Indulás Bristolba

Már fél hétkor felébredtünk. Gyorsan készítettem egy kávét és hét óra körül már indulhattunk is haza Dömsödről. Nem sokkal az indulásunk után Áron - aki kétségbe esve tapasztalta, hogy nem vagyunk otthon - Ilihez felment és onnan telefonált, hogy "Hol vagytok?" Elmondtuk neki a történetet és megnyugtattuk, hogy kb. egy órán beül otthon leszünk. A Bureknél vettünk neki almás pitét.Emőke hívott minket, hogy mire tegnap hazaért, Áron már aludt, ezért ma reggel küldte be a fürdőkádba.
Áron nagyon megörült a hazaérkezésünknek, mint mondta, nagyon hiányoztunk neki.

Készítettem egy négyszemélyes reggelit és áthívtuk Emőkét is, reggelizzen velünk. Emőke áthozott egy MiciMackós uzsonnás dobozt, hogy ezt küldi a Jankának, mert az micsoda dolog, hogy a három fiú mindegyike kap egy uzsonnás dobozt, csak a Janka nem.

Elkezdődött a csomagolás utolsó fázisa. A két diótorta, az alufólia és hullámpapír dobozon kívül, kapott még egy folpack-ba tekerést, nehogy valamelyik ruhát összekenje. Ugyancsak folpack bugyolálást kapott a két rúd szalámi, de az egyiknek a végéből meg kellett ennünk 5 cm-t, mert nem fért el a kis bőröndbe. Möci kijelölte, hogy mit melyik bőröndbe tegyünk, hogy egyik se lépje át a 10 kg-os határt. Súlyban még egyik csomagunk sem érte el a határt, de a 20 cm-s méretnél Áron hátizsákja egy kicsit necces.
Felhívtam a taxitársaságot és biztonságból egy negyed órával korábbra kértük a taxit. A hitelkártyát átállíttattam a forint számláról a dollár számlára, hogy elkerüljük a kétszeres konverziót. Kettőre elkészültük és most már minden csomagunk megfelelünk az előírásoknak. V Vártuk az autót. Időben kiértünk a Ferihegy terminál 2-re. Hosszas várakozás előtt állunk. Tudtuk, hogy nem fognak felengedni semmilyen folyadékot a repülőre, de még az utas váróba. Ezért abban állapodtunk meg Möcivel, hogy a két doboz sört majd a becsekkolás előtt ketten isszuk meg, a négy Actimel meg ők isszák meg ketten Áronnal. Ennek ellenére a becsekkolás előtt magamra hagytak és nekem kellett egyedül megküzdenem a két doboz sörrel.

Végre átmentünk az ellenőrzésen és kiderült, hogy semmit nem ellenőriztek olyan szígorúan, mint ahogyan azt mi hittük és tartottunk tőle. A belső váróban Möcit rábeszélték a CITIbank pultnál rádumálták egy CITI Life kártyára.  Semmi perc alatt megkötötték a szerződést és utána mehettünk a MasterCard Lounge-ba. Áront leültettük a váróba és mi kiettük, kiittuk a MasterCardot a vagyonából.

A repülőn jó helyet kaptunk. Möci az ablaknál, Áron középen én meg a folyosó oldalon. Hoszú 2 óra 40 perces út. A kiszállás után hosszú kígyózó sorokban mentünk az útlevél ellenőrzésre. A három személyazonossági 2-3 másodperc alatt  elegendőnek bizonyonyult.

Norci Jankával és Leóval vártak a parkolóban. Nagy öröm volt a találkozás. Az autózás a baloldali forgalommal nagyon szokatlan volt. A Norciék lakását nem volt módunk körbejárni, mert a gyerekek sisere hada elvonta a figyelmünket. A lakás annak ellenére nagyon barátságos, hogy hideg és a fűtés is csak hajnalban fog  bekapcsolni. Áron és Leó egy percre sem váltak el egymástól és ragaszkodtak ahhoz, hogy egymáshoz közel aludjanak. Kiosztottuk az ajándékokat és vacsora után eltettük magunkat holnapra.

Kezdődhet a csomagolás

Arra ébredtem, hogy hat boardbag vesz körül a hálószobában, de abból sajnos csak egy menne át a Ryanair (max 55 x 40 x 20 cm) vizsgán. Sokan próbáltak segíteni, de eddig sikertelenül. Möci nyolc óra után jött le a jó hírrel, hogy a Panni által hozott táska méreten belül van. A méret most már jó, csak a két rúd szalámi nem fér bele hosszába. Nem baj, legfeljebb levágunk a végükből.

Möci figyelmeztetett, hogy a Bookline rendelést ne felejtsem el lemondani. Csak 9 óra után kezdtünk reggelizni, de akkor már négyen, mert Emőke is átjött.

Möci kiadta ruházkodási irányelveket, ami azért nem egyszerű dolog, mivel Bristolban közel 20 fokkal hidegebb van, mint itt.

Közben meghozta a posta a 32 GB-s mikro-SD kártyákat (pontosabban 5 darabot, mivel ennyi volt a minimálisan megrendelhető mennyiség. Egyet rögtön kibontottam és nagy örömömre a tablet azonnal látta. Egyet félretettem Bélának és a többit feltettem a Vaterára 4000.- /darab áron és akkor jól jövök ki belőle.
Le kellett szaladnom a postára a takarékcsekk miatt, mert elsején mi már nem leszünk itthon.

Egész nap próbáltunk csomagolni, de csak nem akart haladni a dolog. Fent ebédeltünk Emőnél a hétvégi csirkepörkölt és galuska maradékát savanyúval.
Felhívtuk Ellit, hogy estefelé mehetnénk-e hozzá Emő, Csabi és én pedikűrre  Sajnos csak 1/2 6-ig fogadóképes, ezért Csabit nem vihetjük, mert ő 7-ig dolgozik.

Közben Áron próbálkozott, hogy hány alsónadrágot, nadrágot és trikók tud magára húzni anélkül, hogy megsüljön, mivel a repülőn 10 kg-ban van maximálva a fedélzetre felvihető csomag súlya. Fel is ment Möcihez tartani egy ruhabemutatót.

Amikor elindultunk Pátyra Ellihez, akkor még azt ígértük Áronnak, hogy 1-2 órán belül visszajövünk. Ellinél azonban utolért minket Béni telefonhívása, hogy a szivattyú elindul ugyan, de a víz nem jön belőle. Ekkor már 1/2 8 fel járt. Én felajánlottam Möcinek, hogy gyorsan haza hozom és teszek egy oda-vissza utat Dömsödre. Möci azt mondta szívesen lekísér, de akkor hívjuk fel Ilit és Emőkét, hogy Áronra legyen addig gondjuk. Így rövidebbnek sikeredett az út, mert még úgy is leértünk egy órán belül, hogy közben vettünk vacsorának valót a szigethalmi SPAR-ban. Már zárni készültek, amikor beestünk az ajtón.
Fél kilenc körül leértünk. Én rögtön a szivattyúval kezdtem. Béni is átjött és látta, hogy csak azért nem kapta fel a szivattyú a vizet, mert a lábszelep elejti a vízoszlopot és azt előbb fel kell tölteni vízzel. Biztonságból odaadtuk Benőnek az istálló kulcsát is, hogy ha ez újra előfordul, akkor el tudja végezni a feltöltést nélkülünk is.
Mire megvacsoráztunk, úgy döntöttünk, hogy csak reggel megyünk haza. Már ránk fért egy egy-éjszakás kaland, ezért inkább felhívtuk Emőkét, hogy figyeljen oda Áronra a lefekvést illetően.

svéd asztal

Jó sokáig lustiztunk, elvégre vasárnap van. Áron azzal a javaslattal állt elő, hogy bekapcsolná a számítógépet, hogy kiírjon 10 újabb német szót az online Planet 2-ből. Én megpróbáltam rendezni a CitiLife havi hitelét, de  a Citi új honlapja olyan lassú mint a tetű. Ehhez még hozzájárult, hogy a notebook is lassú. Áron elkezdte  készíteni a reggelinket, de azután átadta a stafétabotot Möcinek és inkább mesét nézett a TV-n.

A második diótorta már sokkal flottabbúl ment és egy öra alatt cakli-pakli még a bedobozolásával is készen voltunk. most már csak arra kellett figyelnünk, hogy nehogy ittfelejtsük, mint ahogy azt karácsonykor tettük.

A délelőtt további részében szabad foglalkozás címén Möci és Áron a borsó veteményest gazolták, míg én felástam egy kisebb területet és azon kiírtottam a gazt, hogy a petrezselyemnek legyen helye. El is kezdtem vetni a petrezselyem magokat, de közben megjöttek Laci bácsiék és abba kellett hagyni. Emő  és Laci bácsi pálinkáztak. Judit meg én nem ihattunk. Judit és Möci másról beszélgettek, mint mi ketten Laci bácsival, és, hogy nagyobb legyen a hangzavar, egymással keresztbe.beszélgettünk.Judit meghallva a diótorta történetet, szívesen leírta volna a receptjét, de inkább adtunk neki egy kinyomtatott "Éhszakok" receptkönyvet kölcsön.
Mielőtt elmentek még sok apró tanácsot adtak a veteményeseinket illetően. Igazán örültünk a látogatásuknak, mert nagyon kedves emberek.

Utána igyekeztem befejezni a petrezselymest, de Áron és Möci folyton sürgettek, hogy el fogjuk késni a 14:00 órás svédasztal foglalásunkat.
Minden előzetes károgás ellenére időben érkeztünk a "Hat testvér fogadó"-hoz. rögtön az elején közölték a peremfeltételeket: 990.- a felnőtt és 750.- a gyerek kaja. Két teljes órát lehetünk és a svédasztalról bármit és bármennyit ehetünk.Vízen kívül bármit rendelhetünk (Emő úgy értette, hogy kötelezó rendelnünk), de azt külön felszámítják. Ez idáig még nem lett volna baj, csakhogy a svédasztal felhozatala gyenge volt. A fasírt félék, aminek az íze és tartalma nem volt olyan finom, mint amilyent én szoktam készíteni, minden formában készültek. Volt olyan amelyik réntott sertés szelet alakját vette fel és olyan is, amelyiknek húsgolyó volt a neve. Nem voltak saláta félék és semmilyen ínycsiklandözónak kínálkozó húsféle nem volt. Talán a desszertnek kínált lekváros fánk és az ebéd után rendelt kávé volt finom.
A fizetésnél nem az volt a probléma, hogy a számla összege a rárakódott tételektől majdnem kétszert  annyi lett, hanem az, hogy nem fogadtak el hitelkártyát, nálam viszont csak 1000 forint készpénz volt..
Emőt és Áront otthagytam zálogul és elindultam kp-ért. Murphy jött keresztbe. Az egyik ATM-ből kifogyott a pénz, a másik tecnikai okok miatt nem állt a rendelkezésemre. Még az a szerencse, hogy az eszembe jutott, hogy otthon kikészítettem Áginak a takarításért való járandóságát. Möciék már azt hitték, hogy őket ott felejtettem. Jöttünk, ettünk fizettünk, búcsúztunk és ide többet nem jövünk.

Visszatérve a bázisra csomagoltunk és vigyáztunk arra, hogy semmi fontosat ne felejtsünk itt. Hazafele beugrottunk a TESCO Libri könyvesboltba, megvettük Leónak a Szeleburdi......"-t. A shellnél lemosattuk az autót és irány haza.

A kipakolás után kijelöltem a szoba közepét Bristol stációnak és elkezdtem mindent odapakolni, amit majd ma meg holnap a kis bőründökbe kell tennünk.

Áron mégegyszer nekifutott a Történelem könyve keresésének, de eredménytelenül. Fürdés, lefekvés.

