Ma már nincs semmi dolgom, csak lazulni és fürödni a megkönnyebbült boldogságban. Reggeli előtt Áron és Eszter is kaptak előzetest: vajas mézes kenyér és Eszternek kávé is. Reggelire a kúp alatt terítettük a szokásosakat (ruszli, bundáskenyér, hamandeggs, tej, tejeskávé stb. Ráadásnak a nyílt tüzön sütöttünk egy kis grill kolbászt. Utána bekapcsoltam a notebookot, hátha írt valamit a lány. Leírta az egész szülést A-tól Z-ig. Nem volt könnyű végig olvasni. Egy kicsi spéttel ugyan, de újra átéltem az izgalmakat. Közben arra gondoltam, hogy nem elég az otthon szülésről olyan meggyőzően beszélni, ahogyan azt Norci is tíz éve teszi, de meg is kell szülni négy gyereket otthon, mint azt ugyancsak Ő teszi. Makacsul ragaszkodnia kell az elveihez, még akkor is, ha közben az apja és a többiek is tövig lerágják a körmeiket és be vannak attól szarva, mi lesz, ha valamilyen komplikáció lép fel. Nagyon boldog vagyok és büszke arra, hogy ilyen lányom van.
Szabadfoglalkozás alatt egy kicsit barkácsoltam a házon, hogy egyre jobb és szebb legyen, majd rendezgettem a bélyegeket. Eszterrel kitisztítottuk a paradicsomosban a gazokat. Ők elkezdték a diót törni, amíg én a bélyegező szobában tovább rakosgattam a bélyegeimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése