Lehet, hogy este, túl későn és túl sokat ettem, mert éjjel megint küzdenem kellett az ellenséges erőkkel. Most azzal küszködtem, hogy hova dugjam a kábítószert. Fogalmam sincs, honnan bukkant elő a probléma, hiszen soha nem voltam dealer, soha nem voltam kábítószer függő, sőt még meg sem kóstoltam soha a szert. Ennek ellenére álmomban jobbnál-jobb helyeket találtam, ahová el lehet dugni az anyagot. (Ha most a hatóság beleolvas a blogomba, akkor nagy erőkkel fog házkutatást tartani. Na bumm, legalább felássák a dömsödi kertet, már úgyis régóta készülök rá.)
Nagyon korán keltem és azzal kezdtem, hogy feltettem egy halászlét főni. Két fej hagyma, három lazac fej és lassú tüzön már főtt is a halászlé. Készítettem néhány mini szendvicset és két kávét előreggeli gyanánt és elindultam egy vekni kárpát kenyérért. Vettem a CBA-ban egy doboz halászlé sűrítményt és a piacon két liter langyos, frissen fej tejet. Belelendülve az ültetésbe, két tő paradicsom- és egy tő padlizsánpalántát.
Amíg én fent elkezdtem rendezni a bélyegeket, addig Áron és Emő készítették a nagy reggelit.
Alig, hogy befejeztük a reggelit, megjött Varjú úr és csapata. Lerámolták a kocsi tetejéről a létrákat és kirámolták a kocsi belsejéből a napelemeket. Elhozták a huzikára szánt egy darab 100 W-os panelt is, de azt egyelőre csak betettük az istállóba. Kezdődhet a munka. Nekem még egy feladatom maradt, a főtt lazac fejekből eltávolítani azt a rengeteg csontot. Még arra is maradt időm, hogy a két újólag vásárolt paradicsom palántát szépen elültessem az ágyásban.
Áronnak kihullott a jobb felső hármasa, amiről ő azt mondja, hogy tejfog.
Mire Áronnal elindultunk,az uraknak már sikerült néhány cserepet összetörniük.
A doktornéni rendelésén kezdtünk. Sokat kellett várnunk, hogy sorra kerüljünk. A doktornő meghallgatta Áron tüdejét és szemmel láthatóan elégedetlen volt. Befejeztük az első antibiotikum kúrát, de az nem hozta meg a kívánt eredményt. Akkor most két másik antibiotikum jön, mégpedig egyszerre. Teljesen padlón voltam. Áron kapott egy beutalót röntgenre jövő hétfő reggelre, aminek eredményét még aznap délelőtt be kell mutatnunk.
Már dél is elmúlt, mire a gyógyszertárban végeztünk. Javasoltam, hogy kapjunk be valamit a kínaiban. Áron módosított a terven, inkább menjünk a Rusticóba. Helyes, mondtam. Ott legalább várni kell 20 percet és legalább ötször annyiba kerül. Áron beteg, - gondoltam,- Áront kényeztetni kell: Rustico.
Felmentünk a lakásba. Möci utasításai szerint felvittük a board bag-eket, a tisztító szereket és a tartós tejeket. Kiürítettük a postaládákat és levittem az üvegeket a nyuggerekhez, hogy ha jön méz, nekünk is legyen.
Felmentem Ilihez, mert mondta, hogy van fölösleges paradicsom palántája. Sajnos elfagytak, - mondta, - mert kint felejtette az erkélyen.
Elindultunk visza Dömsödre. Először Praktiker, hátha ott tudunk olyan hófogós hódfarkú cserepet, amilyet az urak eltörtek. Nincs. Utána beugrottunk a TESCO-ba. Porcukor, vaniliás cukor, Cappy Áronnak, egy csomag Lavazza D'ORO-t Ádámnak (mert az a kedvenc kávéja) és sör nekem. Vettünk volna cserepes muskátlit is, ha nem került volna kétszer annyiba, mint a dömsödi piacon.
A Baumax-ban, ahol állítólag mindent lehet kapni, ami az építkezéshez kell, csak ezt a cserepet nem lehetett kapni. Lehet ugyan rendelni, de nem két darabot, hanem minimum egy raklapra valót és annak beérkezése két hónap. Végül az ötödik helyen találtunk és darabja 1500.- Ft volt (arany árban), megvettük.
Délután ötre értünk Dömsödre. Möci hősiesen tartotta a frontot. Megebédeltette az embereket. A panelek mind egy szálig a tetőn voltak, már csak az elektromos bekötés volt hátra. Mire mindent bekötöttek, átjött Dezső is és hozta a napelem avató barackpálinkát. Nekem külön melegített Möci egy tál halászlét. nem csodálom, hogy az emberenek ízlett, mert nagyon finom volt.
Az emberek hat óra körül hagyták el a terepet és jó sok minden rendbetenni valót hagytak maguk után.
Áron megszervezte, hogy üljünk le CAPITALY-zni. Természetesen hamar meggazdagodott, részben mert jól gazdálkodott, másrészt a szerencse is neki kedvezett. Möci meg én hamar lerongyolódtunk és folyton eladósodtunk felé.
Ma is annyira szép volt az idő. Teljesen tavasz van és még abból is a melegebb fajta. Elhatároztuk, hogy ezt a hetet kinevezzük elő-nyaralásnak és csak hétvégére megyünk Gazdagrétre, amikorra amúgy is lehülést és rossz időt jósolnak.
Most, hogy már nem fog olyan sokba kerülni az áram, este megint szaunáztunk egyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése