2018. október 31., szerda

rendkívüli angol


20181031 szerda  7. SzN
A hetedik Száraz Napot könnyebb lenne abszolválnom, ha a hűtőben nem lenne egy üveg jéghideg unicum.

Reggek megkaptam a Budapest Banktól az új ideiglenes jelszavamat, de elég macerás volt, mire (jelszóváltoztatás, belépési kód stb.) be tudtam lépni.

Pongó Évikével megtartottam a második leckét.  Egyelőre csak nagyon kis lépésekben terhelem.

Áron bevitte az iskolába a Nyugdíj Intézet formanyomtatványát, mert annak van olyan része, amit csak az iskola tölthet ki, illetve igazolhat.

A reggeli készítés után megpróbáltam a konyhában egy kis körlet rendet csinálni.

Az iskola által is kitöltött és hitelesített formanyomtatványt ajánlva feladtam a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. A posta mellett van egy pékség, onnan hoztam fel egy hagymás cipót.

½ 3-kor elindultam D.Katihoz, mert ő adott helyt a rendkívüli angol korrepetálásnak. Velem együtt összesen öten voltunk és nagyon jó másfél órát tudtunk együtt tölteni. Volt abban kiejtési gyakorlat, homework elkészítés és egy kis Present Perfect nyelvtan is. A többiek úgy ítélték meg, hogy hasznos volt a másfél óra.

Hazaérve meg kellett válaszolnom egy végrehajtási  perrel fenyegető levelet. Majd csak a végén fog kiderülni, hogy ki a jobb ügyvéd, az ügyvéd úr vagy én.    

2018. október 30., kedd

Mosógép szerelő


20181030 kedd

Ez a dátum a Gregoriánus naptár szerinti K.u. időt jelzi. Az én naptáram szerint ez a hatodik száraz nap. 6. Sz.N. kedd

Reggel kérdeztem Áront, hogy ha lemegyek a CBA-ba, akkor neki mit hozzak, mert hamarosan készítem a reggelit. Azt mondta, hogy neki semmit, de tej már csak nagyon kevés van. Emiatt csak tejet hoztam.

Hozzá is kezdtem a reggeli készítéséhez és azt javasoltam, hogy a száradó félben lévő szendvicseit be kellene áztatni felütött, felkevert tojásba és utána megsütni. Azt kérte, hogy az ővét ne bántsam.

Ezért azután saját szendvicseket készítettem és azokat sütöttem ki a tojásba áztatást követően. Be is vittem neki egy bögre tej kiséretében, hadd szembesüljön vele és szenvedjen tőle, hogy az milyen finom.

Elkezdődött Pongó Évike tanítása Viber-en keresztül.  Azt kérte, hogy az alapokkal kezdjük.

Közben megjött a mosógépszerelő, aki  miközben egyfolytában szidta az előző szerelőt, 25.000.- forintért megjavította, amit az előző szerelő 20.000.- forintért elrontott.



2018. október 29., hétfő

ORFI


20181029 hétfő 5. Sz.N.

Nagyon szép, napsütéses időre ébredtem. Ez az ötödik száraz nap.

¼ 10-ig tartott a lustálkodás. Közben persze elindítottam egy Audiobook letöltést, abban a reményben, hogy mire szeretnék elindulni, addigra letöltődik. Indításkor 1 óra 8 percet kalkulál a program.

Áron jelentkezett Viberen, hogy utaljak át némi pénzt a számlájára, kajára. Átutaltam.
Összedobtam egy reggelit és elkezdek pakolászni. Még 45 perc van a letöltésből. Szerintem dél körül indulhatok. 

Azt tervezem, hogy meglátogatom Istvánt a kórházban. Még Dömsödön vettem egy csokor banánt.Gondoltam ennek örülni fog.

Az első utam a Nissan Centrumba vezetett. 19 %-kal érkeztem, amiről nem tudtam eldönteni, hogy necces-e. Biztos, ami biztos egy kávézás közben feltöltöttem 90 %-ra. 

Hogy kihasználjam az időt csináltam egyDuolingo leckét.  Megnézet az ORFI pontos címét és beírtam a navigációba.

IV. emelet 406-os kórterem. István nagyon örült nekem. Úgy láttam, hogy egy kicsit nehezen viseli a rabságot, de amúgy jól van és ez a fontos. Egy órát beszélgettünk. Elmondtam az én gerincbántalmaim történetét, hogy én a polydiscopátiáról miket tanultam az orvos barátaimtól.

Magyarul megpróbáltam átadni a legfontosabb tapasztalataimat, mint a kemény ágyon (esetleg padlón) való fekvést, a hátúszást és utána elindultam haza.

Emőke nem volt otthon, ezért a neki szánt dolgokat az ajtaja elé tettem.

Áron csodálkozva fogadott: „Nem azt beszéltük meg, hogy Dömsödön maradsz?”
-         

      Én ezt nem beszéltem meg senkivel. Emő írta, hogy minél több időt töltsek Dömsödön, hogy téged ne zavarjalak.
-         -  Nem csináltam rendet, mert azt hittem, nem jössz haza.

Azt láttam, hogy az íróasztalomról igyekezett minden kaja és ital maradékot gyorsan elrámolni. Ezt nem kommentáltam, de a szobájába már be se mertem nézni. Jobb a békesség.

Feltettem a vacsorának valót.

A konyhában, akkora volt a rumli, hogy amíg a krumpli főtt, a csirkecomb sült, nem győztem rendet rakni.
-          - Kész a vacsora, tálalva.
-          - Miért csináltál vacsorát? Én nem vagyok éhes.

Ezt persze kitalálhattam volna azokból a maradékokból, amiket normális kaják helyett összevásárolt.
-          - Akkor a részedet öntsd ki a WC-be.

Szerintem Áron látta, hogy nem viccelek és leültünk vacsorázni. Sült csirkecomb, krumpli és cékla.
A mosogató tálban felhalmozott edényeket, a mostani két tányérral együtt berámoltam a (12 terítékes) mosogatógépbe, amikkel  teljesen tele lett és elindítottam.

Utána mindenki elvonult asaját zugába.        


2018. október 28., vasárnap

Emő levele


20181028 vasárnap

Reggel Emő írt egy levelet, ami összefoglalva arról szólt, hogy én már egy szenilis vén ember vagyok és az Áronnal való konfliktusaim megoldási kulcsa az, ha nem lakunk együtt, hanem leköltözöm Dömsödre.

Megreggeliztem és folytattam az angol hanganyagok letöltését.

Dubó Kati azt javasolta, hogy a szerdán elmaradó brushup-ot náluk pótoljuk.

Ha jól számolom, akkor ez lesz a negyedik száraz nap.  Elég nehezen viselem, de kitartás.

Átvittem a Pongónak és a kissebbik kutyának a csontokat. Pongó egy nagy franc. Először neki tettem le a kajáját, de amikor látta, hogy viszek a kicsinek is, akkor inkább otthagyta a sajátját és jött ellenőrízni, hogy mit kap a kicsi.

Feltettem a zöldséges csirkelevest főni.  A harmadát megettem, a többit betettem a hűtőbe, azzal, hogy majd holnap Emőkének hazaviszem.

Még sok hanganyagot mentettem le, majd folytattamaz Oxford könyv olvasását.  

2018. október 27., szombat

Busa halászlé


20181027 szombat

Csak az Esztike fűszeres túrója miatt mentem ki a piacra. Két féléből is vettem egyet-egyet (köménymagos és fokhagymás).  Majd Emőke eldönti, hogy melyiket kéri, a másik meg marad nekem.

Hazatérve elkészítettem a reggelit.

Reggeli után felvettem a kapcsolatot a Nissan Gablinival, ahol hétfőre ígértek egy 14.000 km-t futott tesztautót nagyon kedvezményes áron. Rögtön beültem az autóba, hogy elvigyem a jó hírt a Gumiponthoz.

Visszafele még bementem a villanyszerelési boltba néhány apróságért.

Dél tájban átvittem Gabikáéknak az előrehozott karácsonyi ajándékot a WiFi-s kapucsengőt. Egy kávé mellett elbeszélgettünk, (ahogyan Pusza nagymama mondta: „tettük a törvényt.”)

Hazaérve feltettem a halászlét főni. Halászlé sűrítményt nemtaláltam sehol, így azt két halászlékockával pótoltam. Mikor már majdnem készen volt, akkor került bele a gyufatészta,hogy Bajai legyen.  

Egy adagot megettem, nagyon finom lett és egy másik adag bekerült a mélyhűtőbe.

Még az a szerencse, hogy a harmadik száraznapomat élem, mert az egésznapos   rosszkedvemből unikummal nagy baj is lehetne.

Este csak angollal foglalkoztam.


2018. október 26., péntek

A négy téligumi


20181026 péntek

Arra ébredtem, hogy nyugtáztam a tegnapi  első sikeres napot. Mégiscsak létezik olyan, hogy akaraterő. Reggel  beszéltem L. Mártával, hogy segítsen, mert Évikével nem akar összejönni a  tanítási kapcsolat.

Lementem az autóhoz, mert úgy rémlett, hogy a csomagtartóban van egy nagyüveg Nescafe.
 
A postán átvettem a Wifi-s kapucsengőt, amit Gabikáéknak terveztem karácsonyi ajándékra, de valószínűleg már a mostani hétvégén odaadom.

Igyekeztem időben elindulni, hogy még világosban odaérjek Dömsödre.

Az első állomás aTESCO. Leadtam a Pet palackokat és a sörös dobozokat. Vettem sört, (az unicum tilalmi listán van), csirkecombot, tejet és három rántani való busaszeletet. 

Az M0-áson nagy dugóba keveredtem. Két fontos állomás van még betervezve. Az első Annácska Szigethalmon. Neki  viszem a hanglemezeit, amik eddig Dömsödön tárolódtak. A másik a Gumipont Kiskunlacházán, ott kell átvennem a négy tél gumival szerelt kereket.

Kicsit nehezen találtam meg  a Szarvas utcát, de végül  összejött a találkozó Szigethalmon. A lemezek egy kis részét Annácska visszaadta, hogy azok biztosan az enyémek.

Onnan már indultam volna Kiskunlacházára, de közben vettem egy Gyrosburgert Take Away a Hambi Királynál.

Átvettem a négy kereket és megszabadultam egy valag pénztől. A főnök még megkért, hogy a kapcsolataim révén legyek a segítségére, hogy árkedvezménnyel hozzájuthasson egy Nissan EV 200 –as tesztautóhoz.

Dömsödre érve a sok éves szokástól eltérően nem unikummal, hanem absztinenciával kezdtem és utána megettem a gyrosburgert.
  

2018. október 25., csütörtök

Alkoholmentesen


2018.10.25 csütörtök

Reggel azzal az elhatározással ébredtem, hogy ez legyen az első száraz nap.

10-kor kimentem reggelizni. Megsütöttem két szelet baconba tekert sonkát. Utána tejeskávé, de még mindig nincs itthon rendes nescafe.
 
Ma is belenéztem az e-naplóba. Áron újabb 1-est kapott kémiából és tegnap (egyelőre ismeretlen okból) hiányzott a nyolcadik és a kilencedik óráról (angol). Nem is értem, hogy miért kell egy tizenhét évesnek ilyen hosszú munkanapot tartani.

Elindultam a Nissan Centrumba, részint egy kicsit tölteni, másrészt csak kiváncsiságból megérdeklődni, hogy náluk mennyibe fájna a négy téli gumi alufelnivel és természetesen TPMS jeladós szelepekkel. 

Összeállították az árajánlatot és a legolcsóbb Barum téli köpennyel mindösszesen 386.000.- forintra jött ki. Ezek szerint jól döntöttem, hogy a Gumipont mellett tettem le a voksom. Ők egy márkásabb köpennyel 160 ezer forinttal olcsóbban adják a négy téli kereket, amiért holnap kell majd mennem.

Útközben betértem az ANZSU Optikába, ahol  az egyik szemüvegemre új szárat szereltek.

Délután a segélykiáltásomra felhívott Kiss Zsuzsi, akinek már előre eldicsekedtem az első száraz napommal. Soll man aber nicht loben den Tag before Abend (mondja a német).  Ami magyarul úgy szól, hogy: Nyugtával dícsérd a napot. Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, hogy az első nap sikerrel zárul.

Vacsora készítés helyett lementem a kis kínaiba és vettem magamnak egy csípős-savanyú levest. Ennek legalább a színe olyan mint az unikumé.
  

2018. október 24., szerda

Alkohol


20181024 szerda

A lustálkodás nem tartott sokáig. Gondoltam, egy kicsit felkészülök a mai brushup-ra. Elkezdtem olvasni a könyvet (Doris Pilkingtone Garimara: Rabbit-Proof Fence) és egyszerűen élveztem, hogy megy. Alig kellett néha a szótárhoz fordulnom.

Azután lementem a CBA-ba, hogy vegyek valamit reggelire, no meg egy borotvahabot, mert ilyen egyhetes szőrzettel mégsem jelenhetek meg a brushupon. A vacsorához vettem egy közepes méretű csirkecombot és a tegnap elfogyott unikumot is pótolni kellett.

Főtt debreceni lett a reggeli friss kenyérrel, mustárral. Sajnos kávé csak az a coffeinmentes volt itthon, aminek még az íze sem az igazi.

Az előre szeletelt kiló friss kenyérnek a felét átvittem Emőkének, nehogy rámpenészedjen.

A készülést a Clockwise-ból kapott házifeladattal folytattam. Már mindenki azon mosolyog, hogy én sosem csinálom meg a Homework-ot. Hát ennek most vége. Megcsinálom.

Kettő előtt még meg is borotválkoztam. Még az is lehet, hogy egyszer megjavulok.

½ 3-kor indultam a KÖZHELY-be. 

Egyre jobban élvezem ezt a két és fél órát, amit szerdánként ott töltök és nagyon hasznosnak érzem azokat a dolgokat, amiket az angolban Katietől és Larrytől tanulok. A legtöbbjét az angol tanításbab is szoktam hasznosítani.

Hazaérve az első, hogy bekapok egy kupica unikumot.

½ 7 körül elkezdem készíteni a vacsorát. Felteszek néhány szem krumplit főni, majd beirdalom a csirkecombot. Következik a fűszerezés (só, bors, szárnyas fűszerkeverék) és mindennek a tetején bekenegetem mustárral.

Közben fel sem tűnik, hogy minden fázisnál leküldök egy újabb kupica unikumot. 

Meghámozom a hajastól  megfőtt krumplit és gondosan belekarikázom a serpenyőbe. Még arra is emlékszem, hogy idővel mindent megforgattam és végül kiszedtem egy tányérra.

Többre nem. innen filmszakadás.

Éjjel 2-kor arra ébredek, hogy szomjas vagyok. Kimegyek a konyhába.A tányér üres, mellette két lerágott csont. Kár, hogy arra sem emlékszem, hogy megettem volna vacsorát. Nagy kár, pedig biztosan finom volt.

Ez már egy figyelmeztetés.

Ehhez hasonló eset már korábban is előfordult. Érzem,hogy eljött a pillanat, hogy ez ellen valamit tennem kell. Fel is mentem a netre és próbáltam körbrjárni a problémát. Annyi  rögtön kiderült, hogy elhatározásra és nagy akaraterőre  van szükség.  Még Dr. K. Zsuzsinak is írtam.

   

2018. október 23., kedd

Manna nem akar hazajönni Budapestre


20181023 kedd

Majdnem 10-ig tartott a lustálkodás, amibe azért belefért a notebookon a barangolás is. Közben a fűtésre rátettem egy félf okot,mert eléggé lehült a ház.

10-kor már el kellett menni némi pékárúért. Ünnep lévén, minden üzlet zárva volt.Egyedül a Dobos ABC volt nyitva. A sor is ehhez mérten nagy volt. Csak egy kilós szeletelt kenyér volt a választékban, ami nekem biztosan sok lesz.

Reggelire sült sonka, ráütve egy tojás, megszórva apróra karikázott újhagymával, hozzá egy csípős paprika.

Közben – félve ugyan - , de kiengedtem Mannát a kertbe.

Kora délután Áron írt és kérdezte, hogy mikor jövök haza. Ezen felbuzdulva, azonnal elkezdtem pakolni.
 A legsúlysabb tétel Annácska hanglemezei voltak. Ezeket három részletben vittem le az autóba. 

Úgy gondoltam, hogy még világosban szeretnék hazaérni.

Rögtön bevittem a hordozókát a lakásba és hivogattam Mannát. Néha a szemkontaktus már meg is volt, de nem jött és amint közeledtem felé odébbállt.

A piros kosarat és a notebookot betettem az autóba.

Amikor a pakolással végeztem, újra hivogattam, de eredménytelenül. 

Egyszer láttam, hogy nagyon el van valamivel foglalva a bozótosban. Gondoltam, most. Odamentem és láttam, hogy egy madár áldozatát majszolja. Megfogtam, de ez hiba volt, mert azt gondolhatta, hogy az áldozatát akarom elvenni  tőle és ezért mindkét mancsával jól megkarmolt. Ezért rögtön kapott is egy taslit. 

Innen már rövid volt az út a hordozókájáig. Rázártam a rácsot és mégegyszer rámordultam és őt is betettem az autóba.

Hazafele betértem a Szigethalmi „Király Hambi”-ba. Kértem elvitelre egy HotDog-ot Áronnak, egy Cheeseburgert Emőkének és egy GyrosBurgert magamnak, de csak ebbe az utóbbiba kértem csípőset.

Hazaérve Áront megkértem segítsen felhordani az autóból a cuccokat. Kiosztottam a kajákat. Áron rögtön át is vitte a sajátját és Emőkéét a lányhoz.



2018. október 22., hétfő

A bakelit lemezek

20181022 hétfő

Manna ébresztett 5 óra körül. Nyomakodott, hogy engedjem ki. Lementem vele és ha már amúgy is kimentem, behoztam az autóból szomjúságom ellen a félretett radlert.

Elkezdtem nézni a „Hegyek között” c. filmet, de olyan erős hatással volt rám, hogy egy idő után néha úgy éreztem, mintha én lennék a hegyek fogságában.

Egészen késő délelőtt került sor a reggelire.

Összeszedtem Annácska LP (bakelit) lemezeit és berámoltam volna az autóba, ha nem lenne több, mint ami egy hullámpapír dobozba belefér.

Az előszoba szekrénybe be kellene vezetni 12 V egyenáramot, hogy a LED-es belső világítás megoldható legyen. Egy darabig haladtam is vele, de egyfajta (PCB) csatlakozó hiánya miatt elakadtam.
Az ebéd kimaradt, viszont vacsorára felszeleteltem egy tarját, befűszereztem  és amíg a néhány szem krumpli főtt, megsütöttem a tarjaszeleteket.  Manna is finomat kapott, nedves kajára szórt száraz ONE-t.
 

2018. október 21., vasárnap

Látogatás Pongónál


20181021 vasárnap

Már nyolckor a billentyűzeten voltam. Megnéztem, hátha írt valamit Áron. Nehezen viselem a  hiányát.

Lementem, tettem egy fél fokot a fűtésre csak, hogy beinduljon és készítettem egy kis reggelit.

Délben csak azt sültkrumplit ettem meg, amit Manna meghagyott.

Úgy döntöttem, hogy ma nem kapkodom el a hazamenetelt, majd inkább holnap délelőtt kényelmesen világosban.

Átvittem a hűtőben összegyült két zacskó csontot a Pongónak, de az egyik zacskóban a csontokon penész kezdemények voltak, így azt a zacskót a tartalmával együtt inkább a kukába dobtam.

Pongó,mint mindig, most is nagyon örült a csontoknak.

Judit nem volt otthon,csak Levente.

Egy kicsit beszélgettünk. A beszélgetés közbe becsempésztem egy kis matekot. Elmagyaráztam, hogy mit is jelentenek a függvény kapcsolatok, mivel most éppen azt tanulják.
  
Levi megkínált egy almás pitével.

Hazatérve megnéztem egy filmet:  „A boldogság nyomában.” Nekem tetszett, így azután átküldtem Évának is.

Utána még jól kidumáltuk viberen a filmet.

Estére kivettem a mélyhűtőből két kis csomag tarját, feltettem fedő alatt sülni és amikor már annyira felengedett, felszeletelve visszatettem (só, bors fokhagyma por) és még feaprítva rászórtam azt a fűszernövényt, aminek elfelejtettem a nevét, de a Gulyás Judittól úgy kaptam,hogy sült húsokra nagyon jó. Lassú tüzön fedő alatt tovább sütöttem.

2018. október 20., szombat

Manna kilopta a sült csirkecombot a dobozból


20181020 szombat

A piacon kezdtem. Esztikénél már nem volt fűszeres túró, ezért azt a  szomszédjánál vettem és Esztikétől csak egy doboz tojást kértem .

Vettem továbbá egy vastag szelet sonkát és szemben a kolbászossal a papír kereskedésben még egy polccsíkot a pohárszékbe.  

Vettem még egy csomó újhagymát.

Ahogy jöttem át a gáton,kérdeztem a horgászokat, van-e már eladó haluk, de csak snecijük volt.

Hazaérve elkészítettem a reggelit, majd felmentem, hogy végezzek az internetes dolgaimmal.
Délelőtt felszereltem az előszobában a szekrényajtó belső falára az ALDI-ban vett csavarhúzó készletet.  A rend egy fokot javult. Ha már javul, akkor kedvet kaptam ahhoz is, hogy a hiányzó csíkot pótoljam a pohárszékbe.

Emőnek megválaszoltam a levelét, de kértem, hogy többet ne írjon.
 
Kimentem az istállóba egy kis fát vágni és begyújtottam a cserépályhába.

A piros kosárban volt egy dobozban egy nagy sült csirkecomb és néhány szem sültkrumpli. Az igaz, hogy nem volt lefedve, de azért Mannának nem kellett volna kilopnia belőle a húst.

Délben megmelegítettem magamnak a maradék zöldbab főzeléket a sültkolbásszal.Még mindig olyan finom volt, mint tegnap az 51-es úton.

2018. október 19., péntek

Téli kerekek a LEAF-re


20181019 péntek

Menetrend szerint kora hajnalban felébredtem. Ilyenkor egy óra a billentyűzeten, azután megpróbálok visszaaludni. Vagy sikerül, vagy nem. Mindenesetre van időm alaposan végiggondolni a tegnapot és megtervezni a mát.

Áron a sulibamenet beugrott az ünneplőjéért és úgy látom, hogy Mannát is lehozta. Örültem, hogy egy percre láthatom, de utána nagyonlehangolt voltam.

Azt hittem, hogy a szerelő ma délelőtt folytatni fogja a mosógép szerelést, de már elmúlt 10 óra és még nem jött.

Lementem a Budapest bankba, mivel az online bankolásom még mindig nem működött surlódásmentesen. Kaptam egy új jelszót, de hazatérve azzal sem.

Betértem az Aldiba egy üveg nescafé-ért, de  végül sikerült vennem egy csavarhúzó készletet is 3000.-ért. Akárhány csavarhúzom van, mindig előfordul, hogy nem találom a megfelelőt.

Hazatérve az új jelszóval sem  működött A BB netbankja.

Kimentem készíteni a reggelit.

Kora délután jeleztem Mannának, hogy elindulunk. Minden szükségest betettem a piros kosárba.
ElőszörMannát vittem le, majd csak utána a többi cuccot. Abban biztos voltam, hogy Áron nem tart velem a hosszú hétvégén, mert különben azt reggel jelezte volna.

Kivételesen a TESCO-nál sem álltunk meg. Az elsőhely az 51-es úton, ahol megálltunk az a gyorskifőzde volt, ahol rendeltem egy zöldbabfőzeléket sültkolbásszal. Nagyon finom volt, de csak a felét tudtam megenni, a maradékra kértem egy alufóliát és elcsomagoltattam.

Kiskunlacházán megbeszéltem a Gumipont-ban a téli kerék garnitúrát az új LEAF-re. Jövő pénteken lesz kész, csekély 225 eFt.

Manna nagyon élvezte, hogy október vége fele még ilyen jó idő van.




2018. október 18., csütörtök

K.Pali és E.Éva


20181018 csütörtök

Már 8 előtt felébredtem, de 9-ig csak lustálkodás és egy kis Duolingo.

A mosógépszerelő délelőtti látogatását próbálom elhalasztani, mert nekem 11 körül el kellene indulnom a német brushupra. Már 9 óra van, de még nem jött össze a kapcsolat.

Amikor megjött a szerelő, megnyugtatott, hogy 11-re készen lesz és én elfogok tudni indulni.

A munkát nem tudta ugyan befejezni, de a biztonság kevéért előleg címén lenyúlt 5.000.- forintra, azzal, hogy majd este hív, hogy mikor tudja a javítást folytatni.
 
El is indultam (szerintem) időben, de mint kiderült, a német nem 11:30-kor kezdődött, hanem 10:30-kor. Zsuzsa és a többiek is megbocsátották a majdnem egy órás késésemet. Ettől eltekintve a velük töltött idő nagyon jó volt.

Onnan eljövet a Nissan Centrumba mentem tölteni az autót. 90 %-ig töltöttem, de már ott beírtam a navigációba K. Paliék címét. Fel is hívtam őket, hogy nem zavarnék-e, ha délután meglátogatnám őket.  Nagyon örülnének és várnak.

Az Eleven Centernél beparkoltam, mert volt egy rövid elintéznivalóm a Budapest Bankban és mivel E. Évának éppen ma van a születésnapja, gondoltam nem illik üres kézzel beállítani vettem egy szép szál virágot.

Paliék nem sokkal a Gazdagrét fölött egy gyönyörűen berendezett szép  házban laknak. Nagyon jó volt velük újra találkozni. Nem tudom megmondani, hogy mikor láttam őket utóljára, de még az is lehet, hogy több mint húsz éve. Azóta ők sem lettek sokkal fiatalabbak.

Kölcsönösen nagy beszámolókba kezdtünk. Éva még egy üveg bort is ki akart nyitni, de tudtam, hogy ha azt is megengedem, akkor ott alszom.

Búcsúzóul még megmutattam Palinak a Nissan LEAF-et, mert szeretném rábeszélni, hogy a következő autójuk elektromos legyen.  Évának mondtam, hogy a sós sütemény, amit sütött, olyan finom volt, hogy hamarosan újra jövök.

Hazaérve a tegnapi konyhai sikereken felbuzdulva, megint egy nagy lapát csirkecombot vettem farrésszel, szinte nem is értem, hogy mitől olyan olcsón. A két részre végható comb összese 192.- forint. Én ezt beírdalva, befűszerezve (só, bors, sültcsirke fűszer, mustár) két személyre bőséges vacsora egy pár szem főtt kumplival. Ez egy közepes minősítésű étteremben 2 x 1800.- forint. 

Norcikám nyugtázta a megérkezett diótortát és közölte, hogy nagyon finom.

2018. október 17., szerda

Kresz módosítása


20181017 szerda

Az első dolgom az volt, hogy Norci lányomat felköszöntsem. Ma 43 éves.

Reggeli készítés után megírtam a GRAWE Biztosítónak a levelet. Feladtam a póstán és egyúttal körbenéztem, hogy áll a terület rendezése. Lassan, de azért halad.

Írtam egy levelet Áder János  köztársasági elnök úrnak a Kresz módosítás törvénybe iktatásáról, aminek alapján a villanyautósok használhatnák a buszsávot.
Tettem ezt azért mert felbiztatva éreztem magam, mivel egy  korábbi javaslatomat elfogadott, bevezetett és ahhoz levélben külön gratulált.

½ 3-kor indultam a brushupra.

Évának elvittem a Zaka Dominika köyvet.

A kezdésig volt időm lepuskázni az olvasócsoportban kapott házi feladatot.

Megint sok születésnapos volt, többször is körbejárt a csokis, bonbonos kosár. Mondtam is, hogy mi ide inkább enni járunk, mint tanulni.

A kiscsoportban odaadtam Larrynek a pendriveot és mire elkezdődött az olvasócsoport, már visszakaptam tőle, rámásolta nekem a hadarós hanganyagot.  


2018. október 16., kedd

Szemüveg pótlás


20181016 kedd

Nyolc óra előtt ébredtem.

Az első dolgom az volt, hogy megnéztem P. Évike válaszolt-e a tegnapi levelemre, de nem. Ha már elkezdődik a tanulás, ez nem lesz megengedett.

A hülyeségemnek ára van.  Mivel vasárnap Dömsödön nem találtam meg a szemüvegem, ma ismét le kell mennem az ANZSU Optikába, hogy Kost was es wolle (kerül, amibe kerül) rendeljek egy új szemüveget.

Megreggeliztem és elindultam.  Kiválasztottam és megrendeltem az új szemüveget, lehet, hogy még a héten készen lesz.

Délelőtt próbálkoztam P.Évi elérésével, de csak levélben és azokra nem válaszolt.

Ebédre vettem a "Szomszédok"-nál egy grillcsirkét zöld salátával.

Este felé felhívtam K.Zoli volt kollégámat és DVD filmkirályt, legyen a segítségemre egy Notting Hill film DVD-re másolásában.
. 

2018. október 15., hétfő

Az első mentoráltam


20181015 hétfő

4-kor felébredtem.

Ez a villanyautó Budapesten nekem még állandó szorongás. Húsz perce keresem a neten, hogy a Nyugati pu. érkezési oldalához közel hol tudok majd parkolni zöld rendszámmal és hol tudom az autót tölteni.

Nem idegesítem magam, inkább kimegyek borotválkozni.  Kimennék!! borotválkozni. Áron, se szó, se beszéd  elvitte a borotvahabomat.

A reggeli elmaradt, ¾ 9-kor becsöngettem Emőkéhez, hogy indulhatunk.

Ha teljesen szabályosan mentem volna, akkor nem értünk volna oda  9:30-ra, Így viszont, hogy a Budaörsi út bevezető szakaszán végig szabályszegő módon a buszsávban haladtam, már  9:28-kor ott várakoztunk  a 13. vágány eleje mellett. Két percen belül megjött L. Márta (KorházSuli pedagógus) is. Emőke elbúcsúzott, ment dolgozni, de nagyon hálás voltam neki, hogy eddig is tartotta bennem a lelket .

Begurult a vonat. P.Évike (19 éves) nagyon csinos volt, ki is rittyentette magát, mert Márta már előre felkészítette, hogy egy férfi tanár lesz a mentora. Bemutatkoztunk egymásnak. Az egész megjelenése olyan pozitív volt, hogy azt már el is feledtette, hogy a mozgásszervi megbetegedése miatt az egyik lába rövidebb.

Elindultunk hárman a Jáhn Ferenc  Csepeli Kórházba, ahol Évikének  mára volt felülvizsgálati időpontja. Útközben kikérdeztem, hogy a Záhonyi iskolában, ahova levelezőkén jár be időszakos konzultációkra, melyik angol- és matekkkönyv alapján kell beszámolnia. Kiderült,hogy ilyen nincs.

Amíg a kórházban várakoztunk, addig Márta elővette azt a Lenovó tabletet, amit Évikének sikerült beszerezni, mivel az én mentorálásom e-mailen, Skype-on, illetve Viberen keresztül fog történni.

Már dél fele járt és én nagyon megéheztem. Mondtam, hogy elmegyek és felderítem, hol van itt a büfé. Meg is találtam, de zárva volt. Évike erre elővette az elemózsiáit ésmegosztotta velem.

Visszafele csak a Blaháig vittem őket, mert Évikének ott volt találkozója azzal a barátnőjévek, akivel  délután együtt indulnak haza Záhonyon keresztűl Tiszaszentmártonba.

Amikor hazaértem, hosszan gondolkoztam azon, hogyan leszek képes megoldani ezt a nem kis feladatot. A kihívás nagy.  

 

 

 

 

  


2018. október 14., vasárnap

A fapolc

 20181014 vasárnap

Arra ébredtem, hogy a tetőszigetelésben egy egér vagy még rosszabb, egy patkány kapirgál. A takarítónő megmondta, ha Áron mindehol széthagyja a kajákat, ez lesz a vége.

Még átküldtem Évának egy-két bíztató szót a mai angol társalgásához.
 
Már 9 óra van. Erősen süt be az októberi  nap, le kellene menni reggelit készíteni.

Közben persze eszembejutott, hogy mit ígértem tegnap a gázosoknak, hogy elkészítem a fapolcot a gázóra fölé a gipszkarton helyett.  Le is szabtam az anyagokat, még le is csiszoltam, de a vízbázisú faragasztót nem találtam sehol. Csak magamat okoltam, mert ezért a nagy rendetlenségért, ami a barkács cuccokban van, én vagyok a felelős, ezért még Áront sem hibáztathatom. Átmenetileg összecsavarozom és majd később kap ragasztót is. A fő az, hogy elkészült, a helyén van és funkcionál.

Pihenés gyanánt átutaltam néhány rezsi számlát.

Délben megettem a csirkeszárnyas lecsó felét, a többit hazaviszem.

A kertben összeszedtem a lehullott almák egy részét, abban a reményben, hogy Emőke és Áron jóízűen fogyasztják majd.

Négyre mindent bepakoltam az autóba és még öt óra előtt eltudtam indulni.

Útközben felhívtam Zsoltot,hogy nagy biztonsággal hat óra körül érkezem. Az ő válasza az volt, hogy ne kapkodjak, mert ő csak nyolc körül jön a csomagért.

Amikor megérkeztem  Gazdagrétre Áron éppen fürdött és csak annyit mondott, ne aggódjak, mindjárt elmegy.

Összecsomagoltam amiket nekik hoztam (alma,  körte, csirkeleves, túró) és kértem, hogy majd adja át Emőkének.

Zsolt ¾ 8-kor érkezett. Kifizettem neki a futár díjat és az autóhoz lekisérve átadtam neki a gondosan becsomagolt dió tortát. Azt mondta, hogy 18-án reggel  indul és még aznap érkezik Bristolba.   

2018. október 13., szombat

röszti


20181013 szombat

8-kor keltem és a természetes, hogy az első program a piac. Esztikénél egy doboz (kapirgálós) tojást és egy fokhagymás túrót, a húsosnál két vastag szelet füstölt sonkát és egy zacskó (3 db) csirke farhátat, a zöldségesnél két nagy sárgarépát, két fehérrépát, egy háló vöröshagymát vettem.  A vegyesboltban csak egy tekercs alufóliát.

Otthon lassú tüzön rögtön feltettem a csirkelevest. Egy farhátat ketté ütöttem, no meg levágtam a nyakrészt. Így tettem fel főni és a fűszerezés (só, kakukkfű, tárkony, lestyán) után beleaprírottam egy sárgarépát és egy fehérrépát és egy fél vöröshagymát.

A másik két farhátról csak a nyakakat vágtam le, így összesen 3 alufólia csomag lett és megbírkóztam a középső mélyhűtő ládával, amíg minden belefért.

Eljött az ideje, hogy készítsek magamnak reggelit. Ha Áron itt lenne, (de sajnos nincs itt), akkor bundáskenyérben vagy tojásrántottában gondolkoznék.
Itt az ideje, hogy kipróbáljam tudnék-e készíteni (zöldséges) rösztit.

Azzal kezdtem, hogy egy nagyobbacska krumplit feltettem főni. Amíg az főtt, apróra darabolt jó sok sonkát kicsit megsütöttem, a maradék fél hagymát apróra vágtam. A megmaradt fehér- és sárgarépát a meghámozás után lereszeltem, a megfőtt krumpliról levettema héját és a krumplit egy villával összetörtem (krumpli nélkül nem röszti a röszti). Mindezt egy tálban a közben megsült sonkadarabkákkal összekevertem. Só, bors, pirospaprika, no meg három evőkanál liszt és egy tojást ráütve jól összedolgoztam. Semmit nem mértem le, mindent csak úgy érzésre kevertem a masszába.

 Ez érdekes, hogy magammal szemben ilyen laza vagyok, miközben a szakácskönyvemben, amit folyamatosan írok, a hozzávalóknál grammra mindent pontosan megkövetelek. Ez némi részrehajlás.

A készítményből lapos pogácsákat formálok és így kerül a sepenyőbe, amiben a felforrósított zsiradék már várja, hogy sercegjen. (kacsazsír az ajánlott, de a szegény ember étolajat használ).

A reggeli zöldséges röszti, előtte egy kupica unikum, utána tejeskávé. Nagyon finom lett.

Közben jöttek a gázosok. Éves gázóra leolvasás és plomba csere. Kicsit le is szúrtak, hogy az éléskamrában az eperlekvárok egy gipszkartonplcon vannak.Ne csodálkozzak, ha az kettéfog törni  és a sok kiló eperlekvára földön landol. Teljesen igazuk van. Még ma, de legkésőbb holnap le fogok gyártani oda egy fa polcot.

Norcikám (kislányom) négy nap múlva lesz 43 éves. Itt az ideje, hogy a futár szállításra becsomagoljam a neki készített diótortát, Samó unokámnak pedig mellékeljem a diófájáról  learatott és kellően megszárított dióit.
Ehhez különleges kétrészes dobozt készítettem. A csempészek is duplafalu bőröndökkel dolgoznak. Betettem a tortát a dobozba, de miután így már nem fér el a hűtőbe, kiviszem az istállóba, ott mégsincs olyan meleg, mint a házban.
   
Fel is hívtam Zsoltot (EuropeOnTme) és megbeszéltem vele, hogy holnap amikor hazaérek rácsörgök és akkor eljön a csomagért.

Évát megpróbálom rábeszélni,hogy egy kis tanulással készüljön fel a holnapi találkozóra az amerikai házaspárral.

2018. október 12., péntek

Készül a diótorta


20181012 péntek

Azzal kezdődik a nap, hogy (szégyenszemre) nem tudom összekötni az MT610B bluetooth-os hagszórót a notebookommal, amin W7 fut.

Inkább lemegyek reggelizni és megdarálom a diót.

A darálás készen van, de a következő lépés előtt egy kis pihenés, Duolingo.

Következik a 10 tojás sorsa. A fehérjékből habot verek, a sárgája pedig megy a duplafalu fazékba.
   
Mind a kettő megkapja a maga 25 dkg porcukrát. A habot tovább kell verni, a sárgája pedig állandó keverés mellett lassú tüzön fő. Közben bekapcsolom a sütőt alsó-felső légkeverés 180⁰C.

A tojáshab megkapja a 35  dkg darált diót, finoman összekeverem és a fele egy sütőpapíron bekerül a tepsibe, hadd süljön.

Gyorsan elgurulok margarinért és holland kakaó porért. A tojás sárgája kap 5 dkg holland kakaó port és ugyanennyi margarint.

Közben készítek díszítő dió szemeket. Jöhet a második adag a sütőbe.

Következik a feldarabolás, a kenceficézés és a díszítés, majd mehet hűtőbe.



2018. október 11., csütörtök

kerámia bevonatú tepsi


20181011 csütörtök

Kora reggel még itthon is keresgéltem a kerámia bevonatos tepsit. Minden más előkerült, de a tepsi nem. Csökkentenem kellene a fölösleges cuccokat, mert egy idő után eltemetik a hasznos dolgokat.

Kikészítettem a piros kosarakat. Minden alkalommal vissza fogok vinni egyet a CBA-ba.

Lassan,de biztosan elindultam. A TESCO-ban a petpalackok leadása után kerestem, hogy van-e náluk kerámia bevonatú tepsi. Miután nem találtam, csak neskávét és holland kakaóport vettem.

Átmentem a KIKA-ba és végül ott sikerült tepsit vennem.  

A következő uticél Dömsöd.

Útközben megálltam Szigethalmon és vettem egy kecskesajtos burgert elvitelre. 

Beérve Dömsödre a  piaci vegyesboltban vettem 2 csomag (1/2 kg-os) porcukrot és egy üveg unikimot.

Megérkezve mident berámoltam az autóból és rögön felavattam az unikumot.

Nem tagadom, nagyon hiányzik Áron, de még Manna is.

Rögtön nekiláttam Csajkovszkíj:  Diótörőjének. Egészen addig törtem a diót, amíg  meg nem lett a 35 dkg.

A ház hőszigetelése  olyan jól működik, hogy hiába van odakint majdnem 25 ⁰C, bent 20 ⁰C alatt van.

