SD kártya teszt

Nagyon taknyosan ébredtem. Az idő olyan pocsék, hogy ez már nem egyszerűen klíma változás, hanem klíma megzavarodás, Áront Emő kabát nélkül engedte el a suliba, mert Áron mondta, hogy három kabátja is van az iskolában. Viszont készített  neki tízórait és itókát.

Elkészítettem a reggelit és utána elindítottam az első 32 GB-s SD kártya tesztjét. Möci közben az asztali gépnél szenvedett annak a lassúságától Az első 3,5 óra az írás teszt volt, ami 100 %-os eredményt mutatott.
Felhívtak az ELMŰ-től, hogy egy időpont egyeztetés után be tudnák szerelni az oda-vissza játszó mérőórát. Mivel csak munkanapokon és munkaidőben tudnak ezzel foglalkozni, azt ígértem, hogy majd visszahívom őket.
Amíg Möci felment nekiduráltam magam és mindent eltakarítottam az előszoba komódjáról. Ez a nagytakarítás nem vezetett sikerre, ami az MR beutalómat illeti.
Elindultam a postára, az ANZSU Optikába és a CBA-ba. bevásároltam ebédnek valót. Emőkét is áthívtuk ebédelni. Házi sült kolbász volt párolt zöldségekkel (sárgarépa, fehérrépa, brokkoli és karfiol), rajta speciális majonézes kenőccsel.
Möcivel visszahívattam az ELMŰ-t és megállapodtak a hétfői szerelésben.
Segítettem Möcinek a fenti pakolászásában, tartottam egy rövid kiselőadást a matematika rejtelmeiről és elindítottam a nagymosást. Még este ki is teregettem, folytattam az SD tesztet azután lefekvés.

Banki ügyek

Normál idejű felkelés után megállapítottam, hogy valamitől betaknyosodtam. Vagy elkaptam Árontól, vagy lengén mentem le tegnap bevásárolni.

A Notebook ugyan befejezte az SD kártya tesztelését, de nem hagyott hátra semmiféle log fájlt, amiből ki tudtam volna olvasni az eredményt. Emiatt azután egy másik programmal elölről kellett kezdeni az egészet.

Délelőtt angoloztunk. Emő a szorgalom hiányát azzal magyarázta, hogy a segítségem nélkül,egyedül,  nem tudja megírni a házi feladatát. Nem mondom, hogy nem volt hasznos a két órás közös házi feladat készítés, de Möcinek meg kell tanulnia egyedül is elvégezni ehhez hasonló feladatokat.

Elindultunk a MOM parkba, hogy az MKB-ban milyen értékmegőrző ajánlatokat tudnak tenni. Az ügyintéző, akihez kerültünk türelmesen és alaposan tájékoztatott a lehetőségeinkről. Möci egyfolytában kérdezett, én meg jegyzeteltem. Amikor végeztünk, még jó
fél óránk volt a CITI bankos időpontunkig, ezért úgy döntöttünk betérünk egy  kínaiba ebédelni. A kaja ugyanolyan finom volt, mint a mi kis piszkos kínainkban, de dupla áron.

A CITI banknál már már minket K. Viktor. Leültetett, kávéval kínált és elmagyarázta, mik közül választhatunk. Kinyomtatta, hogyan állnak az én pénzügyeim és még elintézett egy belső tranzakciót. Amikor eljöttünk egyetértettünk abban, hogy nekünk az MKB ajánlata jobban tetszett.

Még beugrottunk a Spar-ba vásárolni, főleg azért, hogy ingyen parkoljunk.
Itthon folytattam az SD kártya írás, olvasás, comparálás tesztelését.

Áron otthon engedéllyel megnézte a Trójá-t. Nem örültem neki, hogy olyan későn feküdt le, de azt mondta, hogy holnap csak kirándulni mennek a Gellért hegyre a sulival.

Möci elment a barátaival Érdre és csak nagyon későn jött haza, én már aludtam.

afrikai törpeharcsa

Nehezen ébredtem, mert szerintem tegnap este túl ettem és túl ittam magam. Sokáig lustálkodtam, míg rászántam magam, hogy összeütök egy reggelit 3 főre. (Emő, Emőke és én). Ehhez még előbb le kellett szaladnom a CBA-ba.

Megjött a 64 GB-s SD kártya. Most tesztelés alatt áll. Kb. 3 óra múlva fogom megkapni a teszteredményeket.

Délelőtt nagyon kemény angol óra volt. Végre sikerült Möcit rávennem arra, hogy hallgassa meg a hanganyagokat, mert az nagyon hatékonyan építi a jó kiejtést és ez az angolban talán fontosabb, mint a többi nyelvben.
Möci készített Áronnak egy palack limonádét, azzal, hogy azt a tenisz végén adjam oda naki.
Délután indultam Áronért és amikor odaértünk a teniszre, Áront csak kitettem és mentem megvenni a 10 darab töm-szelencét a saját gyártású kábel bevezető dobozokhoz.

Siettem vissza a tenisz edzésre, úgy látom, hogy Áron fejlődik. Van amit szerintem nem jól csinál, de nem vagyok telhetetlen. A szombati versennyel kapcsolatban abban maradtunk Gyulával, hogy pénteken reggel felhívom és addigra ő már tudni fogja, hogy Áron korabeliek neveztek-e. Ha igen, akkor jövünk és akkor pénteken nem megyünk Dömsödre, csak szombat délután. Ha csak idősebbek neveztek, akkor ezt a verseny kihagyjuk.

Béla közölte, hogy rendbe hozta a régi Notebookot. Annak csak az a szerep jutott, hogy csökkentse az újnak a bekerülési költségét.
Délután tettünk egy nagy sétát Gazdagréten Möcivel, majd bementünk az orvosi rendelőbe receptért, mert nekem elfogyott a syncumarom.

Este kivettem a mélyhűtőből az afrikai törpe harcsát. Áron keresett hozzá egy receptet és egy óra múlva már tálaltuk hajában sült krumplival és majonézzel.

szüli napi vacsora

Már fél hét előtt nagy ébresztő csörömpölés vert fel minket. Biztos Áron beállított magának egy ébresztést, de ha beállította, akkor most miért nem ébred fel rá és miért nem kapcsolja ki? Egy idő után megint csörgés. Lehet, hogy csak a "Szundi"-t nyomta meg és ezért ismétel. Nekem elég lenne 3/4 7-kor kelnem, mert csak 7-re kell lemennem az orvosiba vérvételre és az itt van alattunk. Megint csörög az ébresztő. Már Möci is felébredt rá és szerintem már az egész ház hallja. Az egyik szünetben bemegyek Áron szobájába és számon kérem, hogy minek állított be ébresztést és ha már beállított, miért nem kapcsolja ki és miért nem kel fel. Áron azt mondja, hogy ő nem állított be semmiféle ébresztést. Hát akkor nem tudom, hogy mi csörgött. Ekkor újfent megszólalt a csörgőkígyó és gondoltam, hogy most a végére járok a dolognak. El is indultam a hang irányába, meg is találtam a forrását. A saját telefonomon volt beállítva hogy MINDEN KEDDEN 6:20-kor csörögjön, mivel egy hete éppen kedden kellett ekkor felkelnem, hogy Áront időben oda tudjam vinni a Déli Pályaudvarra.

Hétre le is mentem a vérvételre és mikorra visszaértem Áron éppen akkor indult a suliba. Egy rövid kérdésre még maradt ideje: "Apuci, tudtad, hogy a betegségem óta egyetlen házi feladat elmaradásom sincs?"
- Persze, hogy tudom és azt is látom, hogy igyekszel behozni a lemaradásodat. Tegnap ugyan nem mondtam, pedig nagyon örültem az ötös matek röpdolgozatodnak.  Ma gyere haza négyre, felhívom Olivért és Bálintot és tartok egy kis német gyakorlást. Lesz meglepi is.

Möci még aludt. Gyorsan leszaladtam a CBA-ba. Vettem sonkát, tojást császár szalonnát, sajtot, paradicsomot  és két tubus tejszínhabot a diótortához. Összeütöttem egy királyi reggelit.és keltettem Möcit.
Közben telefonált a Varjú úr kollégája, hogy elhozta az aláírni való ELMŰ szerződést. Ezek szerint nemsokára beszerelik az oda-vissza játszó mérőórát.

Reggeli után felmentünk Möci lakásába. Vittem fel gipszet és mágneszár talpat. Elvégeztem az iparos munkát és megfenyegettem Möcit, ha záros határidőn belül nem jelenik meg az elkészített angol házi feladatával, akkor nagy baj lesz.

Felhívtam Khürneréket, hogy a hosszú kihagyás (Betegség, Bristol, Erdei Iskola) ma ismét megtartanánk a keddi szokásos német kurzust.

Délelőtt tucatszámra érkeznek a gratulációk facebookon, e-mailen és telefonon. Nem is tudom mindet megköszönni, olyan sok. Sikerült az acer-nek megoldani az egyik hiányosságát. Gyárilag nem jelezte, ha be van kapcsolva a Caps Lock és ez sokszor zavart. Letöltöttem és telepítettem egy plugin-t, azóta kifogástalanul működik.

Délután 4-re megérkeztek az ikrek és Áron is. Nagyon jó német gyakorlást tartottunk. A végére Möci hozott egy csomó földi epret. A tortát ketté vágtam azzal a céllal, hogy a felét itthon eszi meg a család és az ikrek, a másik felét meg elvisszük este Laciékhoz. Öten rögtön neki is estünk a finomságoknak. Nagyon oda kellett figyelnem, hogy Emőkének és Csabinak is maradjon egy-egy szelet.

1/2 7-re jött értünk Tamás. Emőkével megbeszéltem, hogy oda fog figyelni Áronra, a fürdésére, a vacsorájára és legfőképpen az időbeni lefekvésére.

Laci szerint késhettünk volna legalább egy negyed órát, Tamás viszont örült, hogy egyszer végre pontosan, a megbeszélt időben érkezünk. Fruzsina még nem fejezte be a munkát és mérgelődött, mert Laci egy szóval sem említette, hogy ma estére vendégeket szervezett.i reklamált
Laci reklamált, hogy miért csak egy fél tepsi diótortát hoztunk. Befogott minket a vacsi előkészítésébe. Közben persze dirigált, mint egy békebeli Elnök Vezérigazgató.
Mire Fruzsina befejezte a munkáját, végre asztalhoz ülhettünk. A vacsora nagyon finom volt.  Előtte Fruzsi által talált pálinkát, hozzá pedig Tamás  által beszerzett bor fogyasztottunk.
Sokat veszekedtünk, vitatkoztunk, kiabáltunk, de jól éreztük magunkat.
Tamás háztól-házig vitt és hozott minket.

Új hét kezdődik

Ébredéskor megállapítom, hogy az idő odakint olyan szar, hogy akár enyhe telünk is lehetne. Amíg én a fürdőszobában vagyok, Möci lehalkítja a Bartók rádiót, hogy még egy picit tudjon aludni. Reggel hasonló küzdelem volt Áron felkeltésével, mint tegnap este a lefekvéssel. A kettő szoros kapcsolatban áll egymással, de ezt csak én tudom, ő nem ismeri el. A fogkeféjét nem találja (mert a bőröndből Dömsödön rámoltunk ki és azt ott is felejtette.) Negyed órával később hagyja el a lakást a kelleténél, de én őt ne sürgessem, mert időben be fog érni a suliba. A búcsúzáskor még figyelmeztetem, ne feledkezzen meg róla, hogy 1/2 4-re megyek érte, ott találkozunk a suli aulájában. A konyha ablakon kinézve rosszul leszek, amint látom, hogy sétál. Szerintem ilyenkor arra gondol, hogy na végre egy kis szabadság, csak nem fogok sietni, hogy hamarabb odaérjek, ahol egy hasonló szekatúra kezdődik elölről. Végre egy kis szabadság. A konyhaablak elől a szobájába megyek, ami úgy néz ki, mintha a Palesztinok ide is belőttek volna egy rakétát. Nem csinálok rendet, nem nyúlok semmihez, kivéve egy paradicsom palántához, amelyik egy tejfölös pohárban félig kiszáradva a padlón hever és a föld egy része ki van ömölve. Ezt megsajnálom, visszateszem belőle a kiömlött földet, adok neki vizet, visszateszem a polcra és gondolatban Áront is megsimogatom.
Möcinek még szólok, hogy nézzen be egy pillantásra Áron szobájába, de ő csak annyit mond: el tudom képzelni.

Adok a smaragdfa magoknak egy kis spricnit és reménykedem benne, hogy ki fognak csírázni.
Ketten készítjük a reggelit. Möci háromszor annyi kenyeret szel fel, mint amennyit megeszünk, mondván, ne kelljen elővenni a kést még egyszer. Reggeli után búcsúzik: "Majd jövök".

Leülök a számítógéphez. Át kell utalnom a hónap közben hitelkártyára vásárolt cuccok teljes összegét, különben jön a büntető kamat. Két oldalról is megsürgetem az oda-vissza játszó dömsödi villanyóra felszerelését.

Végre sikerült feladnom a Gyámhivatalnak az igazolást, miszerint meghosszabbítottam Áron OTP gyámsági Kincstárjegyét. Az egy külön fejezetet érdemelni, hogy az nem hogy nem értékmegőrző, de még minden évben le is nyúlnak belőle egy darabkát, amíg nem veszem megint a fáradtságot nekik nem megyek, mint azt tettem hat évvel ezelőtt.

Möcivel tartottunk egy nagy (2 órás) angolórát. Nagy leszúrásokat kapott, mert hetek óta nem foglalkozik az angollal, de még a leckéjét sem csinálta meg. Beígértem neki egy intőt, ha most sem csinálja meg a házi feladatát. Kimondottan jó a nyelvérzéke, de lusta disznó.

Együtt ebédeltünk és az angollal, meg az ebéddel úgy elment az idő, hogy mire észbe kaptam én késtem el az Áronnal megbeszélt találkozót. Robogtunk a teniszcentrum felé, de 4 percet késtünk a kezdéstől.

Anna észrevette, hogy megjegyzést teszek Áron játékára vonatkozólag, ezért kitiltott a pályáról. Már amúgy is majdnem megfagytam, ezért jól jött a kitiltásom. Bementem inni egy kávét és ott vártam meg a fiút. Annával megbeszéltem, hogy a gyerek Babolat ütő helyett nézzen Áronnak egy megfelelő méretű, súlyú Junior ütőt és üzleteljük le a cserét.

Laci telefonált, hogy holnap estére szeretnének rendezni a szülinapomra egy ünnepi vacsorát, amin csak mi öten vennénk részt ( Sándor házaspár.mi és R. Tamás), mi a véleményem. Möcit megkérdeztem és a válaszunk: örülünk neki és megyünk.

Új diótorta

Reggeli után elkezdtem az új diótorta készítését. Dió törés, darálás. Közben megpróbáltam rábeszélni Áront, hogy véglegesen csináljon rendet az íróasztalánál. A tíz tojás szétválasztásában Möci segített. Kezdődött a habverés  és a massza összedolgozása. Nagy izgalommal készültem az új kerámia bevonatú tepsi premierjére. Ebben állítólag nem kell alkalmazni sütőpapírt. Amíg a massza bekerült a tepsibe, addig nem volt probléma, de húsz perccel később annál inkább.

Möci nagyon finom tárkonyos zöldséglevest készített, amit azután a Forma 1 nézése közben fogyasztottam.
Áron a Forma 1-gyel kapcsolatosan taktikai kiselőadást tartott, miszerint a Monte Karló-ban milyen versenyzői magatartást kell tartani, mert köztudott, hogy ott nagyon kis esélye van az előzési lehetőségeknek.

Hazafele elvittük Béláékhoz az öreg Notebookot. Kávéztunk, meg kakaó-csigáztunk.Amikor már majdnem hazaértünk Möcit kitettük a református templomnál.
Áronnal kipakoltuk az autót. Amikor feljöttünk, végre rá tudtam szedni Áront, hogy nézzük át hol tartanak németből. Húzta a száját, de végül elvégezte a kijelölt feladatot. Utána megmutatta nekem, hogyan lehet a Google Maps-ben sétálni, én pedig eldicsekedtem neki, hogy apukájának milyen fotói vannak a Google Maps-ben.

Áront beirányítottam a fürdőkádba. Felviszem Csabinak a pizza felét és a másik felét feldarabolva melegítjük a mikróban és megesszük. Mire Möci megjön a templomból, nem lesz egy falat se. Amúgy is előbb felmegy az ötödikre, hogy ő is kényeztesse a fiát. Később átjön Emőke és Zoli. Nekik már nem marad a pizzából. Áron nekik is megmutatta a Maps-ben sétáló embert. Nagy nehezen elküldtem lefeküdni.

Javasoltam, hogy menjünk fel Möcihez. Ott Emő mindenkit csokoládé pudinggal kínált. Kicsit beszélgettünk.

Meglett a történelem könyv

Korán felkeltem, de csak azért, hogy a két notebookon a költöztetéshez szükséges másolásokat elindítsam. Egy kávét készítettem Möcinek és magamnak, de a piac előtt nem reggeliztünk. Möci elindított egy nagymosást és büszke volt a mosószer adagolására, mert a hab nem jött ki a küszöbön. Áron úgy aludt, mint a bunda, amikor elindultunk. A piacon semmi különös, mert szinte menetrendszerűen mindig ugyanazoknál és ugyanazokat vásároljuk. Most csak annyi volt a különbség, hogy az egyik kofánál, aki inkább hasonlít egy úrinőre, mint kofára, bár nem vettünk semmit nála, de felköszöntöttük Eszter nap alkalmával, mert nagyon finom dió krémes tortával kínált.
Hazajövet Möci egyedül készítette a reggelit, mert én még mindig a Dropbox-ommal szenvedtem. Reggeli után segítettem kiteregetni a kúp alatt.

Átvittem Béninek a műanyag ablakpárkánya megrendelését és visszaigazolását. Közben megkonzultáltuk a szúnyogháló keretének  a konstrukcióját és pálinkáztunk.

Áron 11 után ébredt. A  nagy reggeliből neki már csak hideg tálak maradtak.

Möci a ti lenti rattan polcon átcsoportosításokkal szabaddá tett magának egy szektort arra az estere, ha leköltözik Dömsödre festeni. A nap csodája, hogy miközben Emő a polcon terpeszkedett, Áron végre megtalálta a történelem és német könyvét.

Ebéd után Möcinek kedve támadt egyet biciklizni és a végén jégkrémezni. El is indultunk és félúton találkoztunk Feri bácsival. Kicsit beszélgettünk, aztán folytattuk a bringázást.

Este valami miatt megint előjöttek a múltammal kapcsolatos problémák. Ma még nem tudom, hogyan tudom Möcit kigyógyítani ez irányú szorongásaiból.

Áron megjött az erdei iskola táborból

Az idő reggelre lehűlt. A smaragdmagok megkapták a mindennapi permetjüket. Möci nem várta meg, hogy felébredjek és együtt reggelizzünk. Felment összepakolni, hogy délután Kelenföldről egyből mehessünk Dömsödre.Készítettem magamnak egy ham and eggs-et, tejeskávét és nekiálltam az íróasztali kupac eltakarításának. Nem kis vállalkozás, de egyszer el kell kezdeni. Közben kinyomtattam Béninek a párkány megrendelőjét és a visszaigazolását. Már a kupac felénél jártam, amikor megjött Möci az első adag bepakolni valóval. Amit tudtam, levittem az autóba.
Béla segítségével, no meg a wifi routerrel megpróbáltam összekötni a régi beteg notebookot és az újat, mivel onnan fontos állományokat kellene lementeni. Nagy nehezen ment az összekapcsolódás, de első számítások szerint úgy nézett ki, hogy a másolásokra nem fogja futni az időből, amíg el kell indulnunk Áronért. Bevetettem a másolás céljára egy 8 GB-s DataTraveler-t is, de ezzel is lassan ment a munka, ezért úgy döntöttem, hogy mind a két gépet visszük Dömsödre.
Azt hittem, hogy időben indultunk, de a végén kiderült, hogy mégsem. Mi pontosan odaértünk 15:56-ra, de azon a peronon, ahova érkezik a Székesfehérvárról a vonat, nem találkoztunk ismerős arcokkal. Felhívtam Gy. Juditot, hogy jó helyen várjuk-e Áront. Ő azt mondta jó helyen vagyunk, de mit keresünk ott, mert a vonat csak egy óra múlva érkezik. Na erre úgy döntöttünk, hogy addig elvégezzük a TESCO bevásárlást. Most derült ki a számunkra, hogy erre a feladatra nem elég egy óra. Minden szükségest megvettünk ot, de visszafele megint fel kellett hívnunk Juditot, hogy amíg nem érünk oda, addig őrizze a fiúnkat. Szerencsére még időben érkeztünk ahhoz, hogy elkerüljük Áronban a pánikot. Nagyon megörültünk egymásnak. Igaz, hogy először csak Emőt ölelgette, de Möci azt mondta, hogy ez természetes, mert minden gyereknek ott volt az anyukája, neki miért ne legyen.

Dömsödig meg sem álltunk. Bepakoltunk mindent, közben Möci megmelegítette a grillcsirkét, addig én meglocsoltam a veteményest és némi savanyúval a grillcsirke nagy részét beburkoltuk.

Áron azonnal beájult az ágyba. Mi még egy kicsit szaunáztunk és mi is lefeküdtünk.

szabadnap sok teendővel.

Az úgy szokott történni velem, hogy amikor ébredezem, akkor eszembe jut az egyik feladat, hogy azzal kellene kezdeni a reggelt. Ez ma a posta volt. Fel kell adni a hibás SD kártyákat kínába. Szerencsére ehhez már minden elő van készítve: buborékos boríték, megcímezve felbélyegezve, ajánlott blanketta stb. Nem sokkal később felötlik a másik feladat, meg a harmadik, és amikor már annyi összegyűlik, hogy nem is tudom őket az ágyban fekve sorba állítani, akkor kipattanok az ágyból és elkezdődik a nap.

Gyerünk kitenni az ágyneműt az erkélyre, megpermetezni a smaragdfa magokat az üveglap alatt, fürdőszoba és felöltözés. Közben persze meghallgatom a híreket és ha ezek már készen vannak, akkor készülhet a reggeli.

Mire Möci lejött, már egy picit összerámoltam a konyhában. Parancsára leszedtem és elrámoltam a ruhákat a fregoliról, beraktam mindent a mosogatógépbe és elindítottam és csak ezek után indultam el a postára.
Visszajövet még kiteregettem, a mosógépet is elindítottam és utána ültem le a számítógéphez intézni az online ügyeimet.
Möci csaszatolta a lakást és elkezdte készíteni az ebédet, engem pedig megkért, hogy hozzam el a javítóból a Csabi óráját. Ebédre valami csuda készült. Friss káposztából, újkrumpliból és füstölt tarjából valami tejfölös, igazi nyári kaja. Kétszer is szedtem belőle és még azt is elterveztem, hogy ezt beírom a receptkönyvem új kiadásába.

Közben alkudoztam egy Acer Notebookra az aprod.hu-n. Este hatra össze is jött az üzlet. Elmentem érte az Örs vezér térre. Otthon együtt bontottuk ki a csomagból és együtt örültünk neki. Most a soron következő legfontosabb feladat a régi, tönkrement gépről lementeni az adatokat, megjavíttatni és túladni rajta.

Újra itthon

Nagyon kipihentünk magunkat. Az idő borongós és szomorú. Úgy döntöttünk, hogy hazagurulunk, elintézzük a függő ügyeinket és majd csak péntek délután miután felvettük Áront a Kelenföldi Pályaudvaron, fogunk visszajönni Dömsödre.
Möci készítette a reggelit, én pedig átutaltam Béni párkányaik ellenértékét, mert visszaigazoló levelükben sajnálattal közölték, hogy utánvéttel nem tudnak szállítani.
Gyorsan összepakoltunk és bezártunk mindent.
Hazafelé vettünk egy kis epret és tankoltunk. Tizenegy óra előtt már itthon voltunk. Möcinek be kellett mennie a Munkaügyi Hivatalba, én pedig kora délután intézem a gyógyszer ügyeimet.
Előtte még beugrottunk a kis kínaiba. Ettünk egy-egy chilis csirkét  és közösen egy mézes csirkefalatokat szezám maggal.
A gyógyszer receptet elég simán kiadzák, így nem kell attól tartanom, hogy ez az Alfugen idő előtt el fog fogyni. Utána benéztem az óráshoz a Csabi Doxa üvege végett, de temetés miatt zárva volt.
Néztem magamnak az aprod.hu-n egy használt Toshiba Notebookot. Írtam is az eladónak, de nem válaszolt.
Kicsit pihentettem a derekam, mert kezdett rosszalkodni.
Az esti Híradó-ban mellbe vágott egy mondat. Orbán Viktor bejelentette, hogy egy korábban beadott és elutasított javaslatomat tervezik bevezetni. Hogy-hogy erről nekem egy szót sem szóltak? Möci nyugtatgatott, hogy már az is egy elismerés lenne, ha bevezetnék, mivel összecseng a gondolkozásom a kormányéval.
Hogy minél hamarabb megnyugodjak, leültem sakkozni, TV-zni, de ezekből hamar elegem lett és lefeküdtem aludni.

Áron elindult az Erdei Iskolába

Sikerült időben felkelnünk. Áron már hatkor lement a CBA-ba kajáért és üdítő italért. A reggeli ugyan egy kicsit kapkodós volt, de végül 3/4 7 után el tudtunk indulni a Déli-be. Megfeledkeztem arról, hogy ma már dolgos hétköznap van és mint ilyenkor mindig, dugó van befele a városba. Teljesen szabálytalanul cikáztam egyik sávból a másikba, míg végre sikerült 1/4 8-ra odaérnünk a találkahelyre. Áron ragaszkodott hozzá, hogy én nyugodtan menjek el keresni egy parkoló helyet, ő felmegy egyedül a kijelölt pontra és ha találtam, jöjjek vissza. 3/4 8-kor elbúcsúztam és jöttem vissza a lakásba. A postán megérdeklődtem, hogy mennyi bélyeget kell az SD borítékra tenni "ajánlva" Kínába. Hát kellett egy párat: (1115.- Ft.)
Mielőtt elindultam vissza Dömsödre felhívtam Vikiéket, hogy ha arra mennék bedobhatnám-e a két boardbag-et. Szerencsémre otthon voltak és várnak.
Beszélgettünk is egy órácskát Izgalommal hallgatom Vikinek a gerinc panaszait. Teszem ezt nem teljesen önzetlen módon, mert rám is körülbelül ugyanaz a sors vár, mint rá. Andrást próbáltam még rábeszélni a napelem projektre, de azt mondta, hogy most ennek nincsen meg a fedezete.
Tovább autózva útközben felhívtam Möcit, hogy tegye fel az ebédet, mert éhenhalás előtt fogok begördülni a kertbe.
Ebéd után kimentünk a stégre napozni, de hiába vittük a létrát, a vízbe nem volt kedvem bemártózni, mert baromira fújt a szél és kezdett hűvösödni.
Délután áthívtam Bénit egy kupica pálinkára, miközben beszámoltam neki, hogy tegnap este kértem egy részletes árajánlatot a műanyag párkányaira és miután ma reggel megjött az ajánlat, már meg is rendeltem.
Möci bekapcsolta a szaunát, ami az egyre hűvösödő időben kimondottan jól esett.
Vacsorára Möci főzött újkrumplit és azt sült szalonna, sült sonka mellé tálalta. A TV előtt már csak a lekváros grízes tésztából kínálgatott. Viszonylag korán tértünk nyugovóra.

Párkányvadászaton

Már félhétkor felkeltem. Először kimentem gyomlálni, majd elkészítettem a három kávét. Mire Nóra nagyi. Áron és Möci kikászálódtak az ágyból, már az asztalon gőzölögtek a kávék.
Lenyírtam még egy adag füvet és két kis ládában nagyon vizes földre fektettem néhány smaragdfa magot.
Közben a csapat elkészítette a reggelit. Utána kiírtam Béninek a www.ParkanyGyar.hu oldalon található és rendelhető műanyag párkányokat. Áron ultimátumot kapott, hogy most már csináljon rendet az íróasztalánál és tanulja meg a matekot meg a németet. Át is vittem neki a jegyzeteket és még egyszer lemértük a szükségletet. Mivel ezt csak Interneten keresztül lehet beszerezni, megállapodtunk abban, hogy ő holnap fel fog hívni, addig eldönti, hogy kéri-e vagy sem, hogy megrendeljem neki. Béni adott néhány paradicsom palántát és mondta  vigyem át a két kis ládát a magokkal, ő beteszi a fólia sátorba és minden este meglocsolja kútvízzel (amiről tudjuk, hogy klórmentes).
Átmentem Gabikához, mert valamilyen videó átjátszási és lejátszási problémája volt. Feltelepítettünk egy Real Player-t és a Windowsnak megmondtuk, hogy a 3GP kiterjesztésű állományokat automatikusan azzal játssza le.
Visszajövet lenyírtam az utolsó etap füvet, de a vége fele már nagyon elegem volt a vidéki életből. Áron és nagyi ismét elmentek sétálni, Möci pedig elfoglalta magát az ebéd készítésével.
Már két óra is elmúlt, mire ebédre kolompoltak. Áron a vadas kenőcsöt preferálta pirítós kenyérrel, mi meg a paradicsomos káposztát, benne mindenféle húsokkal. Utána túrós palacsinta fahajas porcukorral.
Három fele bejelentettem, hogy 1/2 5-kor indulunk haza, mert akkor még azt hittem, hogy Andrásékat otthon leljük és arra kanyarodva leadhatjuk a boardbag-eket.
Möcivel kimentünk a kertbe. Möci ásott, én pedig gyomtalanítottam és elültettem a Béni féle paradicsom palántákat. Negyed ötkor nagyi nagyon meglepődött, amikor mondtam, hogy 15 perc múlva indulás, mert neki senki sem szólt és főleg senki sem közölte, hogy már ennyi az idő.
Andrásék nem vették fel a telefont, amiből arra következtettem, hogy vagy pihennek, vagy nagyon el vannak foglalva. Ezért azután az érdi kerülő lefújva.
Möci bejelentette, hogy ő szeretné kipihenni a négynapos ünnepet és ezért Dömsödön marad. Így azután hárman indultunk haza. Szerencsésen letettük Nóra nagyit a Maros utcában. Nagyon köszönte a négy napot meg a jól tartást, kényeztetést. Mondtuk neki, hogy akkor ezt meg kell alkalmasint ismételni.
Itthon Emőke engedett be minket, mivel  smaragdfa csíráztatás ügyben neki adtuk a lakáskulcsot.
Áron azonnal elkezdte a pakolást és a leltár írást. Sajnos nem találta azt a papírt, amin rajta voltak az Erdai iskolával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, ezért felhívtam Gy. Juditot, aki tökéletes ismertetőt diktált le a saját papírjából.
Vacsorára folytattuk a vadashoz készült kenőccsel és a paradicsomos káposztával, de közben későre nyúlt az idő, beállítottuk az ébresztő órákat és lefeküdtünk.

pünkösd vasárnap

Reggel elsőnek keltem és indultam a Vegyesboltba. Möci azt kérte, hogy a kárpát kenyéren felül hozzak egy nagy tejfölt is. A reggelit közösen készítettük. volt abban lágy tojás  sonka és egyebek. Nagy terülj-terülj asztalka volt. Reggeli után előkészítettem a kerékpárokat és a Nóra nagyit hátrahagyva elindultunk. Az idei első biciklitúra nem volt túl hosszú. (6-8 km), de a fenekem megérezte. Az első pihenő a Sirály étterem volt. Kapucsínó, kávé és fagylalt. Visszafele már valamivel könnyebb volt.
Itthon rövid pihenő után folytattam a fűnyírást.
Möci csurgatott tojáslevest készített a megmaradt húslevesből, ami után nagyon finom túrós csusza volta a második fogás. A sörtől egy picit elpilledtem.
Egy kis alvással bővített délután pihenő következett. Áron a Nóra nagyival tett egy nagy sétát. A pihenőt követően Möcivel kimentünk a stégre. Én bementem a Dunába egyet úszni. A víz  nagyon hideg, de finom volt, annyira, hogy egy tíz perces úszást még egyszer megismételtem.
Manna cica eredeti gazdái meghívtak minket, hogy nézzük meg a kertjüket, amelyik sokkal szebb volt mint a mienk. Megmutatta, hol tart a vitorlás hajója építése. Kikérte a szakmai véleményemet és felajánlotta, hogy ha Áronnak még mindig van kedve ahhoz, hogy barkácsoljon egy kisebb hajót, akkor ő szívesen ad hozzá szakirodalmat, amit évek alatt összegyűjtött.
Hazaszaladtam egy pendrive-ért, hogy arra tegye fel a felajánlott anyagot. Valóban rengeteg hasznos információt gyűjtött össze, de csak részét tettük fel a pendrive-ra. Közben whisky-ztünk, meg összetegeződtünk, még Emő helyett is ittam egy kupicával.
Vacsorára hideg kaját ettünk.
Este, amikor már mindenki nyugovóra tért, elkezdtem egy sakkpartit, de azután Möci rám parancsolt, hogy azonnal jöjjek lefeküdni. Hiába mondtam, hogy már csak fél perc van a győzelemig, kemény volt.

A kibővített család első napja

Korán (a félhét nálunk koránnak számít) ébredtem. Lementem beszerelni a J.Feri bácsi által megesztergált záróanyákat a huzika napelem csavarjaira. Azt terveztem, hogy előbb elindulunk a piacra és majd csak utána reggelizünk, de a családom többi tagja valamilyen elő-reggeliről beszéltek. Csak egy falat, mondták, de akkor már minden el fog fogyni a piacon, mondtam én. Már nyolc óra is elmúlt, mire indultunk. Az első kudarc a Dabi Vegyesboltban ért, elfogyott a kárpát kenyér. Nem nagy baj, mert van még valamennyi, de azért holnap reggelre félretetettünk  egy veknivel.
Elgurultunk egy ATM-hez mielőtt a piacot megtámadjuk.Már ott is elfogyott a csípős szalámi és a csirke, de azért vettünk néhány dolgot (krumpli, tojás, sonka, sütni való húsos szalonna, újhagyma, tehéntúró és újabb paradicsom palántát és egyebeket.)
Még egy benzinkúthoz is el kellett mennünk egy marmon kannával, mert a fűnyíróba  elfogyott a benzin.
Visszatérve a bázisra négyen foglaltuk el a konyhát. Mindenki olyan éhes volt, hogy maga szerette volna biztosítani a túlélést.
Én bundás kenyeret sütöttem, Áron pedig szalonnás hagymás rántottát. Möci és nagyi csak asszisztáltak a reggelihez olyasmivel, hogy retek, újhagyma, csípős paprika, kolbász és szalámi.
Alig tudtam felállni a jóllakottságtól, de megtettem, mert hívott a kötelesség. Nekikezdtem a fűnyírásnak. Már olyan magas volt a fű, hogy első nekifutásra nem is nyírta le szépen a fűnyíró.
A huzikába újabb mágneszárakat szereltem be, hogy a két rakodó fedél ne essen állandóan a fejünkre..

Elültettem az újdonsült paradicsom palántát és egy picit gyomláltam is.

Ebédre Möci húslevest és a marhahúsból és makaróniból vadas szósszal készítette a menüt. Degeszre ettük magunkat, majd csendes pihenő következett. Este hideg vacsorát fogyasztottunk és szaunáztunk. Korán mentünk aludni és olvasgattunk.

Minden az SD kártya körül forog

Reggel olyan mélyen aludtam, hogy fel sem ébredtem, amikor Áron elment az iskolába. Szerencsére még az este megbeszéltük, hogy 1/4 4-re jön haza és akkor indulunk.
Reggeli után felhívtam a Nóra nagyit, hogy akkor 1/2 3-ra legyen készen, mert megyünk érte.
Béla javaslatára nekiálltam a még nálam lévő SD kártyák műterhelésére és feltettem rájuk több DUMMY_n könyvtárat.Az már az operáció elején kiderült, hogy nem Class 10-es a kártya, mert nagyon lassú az írási sebessége.
Délben lementem a kínaiba. A változatosság kedvéért nem szecsuánit, hanem valami thai ízesítésű csirkét kértem. Megbántam, mert miközben az íze nem volt különleges, a csirkehús kemény, száraz és rágós volt.
Írtam a Varjú úrnak, hogy most már eltelt több mint 30 nap, kellene az ELMŰ-t noszogatni, hogy MPV az oda-vissza játszó villanyórával..
1/2 2-re jött Sándor és visszahozta a reklamált SD kártyát.
Möci azt kérte, hogy egyedül menjek a nagyiért és Ő majd csak 1/4 4-re készül el, amikorra majd Áron is hazaér.Nagyi már várt és amint megérkeztem, jött is le a kis motyójával.
Áron pontosan érkezett, ahogyan ígérte. Bepakoltam a családot, irány a TESCO. Egy egész grillcsirkével terveztük megoldani a vacsoránkat, hogy ne kelljen nekiállni főzőcskézni. Persze a négy napos ünnepre való tekintettel azért vettünk még egyet s mást.Nagyi bent maradt az autóban. Áron telerakott egy bevásárlókocsit a visszavitt üvegekkel. Möci kiadta a parancsot, hogy gyorsan végezzünk hárman három irányba mentünk. Áron végzett a leghamarabb. Felmarkolta az üvegekért a pénzt és már tűzött is vissza a nagyihoz.
Az volt a terv, hogy az M7-esen megyünk tovább és beugrunk Andrásékhoz a két bordbag-gel. Fel is hívtuk őket, de Viki mondta, hogy nekik jobb lenne, ha inkább vasárnap mennénk hozzájuk, amikor Dömsödről megyünk haza.
A Bureknél csak Áron szállt ki és még ő se vett semmit, mert nem tetszett neki a felhozatal.
Hat órakor értünk a bázisra. Az első a kipakolás, utána én nekiláttam locsolni, Möci pedig készítette a vacsit. Áron terített, nagyi pedig nézte, hogy mit serénykedünk.
A grill csirke mindenféle savanyúsággal finom volt. Előtte persze megágyaztunk egy-egy Unicummal és utána hideg sör.
Möci bekapcsolta a szaunát, Áron pedig előkészítette a fekvőhelyet Nóra nagyinak. Egy darabig próbálgattuk nézni a TV-t, de hamar beláttuk, hogy semmi értelmeset nem sugároznak. Nagyi és Áron lefeküdtek, de mi hallottuk, hogy még sokáig folyt a duma. Mi szaunáztunk és bezuhantunk az ágyba.

Történelem könyv

Nem ment simán Áron iskolába indulása. Tegnap este elmaradt a szigorú táska vizit. Csupán egyre hajtogattam, hogy "Áron hozd be a táskádat a folyosóról".
Reggel amikor kérdezgettem, hogy mindent bepakolt a táskájába az órarend szerint, egyre csak igenlő választ adott, majd amikor már indulni készült, egyszer csak megkérdezte: hol van a táskám?" Ekkor derült ki, nem hogy nem pakolt be az órarend szerint, de még be sem hozta a folyosóról a táskáját. Nagyon pipa lettem, de nem akartam az elindulásakor balhézni. Ráadásul akkora kupit hagyott a szobájában, mint még soha. Mától kezdve új házirendet léptetek életbe.
Egyedül kellett reggeliznem, mert Emő még nem épült fel teljesen. Reggeli torna helyett egy online sakkpartit játszottam, amit úgy elvesztettem, ahogy kell. Nem felejtettem el a smaragdfa magokat meglocsolni és remélem, hogy ez a program beépül a napirendembe erre az egy hónapra.
Nekem is meg kellett küzdenem a magam problémájával. Az egyik SD kártya üzletet vissza csináltam, mert nem hozta az ígért paramétereket. Simán ment minden az üzlet visszacsinálásában.
Möci főzött egy fincsi zöldséglevest és utána tejfölös, kapros tökfőzelék volt csirkepörkölttel.
Teli hassal elmentem a Móriczra és megpróbáltam megjavíttatni Csabi frissen eltört karóra üvegét (ami plexi).
Visszafele beugrottam az ANZSU Optikába az új szemüvegemért. A szemüveg szuper, csak teljesen felborította a havi budget-nket.
Áron ötre ért haza, de azonnal elzavartam világgá, mivel egy hónapja kérem, hogy intézkedjen az eltűnt történelem könyve ügyében. .Találja meg, vegye ki a könyvtárból vagy vegyünk egy újat, kérjen egyet kölcsön, másoljuk le valakiét, csak legyen, mert attól, hogy hordozza haza az egyeseket, nem leszünk előrébb. Most azt kértem tőle, hogy induljon el és addig ne jöjjön haza, amíg nem talál megoldást.
Felmentem Möcinek panaszkodni, hogy megnéztem az üzenő füzetét és a leckefüzetét. 5 napja nincs semmi beírva a leckefüzetébe.Ezen újfent kiakadtam.
Möci nyugtatott és azt javasolta, hogy amíg Áron keresi a megoldást a töri könyv ügyben, addig sétáljunk egyet.
Áron meghozta a kölcsönkért töri könyvet, aminek a kérdéses 5 oldalát 3 perc alatt sikerült beszkennelnem és kinyomtatnom. Ezért kellett könyörögnöm egy hónapja minden este és minden reggel. Teljesen kivagyok ezen akadva.
Azt mondtam Áronnak, ha nem csinál rendet a szobájában, akkor ő nem jöhet Dömsödre, csak mi hárman (Nagyi, Emő, meg én). Nyolc körül megszeppent. Möci hozott le neki kiflit, sajtot. Megmelegíthette a tejberizst, süthetett a kiflire sajtot és megihatta hozzá a tegnap vásárolt citromos sört (Rádlert). Mindenki jól van a családomban, csak én vagyok kiakadva.

OTP gyámsági kincstárjegy

A tegnapi postából egy fontosnak kinéző levelet magoztam ki. Áron gyámsági betétjeként kezelt értékpapír lejárt és azzal annál is inkább kell valamit tenni, mert erre már a Gyámhivatal is felhívta a figyelmem. Felhívva az OTP-t siralmas ajánlataik vannak. Szerintem ma Magyarországon senki nem gondoskodik arról, hogy a gyámsági betét a jogosult 18-ik életévéig legalább megőrizze az értékét. Arról pedig szigorúan szó sem lehet, hogy a szülő az általuk kijelölt OTP-n kívül máshol keressen megoldást a betét értékmegőrzésére, netán némi hozam elérésére. A fontos az, hogy az OTP meggazdagodjon, a gyerek pedig le van szarva.

Öci délelőtt a Munkaügyi Központban intézte  a három hónapos munkanélküli segélyét.

Az OTP után a Móriczon randevúztunk, mert Möci szeretett volna valamit vásárolni a TOP SHOP-ban. Ott még megtoldottuk a vásárlást egy 6000.-forintra leértékelt kerámia bevonatú tepsivel. Onnan a 153-assal mentünk haza. Útközben elmondtam a kanosszámat az OTP-nél.

Közben befutottak az első reklamációk az SD kártyáról. A vevőket megnyugtattam, hogy mindent meg fogunk oldani a lehető legkorrektebb módon.

Ebédre Möci azt javasolta, hogy hozzak a kis kínaiból egy csípős savanyú levest és egy nagy adag szecsuáni csirkét sült tésztával és azt majd megfelezzük. Így is tettem, a levest megfeleztük, de a másodikat már el sem tudtuk fogyasztani.

Ebéd után még leszaladtunk az optikushoz, hogy kiválasszuk a nekem megfelelő, de Emőnek tetsző szemüveg keretet. Emő azt hitte, hogy kalapot vásárol és annyit válogatott, hogy már kezdtünk kifutni az időből, amikor rászóltam, hogy most már indulnom kell Áronért. Két percet késtünk, Áron már az előcsarnokban várt. Hazafele kanyarodva Möcit kitettük és már robogtunk is a tenisz edzésre.
Az edzésen egyre jobban tetszenek Áron ütései, miközben még mindig vannak reklamációim a labdához közelítést illetően.

Az edzés után először meglátogattuk Nagy urat, hogy adjon szakmai tanácsot, miképpen tudjuk megjavítani a huzika vonószerkezetét, hogy ne vigyen be zajt a vontatáskor a kocsiszekrénybe. Nagyon türelmesen megmutatta, hogyan kell fékberendezés tisztító spray-jel a vonófej pofákat megtisztítani, hogy a kellemetlen zaj megszűnjön  Utána bementünk a TESCO-ba. Vettünk narancsot és tejet, mert Áronnak az volt a rögeszméje, hogy otthon szeretne gyümölcs turmixot készíteni.

Otthon, amíg én blansíroztam a kaprot, addig Áron és Emő turmixot készítettek a gyümölcsökből. Azután Áron átment Emőkéhez rikikit játszani, de kilenc óra előtt határozottan ágyba parancsoltam.

Csabival Ellinél

Meghitt beszélgetéssel kezdődött a nap. Áron elmondta, hogy mit olvasott, mert korán ébredt és miket tervez ma a suliban. megosztani a fiúkkal. Szerinte ma jól felkészülten indul el. Ma volt a smaragdfa mag ültetésének második napja. Mint a nyugdíjasok a postás jövetelét, úgy várom az egy hónap elteltét, mert az új módszer szerint körülbelül akkorra ígérik a mag kicsírázását.
Én a fürdőszoba után belemerültem az új 64 GB-s SD kártya tranzakcióba, de Béla egy kicsit lehűtött és azt javasolta,  hogy délig várjak a döntéssel, addig beleás egy picit a dologba. Ez meg is történt és abban maradtunk, hogy próbaképp rendelünk, de nem 10 darabot, hanem csak egyet és annak először megvizsgáljuk a minőségét.

Möci egy kicsit jobban van és le tud jönni reggelizni, de a melegszendvicsre nem volt étvágya. Később orvoshoz is lement, sőt vásárolt is egy pár dolgot.

Ebédre elővettem a mélyhűtőből egy lazac halászlét és bár másra lett volna gusztusom, de végül ezt melegítettem meg. Megtisztítottam a Bénitől kapott kaprot a gyökerétől és előkészítettem az elraktározására.

Délután vettem ki pénzt a falból, mert Áronnak a jövő heti "Erdei Iskola" programjához még be kell fizetnie 15.000.- forintot.
Felmentem Möcihez és egy nagyon keveset angoloztunk.

Ötkor jött haza az iskolából. Eredetileg azt terveztem, hogy vele és Csabival hárman megyünk az Ellihez Pátyra, de mivel Áronnak még nem volt készen a leckéje, jobbnak láttam, ha itthon marad és folytatja a házi feladatát.

Csabit átadtam Ellinek és rögtön mentem ki a kertbe Feri bácsihoz. Amikor meglátom az ő veteményesét, ugyanúgy elrestellem magam, mint amikor a Béniét látom Dömsödön. Részt vettem egy 10 perces mezőgazdasági továbbképzésen. Egy-egy dolgot  fogok belőle a hétvégén hasznosítani. Feri végül megmutatta a négy darab danamid pogácsát, amit a huzikához esztergált. Sajnos az M8-as csavar szorult a befúrt menetben, ezért felpattant a kismotorjára és elvitte valakihez, akinek vadi új menetfúrója volt és mire Elli végzett Csabi pedikűrözésével, már vissza is érkezett a 4 darab danamid pogácsával. Ellivel még kellett egy kicsit vitatkozni, mert nem akart a munkáért pénzt elfogadni.

Itthon fogadtam az utolsó SD kártya vevőjét. Közben S. Laci telefonált, hogy este tudunk e találkozni és egy kicsit beszélgetni. Mondtam, hogy csak egyedül tudok menni, mert Möci még gyengélkedik.

Előbb kikérdeztem Áront a leckéjéből, azután felküldtem Möcihez a fele kupac kaporral és a reggel meghagyott melegszendviccsel és kértem, hogy csináljon rendet a szobájában és nyolckor feküdjön le, én igyekszem haza.

Laciékkal a Közhely-ben találkoztam. Beszámoltam Bristolról, Norciékról és az egész útról. Egy BBQ-s hamburger és egy sör után indultam haza. Áron már természetesen aludt.

laza hétfő sok feladattal.

Egyedül ébredtem. Áron időben indult, de jól felöltözött, mert odakint nem csupán hűvös volt, de hatalmas szél fújt.
Reggel vittem fel reggeli Möcinek és úgy láttam, hogy egy picit jobban van. Együtt reggeliztünk, majd megelégelve, hogy Csabi hónapok óta húzza halasztja a konyhai neon armatúra leszerelését, nekiestem és egy fél órán belül túl voltunk az ügyön. Mondtam is Pató Pálnénak, hogy már régóta jóval kevesebbet fogyasztana az öt LED, mint ez a gusztustalan fényű neon.
Felhívtam Ellit, hogy holnap valószínűleg csökkentett létszámmal megyünk hozzá, Ferinek pedig küldtem egy rajzot a megesztergálandó belső danamid anyák módosított méretéről.
Közben leütötték a két SD kártyát a Vaterán. Lementem a postára feladni egy ajánlott levélben. Beugrottam a kis kínaiba ebédelni.
Az időközben kapott használati utasítás szerint újra nekifutottam a smaragdfa mag ültetésének. Azt írja az egyik szakértő, hogy ezzel a módszerrel valószínű, hogy egy-két hónapon belül kicsíráznak a magok. Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Emőkének felragasztottam a Croninját (Réztábla a kapu alatt)
Felmentem Möcihez és vele ebédeltem, majd elindultam Áronért a suliba, hogy elvigyem a tenisz edzésre. Még mindig elégedetlen vagyok a labda fogadásánál a hozzákészülődésével, de az egyik legnehezebb dologban a szerva feldobása viszont nagyon tetszik. Az edzés alatt beszéltem Nóra nagyival, aki azt kérdezte, hogy a hétvégén nem lehetne e nála Áron. Az igazság  az, hogy én is nagyon szeretném ha több időt tudnának együtt tölteni, de nem úgy, hogy Áron ül a TV előtt péntek-szombat-vasárnap, miközben mi nélkülözzük és Áron is kimarad dömsödi elfoglaltságaiból. Azt nem is említve, hogy Áronnak mostanában sok behozni valója van az egy hónapos iskolai hiányzása miatt, amire szintén oda kell figyelnem.
Nóra nagyinak azt javasoltam, hogy ha csak rövid időt szeretne együtt tölteni Áronnal, akkor arra a szerdai teniszedzés és a szerdai nála alvás a legalkalmasabb, de az neki azért fárasztó, mert akkor csütörtökön korán kell felkelnie. A másik lehetőség, hogy pénteken érte megyünk és magunkkal visszük Dömsödre, ahol nem csupán sokat lehetnek együtt, hanem mi még három napon keresztül kényeztetjük mindenféle jóval és ott nagyon jól és tetszése szerint tölthetné a hétvégét.

Hazafele beugrottunk a TESCO-ba. Möci kérte, hogy vegyünk sok gyümölcsöt és natúr joghurtot, mert most azt kívánt.  Alma, citrom, banán és a joghurton felül vettünk még egy nagy darab afrikai törpe harcsát.
Hazajövet felcsöngetett Judit. Egy Unicum mellett minden aktuális kérdést meg tudtunk beszélni. A ruha projekt nem jött össze, mert, mint mondta, ezekből a ruhákból nem vinne el el semmit Csanádnak, mert őszre ezekbe már Áron is bele fog nőni, viszont elvitte Áron 32-es görkorcsolyáját, mert az a meg pont jó lenne Zéténynek.

A törpe harcsából két szeletet próbaképpen megsütöttem, mert Möci most nem kívánta. Áronnak és nekem nagyon ízlett, a többit nyersen betettük a mélyhűtőbe.

Kábelezés és elektromos bekötése a napelemnek.

Nagyon korán keltem, hogy ma tudjak végezni a napelem szereléssel. A mai feladat tulajdonképpen a kábelezés és az elektromos bekötés.Úgy indultam a dolognak, hogy fejben már mindent tisztáztam magamban és a szerelési anyagok nagy része már megvan, már csak csinálni kell és természetesen nagyon oda kell figyelni, mert könnyen gallyra tehetem a rendszert.
Megint Áronra hárult a feladat, hogy készítsen egy jó reggelit. Ez neki már nagyon megy. Amikor hívott reggelizni és azt mondtam, hogy "mindjárt", akkor átment nagyon szigorúba. Akárcsak magamat hallottam volna: "Azonnal gyere, mert különben ki fog hűlni a reggeli."

A szerelés lassan, de haladt. Dél körül megjelent Béni egy nagy fej (frissen a földből kiemelt) salátával és egy csomó friss kaporral. A saláta nagyon jól jött. Rögtön összedobtam egy gyors ebédet. Tojásos nokedli volt fejes salátával. Ebéd után pihenés gyanánt nekiláttunk a veteményest gyomlálni. Áron közben új helyen ültetett zöldborsót.

Felhívtuk Möcit, de azon kívül  hogy pihen nem sok javulásról tudott beszámolni. Megígértük, hogy időben fogunk elindulni haza.
Késő délután befejeztem a huzikát és elkezdtünk összepakolni. Zoli bácsinak adtunk egy kulcsot a kert kapuhoz, arra az esetre ha nagyon ritkán esne, akkor locsolja meg a veteményesünket. Áron hazafele jövet, azért kérte, hogy álljunk meg a Bureknél és még arra is volt gondja, hogy vigyünk egy kis virágot a betegnek.

Möci  még mindig nagyon lázas volt, de azért nem volt annyira beteg, hogy ne szegte volna meg a pihenési előírást. Főzött egy finom tárkonyos zöldséglevest apró csirkedarabokkal és készített  túrós palacsintát. Möci megmutatta, hogy Andris (Möci húga, valódi nevén Andrea) milyen hasznát cuccokat hozott Áronnak. Voltak közötte szuper jó ruhadarabok, de szerintem egy picit még mindegyik nagy lenne Áronra.  Vittem fel neki lázcsillapítót. Áron egész este nagyon drága és szófogadó volt. Megfürdött,még egy kicsi olvasott, azután ő is beájult.

A napelem felkerül a huzika tetejére

Nagyon későn ébredtünk. Tíz óra is elmúlt mire beértem a Dabi vegyesboltba az utolsó vekni kárpát kenyérért. A piacon tettem egy szokásos kőrt. Onnan elgurultam a fűnyírót javító szervizhez. A mester egészen jól megjavította a az öreg és beteg fűnyírót. Vettem még a barkácsboltba FBS-t és a villamossági boltban 5 m MTK kábelt a napelem szereléshez. A keresztmetszet méretezésében bizonytalan voltam, ezért a Laci bácsit kérdeztem meg, hogy amit vásároltam, az megfelelő-e.
Áron megkapta a feladatot, hogy készítsen kettőnknek reggelit, én pedig azon nyomban kipróbáltam a frissen szervizelt fűnyírót, hogy helyet csináljak a huzikának a kertben.
Áron készítette reggeli finom és tartalmas volt, ami azért fontos, mert ma úgy néz ki, hogy az ebéd kimarad. Áron egész délelőtt tanult és csak akkor szakította félbe a munkámat, ha valahol a tanulásban elakadt.
A szerelés első feladata az lett volna, hogy a rozsdamentes tartó csavarokat a terv szerint leszabjam és felszereljem a napelem tábla négy sarkára. Már az első lépés nem ment, mivel a két hete vásárolt M8-as orsó menete selejtesnek bizonyult és arra a három önzáró anya sehogyan sem akart felmenni. Nosza átmentem Feri bácsihoz egy M8-as menetmetszőért és a négy darab 95 mm-es orsón újra menetet vágtam.
Gabikáéknál egy kávé mellett tartottam egy rövid úti beszámolót a Bristolban tett látogatásunkról. Ezzel már majdnem elment az egész nap. Összeszereltem a csavarokat és amikor már minden a helyén volt, arra kértem Feri bácsit, hogy jelöljük ki a lukak helyét a tetőn és fúrjuk ki együtt, mert azt egyedül nem biztos, hogy meg tudtam volna tenni. Egy röpke óra alatt fel is került a napelem tábla a huzika tetejére. A szilikonozást és a végleges rögzítést  már egyedül is el tudtam végezni.
Az elmaradt ebéd helyett elég későn jutottunk el oda, hogy megmelegítettem az otthonról hozott levest. Felhívtuk Möcit, akinek felszökött a láza és valamilyen vírusra gyanakszik.
Lefekvés előtt locsolni már nem kellett, mert eleredt az eső.

Emőke szülinapja

Möcinek megártott a tegnapi szűk létszámú  lakógyűlésen a döntést megünneplő alkohol, ezért reggel arra ítéltem, hogy pihenjen és mondja meg, hogy miket tegyek az ünnepi ebédet előkészítendő.
Reggeli után kimentem Budaörsre egy rövid megbeszélésre, majd bementem a bányába a huzikáért, hogy délután azt is levigyük Dömsödre elkezdeni a lakókocsi napelem szerelését.
Amikor a ház mellett leakasztottam a huzikát, még elmentem az optikushoz, aki a szemem vizsgálata után nem biztatott a bal szememet illetően. El fogok menni egy szemészeti szakrendelésre. Még az is lehet, hogy szürke hályog, amiről azt mondják manapság, hogy egyszerűbb és kisebb a kockázata mint egy pedikűrnek.
Leszaladtam az  Eleven Centerbe Emőke szülinapi ajándékáért. Nekem tetszett a névtábla, remélem neki is fog tetszeni. Möci segített becsomagolni a névtáblát egy háromszög alakú díszcsomagolásba.
Lassan elkezdtünk készülődni az ünnepi ebédhez. Megjött Emőke és Csabi is lejött. Zoli egy hatalmas csokor rózsával állított be. A pulykamell, amit Möci tegnap bepácolt, nem lett olyan puha, mint ha azt fokhagymás tejben áztatta volna. A sárgarépa párolása inkább megégetésre sikeredett, a lazacsült sem volt  az igazi, de a saláta nagyon finom volt. Csabit határozottan idegesítette, hogy én kritizálom az anyukája főztjét. Emőke viszont exkuzálta magát Zoli előtt, hogy mi itt mindig nagyon finom kajákat szoktunk főzni.
Emőke megkapta az ajándékokat. Mi Áronnal azt a becsapós, beugratóst találtuk ki, hogy újságpapírból építettünk egy hajót, aminek a háromszögletű díszcsomag lett a vitorlája és majd figyeljük Emőke arcát, hogy tőlünk csak egy újságpapír hajót kap. Áron imádja a beugratós meglepetéseket. Emőke nem lepődött meg különösen a snassz ajándék láttán és így csak a hosszas unszolásunkra bontotta fel a hajó vitorláját, a névtáblának viszont nagyon örült.
Áron csodálkozva hallgatta Zoli ebéd előtti imádkozását. Az ebéd kudarcától nem hagytuk elrontani az ünnepet. Kaja után bementünk a nappaliba és Zoli gitárjátékát hallgattuk.
Möci úgy döntött, hogy nem tart velünk Dömsödre, helyette inkább pihenéssel gyógyítgatja magát. Nem álltunk meg sem a TESCO-nál, sem a Bureknél, hanem egyenesen mentünk a bázisra. Dömsödön azzal kezdtem, hogy Béninek megköszöntem, hogy több mint egy héten keresztül gondját viselte a veteményeseinknek.
Utána megkértem Zoli bácsit, hogy tegye be az akkut a huzikába, mert én még nem merek ilyen súlyos darabot emelni és a huzikát a saját lábán akartam a moverrel begurítani. Ez elsőre nem ment, mert ehhez nem volt az akku eléggé feltöltve. Így azután a kerítés mellé húztuk a huzikát és a kábelhosszabbítóval töltésre kapcsoltam az akkut. Meglocsoltam a veteményest. Jelképesen vacsoráztunk valamit, majd eltettük magunkat holnapra. Áron még nekiállt, hogy a Pál utcai fiúk-at elolvassa még egyszer, mert jövő szerdán abból fognak dolgozatot írni, de csak ötven oldal olvasott, azután ő is eloltotta a villanyt.

Godó Laci

Végre teljesen kipihentük az utazást. Áron egyedül készült reggel és majdnem időben indult a suliba. Egyedül kellett reggeliznem , mert Emő elment vásárolni. Hozott is egy kis epret tejszínhabbal.
Délelőtt figyeltem, hogy mi lesz a sorsa a vaterán aukcióra feltett SD kártyának, ami végül jól sült el. Jól is tette, mert ránk fér.
Persze mindig van valami probléma is. Most az a legújabb, hogy megállapítottam, hogy a bal szememmel gyengébben látok, mint a jobbal. Le is mentem a látszerészhez. Adott holnap délelőttre egy időpontot és akkor megvizsgálja.

Elővettem a  Bristol-ban készült fotókat és feltettem a tabletben lévő SD kártyára.

Möci egész délelőtt a számítógép előtt ült (ami persze Áronnak tilos lenne, de ő most a suliban van.) Utána még a tableten lévő fotókon is csámcsogott.

Ma tudtam meg, hogy meghalt Godó Laci osztálytársam és akkori barátom. Sohasem lett híres, de nagyon okos, tisztességes és lelkiismeretes ember volt, ami manapság legalább olyan ritka, mintha híres lett volna. Sajnos már egy jó ideje problémája volt a szívével. R.I.P. Az osztályból többen is egyidősek voltunk vele. Ilyenkor mi van?

Bertrand Russel, múlt században élt angol filozófus, miközben emberszeretetről és toleranciáról beszél, egy helyen azt mondja, hogy az aggkori halálfélelem elkerülhető, ha az ember tartalmasan él és főképp akkor, ha hagyott hátra valamit. Ez nem okvetlen vagyont kifejező tárgy kell legyen, hanem ha ültetett egy fát, felnevelt egy gyereket, kitalált valamit, amit az emberiség tud hasznosítani. Kár, hogy nekem csak egyetlen egy olyan találmányom van, amit a Találmányi Hivatal is regisztrált és immáron 40 éve hasznosítják, miközben vannak feltalálók, akiknek száznál is több találmányuk van, de még behozhatom őket, hiszen előttem az élet.
Igaz, hogy én a tanítást is hátrahagyott értéknek tartom ugyanúgy, mint az ültetett fákat, a legyártott alkotásokat, vagy a felnevelt gyerekeket.

Áron öt után ért haza és azzal az ürüggyel kért eltávozást, hogy a suliban papírgyűjtő akció van. Negyed hétig elengedtem.

Ismét Magyarországon

Vissza a régi kerékvágásba. Reggel 3/4 7-kor ébredés a Bartók rádióra. A hírek a hűvös időről és a zivatarokról szólnak. Milyen érdekes, mindenki azzal riogatott, hogy a hűvös és esős Anglia. Ehhez képest egy héten keresztül száraz, napos meleg időn volt és mire jövünk haza? Hűvös, esős időre.

Áron 3/4 8 után cammogva indul az iskolába. Lemegyek kenyérért és elkészítem a reggelit. Alig van itthon valami. Azután összeírom a To Do List-et. Rengeteg restanciám van. Ha azt szeretném  hogy a Bristol-i kellemes kiruccanás kellemes emlék is maradjon, akkor mindent gyorsan be kell pótolni.

Átnézem a leveleimet és megírom a TESCO reklamációmat.

Möcivel lementünk a kis kínaiba és végre ehettem egy régóta vágyott szecsuani csípős csirkét. A mézes, szezámmagos csirkemellet felhoztuk és Emőkét is áthívtuk egy kicsit nassolni.

Pontban 1/2 4-kor megjelentem a suliban Áronért, de ő késett és a késését Móni nénire fogta. Magyaráztam  neki, hogy Móni néni nem a csicskása. A tenisz edzésen örültek Áronnak, hogy a hosszú szünet után ismét megjelent. Volt amiben javult Áron labdakezelése, de az érkező labdához való hozzá mozgásával még nem voltam teljesen elégedett.

Möcinek késő délután kimenője volt, a barátnőivel találkozik.

Hazafele beugrottunk a TESCO-ba, mert teljesen lemerült az éléskamránk és a hűtőszekrényünk. Vettünk ásványvizeket, Unicumot, főtt, füstölt tarját és császárszalonnát, ketchupot. Áron Cappy helyett, most Seven Up-ot nézett ki magának. Már ott bejelentette, hogy ő szeretné, ha a mélyhűtőben lévő pizzát sütném meg vacsorára. Igyekeznünk kellett haza , mert Áronnak leckéje, nekem meg lakótanács megjelenésem volt. Amikor hazaértünk, éppen csak hogy fel tudtunk cipelni mindent, már mentem is B. Palihoz.

1/2 8-kor bejelentettem, hogy nem tudok tovább maradni és eljöttem. Beindítottam a sütőt. Átnéztem Áron matek leckéjét. A hosszú hiányzás után meglepően jól oldotta meg az új anyagból kapott házi feladatait. Mire a pizza elkészült, addigra Möci is hazaért, így együtt tudtuk a pizzát elfogyasztani. A többi leckére már nem maradt időm. Későre járt, alig tudtam Áront letiltani az ágyban olvasásról.

utsó nap Bristolban

Nagyon sokáig lustálkodtunk. Samó már kora reggel elindult a suliba. Leó csak nyolc óra után és ugyanazokat a vita paneleket hallottam Norci és Leó között, amik nálunk köztem és Áron között zajlik nap mint nap.

Reggeli után Möci arra ösztönzött, hogy most az utolsó napon menjünk be mégegyszer a belvárosba. Már tapasztalt Bristoliak vagyunk, ezért nem kutyagoltunkegy órát a Centrumig, hanem felszálltunk a buszra és vettünk két napi jegyet (Day Bristol Adult tickets).
Möci már nagyon jól tájékozódik a városban. Az egy hét alatt sok minden visszaköszön, ahol már egyszer jártunk.

Ismét bevettük a PRIMARK-ot és Möci ismét nem tudott ellenállni a göncöknek. Nagy vásárlásba kezdett, de egy idő után sikerült kivonszolnom az áruházból. A szemben lévő könyvesbolt már nekem is tetszett.

Amikor megéheztünk elkezdtünk keresni egy olcsó kínai büffét, amiből a végén egy drága Thai étterem lett.

Lassan el kellett indulnuk haza, hogy mindent bepakoljunk időben, letölthessük a fényképezőgépből a fotókat.

Ádámhoz jött két zenész, az egyik gitáros és vokalista, a másik basszus gitáros. Csak beköszöntem, hogy ne zavarjam a próbájukat.

A fiúk azt tervezték, hogy délután még egy órára elszaladunk egy gördülő játszó pályára (gördeszka, görkori, bicikli, roller). Amikor Leó és Samó megjöttek a suliból, már csak abban kellett megegyezni, hogy ki szálljon be az autóba és ki maradjon ki, mert mindenki nem fér be. A pálya fantasztikus. Készítettem is róla fotókat. Sajnos hat óra után már vissza kellett indulnunk.

A csomagolás nagyjából kész volt, már csak finomítások maradtak hátra. Borotválkozás, mert Möci panaszkodik, hogy úgy nézek ki mint Hemingway. Érzékeny búcsút veszek Ádámtól és a fiúktól. Norci Jankával visz ki minket a repülőtérre. Jankától és tőle csak ott búcsúzkodunk. A becsekkolás előtt megiszom a dobozos sört, mivel semmit sem szabadfelvinni 100 ml fölött. Hosszú kígyózó sor, motozás és poggyász ellenőrzés. Áron hátizsákjából kidobják a fél liter ásványvizet, amit elfelejtettek meginni.

A 2 óra 20 perces út egy részét átaludtuk és helyi idő szerint fél 12-kor landoltunk Ferihegyen. Áron morog, mert félreértette az érkezésünk időpontját. Kaptunk egy sok 8-assal kezdődő taxit és a lakásba jutás is megoldódott.

Bank Holiday

Valamiért ma munkaszüneti nap van. A fiúk nem mentek iskolába. Mi nagyon későig lustálkdtunk és csak 10 óra körül dugtuk ki a fejünket a szobánkból, amikor már mindenki megreggelizett.

A nap hétágra süt és nekünk sajnos ez az utolsó teljes napunk, amit itt tölthetünk. Holnap este már Norciék is fellélegezhetnek, mondván, de jó, hogy itt voltak Apuék, de az még jobb, hogy elmentek.

Reggeli két turnusban, ami azt jelenti, hogy mi csak másodiknak kezdtünk hozzá.
Délelőtt jött az Internet Szolgáltató szerelője és aktívált egy új szélessávú ADSL Internetet (60/6 Gbps, amiből 30/6 Gbps garantált).

Az egész család felkerekedett Hengrove Play Park-ba. Csak úgy fértünk el az autóban, hogy Ádám és Samó biciklivel mentek. A játszó park hatalmas, mint nálunk a Palatínus csak sokkal gazdagabb, felszereltebb. Rengeteg mászó és csúszda lehetőség. Meglepően sűrű magas fű és tisztaság. A fiúk elmentek rollerezni, görkorizni, Pacs-pacsozni, ami olyan, mint nálunk az ipi-apacs. Janka időnként átmászott másik család pokrócára. A nap olyan erősen sütött, hogy félő volt, hogy valaki napszúrást kap.

Amikor visszatértünk a bázisra, már mindenki hulla fáradt lett. Amikor a  lakhelyen mindenki kiszállt, mi Norcival még visszamentünk tankolni. A benzinkútnál vettünk fényszóró izzót, amit otthon sikerült kicserélnem.

A félelmem bejött, Artúr valószínűleg napszúrást kapott. Fázott, láza volt és rossz volt a közérzete. Norci lefektette és rögtön elaludt.

Ádám a tegnapi sikerre való tekintettel ma is megismételte a BBQ-t. Vacsorára grillezett tarját ettünk.

Lefekvéskor már azt hittem, hogy kifogyott a DVD film raktár. Végül találtunk egy "Picasso kalandjait", ami azonban hibás volt és folyton elakadt. Kicseréltük egy "Hercegnő"-re és azzal tértünk nyugovóra.

Ashton Court

Samó már korán reggel elindult a falmászó edzésre. Möcivel a kávézással kezdtünk. Későn reggeliztünk. Közkívánatra készítettem lágytojást is. Norci elindult bevásárolni és közölte, hogy 11-kor jön értünk és elvisz minket az Ashton Court-ba. Ott kitett minket (Emő, Áron, Leó, Artúr és én) és közölte, hogy egy órakor jön értünk.
Ezt a zseniális parkot fotók nélkül nem lehet leírni. Magas sűrű fű, rengeteg izgalmas fa, közöttük sok olyan , amelyiket már kivágtak, de ott maradt odvasan játszótéri eszköznek. Leó és Artúr megmutatta azt a házat, amiben, angliába kiköltözésük után először béreltek lakást. Körbejárva az egész parkot le is telt a szabadidőnk. Közben hol gyalog, hol rollerrel mentünk.
Visszatérve a bázisra, először blogoltam. Möci addig unokázott Jankával.

Áron olyan jól el van a fiúkkal, hogy már előre tartok attól, hogy ha hazamegyünk elvonási tünetei lesznek.

Kettő körül nekiálltunk Barbacque-zni. Először össze kellett szerelni a BBQ szerkezetet, ami engem a volt NDK-s grillsütőre emlékeztetett. Ádám készítette a tüzet, Möci a salátát, Norci pedig a saslikot. Én kaptam a megtisztelő feladatot a hús sütésre. Ádám hozott egy üveg sört védőital címén. Nagy sikere volt a grillezett tarjának és a gyerekeknél a sült virslinek, amit hotdog formájában szervíroztunk. Janka mindig valaki mással kényeztette magát és mint a méhecske virágról virágra szálldogált.

Egész délután kint sütkéreztünk a kertben. Amikor már kezdett lemenni a nap, nagyon hirtelen hűvös lett.

A BBQ-n annyira bezabáltunk, hogy este nem is kívántunk vacsorázni.
Lefekvéskor megnéztük a "Nap Birodalma" c. filmet.

indiai étterem

Mire mi felébredünk, a gyerekek sisere hada már játszik. Az új társasjáték, amit Áronnak is megtanítanak Stone Age. Napközben eddig is mindenki tudta, hogy kivel mit tud játszani. Áron simán besorolódott a csapatba. Az látható, hogy Áron Leóval jön ki a legjobban.
Möci készít egy finom kávét, abban a reményben, hogy ezzel életet lehelhet belém. Kimentem a kertbe és ott próbáltam írni a blogomat, de hamar bemenekültem, mert nagyon lehült a levegő. Az idíjárás eddig nagyon kegyes volt hozzánk, de az éjjel esett az eső és most hideg van.
Norci mozarellás paradicsomkarikákat készít bazsalikommal és azt reggelizzük pirítóskenyéren tejeskávéval. Möci kiteregette a nagymosást, amíg én blogoltam.

Ismét nekifutunk a városnak. Áronnak nem volt kedve velünk tartani és ezért nem is erőltettük, mert nem akartuk megismételtetni a tegnapi nyafogásait. Egyre jobb a helyismeretünk. Már térképet sem használunk. Az időjárás napos, de nagyon szeles. Betévedtünk egy graffiti műhely udvarára. Készülnek egy garffiti fesztiválra május 25. és 27 között.

Betértünk egy ALDI-ba körülnézni. Találtunk is egy nekünk tetsző kerámia krumplihámozót. Rögtön kettőt vettünk, hogy egyet adhassanak a gyerekek holnap a Norcinak "Anyák Napjá"-ra.

Amikor megéheztünk, betértünk egy indiai étterembe és egészen elfogadható áron ettünk egy adag grillezett királyrákot vegyes züldség körettel és sok indiai fűszerrel és finom kenőccsel.

Hazaérve csak a gyerekekkel találkoztunk. Norci és Janka pihentek, Ádám pedig elment koncertezni.
Möcivel elmentünk bevásárolni, majd elkezdtem a vacsora készítést. A sültkolbásznak tegnap is volt sikere, ahhoz mégsütöttem virslit is. Köritésnek megettük a curry-s rizst.
Lefekvéskor megnéztük "Az élet szép" szomorú burleszket.

leszakadt a függöny

Későn keltünk fel. Norci minden nap teletölti a mosógépet. Mire mi felébredünk a mosógép végzett az adaggal. Möcivel elvállaltuk a kiteregetést. Reggeli után úgy döntöttünk, hogy még egyszer nekirugaszkodunk elfoglalni a várost. Möci készített szendvicseket és innivalókat. Kaptunk egy részletes térképet és útbaigazítást és úti tanácsokat, aminek alapján a nyakunkba vettük a várost.

Hamarosan egy igazi angol parkba érkeztünk, ami mint egy hatalmas golfpálya vett minket körül. Nagyot napoztunk, befaltuk a szendvicseinket és megittuk a készleteinket. Kicsit hintáztunk és barátkoztunk a bristoli emberekkel. Fantasztikus, hogy milyen lazák, közvetlenek, udvariasak. A park közepén két teniszpálya, amikről azt állapítottuk meg, hogy azt a teniszklub tagok vehetik igénybe. Most a másik irányból közelítettük meg a kikötőt. Áron egyre jobban elfáradt és egyre gyakrabban kérdezte meg, hogy mennyi az idő és mikor indulunk már haza.
Ma sikerült elérnünk a City-be vezető hidat. Nekem csalódást okozott, hogy a belvárosnak ebben a részében csupa új és modern építmény fogadott minket.
Áron nyafogását tompítandó bementünk egy TESCO Express-be és bevásároltunk. Volt abban egy nagy doboz tengeri herkentyű (szusi, rákocska, füstölt lazac, szójaszósz, wasabi). Egy dobozka bélszínes szendvics, mazsolás diós sütemény és négy gyümölcsös activia.
Amikor már mi is elfáradtunk, akkor ráfanyalodtunk a 24-es buszra. A buszvezető is határtalanul türelmes. Addig nem indul el a megállóból, amíg minden utasnak el nem magyarázza, amit az kérdezett. Ahol leszálltunk, onnan Áron egyedül indult haza, mert mi előbb még vásárolni mentünk.
Későn érkeztünk haza, de éppen jókor, mert a suliból érkező fiúk már érdeklődtek, hogy hol van Áron. Négy órakor még egy ebéd.
A gyerekek, Samó vezetésével megnézték a "Majmok bolygója"-t, miközben én mellettük pihentem.
Ötkor bepakoltuk az autóba Ádám dobfelszerelését. A nagy fiúk otthon maradtak, minket pedig Norci bedobott  a Colston Hall-ba. Amíg Ádámék a produkcióhoz készülődtek, addig mi elugrottunk a PRIMARK-ba. Miután Möci  felvásárolta az összes T-shirt-öt, megpróbáltunk visszatalálni a koncert színhelyére. A zene nagy közönséget vonzott. Közben Möcivel bekaptunk két korsó sört.
Norci, aki szinte egész nap taxizott valakit, 1/2 8-kor jött értünk.
Hazaérve kiderült, hogy Möci úgy húzta el a függönyt, hogy az sínestől leszakadt.  A feladat az volt, hogy lehúzzam a függönyt a sínről és visszaszereljem a sínt. Ádám szerint már nagyon kopott a sín és nem egyszerű a cuccost visszaapplikálni. Közben bekaptam egy páleszt. Ádám, hogy megmentse a pótolhatatlan pálinka készletét, kiszaladt és vett  egy üveg Jägert. Möci próbálta enyhíteni a bűntudatát és nagyon segédkezett a függöny szerelésben.
Vacsorára a tegnapi húsokhoz, Norci készített egy indiai fűszerezésű rizs köretet.
Nagyon fárasztó nap után betettük ugyan  "Az élet szép" című filmet, de már nem indítottuk el, mind a ketten beájultunk

Nagy halom rántott csirke

A reggel nagyon mozgalmas. Ugyanazokat a parancsszavakat és ugyanazokat a válaszokat hallottam Norci és Samó között, mint amiket én otthon váltok nap mint nap.

- Samó! Indulj már el, mert el fogsz késni.
- Nem fogok elkésni.
- Indulj el, már 46 van.
- Még csak 44 van.

Akár csak magamat hallanám az Áronnal.

Arti és Leó indulása már sokkal lightosabb. Kényelmesen reggelizünk. Megfőzöm a kávét Möcinek Ádámnak és magamnak

Norci megmutatta a homeopátiás honlapját, de úgy láttam, hogy nem szeretné ha azt én korrektúráznám, ezért ezt nem is erőltettem.

Norci bevitt minket a Vauxhall-lal a Vauxhall Bridge-ig. Ott kitett minket azzal, hogy Ádám fog ugyanoda értünk jönni dálután kettőkor. A Vauxhall Bridge egy zöld gyalogos híd. Ezt azért jegyeztük meg, hogy ide visszataláljunk. Ezen átmenve kellett bemenni a kikötőbe. A folyó túloldalán lett volna a belváros, de oda már nem jutottunk be. Megnéztük a az ss' Great Britain hajót belülről. A hajó egy rekonstrukció és most kiállításként funkcionál. Engem a gépház nyűgözött le. Ilyen méretű fogaskereket, hajtókart, aleddig el sem tudtam képzelni.
Tettünk még egy nagy sétát, de nem jutottunk el hídig, mert vissza kellett mennünk a találkahelyre.
Pontban kettőkor ott voltunk a zöld híd lábánál. Nem kellett sokat várnunk, megjött értünk Ádám.
Norci bevitte Áront abba a suliba, ahova Arti és Leó jár és megbeszélte az igazgatónővel, hogy a délutáni játékidőt ott töltheti velük.
Möcivel negyed négyre mentünk a suliba a fiúkért. Leó azzal fogadott, hogy Áron egy fantasztikus gólt rúgott az ellenfélnek, akinek kapusa külön megdícsérte Áront, hogy nagyon jól focizik. A suli tetőn vigyorogva fedeztem fel a 92 tábla napelemet.

Artira várnunk kellett egy picit, mert amíg a fiúk fociztak, addig Arti "cooking club"-on (főző szakkörön) volt. Saját készítésű pizzáját hozta ki a foglalkozásról.
Hazahoztuk a fiúkat és elindultunk a közeli élelmiszer áruházba bevásárolni.

Itthon nekikezdtem az ebéd nevű vacsora készítésének. A tejfölös uborkasalátát Möci készítette. Norci a krumplipürét én pedig a sülteket gondoztam. Azt gondoltam, hogy ennyi rántott csirkecomb és rántott csirkemell soha nem fog elfogyni. Külön kérésre dupla panírt kaptak a husok és a Jankának sütött csirkemell csíkok csak lisztet kaptak, tojást nem.

Lefekvéskor megint nekifutottunk a Benjamin Button csodálatos életének. Most már jobban értettem a vetítő beállításához, mert Samótól kaptam egy továbbképzést.
Én csak egy-egy sort hagytam ki, amikor lecsukódott a szemem, de Möci egész bekezdéseket át tudott aludni, anélkül, hogy zavarnák a kihagyott részek.

Az első teljes nap

Elfelejtettük megszámolni a szoba négy sarkát a lefekvéskor. Nagyon lassan készülődtünk a reggelihez. Volt már 10 óra is amikorra megreggeliztünk. Áron nem élt a sétára való meghívásunkkal és inkább itthon maradt játszani Artúrral.
Möcivel nagy sétát tettünk. Bristol csendes, nyugodt, tiszta városka több mint 400 ezer lakóssal. Amikor elfáradtunk, egy parkban pihentük ki magunkat. Az idő napsütéses, de egy kicsit szeles.
Kettő után a hasunk vitt haza. Gulyás leves volt, utána Dömsödön sült diótortával.
Artúr megígérte, hogy kihív egy sakkpartira, de azt előre megmondta fenyegetőleg, hogy ő apát már kétszer megverte.
Együtt az egész család, csak Samó és Leó nincsenek itthon, ők suliban vannak. Artúr ma szabadnapot vett ki. Úgy értettem, hogy minden gyerek hiányozhat minden trimesterből három napot. Így azután Áron és Artúr egész nap játszottak.
Délután megjött Leó és Samó is. Leót kihívtam egy parti sakkra és adtam neki egy bástya és egy futó előnyt.
Emővel alig tudunk betelni ezzel a kilenc fős családi élménnyel. Egyfolytában erről áradozunk.
Kimentünk a helyi TESCO szerűségbe vásárolni. Egy vevőt kellett megkérdeznünk, mert nem találtuk a cukkinít. Olyan határtalan készséggel segített, hogy az már szinte zavarba ejtő volt.
Visszatérve Emő készítette a salátát én meg sütöttem a kolbászkákat.

Samó bekészítette nekünk a "Benjamin Button csodálatos élete" c. filmet a vetítőbe. Lefekvéskor el is kezdtük nézni, de hamar elálmosodtunk, ezért elhalasztottuk a mozit holnapra.