Még mindig az állami támogatás

Áron 7:19-kor köszönt el. Remélem, hogy a szobájában sem hagyott nagy rumlit.

Villanyautó ügyben, mintha felgyorsultak volna az események. Konkoly úr, bár azt mondta, hogy ők nem hibáztak az űrlapok kitöltésében és az E-mobi-nak való átadásában és így az állami támogatás miattuk nem szenvedett késedelmet, de azért, hogy a lelkiismeretét és engem is megnyugtasson, a vételáron belül, a Nissan Gablini részéről egy újabb ajándékkal kedveskedett. (Egy garnitúra téli gumi keréktárcsával, ami amúgy 120.000.- Forintba kerülne.) Ezzel az eredeti 10.900.000.- lista ár végül 7.180.000.-re csökkent.

Katika már reggel ½ 9-kor behozta az ebédet, bablevest medvehagymás pogácsával, mert délelőtt el kell mennie.

Szinte egész délelőtt csak az állami támogatás bürokratikus útvesztőiben bolyongtam. Az e-mobi megkérte a kereskedőt, hogy a saját jól felfogott érdekében legyen a segítségemre. A kereskedő pedig azt mondta, hogy ő ebbe nem szívesen folyik bele, csináljam egyedül, esetleg kérjem meg az e-mobit, hogy segítsen.

Végül sikerült átverekednem magam a buktatókon, kinyomtattam és kitöltöttem a keresett nyilatkozatot, beszkenneltem. Az eredetit ajánlva feladtam postán, a szkennelt változatot pedig az ajánlott feladóvevény és a többi dokumentum szkennelt változatával együtt e-mailben is elküldtem. Most már remélem, hogy simán meg fogom kapni a másfél milliós állami támogatást.

Közben Áron is hazaért a suliból. Felhozta Mannát és elkezdtünk csomagolni és 4 órakor már Mannástól együtt robogtunk a TESCO felé. Ripsz-ropsz elköltöttünk 10.000.- forintot. Az nekünk könnyedén megy. Útba ejtettük a Nissan Gablinit, csak azért, hogy megmondjuk Konkoly úrnak, hogy most már nála pattog a labda.

Még javában sütött a nap amikor begördültünk a kertbe. A kis meggyfa javában virágzik és Áron megmutatta, hogy a smaragdfán is vannak élő rügyek.

Hétkor felkínáltam a fele bablevest, benne egy főtt lecsókolbásszal, de Áron nem csatlakozott, mert vett magának rágcsát és innivaló ragacsot.

Én nyolckor rendeztem egy nagy locsolást.

A villanyautó állami támogatása

A reggeli után az első dolgom az volt, hogy felhívtam Konkoly urat az elkallódottnak hitt 1,5 milliós állami támogatás miatt. Ő azt kérte, hogy ez ügyben én járjak el az e-mobi-nál és az eredményről tájékoztassam. Ez meg is történt, de csak ¼ 2-re tudtunk pontot tenni az ügy végére. Úgy néz ki, hogy a villanyautó dolgai jól alakulnak.

Katika gomba pörköltöt hozott rizzsel, cukkínivel, aminek a felét rögtön meg is ettem.

Gyöngyivel megbeszéltem, hogy holnap reggel hív és megmondja, mikor mehetek a könyvekért.

Sajnos Áron tanulmányi eredményei tovább romlottak. Mostanra minden tantárgyból rosszabb lett az átlaga, mint az osztályátlag.

A mai sikertörténet, hogy sikerült a Canon MP 495 nyomtatót Wireless üzemmódban is használni. Az egésznek az volt a trükkje, (de ezt a használati utasítás sehol nem említi) hogy a már egyszer installált  nyomtatót újra installálni kell, ha az USB kapcsolatról át kívánjuk állítani Wifi üzemmódba. Ezután mindkét üzemmódot használhatjuk.

Lementem a CBA-ba és vettem három nagyméretű csirkecombot far résszel és jól megfűszerezve, megtűzdelve fokhagymával betettem egy tepsiben a sütőbe 180 °C-on.

Áront megkértem, nővérével menjenek le és hozzanak krumplit és saláta alapanyagot. Áron egyedül szerezte be a kért alapanyagokat, de ellene volt, hogy a salátához céklát is keverjek.

Közben megsült a csirkecomb és a petrezselymes krumpli is elkészült.

Áron terített és vacsoráztunk. Mindenkinek nagyon ízlett a vacsora, Emőke még vitt is magával egy keveset, azt mondta ez jó lesz neki a hétvégére.

A Gordiuszi csomó és az ERSTE fogadás

Mire 8-kor felébredtem, Áron már nem volt itthon. A tegnap esti hangos szóváltás, úgy látszik egy kicsit hatott, mert viszonylag rendet hagyott a szobájában.

Reggeli után a nyakamba vettem a várost.

Az első állomás a XI. kerületi Gyámhivatal volt, ahol kértem az ügyintézőt, legyen a segítségemre a 22-es csapda feloldásában. A hagyatéki eljárás szerint Áron örökölte a nagyi lakását, meg a takarékbetétjét, de ahhoz addig nem férhet hozzá, amíg a Gyámhivatal egy hagyatéki eljárást jogerőre nem emel. Viszont a Maros u. 36. Társasház joggal kéri Pacher Áron négy hónapi közös költség elmaradását, mert a nagyi OTP számlájáról a hagyatéki eljárás során minden átutalást leállíttattak (így a közös költséget, a víz-, villany- és a gázszámlát is.)

Az ügyintéző elmondta, hogy milyen rendelet szerint, miért nem férhet hozzá se Áron, se én a számlához, illetve miért nem adhatunk az OTP-nek megbízást a közös- és a közüzemi költségek utalására.

Hosszas vita után a megbeszélésbe belefolyt egy általam jogásznak vélt munkatárs, aki az ügyintézőnek elmagyarázta, hogyan lehet megoldani a gordiuszi csomót. A javaslata alapján még a héten minden megoldódik.

Hazafele beugrottam a Szabó Ervin könyvtár Nagyszeben téri fiókjába, ahol meghosszabbíttattam a holnap lejáró négy könyvet.

Ebédre elfogyasztottam a rántott hal és a sztrapacska maradékát egy két darab amerikai mézes csirkével.

Amikor Áron hazajött elmondta a terveit a focizással kapcsolatban, én pedig az én terveimet, hogy Emőkével elmegyünk az ERSTE bank fogadására, a Zeneakadémiában.

Áron tudomásul vette és közölte, hogy ő legkésőbb kilencre itthon lesz.

A zeneakadémián tartott ERSTE fogadásra egy kicsit késve érkeztünk, de ez nem jelentett problémát, mert a megnyitó (marketing) beszéd is csak később kezdődött.

Elfoglaltuk az előre kijelölt helyünket. Az elnök vezérigazgató, szerencsénkre rövidre fogta a mondókáját.

Utána jött az este fénypontja a Virtuózok koncertje. Az előadóknak szinte kivétel nélkül nagy sikerük volt, még Batta András úrnak is elnéztük a konferálási hibáit, mert bevallotta, hogy egy pohár pezsgő után lépett a pódiumra. Mindent egybevéve nagy élmény volt a koncert egyveleg. A második fevonás a Zeneakadémia két szintjén az álló fogadás volt. Kevés ismerős, sok kaja. Olyan sok finomság volt felkínáln, amannyit végig se lehetett kóstolni. Mi Emőkével őz pörköltöt, lazacot és sok saláta költemény ettünk, miközben százaz rizlinggel és rosé-val kényeztettük magunkat. A sütemények olyan finomak voltak, hogy abból Áronnak is hoztunk.

Csak ½ 11-re értünk haza, de akkor már Áron aludt.

pedikűr

Reggel sikerült Áront rábeszélnem, hogy azt a nagy almát vigye el magával az iskolába.

Magam is felkeltem, mert 8 órára kaptam egy időpontot a pedikűrösnél. Kis lelkiismeret furdalásom volt, hogy most Ellit (40 év hűség után) megcsalom, de ez egy perc gyalog útra van, miközben hozzá ki kellene mennem Pátyra. Különben is már inkább lónak a patájára kezdett hasonlítani a lábam, amit restelltem is volna.

A pedikűrös nő alapos munkát végzett. Igaz, hogy kétszer annyiba került, de nem ment rá az egész délelőttöm.

Hazaérve megreggeliztem és elkezdtem rendezgetni a Google Drive-ban az állományaimat, mert a Gmail már akadozott a tárhely hiánya miatt.

Katika egy nagy kocka milánóit hozott, amit betettem a mikróba, majd tettem rá egy kevés ketchup-ot és annak rendre és módja szerint megettem.

Mához két hónapra ígérték a Nissan LEAF-et, de telefonos érdeklődésemre azt a rossz hírt közölték, hogy legutóbb még rajta voltam a másfél milla állami támogatást igénylők listáján, de most nem találnak rajta. Azonnal írtam az E-mobi-nak egy emailt.

Délután belenéztem az M5 angol nyelvű adásába.

Amikor Áron négykor hazajött, egy ötös olasz dogáról számolt be és notebook hiánya miatt rögtön elkérte a mobiltelefonomat. Jobban örültem volna, ha előbb rendet tesz a szobájában és utána tanul is mielőtt a kütyüvel játszik.

Én lementem a kis kínaiba és vettem három különféle nagy adag kaját. Ehhez van még maradék rántott hal és párolt káposzta a hűtőben, tehát nem fogunk éhezni.

Áron közben lement focizni, de a rendcsinálás még várat magára.

Emőke azt írta, hogy ne várjuk meg a vacsorával, mert később jön haza, inkább tegyünk félre neki is egy adagot.

Áront péntek óta nem tudom rávenni, hogy tegyen rendet a szobájában. Este ezen még egyszer összekaptunk és beígértem neki, hogy ha reggelig nem lesz rend, akkor nem mehet el az iskolába.

Emőke megbeszélése elhúzódott és valóban későn ért haza, de azért meg tudtunk együtt vacsorázni.

Az elveszett kulcsok pótlása

Mire felébredtem Áron már rég nem volt itthon.

Reggelire egy szál debreceni mustárral, egy lágy tojás és tejeskávé.

Annyi minden intézni valóm lenne a számítógépemen, de újabban olyan tetű lassú, megérett egy kis hardware-software felújításra.

A pedikűr szalonban foglaltam magamnak holnap reggel nyolcra egy időpontot. Egyszer szembesülniük kell egy lónak a patájával.

Gyöngyivel azt beszéltem meg, hogy kedden felhív, mikor mehetek a könyvekért.

A Generali Ügyfélszolgálatát felhívtam, hogy Áron elveszett lakáskulcsainak pótlása belefér-e  a lakásbiztosítás kockázatvállalásai közé. Minden további nélkül, csak küldjem be a kulcsok vagy zárak számláját.

Katika paprikás krumplit hozott ebédre. Még mindig nem tudom, hogyan fogom neki ezeket az ebédeket meghálálni.

Biztos, ami biztos rámelegítettem és a felét megettem.

Amikor Áron megjött a suliból, mondtam, hogy a másik felét neki hagytam.

A leckéket mellőzve leült könyvet olvasni, majd megfürdött és hajat mosott. Hagyott egy kis pacsát maga után, de azt mondta, az majd felszárad.

Négy óra tájban biztattam, hogy menjünk le a Kulcsmásolóhoz, hogy végre neki is legyen lakáskulcsa.

A számlát egyelőre nem sikerült beszkennelnem a Generali számára, mert az asztali gépen Áron valamilyen vírust hagyott hátra.

Este már megint jóval elmúlt tíz óra, mire elolthattam Áronnál a villanyt.

A fűnyírás még nem megy

Vasárnap, mégpedig verő napfényes vasárnap. Egy kicsit odabújtam Áronhoz. Nem telt bele egy perc sem, megjelent Manna. Felugrott és közénk heveredve közölte: Én is itt vagyok.

A reggeli kényeztetés azzal folytatódott, hogy készítettem öt meleg szendvicset és abból hármat felvittem a lustálkodónak az ágyba és mellé egy bögre banán turmixot. Áron azt mondta a reggeli nem lehetett volna jobb.

Rendetlenség – Én 0:1. Megtaláltam a könyvet, aminek a héten jár le a kölcsönzési ideje. Viszont sehol sem találtam a spirál hurkás locsoló hosszabbító tömlőt, így azután a nélkül kellett elvégeznem az idény első locsolását.

Közben árgus szemekkel néztem, hogy rügyezik-e a smaragdfa és kibújtak-e már a zöldborsó ültetvényeik.

Délelőtt átmentem Gabikáékhoz egy kávéra. Visszavittem a vérnyomásmérőt, amibe hiába vettem és töltöttem a két AAA tölthető elemet, mégse működött.

Áront megkértem, hogy mielőtt elindulnánk haza, kicsit nyírja le a füvet. Közben átjött Levente. Judit küldött vele egy doboz kapirgálós tojást, meg a névnapomra egy hatalmas szelet tortát.

Levente átvitte Áront, hogy valamilyen kidőlt fát segítsen átcipelni Edináéknak, miközben megígérte, hogy majd segít füvet nyírni. Leventével elővettük az Excel függvényeket, mert várhatóan abból fog felelni. Közben Áron készített (illetve melegített)  Leventének és magának finom olasz kaját, rajta olvasztott sajttal.

A fűnyírásuk még nem volt az igazi, de majd később belejönnek.

Manna ki-be járkált, de egy idő után mondtam neki, hogy most már ne menjen ki, mert nemsokára indulunk.

Időben összepakoltunk és irány Budapest. M. Marikát útba ejtettük, mert kért némi banki tranzakciót .

Itthon rögtön kibontottuk a tortát és Emőkét is áthívtuk tortázkodni.

Én még megvacsoráztam, Áron pedig a notebookja híján rögtön leült az asztali gépemhez.

A notebook-ok szervize

Ahogyan a tegnap éjjeli vitát azzal próbálta lezárni, hogy reggel, amint szólok, indulhatunk majd a piacra. Így is lett. Amint szóltam kipattant az ágyból és már indultunk is.

Az első út Laci bácsihoz vezetett. Átadtam Áron notebook töltőjét és töredelmesen bevallottam neki, hogy a javítási kísérletben kudarcot vallottam.

Onnan Imréhez mentünk. Tőlem átvette az Acer-t és közölte, hogy lesz rajta egy W7, benne pedig 120 GB SSD kártya, a régi merevlemez pedig külsőként lesz elérhető. Mindezt egy órán belül házhoz szállítja. Áron Lenovo-ját ott is megpróbáltuk tölteni, de nem ment, ezért  azt majd Imre továbbítja a szervizbe és arról majd telefonon értesít.

A piacon csak tojást. meg egy kis angol szalonnát vettünk. Ráadásnak zöld kupakos kávét és Emőke lányomnak, Esztike zöldséges túrójából egy kupacot.

Nagyon szépen süt a nap, de Áront nem lehet kicsalogatni a kertbe.

Közben arra gondoltam, hogy mi lenne, ha a csirke combhoz egy kis párolt káposztát készítenék. El is kezdtem, de egyszerre több kézre volt szükségem. Sül a csirke, párolódik a káposzta és közben próbálgatom az új Acer-t.

Még nem mindent találok meg az első kézmozdulatra, de az SSD szolgálta sebességet már élvezem.

Még azt sem tudom, hogy az általam annyira utált W 10-et, hogyan tudom előcsalogatni.

Közben kimentem a kertbe, kinyomozni, hogy mi az ami már zölden jelentkezik. A földnek néhol már (zöld) borsódzik a háta, ezért úgy döntöttem, hogy beindítom a szivattyút és néhol adok nekik egy kis vizet. Úgy néz ki, hogy a következő hétvégére minden beindul.

Már fél hat is elmúlt, mire az ebéd tálalásához értünk.

Közben átjött Levente is, de nem hozta az informatikai jegyzeteit, mondván, hogy azt majd Judit fogja hozni, de végül ő nem is jött.

Este még behoztam a palántanevelő poharakat, nehogy éjjel megfázzanak.

nyombél tükrözés

Áron megint fél órával később indult a kelleténél.

A jó hír, hogy süt a nap és ma megyünk Dömsödre, a rossz, hogy előtte, délelőtt még át kell élnem egy nyombél tükrözést.

Katika már reggel hozta az ebédet, de én meg nem ehetek, és nem ihatok semmit a vizsgálat előtt.

Annyira készültem, hogy még meg is borotválkoztam.

A lányom hozott át névnapomra, csokit, innivalót, biztatást és puszit.

Igyekeztem időben elindulni, hogy 11-re odaérjek a Tétényibe.

A CBA előtt találkoztam Béja Marival és vettem ki pénzt a falból, hátha hálálkodni szeretnék majd a doktor úrnak a kínzásokért.

Sikerült is öt perccel idő előtt befutnom, azonban a doktor úrnak olyan sűrű volt az élete, hogy majdnem két órát kellett várnom. 

Az egyik asszisztens, akivel már korábban jó viszonyba kerültem, bizalmasan közölte, hogy egyre kevesebb az orvos és egyre több a beteg.

Megjött a doktor úr és kezdődhetett a vizsgálat. A nővérrel együtt mind a ketten végig biztattak, de a művelet olyan szar volt, hogy azt hittem nem élem túl. A doktor úr a tükrözést még megtoldotta egy kis biopsziával, miközben végig tudtam, hogy ő jót akar. 

Búcsúzóul azt kérte, hogy mához egy hétre hívjam fel a szövettan eredményekért.

Hazafele már lecsengett a szorongásom. Azonnal nekiestem a krumplifőzeléknek a kis fasírtokkal.

Mire Áron hazaért a suliból, már nagyjából minden össze volt pakolva, csak a Mannát kellett betenni a hordozókájába és már mehettünk is.

A TESCO-ba csak, mentünk. Miután leadtam a PET palackokat vettem három csirkecombot, Áron pedig üdítőt és sajtot.

Az úton már csak az ENVI kútnál álltunk meg és ott is csupán annyiért tankoltunk, amennyi egy darabig elég, mert április 1-től csökkenni fog az üzemanyagok jövedéki adója.

Az utolsó kanyar előtt beadtuk Pongónak a csontokat. Judit mondta, hogy holnap átküldi Leventét, mert szeretné, ha egy kicsit foglalkoznék vele Informatikából.

Megérkezve a bázisra, Manna közölte, hogy ő most világgá megy.

A házban számomra érthetetlen módon lett olyan meleg, amilyen lett. Két dologra tudtam csak tippelni. Vagy Marika járt erre és ő kapcsolta be a fűtést, vagy én hagytam bekapcsolva.

Áron notebookjának nem működött a töltője. Megpróbáltam megjavítani, de meghaladta a képességeimet. Rá kellett jöjjek, hogy ebben a dologban csak Laci bácsi és Imre tud majd segíteni. Addig Áron az asztali számítógép előtt múlatta az idejét.

Este még egy kemény csörte volt az ügyben, hogy meddig lehet bekapcsolva a számítógép.

Én már teljesen feladtam ezt a 8-9 órás lefekvést, de amit Áron művel: 12 óra -1 óra, az túlzás.

Áron megint elkésett

Reggel úgy érzékeltem, hogy Áron kissé késve indult el a suliba, tekintettel arra, hogy ma „0”-ik órája is volt.

A holnapi nyombéltükrözés miatt (szerencsére) ma se reggel, se este, de még holnap reggel se szabad beadnom magamnak a Fraxiparint.

Délelőtt tovább haladtam a HDD/DVD-s Sony átjátszó telepítésével, de a használhatóságával kapcsolatban még sok mindenre rá kell jönnöm.

Katika töltött cukkinit készített rizzsel, amiből a bevált gyakorlat szerint a felét félretettem Áronnak. Nem jó hír, hogy a @Naplóból kellett megtudnom, hogy Áron a „0”-ik óráról tíz percet késett.

Ugyancsak rossz hír, hogy az elektromos autókra egyelőre nem engedélyezett a vonóhorog felszerelése, pedig nekünk van egy nagyon praktikus, 3 kerékpárt is szállítani képes vonóhorogra ültethető THULE bringaszállító szerkentyűnk.

Áron Emőkével ment a CBA-ba. Hoztak egy bagettet és egy fél kilós párizsit, mert akciós volt.

A tegnapról maradt csirkepörkölt bagett szeletekkel és céklával volt a vacsora.

A lakásban két helyen is ki tudtam cserélni a kiégett hagyományos izzót LED lámpákra, bár az egyik annyira be volt gyógyulva a foglalatába, hogy csak darabokban jött ki.

Az M5-ön egy 1957-es fekete-fehér Bergmann film ment, „A nap vége”.  A film a főszereplő, egy velem egykorú orvos magányáról szól.

Anikó és a lakása

A reggel is úgy rajzolódott ki, mint a késői villanyoltás. Ma már 7:29 lett Áron hét órás indulásából.

Szép nyugodtan megreggeliztem és utána, ahogy ígértem átmentem Anikóhoz. A lakásában nem a drága megoldásokat irigyeltem, hanem a nagy rendet és a tisztaságot.

Rögtön egy finom kávéval kínált. Az egyik falon megcsodáltam a családfát, amin Ottlik Géza írót véltem felfedezni.

A nyílászáróinak javítására adott árajánlatok teljesen elrugaszkodtak a valóságtól, ezért arról részlegesen lebeszéltem. Csak egy példa: az egyik vadi új ablaknak a két záró nyelve közül az egyik ki van akadva. Szerintem a javítása 5, de maximum 10 perc. Az árajánlat erre 25.000.- Ft.

Itthon próbáltam lerendezni beérkezett átutalni valókat.

Katika rakott krumplit hozott át, aminek a felét meghagytam Áronnak, mert egész héten azt látom, hogy amikor hazaérkezik, akkor a legelső, hogy a hűtőszekrény felé veszi az irányt és megkérdezi, hogy mi van ennivaló. Közben fel sem merül benne, hogy ebből arra következtetek, hogy megint elfelejtette befizetni az ebédet.

Túl a fél tányér rakott krumplin, megkérdeztem, hogy mit készítsek vacsorára. Áron tejfölös csirkepörköltre adta le a voksát.

Le is mentem a CBA-ba, vettem két nagy pulykacombot, vöröshagymát, 2 dl. tejfölt és két doboz sört.

Úgy terveztem, hogy akkorra legyen kész a vacsora, mire Emőke lány is hazaérkezik az angolról.

Áron időben feltette (bár a mennyiséget egy kicsit alulméretezte) a tésztát főni, úgy, hogy este nyolcra már tálalva volt a vacsora. Mindenkinek nagyon ízlett, de Áronnak kellett még egy adag főtt tésztát készítenie hozzá.

newwind

Mire nyolc óra után felébredtem Áron és Manna már nem voltak sehol, csak a rendetlenség a szobájában.

Később megjött a Lány. Intézett nekem péntek délelőtt 11-re egy nyombéltükrözést a Tétényiben. Hirtelen nem is tudtam, hogy örüljek-e vagy sírjak. Minden esetre viszek magammal némi készpénzt, hátha bedobnak valamilyen kímélő módszert.

Emőke javasolta, hogy mire megjön a villanyautó, addigra legyek felkészülve, hogyan kívánjuk megoldani a kerékpárszállítást (tetőcsomagtartó, vonóhorog stb.), ezért elkezdtem kutakodni a neten, hogy kinek milyen javaslata van erre.

Reggeli után kinyomtattam a „newwind” levelet és feladtam postán Franciaországba.

Még délelőtt elindultam a Maros utcába, hogy kivegyem Nóra nagyi postaládájába érkezett leveleket, főleg az OTP kivonatot, mert a közös költségek kiegyenlítésével valami probléma van, és azt szeretném tisztába tenni.

Hiába mentem oda, mert a postaláda majdnem teljesen ki volt ürítve, csak egy ELMŰ-ÉMÁSZ számlalevél árválkodott benne, amit ott is hagytam, mert az inkább Szabolcsra (a bérlő) tartozik, mint rám.

Hazafele a  139-es buszmegálló fele menet 400.- Ft-ért találtam egy jó kis átjátszó kábelt (Euro – RCA) a Sony (HDD, DVD) átjátszóhoz.

Katika hozott át egy kis rakott krumplit, aminek a felét megettem, a többit meghagytam Áronnak.

Anikó (a folyosó túlsó végére nemrégen költözött új lakó) hívott, hogy holnap menjek át hozzá reggel kávézni, mert úgy hallotta, hogy tudnék neki tanácsot adni a nyílászáróinak a szigetelését illetően. Szívesen adnék tanácsokat, ha átküld valakit érte. Jómagam, az egyedül élő nőkkel szemben, az utóbbi évek történései miatt már óvatosabb és visszahúzódóbb lettem.

Emőke lányom is azt mondta: csak legyek óvatos.

Az egyszeri apa is csak úgy engedte el a kamasz lányát a házibuliba, hogy : „ Kislányom, ne felejts el vinni magaddal esemény utáni tablettát és szájspray-t.

 

Amikor Áron hazaért, először eldicsekedett a ma írt olasz dolgozatával, majd rögtön a számítógépéhez ült és nem az iskolai leckével kezdte a délutánt.

Később megette a maradék rakott krumplit és kirámolta a mosogatógépet.

Emőke hozott át salátát, és lementek a CBA-ba, főleg macska kajáért.

Azzal még könnyen kibékülök, hogy egyre több online sakkpartiban veszítek és ezt nem annak könyvelem el, hogy hülyülök. Azt valószínűsítem, hogy mostanában erősebb partnerekkel hoz össze a sors. Az viszont már gyanúsabb, hogy egyre gyakrabban keresem a szemüvegem, miközben fogalmam sincs arról, hogy hol tettem le.

Áron feszegeti a húrt, ma már csak éjjel 1 órakor sikerült kikapcsoltatnom vele a notebookját.

Renault karosszéria műhely

Amikor Áron elindult a suliba, magam is feltápászkodtam. Reggelire megfőztem egy debrecenit és egy lágy tojást és melegítettem egy csupor tejeskávét.

A Telenor küldött egy szigorú levelet, miszerint 4050.- Ft számla elmaradásom van, és ha nem…. , akkor ….Erre átküldtem nekik egy befizetésről szóló visszaigazolást, de én nem voltam velük szigorú.

Előszedtem a Scenic Casco papírját és elindultam a Renault Baumgartner karosszéria javítóműhelybe, hogy megjavíttassam a jobb oldali sérült küszöböt. Csak a kárfelvételhez tartozó előkészítő papírmunkákat végeztem el és majd kiértesítenek, ha a biztosító befogadja a javítási költséget.

Hazaérve kicsit kitakarítottam az autót és a CBA-ban vettem füstölt tarját, céklát és kenyeret.  Megmelegítettem egy adag rántott halat és sztrapacskát és azt ebédeltem.

Áron négy órakor jött haza. Bevonult a szobájába, kémiatanulásról beszélt, de főleg Internetezett

Katika hozott egy kis sóletet, amit vacsorára megfeleztem Áronnal.

Emőke lányomat vártam, hogy angol óra után benéz és elmeséli, hogy mi volt az órán, de nem jelentkezett.

Kikezdtem egy francia céggel, akik a newwind nevű szélgenerátor fát gyártják. Először e-mailen keresztül kerestem meg őket, hogy nincs-e szándékuk a terméket Magyarországon is forgalmazni. Nem volt bátorságom arra, hogy franciául írjam meg a levelet, mert azon csak kuncogtak volna, ezért angolul fogalmaztam.

Rögtön jött is egy válasz, amelyik átirányított egy postacímre. Így a levelet kinyomtatom, és holnap postán fogom feladni.

Ahogyan az évek során sikerült majdnem teljesen leszoknom a TV nézésről a minden színvonalt alulmúló műsorok és a rengeteg reklám miatt, mostanában kezdem egyre jobban megkedvelni az M5 csatornát. Az M5-ön nagyon sok, az elvárásaimnak megfelelő programot adnak. A sok idegen nyelvű (közben kétnyelvű), színvonalát tekintve is elfogadható   műsor nagyon megfelel az igényeimnek és a reklám is kevesebb benne.

Áront ½ 12 után tudtam csak leválasztani a netről.

Minden weekendnek egyszer vége van

Bőséges reggelit készítettem és sikerült együtt reggeliznünk.

Nem sokkal később Miskolczi úr jött és megbeszéltük, hogy ad egy árajánlatot az aquaponiás házra, azután majd meglátjuk, hogy azt még az idén, vagy már csak jövőre építjük meg. Ehhez megígértem, hogy nézek a neten alumínium szelvényekből építhető vázszerkezeti anyagokat.

 Délelőtt, először Áron ment el Leventével focizni és kerékpározni, később Emőke is követte őket és átkerékpározott Ráckevére.

Úgy terveztük, hogy ma korán, de mindenképpen sötétedés előtt indulunk haza, pedig az idő most a legszebb. Erős napsütés van és nincs is nagyon hideg. Sajnos minden weekend-nek egyszer vége van.

Mannának elkezdődött a kijárási tilalom.

Az ebéd elmaradt, majd útközben nézünk valamit. A maga módján mindenki segített a bepakolásban és ½ 4 körül el is tudtunk indulni.

Szigethalmon megálltunk a tejszínhabos-nál, de most nem fagylaltokat, hanem hamburgert és gyrosokat vettünk.  Elvitelre (take away) kértük és még az autóban sem szabadott enni. Áron nehezen viselte ezt a megszorítást, úgy hogy ő egy falat erejéig felmentést kapott.

Hazaérve azután melegítettünk egyet rajta és azonnal befaltunk mindent.

Este bekapcsoltam a TV-t és megnéztem az Updike: Eastwicki  Boszorkányok-at. Később még az M5-ön, amit eddig még sose láttam, a „Büszkeség és Balítélet” c. filmet angol hanggal és magyar nyelvű felirattal. Ez jó gyakorlás lett volna, ha mindent értek, de csak a felét értettem.

Meggyes pite

Nagyon szomorú borús reggelre ébredtünk. Finoman megkérdeztem fiam, lányom, hogy kinek van kedve velem jönni a piacra. Erre csak Emőke jelentkezett. Áron még szívesebben lustálkodott volna tovább.

A piacon sok mindent vettük. A kolbászosnál disznósajtot, füstölt kolbászt, füstölt tarját, csirkemellet, almát, narancsot és gombát. Esztikénél megint vettünk snidlinges túrót, tojást és két palack tejet. Ezen felül sok fokhagymát.

Utána még bementünk az 1000 cikk boltba megnézni a fali szőnyeg felhozatalt és Imréhez is, hogy elpanaszoljam a Windows 10-zel szembeni elégedetlenségeimet. Imre azt javasolta, hogy vegyük ki a gépből a merevlemezt és az a W10-zel egy külön keretben legyen egy külső merevlemez, a gépbe pedig tegyünk egy 120 GB-s SSD memóriát és onnan induljon el egy W7. Így az Acer notebookom dual boot-os lesz és sokkal gyorsabb, mint eddig volt. Ezt az átalakítást a jövő szombatra terveztük.

Hazaérve elkezdődhetett a reggeli készítés. Hárman háromféle reggelit készítettünk és mire befejeztük a fejedelmi reggelik elfogyasztását, már igen csak dél fele járt az idő.

Délután átvittem Juditnak egy kis sztrapacskát és a rántott halból néhányat, hogy neki ne kelljen felkelnie a betegágyból ebédet készíteni. Sándor is ott volt és nagyon örültek az ebédnek.

Leventét hívtam, hogy jöjjön át Áronhoz és egyúttal bepakoltuk az autóba a fenyőoszlopot. Ő kerékpárral jött én meg egy kis kerülővel, autóval, mert még el kellett szaladnom a Dobos ABC-be cékláért.

Mire hazaértem, Áron és Levente már felmérték a terepet, hogy mi van és mi nincs a tervezett meggyes süteményhez. Amikor kiderült, hogy a tojás kevés, akkor mind a ketten kerékpárra pattantak és hoztak tojást. Egyedül a tepsi maradt a szűk keresztmetszet, mert a kerámia tepsink az Gazdagréten van. Végül két kisebb tepsit tudtam adni.

Szerettem volna, ha Emőke felmegy és magára zárva a dolgozót, ott készíti a diplomájához az irományokat, mert a két fiú nagyon zajosan áll neki a süteménysütéshez.

Amíg a meggyes süteményt készítették, addig én fent egy használható számítógépes munkahelyet rendeztem be Emőkének.

Áron hozott fel kóstolót az elkészült süteményből és mellé egy bögre tejet. A fiúktól csak annyit kértem, hogy amikor Levente megy haza, akkor Juditnak is csomagoljanak be a süteményből.

A fenti dolgozószobában próbáltam minél nagyobb rendet csinálni. Eközben a már két hónapja préselődött bélyegeket is kiszortíroztam és mindet a helyére tettem, amelyikből megvolt a száz darab azt bebündliztem.

Az újólag szigetelt falon visszaszereltem a dugaszoló aljzatot.

Közben Emőke is vett ki magának egy kis kerékpározási szabadságot, és amikor hazajött, kértem, hogy jöjjön fel és vegye át a számítógépes munkaállomást.

Sajnos Áronra ma is rá kellett szólnom, mert éjjel ¾ 1-ig ült a számítógép előtt, holott a Katinál abban állapodtunk meg, hogy legkésőbb este 10-kor kikapcsolja a gépet.

rántott hal

8-kor keltem. Odakint szikrázó napsütés. Emőke lányom és Áron fiam még szundikáltak. Csak egy szó erejéig keltettem fel őket, hogy van-e valami kívánságuk a piacról. Áronnak nem volt, Emőke pedig Esztike féle túróra vágyott. Ezen felül vettem paradicsomot, paprikát, újhagymát és retket.

A Gazdaboltban vettem egy nagy zacskó palántázó földet és hazafelé beugrottam a patikába, hogy kiváltsam a 0,6-os Fraxiparin receptet, amit a lány hozott. Onnan hazafelé bementem G. Lacihoz egy vödör trágyáért.

Mire hazaértem a gyerekek már felkeltek és készítették a reggelit. Áron is nagyon tüsténkedett, hogy Emőke tudjon nyugodtan a teraszlépcsőn a napsütésben tanulni.

Még reggel előtt elővettem a mélyhűtőből a pontyot, hogy mire készíteném, felengedjen.

Fenséges reggeli volt, sok zöldséggel és gyümölccsel. Utána még készítettem egy banán turmixot, amibe a turmixgép kis műanyag poharát is sikerült beledarálnom. Ettől kezdve csak sűrű hálójú teaszűrőn átengedve lehetett fogyasztani.

A ponty kipucolása és feldarabolása még így is kemény munka volt. Utána minden szeletet gondosan befűszereztem és hagytam, hogy egy rakásban álljanak a fűszerek alatt.

Áron és Emőke elindultak egy közepes kerékpár túrára. Áron azt kérte, hogy a pontyszeleteket csak panírozzam be, de ne süssem ki, majd ezt ők fogják elvégezni, ha hazajöttek.

A Laci bácsitól kapott trágyából és a vásárolt palántázó földből, no meg a tavalyról a cserepekbe száradt földből készítettem egy keveréket és azzal töltöttem meg a palántázó poharakat. El is ültettem bennük néhány magot. Volt közöttük balkon paradicsom. Egy névtelen, majd kiderül, hogy milyen mag és elültettem sütőtök magokat is.

Mire a gyerekek megjöttek a kerékpározásból, már be volt gyújtva a cserépkályhába és az összes halszelet be volt panírozva.

Emőke vállalta a halszeletek sütését, amíg Áron tálalt és megmelegítette a tökfőzeléket és a sztrapacskát körítésnek.

Bár minden egyes szálkával meg kellett küzdenünk, de nagyon finom ebcsora kerekedett belőle.

Vacsora után szabadfoglalkozás, de Emőke Áront átmenetileg eltiltotta a számítógéptől. Előtte meg kell oldania egy füzet oldalnyi algebrai feladatot.

Nekem az lett volna a feladatom, hogy fogalmazzam meg Emőke prezentációját a Mannáról és majd ő lefordítja angolra. Ehelyett rögtön angolul írtam meg, aminek nagyon örült, mert akkor jobban tud haladni az egyetemi dolgozatával.

Begyújtottam Emőke szobájába is. A Jancsi kályha nagyon hamar bemelegítette a szobát.

Emőke még este 9 után felhívta Juditot, hogy van-e kedvük Leventével holnap átjönni hozzánk sztrapacskás ebédre, ami után játszhatnánk valamilyen társasjátékot. Judit még nem heverte ki az influenzáját, ezért abban maradtunk, hogy ő ne jöjjön át, hanem majd mi viszünk neki holnap délben ebédet és majd esetleg csak Levente jöhet át társasozni.

Végre a lányom is megjött

 

Reggel megállapítottam, hogy elfogyott a Fraxiparin. Azonnal üzentem a lánynak, hogy mielőtt elindul, hatoljon be a lakásba és onnan hozzon a 0,6-osból utánpótlást. Emőke nem talált, ezért lement a Lenkéhez és ő adott neki receptet.

Készítettem egy szokásosan finom reggelit, amivel ki tudtam csábítani Áront az ágyból.

Áront megkértem, hogy amíg én a piacot megjárom, addig tegyen rendet a kúp alatt. Emőke Esztike féle fűszerezett sajtot kért volna a piacról, de Esztike csütörtökönként nincs a piacon.

Juliska nénitől vettem egy doboz tojást és a zöldségesnél egy fej káposztát. Vettem még szemes csavarokat a tervezett faliszőnyeghez és két darab AAA-s tölthető elemet a Feriék vérnyomás mérőjébe.

Közben elkezdtem készíteni a juhtúrós sztrapacskát. Áron nézett egy recept leírást a neten én pedig csináltam. A munka legnagyobb része a krumpli lereszelése volt. Onnan már az egész gyerekjáték volt. Összegyúrni a liszttel és a tojással ment simán. Ami még lassú és macerás volt, az a nokedli szaggatás.

A fő az, hogy mire Emőkéék megérkeztek, szinte már minden készen volt, csak teríteni kellett. Szerintem egy kicsit zsíros lett és a mennyiséget túlméreteztem.

A lány hozott egy doboz 0,8-ast a Fraxiparin -ból, ami azért volt jó, mert ezzel a kimaradt reggeli adagot valamelyest pótoltam.

szédülés

Kicsit süt a nap, de hűvös van.

Ünnepnap reggelén éreztem, hogy nem állok stabilan a lábamon. Ennek ellenére elindultam a Dobos ABC-be egy fél kg vöröshagymáért és juhtúróért. Ott az üzletben is éreztem, hogy jobb, ha valamibe kapaszkodom.

Visszafele megálltam Gabikáéknál, hogy elkérjem a vérnyomásmérőjüket. Gabika nem találta, de azt mondta, ha Feri hazaér, akkor megkeresi és átviszi.

Emőke Viber üzenetét, hogy rendben megérkeztünk-e csak ma reggel olvastam.

Áron nagyon rendes volt és átvállalta a reggeli készítését. Sült tarja csíkokon volt tükörtojás és hozzá sajtos kenyér meg tejeskávé. Éreztem, hogy reggeli után valamivel stabilabban állok a lábamon.

Feri meghozta a vérnyomásmérőt, de sajnos a benne lévő AAA típusú elemek le voltak merülve, így nem sikerült a mérés.

Áron reggel óta a reggeli készítést leszámítva az Internet előtt ül. Bár mondogattam, hogy csináljon rendet a szobájában, mert jön Marika takarítani, és ha nem lesz rend, akkor visszafordul.

Feltettem a mélyhűtött gyalult tököt és egy külön lábasban a csirke szárnyat hozzá pörköltnek.

Miskolczi Marika megjött. Áronra rászólt, hogy egy kicsit pakoljon össze, mert ha nem, akkor az ő szobáját ki fogja hagyni a takarításból.

A szédülésre azt találtam a neten, hogy kevesebb só, no kávé, no alkohol és több folyadékbevitel. Megpróbálom mindegyiket betartani.

Közben begyújtottam a cserépkályhába.

Már kora délután elkezdtem Áront hívogatni, hogy készen van az ebéd, de erre csak este ½ 9-kor ért rá. A tökfőzelék és a csirkepörkölt Áron szerint is finom lett. Most még azt kellene elérnem, hogy Áron ne éjfélkor feküdjön le, és amikor lefekszik, ne vigye magával az ágyba a notebookját.

Lassan visszatér az élet a blogba is.

Reggeli után felhívtam K. urat, hogy bemennék hozzá a német Nyugdíj Intézet űrlapjával, amit az ERSTE banknak kell hitelesítve kitöltenie. K. úr csak 13:00 óra után lesz bent, de keressem Ági kolléga nőjét és ő majd mindent elintéz. Így is lett és hazafele jövet fel is tudtam adni az űrlapot Németországba. Mire mindennel végeztem 14:00 óra lett.

Áron a vártnál korábban jött haza az iskolai ünnepségről, mert mint mondta, az utolsó két óra elmaradt.

A Katika hozta zöldborsó főzeléket megfeleztem Áronnal.

Mannának mondtam, hogy most már nem mehet le, mert nemsokára indulunk.

Mindent összepakoltunk és lehordtuk az autóba.

Emőke azt mondta, hogy ő majd csak csütörtökön délelőtt jön utánunk, addig minden legyen előkészítve.

A TESCO-ban nagyon céltudatosan vásároltunk és hamar végeztünk. Vettünk pörköltnek való csirke szárnyat, mélyhűtött gyalult tököt, egy karton tartós tejet, meggy befőttet és egy egész pontyot (1,4 kg), amiben nem értettünk egyet Áronnal.

Onnan elindulva még beiktattunk egy megállót a Hollakó-nál, mert szerettem volna tudni, hogyan áll a huzika értékestése. Nagy úr szerint legyek optimista, mert most jön a szezonja.

Kiskunlacházán megálltunk egy perce, hogy vegyek egy ecsetet, mert a bélyegező szobában le kellene festeni a belülről szigetelt falat.

A Dobos ABC-nél vettem Mannának nedves kaját négy krémest és két dl. Unikumot.

Áron azonnal rácuppant az Internetre. Majd arról még majd kell beszélnünk, hogy az elkobzott notebookját, hogyan találta meg és minden kérdezés nélkül miért hozta le Dömsödre.

Én azonnal hozzákezdtem a belülről szigetelt fal festéséhez. Szerintem nagyon szép lett, de azért még holnap kell rajta apróbb javításokat végezni.

Éjjel arra ébredtem ½ 2-kor, hogy Áronnál még szól az Internet. Lementem és kértem, hogy azonnal kapcsolja ki.

Katinál

Reggel még egyszer szóltam Áronnak, hogy tudja-e hány órára és hova kell mennie délután, mert Kati várja.

Kati szerint Áron kicsit késve érkezett a megbeszélt időponthoz képest, de én (fél órával később) időben érkeztem.

Katinál csak egy dologban volt egyetértés, hogy valamelyest javult a helyzet, de a túlzott mértékű Internetezésben nem jutottunk konszenzusra.

Otthon azután Áron ment le a kis kínaiba, hogy beszerezze a vacsorát.

Még mindig gyászolom a blog.doc-ot

Most, hogy nincs meg a teljes blog dokumentum, ez egy kicsit kedvemet szegte, de remélem, hogy ez csak időleges és majd folytatom.

Az volt a terv, hogy ma rendet csinálunk a kúp alatt, mert ahogyan most kinéz, úgy nem lehet majd használni, ha egyszer már jó idő lesz.

Igyekeztünk korán pakolni és indulni.

Induláskor még Juditnak átvittük a német levél magyar fordítását kinyomtatva. Nagyon hálás volt érte és kérdezte, hogy az egész ügy lebonyolításáért a Rédeiné mivel tartozik, de mondtuk, hogy semmivel. Pongó is megkapta a csont adagját.

Judit felvetette, hogy van-e kedvünk a jövő szombaton kerékpárral átmenni Ráckevére.

Eltünt az eddigi blogbejegyzések dokumentuma

 

Estére eltűnt az egész blog dokumentum. Kellett egy vadi újat nyitnom és a réginek annyi.

Áron reggel óta csak ebédelni jött le, és este 9-kor még lógott a neten. Teljesen tanácstalan vagyok.

Azt hiszem, hogy Gazdagréten és itt Dömsödön is le kell mondanom az Internetet, ahhoz, hogy megállítsam a függőségét. Erről Emőkét is tájékoztattam, mivel ő is érintett a dologban.

Apa bezzeg

Áron még 7:00-től 7:15-ig azon vitatkozott, hogy B. Katival azt számolták ki, hogy neki elég, ha 7:13-kor lép ki a lakásajtón. A szobájában persze oltári rendetlenséget hagyott.

Az utolsó percben még arra sikerült rávennem, hogy vigyen magával egy narancsot, vagy egy banánt.

A kegyetlen apa bezzeg, amikor a szegény fia már egy órája a kemény iskolapadot nyomja, még a puha ágyban 9-ig aluszik és csak utána kezd el reggelizni.

Odakint rosszkedvű borús idő van. Hogyan lesz ebből a tavaszi veteményes kertben eredmény, az rejtély.

Délelőtt levelezésen keresztül foglalkoztattam a körülöttem angolul tanulókat.

Délben Katika hozott egy finom bablevest.

Kezdtem összepakolni mindent, amit Dömsödre tervezünk vinni. Lazítás gyanánt egy online sakkparti, amit nem sikerült megnyerni és egy gomb felvarrása az ingemre.

Áron ½ 4 után érkezett haza. Kértem, hogy csináljon rendet a szobájában legalább annyira, hogy Katika ne ijedjen meg, amikor a hétvégén takarítani szeretne. Segítsem az összepakolásban és mihamarabb induljunk.

Emőke azt mondta, hogy inkább a következő hétvégén fog belünk tartani.

Manna is bekerült a hordozókájába és indultunk.

A TESCO-ban nagyon szervezetten vásároltunk. Rám a PET palackok jutottak, Áron pedig addig mindent megvett, amiket kértem. A tervezett hétvégi ebédhez csak cukkinit nem kaptunk és a tökfőzelékhez Áron véletlenül sütőtököt vett, de majd az is el fog fogyni.

A házban 23⁰C kellemes meleg fogadott.

Miután mindent berámoltunk és a mosogatógépből a tisztákat ki, Manna a nyakába vette a terepet, Áron pedig az Internetet.

Most, hogy már vettünk mosóport elindítottam egy nagymosást és megírtam a mai napot.

A nap két legsötétebb pontja a lefekvés és a felkelés. Ugyanis akkor kell beadnom magamnak a Fraxiparint. Már nincs a hasfalamnak egyetlen sértetlen pontja sem.

Áron nagyon sokáig Internetezett, miközben megnyugtatott, reggel amint szólok, azonnal mehetünk a piacra A tanulásról persze egy szó sincs.

Én elfelejtettem a mosógépet  kirámolni, de majd holnap megteszem.

Elkészült az autó

Reggel hiába szóltam Áronnak, hogy vigyen magával egy narancsot, egy almát vagy egy banánt, csak tűzött el, mint aki mindenféle gyümölcs elől menekül.

A Sony szerkentyűhöz rendeltem a Banggood-tól egy piskóta végű tápkábelt.

Az összes hagyatéki papírral lementem az OTP-be, hogy rendezzem Áron öröklési ügyét, de ott felvilágosítottak, hogy ez még nem az összes papír, mert Áron fog még kapni egy levelet arról, hogy mindez jogerőre emelkedett, én pedig a Gyámhivataltól egy eljárási utasítást, mert Áron még kiskorú.

A szomszédban az Eleven Center-ben vettem egy doboz tojást, egy liter tejet és hazamentem reggelizni. Közben többször éreztem, hogy szédülök, ennek megfelelően óvatosan mentem.

Katika hozott egy tejfölös kenyér lángost, aminek egy részét rögtön meg is ettem.

Délben telefonált Posta úr, hogy össze van rakva az autó, mehetek érte. 8-as busz, M4, 4-es villamos és HÉV. Kifizettem mindent és immáron a Scenic-kel indultam haza. Lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, hogy a turbó valóban sokkal halkabb lett. Arra is gondoltam, hogy útba ejtem Gyöngyit a könyvek miatt. Telefonáltam neki, de mint mondta, neki jobb lenne a jövő hét.

Hazaérve felvittem még néhány dobozos tejet és rögtön készítettem magamnak egy hosszú kávét.

Áron azzal az örömhírrel jött haza, hogy informatikából hozott egy ötöst.

Vacsorára ő megmelegítette a kenyérlángos megmaradt felét, én pedig egy szelet csirke mellet és mind a ketten a cukkini salátát ettük hozzá.

A holnapra tervezett telekocsi fuvart lemondtam, mivel Áron csak négyre fog hazaérni a suliból és akkor csak nagyon későn érnénk Dömsödre. Viszont Emőke lehet, hogy velünk jön.

Délután terveztem, hogy lemegyek a doktornőhöz egy vérnyomásmérésre, hogy a végére járjak ennek a szédülésnek, de kiderült, hogy ma csak délig rendelt.

Késő este levélben még leadtam egy nyelvórát a Lánynak a „That’s” használatáról.

Füsttenger

Csak félálomban érzékeltem, amikor Áron reggel elindult. Sokáig lustálkodtam, majd le kellett mennem venni kenyeret. A CBA-ban csak ujjhagymát vettem, a pékségben pedig egy vekni szeletelt teljes kiőrlésű kenyeret.

A bőséges reggeli után leültem a számítógép elé. Gmail, Index, Duolingo.

Később átjött Emőke. Megbeszéltünk néhány angol nyelvi kérdést, mert ma lesz angol órája.

Miután Béla legutóbb rosszallását fejezte ki, hogy mi minden van a notebookom asztalán, megpróbáltam egy kicsit ritkítani és azon belül is rendet csinálni.

Végre sikerült pontot tennem a Rédeiné Németországi EU- egészségügyi kártyájának az ügyére. Teljes a siker. A német fél visszavonta az 590 €urós számláját.

Felhívtam Posta urat, hogy miképp halad a Scenic javítása. Azt mondta, hogy még ma este visszaszól, hogy sikerült-e befejezni a turbó beszerelését, de szerinte holnap délben mehetek az autóért..

Áronnal azt beszéltem meg, hogy ma este rántott csirkemell lesz vacsorára petrezselymes krumplival és hozzá majonézes cékla saláta. Azt mondta, hogy akkor ő lemegy, és minden hozzávalót megvesz.

Közben változott a vacsora menüje. mert a majonézes cékla saláta helyett készítettem reszelt cukkinis salátát fokhagymával és kefirrel.

Mindenkinek ízlett a vacsora, de Emőke mondta, hogy legközelebb én fogom végezni az előkészítést és a fűszerezést, de sütni ő fogja a húst, mert az egész folyosó füsttengerben áll. Végül vitt át a maradékokból.

Posta úr jelezte, hogy holnap dél körül mehetek az autóért.

Duplán számolnak a CBA-ban

Nagyon mélyen aludtam és csak ½ 9-kor ébredtem. Áron már csak a rendetlenséget hagyta maga után.

Először lementem a postára és végül sikerült feladnom a banki adatlapot a Claims Conference-nek. Mostantól nem kell izgulnom, hogy hova is tettem, mert feladtam.

Utána vettem tejet, sajtot és tarját a CBA-ban. Egy tételt kétszer ütött be a pénztáros, miközben a mellettem lévő pénztárnál éppen reklamált egy vevő, hogy neki is többet ütöttek be. Ettől én még ott fogok vásárolni, de majd mindig odafigyelek.

A nagy reggeli után megnéztem az e-mail-jeimet.

Elővettem a SONY HDD-DWR szerkentyűt azzal a céllal, hogy újra élesztem. Letöltöttem a netről egy használati utasítást hozzá és kerestem neki helyet a TV fölötti polcrendszeren, ahol ilyen méretű szerkezetek egymás tetején fekszenek. Sajnos nem találtam hozzávaló piskóta formájú végződéssel 220 V-os tápkábelt, ezért el kellett halasztani a telepítést.

Katika csirke szárny pörköltöt hozott nokedlivel ebédre.

Áron azzal jött haza, hogy egy nagyon nehéz matematika példát kellett megoldaniuk a matek dogában. Elkértem a feladatot és semmi perc alatt megoldottam (tehát már átmennék az első éves gimnáziumi matek vizsgán.) Áron nagyon büszke volt a megoldásra és kérdezte, hogy azt a lapot, amin megoldottam, beviheti-e a suliba.

Vacsorára a Dömsödről hozott zöldséglevessel próbálkoztam, de mind a ketten csak kiettük belőle a zöldségeket és a levét kiöntöttük, mert el volt sózva.

Csak héfő este jöttem haza

Éjjel 3-kor felébredtem és képtelen voltan újra elaludni. Gondoltam, akkor lejövök és megfőzöm a holnapra tervezett zöldséglevest. Tettem bele egy velős csontot is, az majd jó lesz a reggelihez. Mire mindennel elkészültem, megpróbáltam folytatni az alvást ott, ahol abbahagytam. Sikerült és csak reggel ½ 8-kor ébredtem.

Reggelire egy kis zöldségleves, hozzá pirítós kenyéren a velős csont.

Most már kezdődhet a nap. Legelőszőr felhívtam Posta urat, hogy van-e valami jó híre az autóról. A dolgok jelen állása szerint szerdán átvehetem.

Kicsit megtoldottam a Zast GmbH-nak írt Rédeyné féle levelet, ahogyan azt Judit kérte.

Szinte egész nap esett az eső, ami persze jót tett a frissen ültetett zöldborsónak.

Bélának elpanaszoltam, hogy a  Windows 10-ben valami megsérülhetett, mert akárhányszor újra indítottam az nem segített rajta és a tálcán nem engedett semmit aktiválni. Bélát is bevontam a hiba kijavítására Teamviewer-en keresztül, de neki sem sikerült. Azután addig-addig piszkáltam a gépet, szinte minden oldalról, hogy egyszer csak megjavult. Bélának sem tudtam megmondani, hogy mitől, de megjavult.

Azután lassan kezdtem összekészülődni a hazamenetelre. Koncentráltam, hogy ott ne felejtsek valamit. Még a Pongónak is csomagoltam csontokat. Úgy néztem a menetrendből, hogy van egy 18:57-es busz a Népligetbe, azt szeretném elérni.

Útba ejtettem Juditékat, ahol épen várt egy W 10-es feladat és mire végeztem vele, már indulhattam is. Levente nagyon rendes volt, mert a biciklit tolva elkísért a buszmegállóhoz.

A távolsági busz gyors volt. Utána M3-as, M4-es és 8-as busz, kilenc óra előtt hazaértem.

Áron hozott egy 2-est Ének-ből. A magyarázat szerint dolgozatot írtak és az nem sikerült. Katikával e-mail-en tisztáztuk, hogy az átutalás azért nem lett sikeres, mert egy számjegyet elírtam a harmadik 8-as csoportban