2013. május 7., kedd

utsó nap Bristolban

Nagyon sokáig lustálkodtunk. Samó már kora reggel elindult a suliba. Leó csak nyolc óra után és ugyanazokat a vita paneleket hallottam Norci és Leó között, amik nálunk köztem és Áron között zajlik nap mint nap.

Reggeli után Möci arra ösztönzött, hogy most az utolsó napon menjünk be mégegyszer a belvárosba. Már tapasztalt Bristoliak vagyunk, ezért nem kutyagoltunkegy órát a Centrumig, hanem felszálltunk a buszra és vettünk két napi jegyet (Day Bristol Adult tickets).
Möci már nagyon jól tájékozódik a városban. Az egy hét alatt sok minden visszaköszön, ahol már egyszer jártunk.

Ismét bevettük a PRIMARK-ot és Möci ismét nem tudott ellenállni a göncöknek. Nagy vásárlásba kezdett, de egy idő után sikerült kivonszolnom az áruházból. A szemben lévő könyvesbolt már nekem is tetszett.

Amikor megéheztünk elkezdtünk keresni egy olcsó kínai büffét, amiből a végén egy drága Thai étterem lett.

Lassan el kellett indulnuk haza, hogy mindent bepakoljunk időben, letölthessük a fényképezőgépből a fotókat.

Ádámhoz jött két zenész, az egyik gitáros és vokalista, a másik basszus gitáros. Csak beköszöntem, hogy ne zavarjam a próbájukat.

A fiúk azt tervezték, hogy délután még egy órára elszaladunk egy gördülő játszó pályára (gördeszka, görkori, bicikli, roller). Amikor Leó és Samó megjöttek a suliból, már csak abban kellett megegyezni, hogy ki szálljon be az autóba és ki maradjon ki, mert mindenki nem fér be. A pálya fantasztikus. Készítettem is róla fotókat. Sajnos hat óra után már vissza kellett indulnunk.

A csomagolás nagyjából kész volt, már csak finomítások maradtak hátra. Borotválkozás, mert Möci panaszkodik, hogy úgy nézek ki mint Hemingway. Érzékeny búcsút veszek Ádámtól és a fiúktól. Norci Jankával visz ki minket a repülőtérre. Jankától és tőle csak ott búcsúzkodunk. A becsekkolás előtt megiszom a dobozos sört, mivel semmit sem szabadfelvinni 100 ml fölött. Hosszú kígyózó sor, motozás és poggyász ellenőrzés. Áron hátizsákjából kidobják a fél liter ásványvizet, amit elfelejtettek meginni.

A 2 óra 20 perces út egy részét átaludtuk és helyi idő szerint fél 12-kor landoltunk Ferihegyen. Áron morog, mert félreértette az érkezésünk időpontját. Kaptunk egy sok 8-assal kezdődő taxit és a lakásba jutás is megoldódott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése