2013. április 9., kedd

Áron még mindig lázas

Reggel gondoltam egy merészet és nagyot, felöltöztem és lementem vásárolni a CBA-ba. Loptam egy bevásárló kocsit, hogy hazafele ne kelljen cipekednem. (Majd meggyónom, sőt még vissza is viszem.)
Otthon elkészítettem a reggelit. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere, majd hívtam őket asztalhoz.
Reggeli után Áronnal elpakoltunk, de Möci szemrehányt, hogy a virsli kint maradt.

Elkezdődött az angol óra. Most fordult a kocka. Ha Möci holnapra sem fogja elkészíteni a házi feladatát, vagy nem tanulja meg aneki szánt anyagot, akkor lesz hadd-el-hadd.
Felhívtam a doktornőt és megbeszéltem vele, hogy 3 óra után lemegyünk hozzá Áronnal. Szeretném, ha nem antibiotikummal gyógyítaná a doktornő. Ezt majd igyekszem úgy előadni, hogy: ugye doktornő, nem kell antibiotikumot kapnia Áronnak?
Én forszíroztam a WC-t, nehogy még egyszer előforduljon, amit tegnap át kellett élnem.

Már ezt a spotot is a tableten írom, mert sikerült feltennem a  nemzetközi billentyűzetet.

Megebédeltünk és összekészítettük magunkat, meglátogatni a gyerekorvost. A doktornéni alaposan megvizsgálta Áront és felírt egy vagon gyógyszert. Szerinte Áron legkorábban pénteken, de inkább csak hétfőn mehet iskolába. Hazafele kiváltottuk a recepteket és otthon igyekeztünk betartani a doktornéni utasításait.

Felhívtam Zoli bácsit, hogy ne csak utólag értesüljön arról, miért is hiányzik a héten Áron az iskolából.

Möci leellenőrizte  és megbeszélte Áronnal az előírt gyógyszerek adagolását.
A tablet nem akarja felismerni a 16 GB-s SD bővítést, ami azért nagy baj, mert időközben már megrendeltem hozzá egy 32 GB-set is. Béla segítségével sok mindent megpróbáltam, de nem és nem.

Vacsorára tejfölös, sajtos, sonkás túróscsusza szerűséget készítettem, de Áronnak inkább ráolvasztott sajtos szendvicshez volt kedve.

Este Möci csak egy rövid időre jött le.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése