nem miattuk, akkor ne is jöjjünk. Lacit gyorsan lehiggasztottam mondván, hogy annyira nem a kaja miatt megyünk, hanem, hogy egy bő órát együtt legyünk, hogy én például nem is fogok enni, de kifizetem a kaját, sőt nekik is viszek valami harapnivalót. Erre azután egy kicsit megnyugodott.

Alig, hogy megebédeltem, neki kellett állnom a pizza gyúrásának és feldíszítésének. Szerencsére ez már olyan rutinszerűen működik az egész gyártási folyamat, hogy szinte becsukott szemmel is el tudnám végezni.
Bence csak háromra jött és simán végeztünk négyig a megadott feladatokkal, sőt még belekezdtünk a kettes számrendszer problematikájába is.

A terroristák négy előtt érkeztek a német gyakorlásra. A tanulással nem is lett volna baj, de a fegyelemmel annál inkább. Mire a pizza megsült, megnyugodtak a kedélyek és maga a pizza nagyon jól sikerült. Áron felvitte a kis tepsiben készültet Csabinak, de mint mondta Eszter vette át a küldeményt, ezért az nem is teljesen biztos, hogy el fog jutni Csabiig.

Mire Eszter megérkezett Áron már indult is Ilihez és neki is vitt, igaz, hogy csak egy szeletkét a pizzából. Tamás hét után nem sokkal csörgött ránk, hogy perceken belül érkezünk, de mire megjött, mi már egy üveg Egri Bikavérrel lent vártuk.

Laciéknál már nyugodt volt a légkör. Jót ettünk, röhögcséltünk és negyed tízkor el is indultunk hazafelé. Megbeszéltük, hogy csütörtökön a Pannika volt lakásában találkozunk, hogy a hagyaték felosztásával tehermentesítsük a lakást, mivel azt már korábban, Pannika anyukájának a halála előtt megvették és most gyorsan ki kell üríteni.

Eszter rossz tanuló

Arra ébredtem, hogy Áron már indulni készül. Még hamarjában, mint a puzzle darabokat megpróbáltam összerakni amiket éjjel álmodtam, de még a szereplőket sem sikerült 100 %-ban megtalálni.
Leellenőríztük, hogy mindent bepakolt-e a táskájába és még sikerült rábeszélnem, hogy legalább egy almát egyen meg útközben iskolába menet.
Bőséges reggeli után indultam a bányába, de senkivel nem tudtam érdemben konzultálni. Nem is maradtam ott sokáig.

Este elővettem a mélyhűtőből a pizza tészta adagját és egy vizes ruhával letakarva kitettem keleszteni a pizza tálra.
Eszterrel elkezdtük az angolórát, de nem voltam megelégedve a tanulásával, mert a feladott házi feladatot érintetlenül hozta le, azzal, hogy oldjuk meg együtt.

német, német, német

Mára erősen lehűlt a levegő. A napocska azt ígérte, hogy süt majd, de azt is csak a felhőkön keresztül tette. Mire felkeltem Áron már mélyen belevetette magát a német tanulásba.
Kora reggel megöntöztem az elültetett  paradicsom palántáinkat és a zeller gumókat. Reggelire unalmas ruszli volt tejföllel és hozzá bundás kenyér.
Elkezdtünk közösen tanulni és nekem úgy tűnt, hogy elég jól haladunk. Sokat segít a tanulásban, hogy Kamel kölcsönadta a szótárfüzetét. A szótár bemásolása a gmail dokumentek közé viszont csak lassan megy.
Dél fele átmentem Feri bácsihoz aki kiporciózott nekem egy adag műgyantát és hozzá katalizátort, mert az is lehet, hogy elkezdem legyártani a szkeget a sevylor gumikajakhoz. Ha már ott voltam, megnéztük a Motor GP-t. Életveszélyes egy verseny.
Ebédre a sóskához sütöttem egy kis májas hurkát. Délután folytattuk a németet. Áron tanult, én pedig szorgalmasan kikérdeztem.
Mielőtt elindultunk volna hazafelé, mégegyszer lekentem a lépcsősor alsó lapjait, mert azok a múlt héten nagyon soványan lettek lekezelve. Visszafele is betértünk a TESCO-ba. Vettem egy fél grillcsirkét meg salátamixet, olíva bogyót és feta sajtot. Mire Eszter megérkezett már majdnem készen volt a vacsora. Áron nem örült, hogy abba kellett hagynia a játszást, mert tálaltam és ezért inkább azt mondta, hogy nem éhes, de nem engedtem hisztizni és két három villányi salátát meg kellett ennie, mielőtt elment fürdeni. Még egy pár mondatnyi kikérdezés volt, azután elment aludni.