Diótorta

Talán néhány fokkal alábbhagyott a nyárinak is megfelelő hőmérséklet.  Ennek ellenére Emőnek és nekem is egy kicsit kapart a torkunk. Hét óra körül ébredtünk és  egy kávé után indultunk a piacra. Készülve a mai diótorta gyártásra vettünk 30 tojást, őrölt piros paprikát Norciéknak, almát, füstölt tarját, egy egész csirkét, zöldséget petrezselyem magot és néhány apróságot. Hazafele bementünk a patikába, hogy vegyünk valamilyen szopogatni valót, ami talán csírájában elfojtja a torokgyulladásnak még a gyanúját is.
A reggelit Emő és Áron készítették és a kúp alatt terítettük meg.leszdtük kerzonnal elke a
Norci küldött egy SMS-t, hogy a Leónak vigyük el a "Szeleburdi világvége" kék kötetét. Áronnal azonnal elkezdtük keresgélni a Norciék nálunk deponált könyvei között. Én a polcokat néztem végig, Áron pedig a 14 banános dobozban keresgélte. Egy idő után ugyancsak SMS-ben megkérdeztem, hogy ez biztosan Dömsödön van? Mire jött az egyértelmű válasz, hogy ezt vegyem meg.

Délelőtt Möci nagy főzőcskébe kezdett. Zöldséges csirkeleves, csirkepörkölt és nokkedli. Áronnak nagyon nehezére esett atanulás és mident kitalált, hogy ne kelljen tanulni.
Kiteregettem a leáztatott bélyegeket.

Délután elsétáltunk a kikötő felé. Betévedve sörözőbe  bekaptunk egy-egy üveg sört és elbeszélgettünk a tulajjal. Érdekes volt, mert ő Budapesten használtautó kereskedő, miközben Dömsödön kocsmáros.
Viszafele megtoldottuk a sört Pista bácsinál egy-egy kupica pálinkával és, hogy legyen ok az alkoholizálásra, Möci és Pista bácsi pertut ittak.

Itt az ideje, hogy 100-zal nekilóduljak a 2 diótorta sütésének. A recept adott volt, csak csinálni kell. Amíg Möci keveri a duplafaluban a csokikrémet hozzá, addig legyártottam a hullámpapír dobozt hozzá. A szállítási védelmet és a díszítést egyaránt szolgálta Möci újítása, hogy a tetejére is tegyünk dió darabokat. Ay első darab készen van mehet a hűtőbe.
Végre sikerült online találni egy elfogadható reptéri transfer szolgáltatót, aki vissza is igazolta a kedd du. 3 órai kiállást.
Áron tanulását akadályozta, hogy a Történelem könyve szőrén-szálán eltünt. Még van egy halvány remény arra, hogy talán Gazdagréten van.

Este megrendeltem online a Bookline-tól a "Szeleburdi..."-t. Két munkanapra ígérték, ami még éppen rendben is lett volna, de mire befejeztem a rendelést, már módosult az átvétel legkorábbi dátuma május 2-ára. Az szuper, mert akkor mi már harmadik napja Bristolban leszünk.

svédasztalos kudarc

Valamikor áramszünet lehetett a házban és ezért a rádiós  ébresztő óra megbolondult. Már tegnap este is észrevettük, hogy a tűzhely digitálisan STOP-ot jelzett, de akkor még nem tulajdonítottunk ennek nagy jelentőséget. Ma viszont emiatt, már reggel ötkor ébresztett minket a hírekkel, amikor az minket, amúgy csak nyolckor érdekelt volna.
Reggeli után Möci felment a dolgait intézni, Áron leült leckét írni én pedig Béla távirányításával próbáltam a 16 GB-s SD kártyáról letörölni a partíciókat. Ettől ugyan még nem látta a tablet, de ezt a projektet későbbre halasztottuk.
11-kor elindultunk Dömsödre. Szigethalmon egy furcsa zsibvásáron vettünk CR 2025-ös gombelemet olyan olcsón, hogy az akkor is megéri, ha nem működik. eUtána már nem álltunk meg sehol, hanem rögtön bementünk a "Fogadó a hat testvérhez". Gondoltuk, hogy ott fogunk ebédelni, mert a hiredtés szerint 990.- forintért svédasztalos ebédre van lehetőség. Ez nem jött össze, mert közölték, hogy a hirdetésben szereplő "Péntek-Szombat-Vasárnap" időközben, egy ideje csak "Vasárnapra" érvényes. Csalódottan kimentünk a bejáratnál kihelyezett táblához és megalkudva visszamentünk az étterembe, módosítva a megrendelést, hogy akkor szeretnénk három menüt rendelni. Azt sem lehet, mert azt meg egy nappal korábban kell bejelenteni.Nem volt kedvem balhézni, pedig megtehettem volna, mondván, hogy a bejáratnál kihelyezett tacepao kimeríti a vizuális szerződés fogalmát. Inkább azt választottuk, hogy vasárnap du. kettőre megrendeltük a három svédasztalt, majd távoztunk. Elhatároztuk, hogy magunk fogjuk elkészíteni az étteremben kiválasztott ebédet, de az sokkal finomabb lesz, mint az éttermi lett volna. A CBA-ban vásároltunk 3 csirkecombot, rántani való sajtot, és egy fej ségsalátát.
A bázisra érve azonnal hozzákezdtem kirántani három szelet sajtot és három csirkecombot. Amíg a rizs főtt, addig Möci készített egy nagy tál finom salátát.
Áron kiment a holtágra horgászni, mi pedig napoztunk a stégen. A Duna vize még nem elég meleg, ahhoz, hogy felavassuk és ússzunk benne. Átmentünk Feri bácsi stégjéhez és amennyit tudtunk segítettünk annak újra deszkázásában. Feri bácsi hatalmas munkát vállalt magára.
Nekirugaszkodtam az utolsó adag dió megtörésének, hogy holnap megsüthessük a tortát. Úgy döntöttünk, hogy nem egyet, hanem két diótortát készítünk, mert mi is szeretnénk Norciékkal enni belőle.
Este Áron elkezdte tanulni a Planet 2 német szavait, de nagyon lassan ment. Én levagdostam egy adag áztatni való bélyeget és meglocsoltam a veteményest. Möci bekapcsolta a szaunát és szaunázás közben elkezdtük összeszedni a gondolatainkat a keddi indulással kapcsolatban.

hazaugrunk az orvosi vizsgálatra

Nem tudtam aludni. Már reggel ötkor ébren voltam. Most néhány nappal korábban kapott el az utazási láz. Mit kell még bepakolni a táskába, mit nem szabad itthon felejteni. Nosza elkezdtem friss fejjel összeírni a listát.
Azután, hogy a legfontosabbakat feljegyeztem sikerült még hétig visszaaludnom. Áron lement és egyedül készítette a reggelit.
Reggeli után még nem sütött annyira a nap, hogy ne szabadna locsolni és mivel ma kora délután indulunk haza, most reggel kapta meg a termőföld az esti víz adagját.
1/4 10-kor indultunk a fodrászatba, hogy kedden mégse olyan lompos sörénnyel jelenjőnk meg az unokáim előtt Bristolban. Áron irtózik attól, hogy levágják a haját, mert olyankor mindig csinos lesz és azt utálja.
Hazafele beugrottunk a barkács boltba és vettünk egy tekercs teflon szalagot a mosogató feltöltő csap beszereléséhez.
Visszajövet a bázisra Áronnal ketten betettük a csomagtartóba a beteg fűnyírót és Benő elvitt ahhoz a szerelőhöz, akit a javításra javasolt. mester sajnálkozott, hogy csak a jövő héten tud hozzákezdeni. Teljesen megnyugodott, amikor közöltem, hogy rendben.

Nagy nehezen elfogyasztottuk a tegnapi ebéd maradékait, de a rántott csirkemellből még hoztunk haza Möcinek is.

Kora délután összepakoltunk és elhagytuk a bázist. Igyekeztünk haza, mert a  doktornéni ma délután szeretné meghallgatni Áron tüdejét. Útba ejtettük Dunaharasztin a Direct Line Kft.-t mert csak ott lehet rozsdamentes kötőelemeket kapni a huzika napelem szereléséhez. Még beugrottunk a TESCO-ba, hogy megvegyük a bristoli csapatnak a túró rudi-kat. Ha már arra jártunk, vettünk Unicumot és egy dupla pakkos Hawai pizzát.

A doktornéni megvizsgálta Áront és úgy találta, hogy a jövő héten már mehet suliba. Kamel apukája már tegnap is átküldte a leckéket és ma is át fogja küldeni Skype-on.

Kicsit feljavítottuk a gyári pizzát (tarja, bazsalikom, reszelt sajt) és megsütve tálaltuk. Möci nem vacsorázott velünk, mert ma kimenője van és elment a barátaival Érdre.

Senki nincsen készen az útra való összepakolással. Áron azt mondta, hogy ő nem is tudja folytatni, mert egy csomó cucca a szennyesben van. Erre gyorsan elindítottam a nagymosást, hogy holnap reggelre megszáradjon.

Kinyomtattam a 6 db beszálló kártyát, mert a Ryanair azzal fenyegetett, hogy akinek nincs kinyomtatva, annak a helyszínen 60 €/db elkészítik. Nem mondom, billiger als ein Schachtel Zündholz - mondja a német.(olcsóbb, mint egy skatulya gyufa). Elsőre nem lett elég szép, mert a piros nagyon halvány lett. Nekiugrottam és betettem az új nyomtató patronokat és így már tökéletes lett.

Fűnyírók

Már reggel hétkor lehetett látni, hogy szép napsütéses lesz a napunk. Áron tudta, hogy az első kérdéseim mik lesznek, ezért fogmosással, öltözködéssel és azzal kezdett, hogy megnézte a postaládáját, sőt kinyitotta azt a linket, amit a PLanet 2 szószedetéről küldtem. Mielőtt elindultam volna, bekukucskáltam a mélyhűtőbe, hogy mit tervezzünk ebédre. Találtam ott sárga zöldbabot, ezért azt gondoltam, hogy zöldbab főzelék lesz , hozzá csirkemell rántva. Egyeztettem a tervet Áronnal és indultam.

Egy gyors bevásárló körút. Vettem kárpát kenyeret, újhagymát, tojást, még két paradicsompalántát, csirkemellett és erdélyi szalonnát. Elgurultam a műszaki boltba is egy mosógép feltöltő csapért.
Mire visszaértem Áron már nézegette a szószedetet.

A csirkemell felét beáztattam fokhagymás tejbe, a többit felcédulázva betettem a mélyhűtőbe.
Áron medvehagymás szalonnás tojásrántottát rendelt sok retekkel, újhagymával. Utána még feldíszítettünk egy vajas kárpátkenyér szeletet csípős szalámival, meg retekkel. Möci a reggelinél is nagyon hiányzott. Fel is hívtuk azon nyomban, hogy elmondjuk, miből marad ki. Mondta, hogy írt nekünk emailt.
Gondolatban már nagyon készülődünk Bristolba. Áron is folyton arról beszél, hogy mennyire fogunk örülni a találkozásnak a nagy családunk másik felével..
Megnéztem Möci leveleit. Ő nagyon jól látja, hogy ha külön utakon is, de végül egyírányban próbáljuk egymást segíteni és egymást boldoggá tenni.

Ebédre nagy volt a választék. Lehetett kérni tegnapi maradékból (rántott csirkeszárny petrezselymes krumplival, salátával) vagy a mai friss zöldbab főzelék rántott csirkemell. Mindegyikből ettünk egy kicsit.
Délután együtt kimentünk a holtágra, de csak Áron horgászott én csak aszisztáltam és olvasgattam. A naphalakat visszadobta, mert mint mondta azok szentek, a kisebb vörösszárnyú keszegeket pedig odaajándékozta a többi horgásznak.

Közben leszólítottam két fiatalt, abban a reményben, hogy ők ismerik azt a fiatal embert, akivel tegnap megállapodtam a fűnyírást illetően. Ismerték, de nem forszírozták, hogy keressem meg, inkább ők eljönnek egy óra múlva és lenyírják a füvet.
Így is lett. jöttek és olyan szépen rendbe tették a kertet, mint még más soha. Elégedettek voltak a 2000.- forinttal és megadták az elérhetőségüket. Áronnal élvezkedtünk, hogy milyen szép lett a kert és milyen gyönyörű innen a naplemente.

Meglocsoltam a veteményeseinket és megállapodtam Bénivel, hogy azon a héten, amikor mi Bristolban leszünk ő fogja gondját viselni a kertnek.

Áron azt javasolta, hogy vacsorára süssünk szalonnát a kúp alatti nyílt tüzön és azt együk kenyérrel, retekkel és újhagymával. Ő készítette a tüzet, én pedig a nyársakat. Igazi nyári vacsora volt. Fel is hívtuk Möcit, hogy miből maradt ki.

kettesben Áronnal

Möci nem reggelizett velünk, mert már korábban felment. Áront rá tudtam venni, hogy pakoljon el mindent a szobájában, mert nemsokára indulunk. Möci úgy tervezte, hogy nem jön velünk Dömsödre, mert van néhány elintézni valója, de mi menjünk nélküle nyugodtan.Nem vagyunk mi izgatottak, csak sajnáljuk, hogy Möci nem jön veünk. Megnyugtattuk, hogy legkésőbb csütörtök délutánra hazajövünk, mert akkor kell mennie Áronnak felülvizsgálatra.
Gyorsan rittyentettem egy hagymás szalonnás tojásrántottát és kibontottam hozzá egy polybiotikus yoghurtot, gondolva arra, hogy ez most Áronnak a sok antibiotikum mellé jól jön. Ezen azután egy kis vita kerekedett, mert Áron azt mondta, hogy az már ezer éves, így mind a két bögrével nekem kellett meginnom.
Nem sok mindent pakoltunk be az autóba, még bekaptam egy kávét és érzékeny búcsút véve Möcitől kilenc óra körül már indultunk is.
A Bureknél meg kellett állni, mert Áron még egy almás pitét kívánt reggeli kiegészítés gyanánt. Kiskunlacházán még betértünk egy üzletbe, hogy tájékozódjak, milyenek manapság a fűnyírók árai, mivel a mienk kezd tönkremenni, de mindenképpen javításra szorul. Tájékozódás helyett elájultam. Akkoriban a jelenlegit olyan 30.000.- forintos ár körül vettük. A mostaniak 60 és 120 ezer forint körül mozognak.Már Dömsödön jártunk, vettem a CBA-ban csirkeszárnyat, krumplit, sört és a zöldségesnél fejes salátát, petrezselymet. Már közel jártunk a bázishoz, amikor megállítottam egy kistraktoron ülő fiatalembert, hogy mennyiért nyírná le a kertben a füvet. Eljött, megnézte és azt mondta, ebéd után jön és 2000-ért lenyírja.
A bázison nekiláttam az ebéd készítésének. Petrezselymes krumpli, rántott csirkeszárny és  fejes saláta. Áronnak is nagyon ízlett.
Ebéd után kiderült, hogy nem tudunk skype-olni, mert az itteni mikrofont is Gazdagréten hagytuk. Gyorsan kigurultam a Villamossági és Kerékpár szaküzletbe és mivel ott majdnem minden van vettem egy fülhallgatós mikrofont csekély 990.- forintért. A kertben olyan jól sütött a nap, hogy leterítettünk egy pokrócot a fűbe és pihentünk a jó napsütésben.
Amikor már nagyon melegünk lett, akkor bebújtunk a kúp alá. Elkezdtem keresgélni a Ryanair email-jét, amiben pontsan le van írva, hogy 30-án (ez egy keddi nap), 18:05-kor fog felszállni velünk a Budapest-Bristol járat.
Egy idő után Áron kérte, hogy menjünk el csontit venni. Utána kiment horgászni, de hamar bejött, mert egy kicsit fújt a szél és a doktornéni ezt nem javasolta.
Vacsorára a déli maradékokat ettük. Este sokáig olvastam, Áron pedig időben lefeküdt

Röntgen

Hét óra körül ébredtünk. Möci hozott be egy kávét, de gyakorlatilag reggeli nélkül indultunk a Fehérvári úti rendelőbe. A legnehezebb feladat az volt, hogy találjunk egy autónyi parkoló helyet. A röntgenre viszonylag hamar bekerültünk. Amikor Áront megvizsgálták és kiadták a leletet, elhatároztuk, hogy nem éhezünk tovább, bemegyünk a csarnokba és burkolunk valamit. A leletet hiába olvasgattam, nem értettem belőle semmit. A csarnokban először pizza szeletre és főtt kolbászra gondoltunk, de végül milánói és juhtúrós sztrapacska lett belőle  Hiába kértünk kis adagot, én például meg se tudtam enni olyan sok volt.

A gyermekorvosi rendelőben már nem ment olyan gördülékenyen a dolog. Több mint egy órát kellett várni, mire sorra-kerültünk  A doktornéni elolvasta a röntgen leletet és alaposan megvizsgálta Áront, majd azt mondta, hogy még van gyógyulni valója. Kiváltottuk az újonnan felírt gyógyszereket és Áront ismét szobafogságra ítélve hazavittem.

A Canon Pixma nyomtatóban kifogyóban van mind a két patron. A régi bevált trükk, miszerint a nyomtató olcsóbban vehető meg induló készlettel, mint utána egy garnitúra festék patron, úgy néz ki ennél a típusnál is próbál beválni. De nem.  A TESCO-ban 13300.-, de ahol én veszem, és ezért buszoztam egy órát, ott 8300.- forint volt.

Áron hamar megtanulta, hogyan kell szednie a különféle gyógyszereket. Áron legózott a szobájában.Emő csak délután  érkezett meg, talált otthon egy kis bőröndöt, amelyik méretében megfelelt a Ryanair korlátainak.. A TV-ben nem volt nézhető műsor, a Malamud könyvön pedig nem vitatkoztunk, hanem együtt olvastuk.

Az előnyaralás utolsó napja

Már 3/4 7-kor felkeltem, hogy ma le ne maradjunk a kárpát kenyérről. Áront természetesen nem tudtam megelőzni, mert ő már a számítógép előtt ült. Gyorsan felkaptam magamra a rucit és 7-kor már a boltban voltam. A kenyéren kívűl vettem még egy csomagolt baromfivirslit.
Amíg Möci a reggelit készítette, addig én a kúp alatt diót törtem. Keddhez egy hétre indulunk Bristolba és a két diótortához sok dió kell.
A nap megint hétágra süt.  Bőséges reggeli után mindenkinek szabadfoglalkozás. Az akkumulátor formázásának következő lépése a feltöltés. Rákapcsoltam a töltőt, remélve, hogy mire délután indulunk, addigra teljesen feltöltődik.

Kimentünk a stégünkhöz és összehordtuk a learatott nádat. Áron és én lentről adogattuk a nád kötegeket Möcinek, amit ő rakásba hordott, majd a kupacot meggyújtottuk.

Még maradt a tegnapi paradicsomos káposztából amit sült virslivel és sült szalonnával  ebédeltük.
Délután még sétáltunk egy nagyot és korán indultunk és útközben felhívtuk Nóra nagyit, mit szólna ahhoz ha felugranánk hozzá, hogy ne csak telefonon gratuláljunk a szülinapjára. Már előre nagyon örült a jövetelünknek. Ezért azután megálltunk a Katinkáék cukrászdájánál és vettünk 1 kg lakodalmast, miközben mi is bekaptunk néhány sütit és két kávét.

Útba ejtettük a TESCO-t és ott is bevásároltunk otthonra, mert Csabi már telefonált, hogy éhen akar halni..

Nagyinál csak a Möci tudott koccintani beherovkával, mert Áron meg én, más-más okból ugyan, de nem ihattunk. Korán tértünk haza, Áront bedugtuk a fürdőkádba, mi meg átmentünk Emőkéhez, hogy meghallgassuk, hogyan telt a hete, amíg mi Dömsödön nyaraltunk. Hiába töltöttünk több mint egy hetet Dömsödön, rövid volt.

Világnézet

Nyolc óra után ébredtünk. Ma nem volt olyan szikrázó napsütés, mint az elmúlt hét bármelyik napján. Kicsit felhős volt az ég, de azért jó időnek ígérkezett a nap. Sürgettem Emőt, hogy igyekezzen, mert el fog fogyni a kárpát kenyér. Anélkül nem indulhatunk, hogy be ne kapjunk egy kávét. Áron már a számítógép előtt ült, amikor elindulunk a piacra. A Dabi Vegyesboltban öt perccel az érkezésünk előtt vitték el az utolsó vekni kárpát kenyeret. Az igazság az, hogy odaszólhattam volna telefonon, mint azt már máskor is megtettem, de ez alkalommal megfeledkeztem ennek a lehetőségéről.
A piacon mindenhol eladósodtunk, mert nem vettük észre, hogy nincs nálunk elég készpénz. 1000 forintot hitelezett a kolbászos, 100-at aki a piros paprikát árulta és ugyancsak 100-at a palántás néni.
Természetesen mindenkinek visszavittük a tartozásunkat. Vettünk csípős szalámit, tojást és sütni való húsos szalonnát.
Amíg a reggeli készült, addig elültettem a két új paradicsom palántát. A reggelit a kúp alatt tálaltuk fel. Addigra már nagyon jól sütött a napocska. Áron visongva  állapította meg, hogy virágba borult a cseresznyefa és a szilvafa. Mindkettő szemet gyönyörködtető látvány volt.

Reggeli után mindenki elkezdett tanulni. Möcinek segítettem angolt tanulni, Áron pedig a Természetismeretet könyvből olvasta el azt a fejezetet, amit szerinte éppen most tanulnak az iskolában.

Sokat beszélgettünk. Emőt mélyebben érdekelte, hogy én mit gondolok a párkapcsolatról, a házasságról és a templomi esküvőről. Az eddig együtt töltött másfél év alatt sokat csiszolódtunk egymáshoz, a bel- és külpolitikát illetően sokat közeledtek az álláspontjaink, mert erősen adunk egymás véleményére. Nem úgy a világnézeti kérdésekben, mint az Isten, a vallás, a hit és az ehhez kapcsolódó témákban, mert ezek egy tapodtat sem közeledtek egymáshoz, miközben az értékrendünkben az alapvető értékeink szinte 100 %-ban megegyeznek.

Tettünk egy nagyobb sétát, ahova Áront is vittük magunkkal. Betértünk Pista bácsihoz köszönteni, ahol bekaptunk  egy-egy felest.

Hazafele beugrottam Feri bácsiékhoz a fűnyíróért, hátha le tudom győzni a lustaságomat és nekiállok füvet nyírni. Még egy 12 V-os izzót is kértem az akku kisütéséhez.

A kései ebédre Möci megsütött (és odaégetett) néhány lazac szeletet és azt tálalta paradicsomos káposztával, ami nagyon finom volt és utána készített még egy grízes tésztát, szilvalekvárral és fahajas porcukorral, ami szintén jóra sikerült.

Möci megreklamálta a mosőgép feltöltő csapját, amit egyszerűen nem lehet elzárni.
Megpróbáltam megjavítani, de annak eredményessége csak holnapra fog kiderülni, mert a műgyantának térhálósodnia kell.

Délután angoloztunk, este pedig a locsolás és a vacsora után egy kicsit szaunáztunk. A Malamud könyvön (Új élet) vita volt, hogy ki olvassa. Végül abban maradtunk, hogy egyikünk felolvassaa másiknak az ágyban.

Talált pénz

Ma ismét azzal kezdtem a napot, hogy a paneleket vizslattam, mitől néz ki az a két panel másképp. Gondoltam készítek róla néhány fotót és elküldöm Varjú úrnak.
A lájtos reggeli után elindultunk.  Gyógyszertár, Önkormányzat és Villanyszerelési szaküzlet voltak a célpontok. Az Önkormányzatnál a lejárt Lakcímkártya, illetve az ideiglenes tartózkodási engedély meghosszabbítása volt a feladat. Möcivel mind a ketten meglepődtünk, hogy Dömsödön még a hivatal is kedvesebb, előzékenyebb, mint Budapesten. A villamossági boltban csoki sorkapcsot vettünk. A CBA-ban főleg a déli pizza készítéséhez vettünk alapanyagokat. A kínai üzletben találtunk Áronnak nagyon jó tornacipőt.

Hazafele menet nagy kalandunk lett. Mindez azzal kezdődött, hogy Möci lehajolt egy nylon zacskóért, mert úgy látta, hogy abban több minden van. Első  megközelítésben annyi derült ki a számunkra, hogy valaki akit kisebb dolgok bevásárlásával bíztak meg, miután beszerezte az 5 zsemlét, meg a fél kiló kenyeret, elejthette a biciklijéről ezt a kis nylon zacskót, amiben a cédulákon kívűl egy golyóstoll és 600 Forint is volt apróban. Rögtön nekikezdtünk nyomozni, hol vásárolhatott a (feltételezésünk szerint) néni. Ebben sokat segített a yacskóban talált pénztári cédula (hivatalos nevén belég). Végül pontosan beazonosítottuk a helyet, ahol az eladó ugyan nem ismerte a nénit, de pontosan emlékezett rá, hogy mit vásárolt és milyen pénzzel fizetett. Ott hagytunk a nylon zacskót a tartalmával együtt és ezzel elvégeztük a mai napra rótt uttörő jócselekedetet.

Ebédre a tegnapi csirkeleves maradékát ettük, kivéve engem, mert én a lazac halászlére hajaztam.

Ebéd sétáltunk egy nagyot a Dunaparton. Feri bácsi hordta haza a lebontott stégjét, Zita pedig csatlakozott hozzánk a sétában. Délután felhívtuk Nóra nagyit és gratuláltunk 86-ik szülinapjára.

Áthívtam Dezsőt és előadást tartottam neki arról, hogy mi volt az, amit én a napelemes rendszer kiválasztásánál, megrendelésénél nem jól tettem. Nem nagy hiba volt, amit vétettem, de azért mondtam el neki, hogy ő még ezt a kis hibát se kövesse el.

Ajándék hal

Viszonylag korán és megint szikrázó napsütésre ébredtünk. Möci hozott egy kávét és sütit. Tervezte, hogy elmegy kenyérért, de én hozzá könyörögtem magam, ezért megvárt, amíg én is kikászálódom az ágyból.

Nyolc órakor a tetőn még két panel úgy néz ki, mintha nem melegedne annyira, hogy letudná szárítani magáról a hajnali dért. Meg is írtam Varjú úrnak, de ő a válaszában megnyugtatott, szerinte ez nem probléma. Még mindig spasztikus gerinccel kelek fel, de a fél órás séta a Dabi vegyesboltba határozottan jót tesz, szinte bemozog a derekam.
Az utolsó kárpát kenyeret hoztuk el. Hazafele egy szép virágot téptem le Möcinek (természetesen a tulaj engedélyével). Itthon nagy terülj-terülj asztalka volt a reggeli.
Dél fele átmentem Gabikát meglátogatni. Ha erélyesen rászóltam, akkor pihentette a lábát, különben pedig izgett-mozgott.
Elkezdtem a huzika napelemének a bekötését szerelni. A kábelvégek jól illeszkedtek a saját gyártású kábel bevezető dobozokba.
Ebédre Möci nagyon finom tejfölös zöldséglevest készített csirke aprólékkal.
Délután Áronnal megpróbáltuk átvenni a német leckét úgy, hogy csak feltételeztük, hol  tarthatnak a többiek.  Egy óra után Áron elfáradt és pihenőt kért. Tegnap Möci vette át a törit vele. Csak fél füllel hallottam, hogy a Pun háborúkról beszélgettek.
Möcivel elindultunk a Duna partra sétálni és búcsúztattuk a naplementét. Feri bácsiék stégje fele mentünk, ahol is nagy munkában találtuk Feri bácsit. A teljes járó felületet felszedte, hogy egy újra cserélje ki. Hazafele jövet Béni felkínálta az általa fogott négy halat, mert ők a múlt héten már behalaztak.  Nosza, gyorsan bementem egy nylon zacskóért és már kezdődhetett a halvacsora készítése. Áron csinálta a tüzet. Möci tisztította a wokot, én pedig bontottam a halat. Paprikás liszt, fokhagyma. Amíg sült a hal, addig készült a majonézes saláta. Nagyon belakmározva ültünk le a TV elé, de nem néztük végig a filmet, mert közben elálmosodtunk.

felülvizsgálat

Még mindig folytatódik az áprilisi nyár. Reggel még feszes a gerincoszlop melletti izomköteg, de ahogy mozgok egy kicsit, úgy egyre jobban elkezd lazulni. Mintha Áron is napról-napra gyógyulna. Későn reggelizünk.Készülök arra, hogy ma megyek a Béke téri rendelőbe felülvizsgálatra. Felhívom  K. urat, hogy dél körül tudna-e fogadni. Meg is beszéltük a 1/2 2-es időpontot.

Az invertert már csak nagyon néha nézegetem. Minden csoda három napig tart.

Kicsit rakosgattam a bélyegeket és délben elindultam. Az autóvezetés és az autóban ülés már nem okoz gondot. Egy kicsit késve érkeztem a Citi Bankba, de ezt telefonon, már útközben jeleztem, így K. úr fogadott. Onnan a Béke tér lett a célpont. Oda is késve érkeztem, de Béla ezt már előre levajazta.

 A főorvos úr meg volt elégedve az előmenetelemmel. Azt mondta, hogy szerinte elkezdődött a gerincsérv visszahúzódása, de biztosat csak az MR után fog tudni mondani.

Bélával körbejártuk  az orvosi rendelőt és amíg vártam a receptre találtam egy wifi hotspotot, de a titkosításnak nem tudtam (sőt, senki nem tudta) a jelszavát.

Hazafele teletankoltam az autót, vettem egy tálca csirkecombot, Áronnak Cappy-t, Möcinek Nők Lapját, magamnak sört és hat órakor már meg is érkeztem a bázisra. Möci nem állta meg, hogy egész nap ne gályázzon. Többek között betöltötte egy flakkonba a fritőzben megszenesedett olajat és a tartály tisztítása után feltöltötte friss olajjal.

Rögtön nekiálltam a csirkecombokat kirántani és a frissen készült paradicsomos káposztával bevágtam egy nagy tányérral.

Később átjött Feri bácsi és Zita. Áron bújócskázott Zitával, mi meg dumáltunk és unicumoztunk. Feri bácsi eredetileg a doboz csónaklakkjáért jött, amit még tavaly adott kölcsön, de szerencsére hamar megtaláltuk.

Este meglocsoltam a mezőgazdasági területeinket. Még egy kicsit szaunáztunk, majd lefekvés.

Előnyaralás

Napsütéses, napelemes napra ébredtünk. Alig múlt még hat óra Áron természetesen már a TV előtt, de legalább jól be van takarózva. Az első dolgom az volt, hogy lemenjek megnézni mit mutat az inverter. A nap még nem süt a napelemekre, mivel azok Dél-Nyugat tájolásúak, de már 30 W termelést mutatott. Még a széken állva láttam, hogyan kúszik fel fokozatosan a teljesítmény. Negyed óra múlva már 100 W fölött járt.

Elkészítettem a kávénkat és a királynőnek az ágyban szervíroztam. Már most látom, hogy ma nagyon sűrű lesz a napom. Mondtam is Möcinek, ma ne nagyon számítsanak rám. Azt  se tudom, hogy melyik végén kezdjem el a munkát, miközben gyakran fogok az Invire (egyelőre ez az inverter beceneve) pillantani.

Közben azért segítettem elkészíteni a reggelit, az elfogyasztásánál pedig teljesen hoztam a formám. Mire hozzákezdtem az inverter alatti vakolat kihullások javításának, addigra már 180 W  volt a termelés. Még szerencse, hogy volt itthon model gipsz. Remélem, hogy egy idő után már megszokom és nem leszek ilyen Watt teljesítmény függő.

Möci kapott Béniéktől két cserép aloe verát. Át is hívta őket háztűznézőbe, hogy eldicsekedjen a napelemünkkel. Most délelőtt 10 óra van és 800 W a pillanatnyi termelés. Kezd combosodni. Pihenés gyanánt írtam néhány sort a blogba. Áron nehezen viseli a szobafogságot, de úgy látom, hogy az új antibiotikum kezdi gyógyítani, mert se láz, se köhögés.

Elküldtem Varjú úrnak a honlap korrektúráját. Délre a teljesítmény átlépte a  bűvös 2000 W-ot és szerintem ez még nőhet. Most már csak arra kell ráfeküdni, hogy az ELMŰ mielőbb szerelje fel az oda-vissza játszós (on Grid) villanyórát, mert amíg az nincs felszerelve, addig a pillanatnyi fogyasztásunk feletti energiát ingyen adjuk neki.

A sikereken felbuzdulva elindultunk a múszaki kereskedésbe, hogy megvegyük a szerelési anyagokat, a huzika napeleméhez. Semmit nem kaptunk rozsdamentesben, a horganyzott pedig nem elég ellenálló a tenger melletti sós levegőn. Ott találkoztunk Feri bácsival, aki elmondta, hogy Gabikának kibicsaklott a bokája.

Hazajövet megnéztem az invit és úgy tűnik, hogy 2300 W-on megállapodott. Ennél jobban, mint ma, szerintem nyáron sem fog sütni a nap. Ez az érték már így is meghaladja a tervezett 2000-2200 W-ot.

Ebédre a maradékokat ettük. Zöldborsó leves, sóska főtt krumplival, spenót tükörtojással és hasonlókat.

Ebéd után újabb feladatot kaptam. Elő kellett készítenem a lazacot mélyhűtésre, majd utána egy kis diótörés következett. Möci persze közben olyan finom almás sütit készített, hogy a fülem is kettéállt tőle.

Áron ledőlt egy picit és azon nyomban el is aludt. Szerintünk ettől nagyon jól fog gyógyulni. A bélyegek rendezéséhez méh hozzá se jutottam, mert át kellett utalnom a mobilszámlámat, miközben Möci finom sütit és a délutáni kávét tálalta.

Még kimentünk egy hosszú Dunaparti sétára, de csak ketten, mert szigorúan betartjuk, hogy Áronnak a gyógyuláshoz egyenletes szobahőmérsékletre van szüksége. Kicsivel hat óra után Möci azt a  Bp.- Bristol járatot vélte felfedezni az égen, amelyikkel mához két hétre mi is repülünk majd.

Az invi leszálló ágat, 1750 W-ot mutatott a naplementében és innen már csak lefele fog menni a teljesítmény. Ezzel nagyjából fel is rajzolható a napi teljesítmény görbe.
Emővel elültettünk két sor évelő sóskát és meglocsoltam a veteményeseinket.

Felhívtuk Csabit, készüljön arra, hogy nemsokára egy teljes hétre birtokba vehetik a bázist oly módon, hogy mi nem is leszünk itt.

Vacsora közben Áron kiharcolt egy fél órás CAPITALY-t, amiből természetesen másfél óra lett, miközben Möci és én teljesen lerongyolódtunk, Áron pedig meggazdagodott. Lefekvéskor el kellett gondolkoznunk azon, hogy ez csak a szerencse műve-e, vagy Áronnak van erre valamilyen külön adottsága és majdan ilyen területen fog érvényesülni.

A napelem rendszer napja

Lehet, hogy este, túl későn és túl sokat ettem, mert éjjel megint küzdenem kellett az ellenséges erőkkel. Most azzal küszködtem, hogy hova dugjam a kábítószert. Fogalmam sincs, honnan bukkant elő a probléma, hiszen soha nem voltam dealer, soha nem voltam kábítószer függő, sőt még meg sem kóstoltam soha a szert. Ennek ellenére álmomban jobbnál-jobb helyeket találtam, ahová el lehet dugni az anyagot. (Ha most a hatóság beleolvas a blogomba, akkor nagy erőkkel fog házkutatást tartani. Na bumm, legalább felássák a dömsödi kertet, már úgyis régóta készülök rá.)
Nagyon korán keltem és azzal kezdtem, hogy feltettem egy halászlét főni. Két fej hagyma, három lazac fej és lassú tüzön már főtt is a halászlé. Készítettem néhány mini szendvicset és két kávét előreggeli gyanánt és elindultam egy vekni kárpát kenyérért. Vettem a CBA-ban egy doboz halászlé sűrítményt és a piacon két liter langyos, frissen fej tejet. Belelendülve az ültetésbe, két tő paradicsom- és egy tő padlizsánpalántát.
Amíg én fent elkezdtem rendezni a bélyegeket, addig Áron és Emő készítették a nagy reggelit.
Alig, hogy befejeztük a reggelit, megjött Varjú úr és csapata. Lerámolták a kocsi tetejéről a létrákat és kirámolták a kocsi belsejéből a napelemeket. Elhozták a huzikára szánt egy darab 100 W-os panelt is, de azt egyelőre csak  betettük az istállóba. Kezdődhet a munka. Nekem még egy feladatom maradt, a főtt lazac fejekből eltávolítani azt a rengeteg csontot. Még arra is maradt időm, hogy a két újólag vásárolt paradicsom palántát szépen elültessem az ágyásban.

Áronnak kihullott a jobb felső hármasa, amiről ő azt mondja, hogy tejfog.

Mire Áronnal elindultunk,az uraknak már sikerült néhány cserepet összetörniük.
A doktornéni rendelésén kezdtünk. Sokat kellett várnunk, hogy sorra kerüljünk. A doktornő  meghallgatta Áron tüdejét és szemmel láthatóan elégedetlen volt. Befejeztük az első antibiotikum kúrát, de az nem hozta meg a kívánt eredményt. Akkor most két másik antibiotikum jön, mégpedig egyszerre. Teljesen padlón voltam. Áron kapott egy beutalót röntgenre jövő hétfő reggelre, aminek eredményét még aznap délelőtt be kell mutatnunk.

 Már dél is elmúlt, mire a gyógyszertárban végeztünk. Javasoltam, hogy kapjunk be valamit a kínaiban. Áron módosított a terven, inkább menjünk a Rusticóba. Helyes, mondtam. Ott legalább várni kell 20 percet és legalább ötször annyiba kerül. Áron beteg, - gondoltam,- Áront kényeztetni kell: Rustico.

Felmentünk a lakásba. Möci utasításai szerint felvittük a board bag-eket, a tisztító szereket és a tartós tejeket. Kiürítettük a postaládákat és levittem az üvegeket a nyuggerekhez, hogy ha jön méz, nekünk is legyen.
Felmentem Ilihez, mert mondta, hogy van fölösleges paradicsom palántája. Sajnos elfagytak, - mondta, - mert kint felejtette az erkélyen.

Elindultunk visza Dömsödre. Először Praktiker, hátha ott tudunk olyan hófogós hódfarkú cserepet, amilyet az urak eltörtek. Nincs. Utána beugrottunk a TESCO-ba. Porcukor, vaniliás cukor, Cappy Áronnak, egy csomag Lavazza D'ORO-t Ádámnak (mert az a kedvenc kávéja) és sör nekem.  Vettünk volna cserepes muskátlit is, ha nem került volna kétszer annyiba, mint a dömsödi piacon.
A Baumax-ban, ahol állítólag mindent lehet kapni, ami az építkezéshez kell, csak ezt a cserepet nem lehetett kapni. Lehet ugyan rendelni, de nem két darabot, hanem minimum egy raklapra valót és annak beérkezése két hónap. Végül az ötödik helyen találtunk és darabja 1500.- Ft volt (arany árban), megvettük.

Délután ötre értünk Dömsödre. Möci hősiesen tartotta a frontot. Megebédeltette az embereket. A panelek mind egy szálig a tetőn voltak, már csak az elektromos  bekötés volt hátra. Mire mindent bekötöttek, átjött Dezső is és hozta a napelem avató barackpálinkát. Nekem külön melegített Möci egy tál halászlét. nem csodálom, hogy az emberenek ízlett, mert nagyon finom volt.

Az emberek hat óra körül hagyták el a terepet és jó sok minden rendbetenni valót hagytak maguk után.

Áron megszervezte, hogy üljünk le CAPITALY-zni. Természetesen hamar meggazdagodott, részben mert jól gazdálkodott, másrészt a szerencse is neki kedvezett. Möci meg én hamar lerongyolódtunk és folyton eladósodtunk felé.

Ma is annyira szép volt az idő. Teljesen tavasz van és még abból is a melegebb fajta. Elhatároztuk, hogy ezt a hetet kinevezzük elő-nyaralásnak és csak hétvégére megyünk Gazdagrétre, amikorra amúgy is lehülést és rossz időt jósolnak.

Most, hogy már nem fog olyan sokba kerülni az áram, este megint szaunáztunk egyet.

Egyszer volt, hol nem volt

Ilyen gyönyörű napunk eddig még nem volt az idén. Viszonylag korán keltünk. Akármilyen korán kelünk, Áront nem lehet megelőzni. Ő már a komputer előtt ül. Azzal kezdtem, hogy elkészítettem a kávéját Möcinek. Reggelire visszafogottan tálaltam, de azért mindenki megtalálta a magának való finomságot.

Áron kevesebbet köhög, de azért még van gyógyulni valója.

Napsütéses reggel van. Az idő alkalmas arra, hogy elültessem a két paradicsom palántát.
Varjú úr telefonált és közölte, ha nekünk is megfelel, akkor holnap (hétfőn) reggel megjelennek Dömsödön szerelni a napelem rendszert. Ehhez már pontosan fogjuk tudni igazítani az életünket.

Tudtam, hogy a buffallói csípős csirkeszárny elkészítése egy hosszadalmas macera, ezért rögtön hozzákezdtem. A legfontosabb összetevője a fokhagyma  aprítása, mert sok kell belőle a csirkeszárny mázához és a kéksajt mártáshoz is.  Ehhez képest sehol nem találtam a fokhagymaprést. Möci vígasztalt, hogy boztosan Gazdagréten van. Na mindegy, felvágom nagyon apróra és egy pici oliva olajban átpréselem.

Béni állított be nagy karalábékkal. Möci azonnal megpucolta, feldarabolta és betette a mélyhűtőbe.

Möci felvágja a sárgarépát, mert azt fogjuk a csirkeszárnyhoz ropogtatni belemártva a kéksajtmártásban.
Nagyon finom lett az ebéd. Mind a hárman két pofára ettük. Még Áron sem reklamált  a csirkeszárnyak csípőssége miatt.

Sikerült  új LED foglalatokkal kijavítani a tegnapi szerelést. Végre ez is 100 %-osan működik.

Ledolgozandó a nagy zabálást teszünk egy Dunaparti sétát. Útközben megcsodáljuk Zoli bácsi új autó szerzeményét, amit hihetetlenül olcsón sikerült megvásárolnia. Én még ilyen jó állapotú 1,9 TDi Audit nem láttam egy millióért.

Visszatérve nekiálltunk a fűszernövények magról való ültetéséhez. Petrezselyem, Oregáno, bazsalikom, kapor és rebarbara került a régi paradicsomos helyére.

Délután Áron megcsinálta a német leckéjét, Möci tanulta az angolt, én pedig leáztattam  a tegnap levagdosott bélyegeket.

Megjelent Zoli bácsi. Örültünk neki, mert már kezdtük azt hinni, hogy azért nem látjuk, mert valami baja történt. Bekaptunk vele egy felest  és hagytuk, hogy végre kibeszélje magát.

Uzsonnára megettem a szecsuáni maradékát.

Möci azért érti meg annyira Áront és azért tud vele nagyon jól elbeszélgetni, mert neki is gyermeki lelke van (mondhatnám, hogy infantilis), ezért azután, hogy Áron elaludt felolvastam neki egy mesét.

rügybe fakadtak a fák

Nagyon jól aludtunk. Fél nyolckor indultunk el a piacra, de Áron nem jöhetett velünk, mert ő szobafogságban van. Előtte csak egy rövid kávé. A piacon sokan érdeklődtek, hol voltunk, hol  van Áron. Bőségesen bevásároltunk. Megvettük a Norciéknak szánt két rúd szalámit is, hogy azok az indulásig  tudjanak még egy kicsit szikkadni.

A piaccal végezve elindultunk Kiskunlacházára a gumis bácsihoz. A kerékcsere pillanatok alatt lezajlott. Ezekkel a nyári gumikkal még ezt a nyarat kihúzzuk, azután  majd meglátjuk. Hazafele gurulva több helyen is próbálkozunk venni zellerszárat, de az ilyenkor még reménytelen.

Itthon nagy reggeli készítésbe kezdtem. Áronnak különleges kérései vannak. Az ő tojásrántottájában ne legyenek szalonna és sonka darabkák, a medvehagyma ne legyen összekeverve más hagymákkal és így tovább. Nem tolerálom jól ezeket a  különcködéseket, de most beteg.

Möci valamilyen főzőcskébe kezdett. Az első kostoló, amit kaptam, hagymás, medvehagymás tehéntúró volt. Ísteni.

Kint gyönnyörű tavaszias idő van .Az ebédet csak délután tálaltuk, mert nagyon bereggeliztünk.
Délután megérkeztek Áronnak email-ben az elmúlt hét iskolai feladatai. Rögtön neki is kezdett a feladatokhoz.
Nekiálltam összeszerelni az új LED-es csillárt. Lassan és fokozatosan állunk át  LED-re. Csak akkor teszünk be egy LED-es izzót, ha a régi kiég. Ezzel együtt Dömsödön már hét darab működik majdnem kifogástalanul, ugyanis egynek hibás a GU-10-es foglalata, de azt majd kicserélem..

Áron fegyelmezetten tűri, hogy egyelőre nem veheti birtokba a kertet, ami már elkezdett zöldelni, rügyezni.

Egészen naplementéig élveztük a jóidőt, de azután hirtelen kezdett lehülni. Ezt kompenzálandó  begyújtottam a cserépkályhába. Elkezdtem a Norciékak sütendő diótortához a diótöréshez.

Este, miután már Áron is lefeküdt aludni, Möcivel még megnéztünk egy filmet. Kozben levagdosok egy adag áztatni való bélyeget.

Kalandos utazás Dömsödre

Ébredéskor rögtön bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Miután mi már előre úgy készültünk, hogy végre biztosan megyünk, ezért a gumis bácsit is felhívtam, hogy szerintem mi legkésőbb fél ötre odaérünk Kiskunlacházára, egy téli-nyári kerékcserére. Reggel feltettem a körkérdést, hogy ki, mit szeretne reggelizni. egy fél óra múlva már körülültük az asztalt.

Kilenckor kezdődött a "Napközben". Egy jól időzített időpontban be is telefonáltam és érdeklődtem az OLVASÁSKLINIKA  felől.

 Jelentkezett a mosogatógép szervíz és hétfőre ígérték, hogy megnézik a Möci gépét.
Möci zenei nevelésében még sok teendőm van, mert ma azt mondta Kodály: Felszállott a Pává-jara, hogy az egy nagy marhaság. Azt lehet mondani, hogy nem értem, vagy hogy nem tetszik, de azt, hogy marhaság semmi esetre sem.

Ebédre megmelegítettem egy kis adag zöldbablevest. Áron utána  a kettévágott zsemlére kért egy kanál szecsuánit, én pedig a sajtos, sonkás tésztára tettem ugyanazt.

Kora délután feljött a doktortornő, megvizsgálta Áront és meghallgatta a tüdejét. Még nem találta egészségesnek, ezért s gyógyszerek tovább szedését és szigorú szobafogságot rendelt el és azt mondta Áron még nem mehet a jövő héten iskolába, hétfőn délelőtt pedig szeretné mégegyszer látni és akkor majd eldönti, hogy van-e szükség röntgenre vagy nincs.  A doktornő nem tudja, hogy nekünk a Dömsöd azt jelenti, hogy fűtött autóban és előre befűtött házban nagy nyugalomban tudjuk tölteni a hétvégét. Ezért azután nagyon odafigyaeltünk a követendő terápiára, de azt már most tudtuk, hogy meg fogunk szökni Budapestről. Már nagyon hiányzik egy kis Dömsöd. Negyedik hete, hogy nem voltunk ott.

Amíg Emő fent készülődött, addig Áron is felöltözött, én pedig mindent berámoltam az autóba. El is tudtunk indulni, ha nem is a tervezett 3/4 3-kor, de 3-kor már igen. Első állomás a TESCO volt. Bedobáltuk a PET palackjainkat, hogy az se szennyezze a környezetet. Egy WHO felmérés szerint a világ népességének csupán 4 %-a figyel oda a környezet tisztaságára. Ha a másik 96 % is így tenne, akkor lényegesen kevésbé kellene tartani a globális felmelegedéstől, ami azután mindenféle pusztítást okoz a golyóbison.

Áron nem jöhetett ki az autóból, mi pedig felosztottunk a vásárolni valókat egymás közott, hogy minél hamarabb végezhessünk. Kiderült, hogy a dömsödi ház kulcsait otthon felejtettem, ami egymagában egy bő félórai késést eredményezne, ha vissza kellene mennünk érte. Helyett felhívtam B. Ágit, hogy be tud-e minket engedni az ő kulcsaival. Ági azt mondta igen, csak hívjuk fel, amikor Kiskunlacházára érünk és akkor kölcsönadja a kulcscsomót.

Gyorsan befejeztük a vásárlást, de annyi mindent vettünk, hogy a fél ötös időpont mára elérjetetlenné válna, még akkor is ha nagyon gyorsan száguldanánk, ezért ezt áttettük holnap délelőttre.

Amint elértük az M0-ást hosszú cammogó, de a végén már szinte álló kocsisor és egy frissen megjelenő információ fogadott, miszerint egy lerobbant teherautó miatt torlódás van. Az első adandó kihajtónál kerestünk egy lehetséges kerülőutat. Hamar találtunk is egyet, de az visszafele vezetett Budapestre. Ez nem tetszett, ezért elmentünk Érd felé, mert tavaly nyáron egyszer, amikor buliba mentünk Andrásékhoz, akkor találtunk egy Dömsöd-Érd útvonalat, ami nem vette igénybe az M0-ást.
Nosza hamar eljutottunk az érdi lehajtóhoz, ahol azonban azt közölték, hogy Érden is egy hatalmas dugó van. Ez már kezdett olyan 22-es csapdája alakot felvenni.
Felhívtuk Andrásékat, először is azért, hogy örüljünk annak, hogy végre megjöttek a 9 hetes Dél-Amerikai túrájukról, másodszor azért, hogy főzzenek nekünk egy kávét. Ők is örültek a hangunknak, de semmivel nem tudnak megkínálni, mert semmi sincs otthon és Vikinek gerincsérve van. Az már csak ráadás, hogy az utcájukat felásták, mert új csatornát raknak le. Végre odaértünk. András, Emő és Viki pálinkával indítottak. Engem önző módon Viki gerincsérve érdekelt jobban, mivel ugyanabban a cipőben járunk. András és Viki viszont egyfolytában a kilenchetes kalandtúrájuk viszontagságairól meséltek, panaszkodtak. Így szóban, már közel sem volt a túra olyan fenékig tejfől, mint azt a honlapjukról olvastuk korábban. Két hónapon keresztül fagyoskodtak, fárasztó volt a sok gyaloglás, nem tudtak igényeik szerint tisztálkodni és nehezen alkalmazkodtak utitársaik hülyeségeihez. Soha többé ilyen útra nem mennek, - mondta András. Ha mégis, akkor csak repülő, helyben bérelt autó, szálloda és csak ketten. Egymás hülyeségeit az elmúlt közel 30 év alatt már volt módunk megszokni.
Közben megkérdeztük, hogy nincs-e nekik véletlenül egy BoardBag-jük (max 55 x 40 x 20 cm), amit a Ryanar kézipoggyászként elfogad. Véletlenül kettő is volt, egy piros és egy kék. Néhol 1-2 cm-rel nagyobb ugyan, de reméljük, hogy azon  már nem fognak velünk szarozni.
Búcsúzáskor Viki elmondta, hogy merre menjünk Érdről kifele. Követve Viki utasításait, este fél nyolcra értünk simán Dömsödre.

Az egész kerülőt úgy tekintettük, mintha nem is dugóba kerültünk volna, hanem csak meglátogattuk Andrásékat, hogy kérjünk tőlük egy BoardBag-et.
Kiskunlacházán átvettük Ágitól a kulcsokat.

A házban kitűnő volt a hőmérséklet. Áron menjen azonnal az ágyba. Unicum és kirámolás. Vacsorára kirántottam négy csirkeszárnyat és megmelegítettem a maradék zöldbab főzeléket. Vacsora közben azon elmélkedtünk, hogy vajjon miért szeretünk mi annyira itt lenni Dömsödön. Megválaszolni nem tudtuk pontosan, helyette élvezkedtünk, hogy itt vagyunk. Közben Möci bekapcsolta a szaunát, de Áron oda már nem követhetett bennünket. Laza szaunázás és alcsi-palcsi.

nagyon megijedtem

Éjjel háromkor arra ébredtem, hogy Áron nagyon csúnyán köhög. Amikor bementem hozzá, attól ijedtem meg, hogy nyugtatgatott: Apa, ne ijedjél meg attól, amit mondok, mert meglásd, meg fogok gyógyulni. Az előbb nagyon köhögtem és véreset köptem. Nagyon kétségbe voltam esve. Egy darabig simogattam és utána csak nehezen tudtam visszaaludni.
Már korán felkeltem és készítettem a reggelit, mindenkinek azt amit kért. Áron és Emő tojásrántottát kértek, magamnak virslit és lágytojást főztem.

Alig vártam, hogy nyolc óra legyen és máris hívtam a doktornénit. Hamar megnyugtatott, hogy ilyen előfordul, hogy egy hajszálér megreped, ne ijedjek meg, ez olyan mint egy orrvérzés. Megígérte, hogy délután megnézi Áront.

Sajnos az osztálytársak egyike sem válaszolt Áron e-mailben küldött kérésére, hogy a héten tanultakat küldjék át, hogy a jövő héten ne érezzen nagy lemaradást. Még azok sem válaszoltak, akik pedig telefonon megígérték.

Megint vettünk egy erős angol órát Möcivel. Kezd belelendülni a tanulásba. Ha ilyen tempóban haladna, egy év múlva nyelvvizsgázhatna. Pihenésképpen kiadta a bevásárolni valókat és felment.

Megérkezett a tablet tokja. Áron ment ki érte és Katika írta alá az átvételt. Kicsit kínai, de a célnak tökéletesen megfelel.

Kihívtam a garanciális szervizt Möci mosogatógépéhez.

Lementem a CBA-ba és minden előírtat megvettem. Ebédre megettük a lencseleves utolsó porcióját. A sonkás tésztához összedobtam egy zöld salátát. Minden összetevő a régi volt, plusz medvehagyma. Áron azt reklamálta, hogy miért kevertem össze. Nem ért a salátákhoz.
Úgy látom Áron is egyre Jobban van. Már azt is felajánlotta, mi lenne, ha CAPITALY-znánk egyet.

Möci főzött egy nagy lábas zöldbabfőzeléket és egy kisebb lábas (babér leveles) tejberizst, azután elhúzott.

Kora délután megjött a doktornéni. Közepesen volt megelégedve Áron gyógyulásával. Felírt még egy toroksprayt, amit amint elment kiváltottam. Úgy néz ki, hogy Áron lázgörbéje rendbejön, de a köhögése még  makacs. Holnap kora délután mégegyszer megnézi a fiút és csak akkor tesz javaslatot a Dömsödre, ha ez Áron gyógyulását is szolgálja.

Laci és Fruzsi telefonáltak, hogy holnap reggel aktivizáljam magam a Kossuth Rádió Napközben műsorában, mert az nekik fontos. OK. Megígértem, megteszem.

Este Möci kimenőt kapott. Elindulása előtt mindkettőnknek kiadta a tennivalókat és csak későn tért haza. Emőke korábban jött haza és egy hosszú órát dumáltunk róla, meg az őt körülvevő emberekről.

akku szállítás és próbaút

Arra ébredtem, hogy Áron becsukja a hálószoba ajtaját, hogy ne zavarjon, amikor ő halkan bekapcsolja a TV-t.
Lassan én is felkeltem, elkészítettem a reggelit, de Emő csak később jött le, így ebből ő ma kimaradt. Mondta, hogy még nem készítette el az angol házi feladatát, úgy hogy egy kicsit késni fog.a mai óráról.
A tegnapi bővítő kártya kisérletezés közben összecserélődtek a kártyák, ezért azután ma reggel a kütyün sem indult el simán minden program. Végül sikerült mindegyik kártyát a helyére tenni és visszaállt a rend.

Möci azzal jött le, hogy bár nincsen készen az angol leckéje, de most be kell mennie a városba, majd utána megcsinálja. Addig is készített egy sonkás tésztát ebédre, de azt csak majd ha hazajöttünk. Betette a sűtőbe.

Ha már ilyen szép idő van, úgy döntöttünk, hogy vele megyek és ezzel elkezdem az aklimatizációt és azt is kipróbálom, hogyan tudok autót vezetni.
Felhívtam K. Viktort és megbeszéltem vele egy időpontot.

Begurítottam a lopott CBA-s bevásárló kosarat és megkértem Emőt tegye bele az akkut. Nem volt könnyű, de eddig ment a dolog. Legurítottam a bevásárló kosarat az autóhoz és ott egyszerűen megkértem egy férfit, hogy tegye be az akkut a csomagtartóba.
Nem sokkal utána indultunk  MOM parkba. Áronnak mondtuk, hogy kb. másfél óra múlva itthon leszünk. Nagyon élveztem a vezetést. Először a Tchibo-ba mentünk. Legnagyobb meglepetésemre kaptunk uzsonnás doboz szettet, amire a honlapjuk azt mondta, hogy "sajnos már elfogyott". Erre vágytak Samó, Leó és Arthur és most sikerült vennünk. Örömömben kértem a kiszolgáló csajt, hogy főzzőn nekünk egy kóstolót az egyik kávéból. Möci ezen nagyon meglepődött, de a kiszolgáló csaj nem. Kért egy fél perc türelmet és már főzte is.
Utána Möci intézte a névváltoztatása miatti bankkártya cseréjét, amíg én a K. Viktornál a befektetési ügyeimet intéztem.
Amikor ezzel végeztünk, még tettünk egy kört a Spar-ban. Vettünk az ebédhez salátának valókat (jégsaláta, olívabogyó, csípős paprika), meg grillcsirkét, tejet. Möci még betérített a  DM-be.
Megtaláltuk az autónkat a parkolóban és már idultunk is haza.

Itthon beindítottuk az ebéd projektet. Én készítettem a salátát, Möci meg melegítette a tésztát és a grillcsirkét. Emőke hozott  át egy kis üveg bort és egy kis gombalevest és nekiálltunk falatozni. Hozott át két uzsonnás dobozt is, amik közül az egyiket szívesen vinnénk Jankának, de erről még nem tud lemondani.

Délután Emővel együtt átvettük az ábc szerinti első 13 rendhagyó igének a három alakját. Elmagyaráztam, hogy ezeknek a zlsigerből való tudása nélkül egy csomó igealak és forma nem tanulható meg.

Áron most bealudt és szerintem gyógyul. Vacsorára nem volt szívünk felébreszteni. Ha felébred és szeretne enni, azt megoldjuk.

angol óra.

Áron még mindig lázas

Reggel gondoltam egy merészet és nagyot, felöltöztem és lementem vásárolni a CBA-ba. Loptam egy bevásárló kocsit, hogy hazafele ne kelljen cipekednem. (Majd meggyónom, sőt még vissza is viszem.)
Otthon elkészítettem a reggelit. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere, majd hívtam őket asztalhoz.
Reggeli után Áronnal elpakoltunk, de Möci szemrehányt, hogy a virsli kint maradt.

Elkezdődött az angol óra. Most fordult a kocka. Ha Möci holnapra sem fogja elkészíteni a házi feladatát, vagy nem tanulja meg aneki szánt anyagot, akkor lesz hadd-el-hadd.
Felhívtam a doktornőt és megbeszéltem vele, hogy 3 óra után lemegyünk hozzá Áronnal. Szeretném, ha nem antibiotikummal gyógyítaná a doktornő. Ezt majd igyekszem úgy előadni, hogy: ugye doktornő, nem kell antibiotikumot kapnia Áronnak?
Én forszíroztam a WC-t, nehogy még egyszer előforduljon, amit tegnap át kellett élnem.

Már ezt a spotot is a tableten írom, mert sikerült feltennem a  nemzetközi billentyűzetet.

Megebédeltünk és összekészítettük magunkat, meglátogatni a gyerekorvost. A doktornéni alaposan megvizsgálta Áront és felírt egy vagon gyógyszert. Szerinte Áron legkorábban pénteken, de inkább csak hétfőn mehet iskolába. Hazafele kiváltottuk a recepteket és otthon igyekeztünk betartani a doktornéni utasításait.

Felhívtam Zoli bácsit, hogy ne csak utólag értesüljön arról, miért is hiányzik a héten Áron az iskolából.

Möci leellenőrizte  és megbeszélte Áronnal az előírt gyógyszerek adagolását.
A tablet nem akarja felismerni a 16 GB-s SD bővítést, ami azért nagy baj, mert időközben már megrendeltem hozzá egy 32 GB-set is. Béla segítségével sok mindent megpróbáltam, de nem és nem.

Vacsorára tejfölös, sajtos, sonkás túróscsusza szerűséget készítettem, de Áronnak inkább ráolvasztott sajtos szendvicshez volt kedve.

Este Möci csak egy rövid időre jött le.

Betegszoba

Hajnalban felkelek és megmérem Áron lázát. Kicsit felébred, de sajnos még mindig 38 fok fölött van.Töltök neki a citromos teából és visszafekszem.  Emő finom reggelit tálal az ágyam mellé. Áron nem megy suliba, mert lázas. Emőke odaviszi a napsütésre, mond azt, hogy ááááááá és megállapítja, hogy a gyereknek tüszös mandulagyulladása van.

Varjú úrral történt levélváltás alapján a jövő hétre lőttük be a napelem szerelést.

Elkezdődött a kaka projekt. Elkövettem azt a nagy hibát, hogy két hete csak a pisálással törödtem. Ettől akkora székrekedésem lett, mint egy ház. Nem megy, nem megy és nem megy. Az egésznek annyi haszna volt, hogy megtudtam, milyen lehet egy szülés. Emőke főzőtt egy kimondottan erre való gyógyteát. Többször azt hittem, hogy el fogok ájulni, de végül nem tettem.

Amikor visszapihentem az ágyba, csöngettek. Megjött a 9"-os tablet kínából. Kibontottuk, de a beüzemelést  Möci csak akkorra engedélyezte, amikor már ő is be tud jönni a konyhából, hogy azt együtt csináljuk. Annyit azért beállítottam rajta, hogy magyarul szóljon. Gyorsan felhívtam még Bélát, hogy röviden beszámoljak a tablet eddig megismert jó és rossz tulajdonságairól.

Möci tejfölös lencselevest készített ebédre füstölt bordával. Emőke átjött és ők hárman ebédeltek a konyhában, nekem pedig ágyba hozzák. Ebéd után közösen olvastuk el az utóbbi tíz nap blogbejegyzéseit. Rengeteg elütést találtunk benne.

Délután belemerülünk a tablet rejtelmeibe és megpróbáltuk megtanulni, miként működnek rajta a dolgok. Möci hamar rájött néhány dologra és fel is vitte megmutatni Csabinak. Amíg Möci fent volt, addig én igyekeztem kijavítani a posztolt oldalak hibáit. Csabi természetesen schimfelte az új szerzeményt. Hát nem is annyiba került, mint egy iPad, hanem kevesebb, mint a tizedébe.

Késő uzsonnára vagy korai vacsorára Möci finom zöld salátát készített a két szelet töltott dagadóhoz.
Este megint 39°C fölé szökik Áron láza. Emővel megbeszélnek egy ülőfürdőt és egy szem algopirint és sok citromos teát. Úgy döntöttünk, hogy Áron holnap se menjen suliba és ha nem gyógyul, akkor lemegyek vele a Sinkó doktornőhöz.

torokfájás

Áronnak még mindig fáj a torka. Kikészítettem neki a Phlogosol-t és kértem, hogy gargalizáljon. Együtt készítettük a reggelit, de különfélét, csak a melegszendvics volt közös. Áron hagymás tojásrántottát, én pedig lágytojást ettem a szendvicshez. Neki langyos tejet sok cukorral (a méz elfogyott), magamnak pedig  forró tejeskávét kevertem. Möci egyre gyakrabban hiányzik. Nem is emlékszem, hogy mikor reggeliztünk utoljára nélküle vasárnap reggel. Az mindig olyan szertartásos volt. A kávé segít bevenni a reggelre előírt száz különféle gyógyszert.

Reggeli után Áron leült TV-t nézni, de megbeszéltük, hogy egy óra múlva nekilát rendbetenni az iskolatáskáját.

Olvasom tovább a könyvet.  A második 100 oldal alatt megtörténik a nagy esemény. A könyv továbbra is silány. Szegény megboldogult Róza anyám forog a sírjában, hogy a fia ilyen szar könyvet olvas, csak azért, mert ez a sikerlita csúcsán van.

Az iskolatáska rendbetételénél még kiderül egy-két disznóság, ami megkíván egy kis többletmunkát, de Áron nem ellenkezik.

Az akkutöltő viselkedése nem tetszik. A töltőáram erőssége a nullához közelít és az elején sem volt sok. Kora délután lekapcsolom, mert letelik a 30 óra.

Áron már készíti nekem a fürdővizet, amikor megérkeznek Laciék. Fuzsina isteni kajákat hozott, de egy részét még be kell tenni a sütőbe és kell még hozzá rizst főzni körítésnek. Bekapcsolom és beállítom a sütőt 200 fokra, majd megyek fürdeni. Gyors hajmosás, borotválkozás, Áron pedig segédkezik a terítésben Fruzsinának és tálal. Mire elkészülök a fürdőszobában és felkapok magamra egy ruhát, addigra gőzölög a frankfurti korhelyleves. Kis csípős paprika bele és egy kanál tejföl. A második fogás Dubary szelet és töltött dagadó rizzsel, savanyúval.

Lacit nem tudtam meggyőzni a viágot megváltó javaslataimról, mert Laci azt gondolja, hogy minden az üzletről, a pénzről szól és ebbe az államnak nem szabad beleszólnia a legkissebb mértékben sem, még akkor sem, ha az az emberek életkörülményeit javítja. Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan pontok, ahol az államnak bele szabad, sőt bele kell szólnia a történtekbe és be kell töltenie a szabályzó szerepét.

Nem sokkal ebéd után Laciék balra el. Áron torokfájása nem javul, levertnek látszik és amikor megmérjük, kiderül, hogy láza is van (38,6). A bejárati ajtóra ki kellene írnom, hogy : MAGÁN KLINIKA.

Olvasom András és Viki barátaim felettébb izgalmas kaland túráját Dél Amerika-2013. Ha meg lehetne kapni kinyomtatott formában, meg is venném. Közben időnként beszaladok Áronhoz és méregetem a lázát.

Este kilenc óra után jött meg Emő, de legalább megjött.

Akku töltés

Ahhoz képest, hogy Áronnak ma nincs suli, elég korán ébredt. Hétkor már mind a ketten olvastunk. Kapott egy órát arra, hogy azt a német fejezetet (Nőnemű főnevek neme, jelentésük és végződésük szerint)  megtanulja. Nyolc óra után felöltözött és lement vásárolni tejet, sajtot és füstölt tarját. A reggelit már együtt készítettük. Áron a pirítósra sütött sajtok specialistája, én pedig a ham and eggs-et sütöttem.

Reggelizés közben jött Emőke, hogy akkor most amúgyis megy le vásárolni, egyúttal szívesen megveszi a fél liter deszt. vizet. Nem sokkal később megjött, azzal, hogy a legkissebb kiszerelés 2 literes volt (1000.- Ft.).

Bevettem az ezer féle gyógyszert, köztük a lökésterápiát, amiben a napi darabszám fokozatos csökkentése van előírva.

Neki kezdtünk az akku projektnek. Az akku kint van az erkélyen, a záródugók ki vannak csavarva, kezdődhet a cellák utántöltése. Áron nagyon ügyesen segített. Egy átlátszó szívószállal állandóan ellenőrizte az elektrolit szintet, miközben egy pohárral és egy tölcsérrel, utántöltéssel korrigáltuk azt. Kész szerencse, hogy Emőke 2 litert hozott, mert ez az utolsó cseppig elfogyott és éppen hogy elég lett.

Áron mégegyszer nekirugaszkodott a németnek. Közben S. Laciék telefonáltak, hogy holnap meglátogatnának és hoznak is nekünk ebédet.

Ma még nem kellett külön ebédet készítenem, mert volt a hűtőben zöldbab leves bőven. Én, rajta sajttal, Áron anélkül  kérte. Utána, még Möci készítette főtt tészta, mellé csirkemell pörkölt, rajta tejföl és vegyes zöld saláta. Áron nem is tudta mindet megenni, olyan sok volt.

Délután még németeztünk egy kicsit. Áronnak tetszett, hogy a saját tananyagukat online tudta gyakorolni.

Este sokáig olvastam, sehogyan sem tudtam elaludni. Áron csúnya hangokat adott ki magából. Köhögött, krákogott. Vagy megfázott, vagy elkaphatott valamilyen bacit, mert amikor bementem hozzá, a torkára panaszkodott.

A matek füzet betelt

Számomra csak reggel derült ki, hogy Áron nem tudta átmásolni a matek leckét a matek füzetébe, mert az betelt.  Ezt már tegnap is tudta, hiszen azért nem abba írta meg a házi feladatát. Csak halkan kérdeztem meg, hogy akkor a kétórás játék helyett Márkkal, miért nem a füzet beszerzéssel foglalkozott? Már hangoskodni se volt kedvem, annyira elszomorított Áron nemtörődömsége a sulival.
Reggeli után hallgatom Béla felvett telefonbeszélgetését Dr. Nagy Zsuzsával, miszerint nem is olyan egyszerű a Sincumárról való átállás, még öt napra sem.
Áront megkértem, hogy a WC-ből húzza ki a huzika  akkuját az erkélyre. Ha jobban leszek rákapcsolom a töltőt.
Már egyedül készítettem magamnak a reggelit, de még mindig csak rövid időkre kelek fel és azt is óvatosan teszem.
A szürke ötven árnyalatát olvasom, de nem tartom egy értékes műnek. Lehet, hogy a New York Times szerint #1 Bestseller és valóban nehéz letenni, mégis silány. Sajnos ezt eszik az emberek. A csaj több mint 100 oldalon várja és készül rá, hogy megdugják, de azt sem szerelemből teszi, hanem valamilyen túlfűtött erotikus kiváncsiságból.

Tibcsi hívott, hogy lassan itt az ideje egy találkozónak. Örültem a hívásának és meg is beszéltem vele, hogy jó lenne, ha akkor jönnének, amikor már jobb az idő. A tetőn is csak akkor fognak dolgozni a napelemesek.

Emőke átjött, hogy lemenjen a patikába az astrixért, de mondtam neki, hogy az a vonal egyelőre lefújva. Keresett a mélyhűtőnkben valamilyen csirkeféleséget, hogy készítsek belőle pörköltöt a tésztához, de nem talált és inkább hozott át fagyasztott csirkemellet. Ilit megkértem, hogy dobjon le egy voroshagymát, mert porkoltot szeretnék készíteni.

Möci hívott Mályiból. Elmesélte az élményeit, én pedig azt, hogy milyen problémák voltak reggel Áronnal. Kérte, hogy legyek vele halkan, de nagyon határozott és következetes.

Áron korábban jött haza, mint azt ígérte. Vett új matekfüzetet is és örömmel újságolta, hogy nem volt semmi probléma a betelt miatt. Rögtön nekiálltunk a németnek egy neki is tetsző online módon. A teszt siralmas volt ezért kiadtam a megtanulni való feladatsort.

Pihenés gyanánt megkértem, hozzon a patikából deszt. vizet az akkuba és valamilyen finom kenyeret a vacsoránkhoz. Nevetségesen hangzik, de Áront elhajtották a patikából, mert még nincs 14 éves. Meg is értem őket, mivel a desztillált víz méregtartalma magas és sokféle drogot is tartalmaz. :-)

Áron végül nem a tejfölös csirkemell pörköltre szavazott főtt tésztával, hanem a francia hagymalevesre krutonnal. Bár a kruton már jó régi, de azért finom volt.

Tamással is beszéltem. Pipa volt amiért átutaltam a taxiztatást. Kértem, hogy próbáljon szervezni nekem egy MR időpontot.



























á

Lassú feltápászkodás

Azt álmodtam, hogy felkelek és járok. Éreztem, hogy a lábfájásnak nyoma sincs és azzal is tisztában voltam, hogy simán átaludtam az éjszakát. A sugallatra óvatosan felkeltem és kimentem a konyhába. Visszafekve a távolból keltegettem Áront. Ő is jót álmodhatott, mert a morgása azt üzente, hogy egy kicsit még hagyjam aludni. A hírek után nem hagytam. Fél nyolckor már türelmetlenül kérdeztem, hogy hol tart. "Most éppen keresek egy cipőfűzőt." Ennyit arról, hogy este megkértem, minden ruhaneműjét készítse  ki. 3/4 8-kor végre elindult, de előtte még bejelentette, hogy nincs itthon se kenyér se tej.

Emőért 8-kor jöttek. Négy napra elhagy és egy Cursillón vesz részt Mályiban. Éppen ideje, hogy óvatosan felkeljek és megpróbáljam magam ellátni. Komótosan felöltöztem és magamra kötöttem azt a derék szorítót, amit a rheumatológus főorvos is ajánlott és szép lassan elindultam, először a postára, majd a CBA-ba. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a postán az ügyintéző nem tudta, hogy az előtte lévő számológéppel, hogyan lehet kiszámolni egy összegnek a 16%-kal növelt értékét.)

Vettem egy liter tejet és lassan visszakúsztam az ágyikómba. Bevettem a 100 gyógyszert (volt vagy hatféle) egy bögre tej alig volt elég hozzá, hogy mindet lenyeljem.

Átjött Emőke, akivel alaposan megbeszéltük az ő és Möci álláspályázatát. Ismét egy kis felkelés. Megmelegítettem az ebédem és a konyhában!! ülve!! fogyasztottam.

Pihentetésnek befejeztem Orbán Viktornak írt levelemet, de még nem küldtem el, mert előtte szeretném Möcivel  együtt mégegyszer átolvasni.

Kezembe került E L James: A szürke ötven árnyalata c. könyve. Erről a könyvről megoszlanak a vélemények. Már annyi jót és annyi rosszat hallottam, hogy gondoltam elolvasom, legyen róla egy saját véleményem is. Bár szegény megboldogult Róza anyám, aki rengeteget, hetente több könyvet is elolvasott, még 92 éves korában is csak állt a könyvespolcom előtt és kérdezte, nem tudsz adni nekem egy jó könyvet, amit még nem olvastam? Ő megmondta, nem szabad mindenfélét össze-vissza olvasni és még attól is óvva intett, hogy egy könyvet többször is elolvassunk, mert mint mondta, az ember élete arra is kevés, hogy a világirodalomnak csak a legnagyobb kincseit elolvassuk.

Áron időben hazaérkezett, de rögtön meg is kért, engedjem le játszani Olivérrel és Bálinttal egy órára. Gondoltam a leghelyesebb ha leengedem és ezzel elkerülöm, hogy legközelebb engedély nélkül tegye ugyanezt és egy órával később jöjjön haza, úgy, hogy azt sem tudom, hol van.

A hazaérkezés már nem úgy sikerült, ahogyan azt megbeszéltük. Áron egy óra helyett két óra máúlva tért haza és nem is Olivérékkel találkozott, hanem Márkkal, akiről tudja, hogy a barátkozását nem annyira preferáljuk.
A receptet még el tudta hozni az orvosi rendelőből, de már kiváltani nem tudta.

Itthon elkezdtünk vacsorázni, de a lecke rendbehozására már nem jutott idő. Azt beszéltük meg, hogy reggel felkel egy fél órával korábban és akkor majd megcsinálja.

MR időpont

Rggel tünetmentesen ébredtem.
Áron csak nagyon nehezen és késve indult el az iskolába, viszont maga után nagy kuplerájt hagyott a szobájában és itthon felejtette a Tájékoztató füzetét. Möcivel megbeszéltük, hogy egy időre legózási szünetet rendelünk el.
Emőke lement a gyógyszerekért. Kicsit kellett vívnia, mert az egyik recepten az orvos adagolási utasításai is szerepeltek, és ezt külön aláírás és stempli nem hitelesítette. Végül sikerült megkapnia a felírt gyógyszereket.
Elkezdtem a lökés terápiát és a Prednisolonból bevettem az első napra rendelt hat tablettát.

A doktor utasítása szerint elkezdtem intézni az MR vizsgálatra az időpontot. Már előre kioktattak, hogy közöljem a rheomatológus orvosomnak a nevét. Bár fel voltam készűlve arra, hogy holnapra nem fogok időpontot kapni, de azon mégis meglepődtem, amikor közölték, hogy a legközelebbi időpont június 3-a 15:00 óra,ami kerek két hónapra van a mai naptól. Megbeszéltem Bélával, hogy megpróbálunk valamilyen protekciót szerezni.
A nagyit felhívtam, mert Áron jogosan kérte, hogy fél négy helyett háromra menjen érte, hogy időben odaérjenek a tenisz edzésre. Azt elfelejtettem mondani nagyinak, hogy, mivel a mai edzés már az áprilisi hónapot terheli, ha nem az egész havit, de a mait be kellene fizetni. Neki is sikerült erről elfeledkezni, de ebből nem lett probléma.

Délutánra teljesen elmúltak a fájásaim. Emő azt javasolta, hogy egy kicsit keljek fel, de nagyon óvatosan.Készített egy finom francia hagymalevest, amit már a konyhában ülve ettem meg.
Áron hazaérkezett a teniszről és arról számolt be, hogy Anna nagyon megdícsérte. Vacsi után nekiállt .megtanulni a maradék leckéjét és felmondta. A szobája rendetlensége miatt nem lett leszúrva, de azt megbeszéltük, hogy hosszútávon ezen is változtatnia kell.

Este beszámoltam a háziorvos doktornőnek az egészségi előmenetelemről. Örült és bíztatott, de azért azt javasolta, hogy ne bízzam el magam és tartsam be a fokozatosság elvét. Addig is holnap felír egy másik alvadásgátló gyógyszer receptjét a sincumar helyett.
Laciék még este hívtak és velünk örültek a javulásnak, azután eltettem magam holnapra.

Infúzió

Reggel Möci csak annyira ugrott be, hogy kivigye a befőttes üveget és hozzon be egy bögre tejet. A tej már  nagyon rám fért, mert az elcsesződött gyomromból folyton savas íz jön föl. Persze a tej is csak addig használ, amíg kortyolgatom.
Möci nyolckor elindult Fehérvárra, mivel ott kell leszámolnia.
Béla hívott telefonon, miután átvette a gyógyításom felett az irányítást. Elmondta, hogy beszélt Dr. Nagy Zsuzsával, arról, hogy mik a lehetőségek és átküldte a beszélgetés hanganyagát. Úgy vettem ki a beszélgetésből, hogy ha szükségessé válik, akkor megpróbálnak segíteni szerezni időpontot rheumára, CT-re és ha még az is szükséges, akkor esetleg a műtétre, mert különben mindegyikre hónapokat kell várni.
Közben megérkezett a futár az akkutöltővel. Áron mindent elrendezett, nekem fel sem kellett kelnem hozzá.

Egy órakor feljött a doktornő. Hozott két újabb receptet és egy rheuma beutalót a Béke téri rendelő intézetbe.
Tamás jött értünk és kivitt ebbe a világ végén lévő Rendelőintézetbe. Lehajtotta az első ülés támláját és így majdnem fekve tettem meg az utat. Protekciós beteg lévén rögtön fogadtak  felvették az adataimat, és 15 percen belül már a doktor úr szine előtt álltam. Alaposan kikérdezett és megvizsgált, majd közölte, hogy most fogok kapni egy infúziót és két hét múlva egy szurit, de eőtte három napra fel kell hagyjak a Sincumár szedésével.

Mónika nővértől nagyon kikaptam, amiért nem fogyasztok elegendő folyadékot, mert így alig talált a vénámba. Az infúzió kb. két óra hosszan csöpögött belém. Kaptam három új receptet, meg egy beutalót MR-re, aminek az időpontját nekem kell majd megigényelnem. Möci, hálája jeléül megpróbált a nővérnek pénzt adni , de ő ezt határozottan elutasította.
Taxival jöttünk haza és én rögtön beestem az ágyba. Nem voltak nagy fájdalmaim, csak megterhelt ez a tortúra.
Möci csinált finom vacsorát. Végre rendesen ettem, ittam. Ma még nem tudtuk kiváltani azokat a gyógyszereket, amiket a Rheumatológus főorvos felírt, mert a gyógyszertár már bezárt.
Az elalvás nem ment egyszerűen. Kicsit fájt a lábam és sokáig forgolódtam, míg végre sikerült.elaludnom.

az én szavazásom már eldőlt

Éjfél körül, amikor Möci befejezte a TV-zést nekem már nagy fájdalmaim voltak.

A granulátumos fájdalomcsillapító, amit két órája bevettem, szinte semmit nem használt. Ekkor úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom a kataflámmal és akkor legalább Möci pihenését nem fogom zavarni a nyivogásommal. Hamarosan elaludtam és ha nem számolom a rémálmaimat, és azt, hogy a kataflám a gyomromat szétcseszte, akkor egy darabig nyugtom volt. Az egyik furcsa álmom az volt, hogy látogatóban voltam a jobbik internetes oldalán és amikor azt el akartam hagyni, az oldal közölte, hogy azt nem lehet és az oldalon tett látogatásommal leadtam az érvényes szavazatomat a jobbikra a 2014-es választásra vonatkozólag. Amikor felébredtem 4:22-t mutatott az óra..

 Elkeseredésemben azon is gondolkoztam, hogy megerőszakolom ezt az egészségügyi rendszert. Felveszek egy pizsamát, rá egy télikabátot és besétálunk a Kőtvölgyibe. Ott a lift előtt elbúcsúzom Emőtől és odaadom neki a télikabátot, majd felmegyek az emeletre és az Idegsebészeten befekszem az első üres ágyba. Az ápolónő kérdésére pedig, hogy ki maga és mit keres itt, majd azt válaszolom: Ezt csak azután mondom meg, ha már megműtöttek.

Reggel Emő tudta, hogy nem érdemes nagy reggelivel próbálkoznia, ezért csak két szelet pirított kalácsot és egy bögre tejet hozott be, hogy legalább a beveendő gyógyszer helyét kipárnázza.
Áron reggeli után, sajátmaga faragta rímekkel meglocsolta Emőt és Emőkét is, majd Emőkével lementek futni néhány kőrt.

Kihasználtam, hogy most alig  vannak fájdalmaim és aludtam délelőtt. Áron délután  felment Ilit is meglocsolni. Utána Capitaly-ztak Emőkével, de a Manna ki lett tiltva.