lazac, lazac hátán

Gyönyörű napsütésre ébredtünk. A piacon vettünk sóskát, sütni való szalonnát, krumplit, tojást, újhagymát és Áronnak is sikerült elköltenie a heti zsebpénzét. Bőségesen megreggeliztünk a kúp alatt és feltettem a zöldséges csirkelevest főni. Vártuk M. Marikát, aki 11-re ígérte magát, de végül áttette a jövetelét délutánra, mert szeretne nekünk sütni palacsintát. Délben átmentünk Gabikáékhoz. Megnéztük a már elkészült fél kenut. Ott kávéztunk és 1 órára már a fodrásznál voltunk. Áron megint közelharcot vívott, hogy ne lehessen rövidebb a haja.
Hiába értünk kora délután haza, Áron még nem volt éhes. Én leáztattam egy adag bélyeget, Áron pedig tanulta a szavakat. Amikor felmondott egy adagot, az 20/18 arányban sikerült.
M. Marika csak délután jött a lazacért és hozta Áronnak a farmer nadrágját, amit egy kicsit rövidebbre faragott és néhány palacsintát.
A csirkeleves után Áron megtöltötte a palacsintákat.
Egy rövid német tanulás után javasoltam, hogy vegyünk füdőruhát és menjünk ki a Dunára. A víz még hideg volt ezért csak én úsztam és én is csak egy fél órát.
Itthon nekikezdtem a sóskafőzésnek. A főzési tudományom fele sóska ügyben Esztertől származott, amásik felét meg kiolvastam a netről. Közben megsütöttem négy szelet lazac törzset. Áron többször felmondta amit tanult, majd azt javasolta, hogy menjünk el sétálni, a levegő jót tesz a tanulásnak. Így is lett. A teniszpálya felé elmentünk a kishídig és onnan vissza a Duna parton. A teniszpályánál megismerkedtünk a tulajdonossal. Még az is lehet, hogy alkalmasint igénybe fogjuk venni a pályát. 1200 .- forint/ óra. Nem is olyan drága. Budaörsön ugyanez ennek a duplája és Budapesten még az is lehet, hogy ennél is drágább. Útközben megismerkedtünk egy kiskutyával Marcival. Az új gazdija mesélte, hogy két hete van nála. A szomszédja szerint kidobták egy piros autóból. Nagyon nehezen barátkozott meg velünk. A kutyát beoltó orvos szerint nagyon megverhették, azért olyan félős és azért barátkozik nehezen. Áron úgy magához édesgette, hogy amikor elbúcsúztunk nem akart visszamenni az új gazdijához. Itthon Áron újra tanulni kezdett, majd megvacsoráztunk. A sóska és a sült lazac zseniális volt. A korona pedig a magyar eper porcukorral. Tíz óra is elmúl amire Áront az ágyba tudtam parancsolni.

kettesben Dömsödre

Bár rosszul aludtam a tegnap este történtek miatt, de reggel megnyugodtam. Áron már hatkor felkelt és hétre teljesen elkészült. Felpróbálta a shortokat, egyet felvett közülük, hogy abban megy az iskolába. Felírta egy kis füzetbe, hogy el ne felejtse elkérni a megtanulandó szógyűjteményt Kameltól. Reggelire megevett egy activia kefírt és utána ivott kifacsart gyümölcslevet. Ölelgetett, puszilgatott és megígérte, hogy negyed négyre itthon lesz.
Eszter ma nem tud velünk  jönni Dömsödre, mert a hétvégén Anyák napja lesz.
Én veszek egy nagy lélegzetet és folytatom az íróasztali rendcsinálást. Délelőtt még bepakoltam mindent az autóba és délben lementem a kis kínaiba ebédelni.
Áron pontosan érkezett haza és hozta a Kameltől kapott kézzel írt szótárat. Nem is értem, hogy Áronnak miért nincs ilyen szótára. Ezt meg a Magyar-Német kéziszótárat betettük a sulitáskába és azonnal indulhattunk. A TESCO-ban már rutinszerűen osztottuk fel egymás között a feladatokat. Vettünk savanyított fokhagymát, hordós káposztát, aktívia kefírt, tonhalkonzervet és császárszalonnát a keddi pizzára. Annyi lazacot kaptunk, hogy abból még M. Marikának is fog jutni. Még hat óra előtt tudtunk tankolni. Kis kerülővel elmentünk a szalagfűrész élezőhöz, aki nem tudta meghegeszteni az elszakadt fűrészt, mert az már repedezett volt, de ajánlott egy azonnal elkészíthető vai újat. A kiskunlacházi TESCO-ba pedig már csak azért ugrottunk be, mert elfelejtettünk venni leveszöldséget és kenyeret. Amikor megérkeztünk, átvittük Béninek a múlt héten kölcsönkért szalonna helyett vásárolt erdélyi szalonnát.
Áront azonnal leültettem a számítógép elé, hogy a gmail dokumentjei közé betett Excel táblába írjon be német szavakat. Közben felbontottam  a lazacfejeket és bepácolva előkészítettem a lazactörzs szeleteket. Néhányat azonnal megsütöttem vacsorára és kilenc után már ágyba kerültünk és olvastunk.

segge luka

Reggel hétkor csak egy búcsúpuszira ugrott be Eszter és már rohant is dolgozni. Bennem a lassú elhatározás végül megerősödött, hogy ma elkezdek rendet csinálni az íróasztalomon. Reggelire lágytojás és tejeskávé volt az asztalon.

Már a kupac legeleje rosszul kezdődött, mert kiderült, hogy van egy április közepén lejárt TIGÁZ számlám, amit természetesen azonnal átutaltam. Nagyon lassan ment rendcsinálás, pedig nem csináltam szinte semmi mást.
Közben Norci módosította a polcok leszerelésének módját és az elhozatal időpontját. Mint mondta, ilyen nagy távolságból nehéz koordinálni az egész lakásügyet.

Ebédre megsütöttem egy csirkecombot a krumplistésztához. Kértem egy időpontot a gyermekorvosi rendelőben, hogy vizsgálják meg mi okozhatta Áron panaszait.  Az öt órai időpont nekünk egy kicsit korai lett volna ezért áttetetük 1/4 6-ra. Lassan el kellett indulnom a brushup-ra.

Áront hiába vártam ötre, már majdnem hat óra volt, amikor kényelmesen befutott. Már ekkor halmozottan ideges voltam.
A doktor néni nagyon kedves volt, megnyugtatott. Az étrendben több zöldséget és gyümölcsöt írt elő. Felírt egy szirupot, amitől elmúlhat a szorulás veszélye és egy kenőcsöt, amivel külsőleg kell kezelni a sérült kényes területet.

A Gyógyszertárban összefutottunk Eszterrel. Onnan Ő ment a MATCH-ba, mi meg vissza a doktornénihez, mivel az egyik javasolt gyógyszer vényköteles volt.

Itthon azt kértem Árontól, hogy tegyen egy Excel táblát a gmail-je dokumentumai közé, ami tartalmazza a megtanulandó 2-300 német szót. Ezt el is kezdte, de a fürdésig ebből csak 6 szó készült el. A biztosítékok az verte ki, hogy Áron közölte, hogy Ő azért nem tudja megtanulni a német szavakat, mert én őt állandóan szekírozom. Na erre eldurrant néhány pofon, amiből állítólag még Eszternek is jutott, mert akkor Áron éppen az ő ölében ült.
Már csak arra maradt energiám, hogy elzavarjam fürdeni, és megkérjem, ne hagyjon akkora rendetlenséget a szobájában. Lefekvéskor még bekentem a segge lukát, de a hangulat rossz maradt.

német szavak

Szerencsémre Áron tornatrikója reggelre megszáradt. Időben indult és remélem, hogy még időben meg is érkezett a suliba. Reggeli után leszaladtam a postára (hülyék havi takarékoskodása). A bányába mentem. Egy-két rövid tanácskozás és már jöttem is haza. Annyit azért megtettem, hogy a huzikából kivettem a az elektromos csavarhúzót a pénteki polc szereléshez, de hamar be kellett látnom, hogy ezzel nem férnék oda és kell venni egy egyenes (nem revolver alakú) akkus csavarhúzót. Ebédre megsütöttem egy csirkecombot a krumplis tésztához.
Ági néni telefonált és elmondta, hogy Áronnal problémák vannak a német szótanulással kapcsolatban. Nagyon elszégyelltem magam és megígértem, hogy ezügyben nagyon a körmére fogok nézni a fiúnak.
Fél négyre mentem a suliba. Már Nóra nagyi is ott volt. Amíg Áron megérkezett megbeszéltük a hét eseményeit. Ennek nagy része az OTP, illetve a Gyámhatósági kanossza járásom, Dömsöd és kis része a belpolitika volt.
Áron hamarosan megérkezett. A tenisz edzés előtt nem akartam elrontani a hangulatát, ezért a délelőtti telefonról mélyen hallgattam. Befizettem a májusi edzésekre. A sátrak már le voltak szerelve és a gyerekek tűző napsütésben edzettek.
Hazafele azután kitálaltam. Megbeszéltem Áronnal és Nóra nagyival, hogy ma a nagyinál sincs TV nézés, hanem előveszi a német szavakat és megtanulja. Áron tett ugyan kísérletet ennek a megkerülésére: a suliban van a német könyv és az osztályt fél hatkor bezárják, otthon van a szavak albuma, és különben is csak hétfőn lesz újabb szódolgozat, de ezek nem jártak sikerrel. Fél hat előtt három perccel a sulinál voltunk,  utána hazagurultunk a szó albumért, amit végül nem talált meg a szobájában.Úgy ültek fel a 139-esre, hogy TV-zés nincs és 1/2 8 -3/4 8 között Áron hívjon fel, hogy hol tart a szótanulásban. Áron időben fetlhívott, de egy rossz hírt is közölt, miszerint amit kakílt az véres volt. Nekem sem kellett több, elkezdtem aggódni.

Duna átúszása

Már hét óra előtt csörgött Eszter mobiltelefonja. Emőke jelentette, hogy megérkezett. Nosza Áron már ment is le, hogy beengedje. Nem sokkal később Áron megjelent az ágyunknál két kávéval. Emőke hol van? - kérdeztük. Ő lent hintázik. Nos akkor a két gyerek már jól van. Mire mi lementünk készíteni a reggelit, Emőke már keresett magának egy ágyat, hogy az éjszakai alváshiányát bepótolja. Nagy reggelit tálaltunk a kúp alatt. A reggelire még lejött, de azután valóban aludni tért egy órácskára. Áron a számítógéphez kötötte magát, mi meg tartottunk egy angol órát.
Megjavítottam a fűnyírót, mert Zoli bácsi panaszkodott rá, hogy folyton leáll. Csak egy kicsit kormos volt a gyertya és szerencsére a drótkefét is megtaláltam.
Fél tizenkettőkor elindultunk a Tassi zsiliphez. Áron és Emőke biciklivel, mi ketten pedig autóval. Nem jutottunk el egészen a zsilipig, mert Áron elfáradt. Inkább pihentünk egy sort, bekaptunk egy-egy jégkrémet és elindultunk visszafele. A kétórás túra után Eszter feltette az ebédet és a kúp alatt ettünk. Közben egyet-egyet tóltam a fűnyíróval, de végül a kert fele érintetlen maradt. Ebéd után (sajnos tele hassal) készültünk a Dunára. Áronnak átnéztem a hosszú hétvégi házi feladatát és mivel sok volt benne a hiba és volt olyan is amelyik hiányzott, ezért ő nem jöhetett velünk, maradt Emőkével a házban.
Május 1. lévén -ez már sokéves tradició átúsztam a Dunát oda-vissza. Mára már egyáltalán nem volt hideg a víz. Egy idő után megjelent Emőke és Áron, mondván, hogy kijavították a házi feladatot és Áron megírta a még hiányzó részt.
Haza indulásunk előtt, miután minden szükséges dolgot lehordtunk az emeletről, nekiálltam lekezelni a fenyőfa lépcsőt. Csak úgy itta az anyagot.
Hat óra után nem sokkal elindultunk Gazdagrétre. Először Emőkét vittük haza. Otthon - hála Kati néninek - nagy tisztaság és rend várt minket. Áronnal kettesben vacsoráztunk. A holnapi torna órára leellenőrízve a tornazsákját még ki kellett mosnom az egyetlen fehér trikót, remélve, hogy reggelre megszárad. Nóra nagyi is azzal hívott fel telefonon, hogy tegyek be Áron táskájába legalább egy tiszta pólót és egy pár zoknit, mert nála nincs. Áron szerint több is van, de erről nem álltam le vitatkozni.
Áron már készülődött lefeküdni, amikor Kriszta megjött egy csomó nagyon klassz short nadrággal Áronnak, meg egy 36-os szandállal. A szandál még egy kicsit nagy neki, de amíg belenő, Eszter elvállalta, hogy fogja hordani kirándulásra.