Bekapcsoltam a fűtést és begyújtottam a cserépkályhába is. Egy órán belül kellemes meleg lett a házban.

Este hétkor megmelegítettem a burgert és a felét meg is ettem.

2018. október 10., szerda

Brushup


20181010 szerda

Hajnali ébredés után egy kis angol. jó lenne végre megtanulni a reduction-kat.

Megértettem és tudomásulvettem, hogy Emőke nem akar válaszolni arra, hogy mikor vihetem át a ruhaneműket.

Ebéd után elkezdtem készíteni a csirkeszárnyas lecsót.

2-kor lindultam a Közhely-be. A kiscsoportos foglalkozást színesítette Angelo NewYorkból.

Larryt megkértem, hogy készítse és mp3-ban küldje el nekem az új tankönyvünk hanganyagát.

Utána az olvasócsoportban elkezdtük az új könyv (Rabbit proof fence) olvasását.

Katiet egészen a Fehérvári  útig vittem el, de ott kiszállt, mert nekem le kellett kanyarodnom a Bocskai útra.

Amikor hazaértem lementem pékárúért. Alig, hogy befejeztem a vacsorát és elkészítettem Áron tízóraiját, megjelent Emőke és Áron.  A kommunikáció nem működött. Elvitték a ruhaneműket, a tízórait és két adag lecsót. Emőke nyugtatgatott, hogy miután mindenki megnyugszik,helyreállnak a dolgok.    

2018. október 9., kedd

Depi



2018.10.09. kedd (privát)

Hét után ébredtem. Belenéztem a levelezésembe és a Viberbe. Azt reméltem, hátha írt Emőke, hogy  mikor jön át a ruhaneműkért.

Már majdnem 9 óra, mire kimegyek reggelizni.

A tejeskávé maradékát be is hoztam a hálószobába és amikor lefeküdtem és kinyitottam a notebookot sikerült felborítanom.

Még egy darabig póbálkoztam értelmes dolgokkal foglalkozni. Például megnéztem a youtube-on Babai Laci egyik (Regularity and Simmetry) előadását.

Hatvan évvel ezelőtt még sikerült az Arany Dániel középiskolai matematika versenyeken jó eredményeket elérnem és bár az előadó (Babai Laci) minden egyes szavát külön-külön értettem, az előadásból egy mukkot sem értettem.
 
 Úgy érzem, hogy a depresszió és a nihil kezd elhatalmasodni rajtam.  Most már se Áron, se Emőke nem válaszol a soraimra. Úgy látom, hogy ők nagyon jól megvannak nélkülem, csak én nem vagyok meg nélkülük.

A legjobb gondolatelterelés, ha megcsinálok egy Duolingót, de az is nagyon gyengén ment. Gondoltam, hogy akkor mi lenne, ha elkészíteném holnapra a brushup házimat.


2018. október 8., hétfő

Angolóra Évánál


20181008 hétfő

Négy órakor ébredtem.Tudva, hogy ebből már nem lesz tovább alvás összeállítottam egy már régóta tervezett angol anyagot, hogy miket mondanak az angolok a hmm és az őőő helyett, hogy úgy tünjön, folyékonyan beszélnek, miközben nem mondanak semmi értelmeset.  Jó hosszúra sikerült a blabla gyűjteményem.

Elhatároztam, hogy ezeket is meg fogom tanítani a tanítványaimnak, ha másért nem hát azért, hogy a nyelvvizsgájukon majd folyékony angol tudást színleljenek.

Úgy tervezem, hogy reggeli  után átgurulok Évához.

Nem is reggeliztem, hogy kilenc körül odaérjek.

Évánál bekaptam egy szendvicset amihez készített egy teát. 

Átvettük a JamesESL videói tanulásának módszerét.

Hazaérve lementem a CBA. Vettem holnapra lecsónak való paprikát, paradicsomot és csirkeszárnyakat, a pékségben pedig egy hagymás cipót.

Délben megmelegítettem egy adag körömpörköltöt.

Áronnak elkészítettem a holnapi  tízóraiját és felakasztottam Emőke kilincsére, mert még nem volt otthon.

Levittem egy nagy flakon vizet a smaragdfának.

Este meghallgattam Daniil Trifonov zongorajátékát a youtube-on (Chopin b-moll  Op.58 zongoraszonáta). Félelmetes, hogy egy ember (nem gép) így tudjon játszani.  



  

2018. október 7., vasárnap

Vasárnapi mise


20181007 vasárnap

8:35-kor ébredtem. Gyorsan összekaptam magam és indultam. Mivel  már csak két perc volt kilencig, megkértem  a villanyautót, ő vigyen el a templomba.

Végig akartam figyelni az elmondottakra, de közben egyre gyakrabban kikapcsolt a figyelmem és azon gondolkoztam, mi lehet Áronnal.

Hazajövet készítettem egy nagy reggelit.

Folytattam a Jane Eyre olvasását, hallgatását, amit nagyon élvezek, mert egyre ritkábban kell a szótárhoz nyúlnom. Délre be is fejeztem a könyvet.

Átvittem Pongónak a hűtőben félretett összes csontot.

A tepsit továbbra sem találom, de legalább elkezdtem törni a diót. Nem tudom, hogy ebből, hogyan lesz 14-ére diótorta, akkor jön érte a futár.

Elkezdtem pakolni. A körömpörkölt felét bedobozoltam, a másik felét megmelegítettem ebédre.

Amikor Manna megátta, hogy behozom a hordozókáját, rögtön keresett magának egy búvóhelyet.

Simán és még világosban hazaértünk. Szerencsémre a hűtőben volt még egy korty unikum.

Mannát először leengedtem, de azután visszarendeltem, mert nagy zajt csapva készült összeverekedni a másik macskával.

Konstatáltam, hogy Áron próbálkozott a rendrakással, de  csak félig sikerült neki.

Emőke nem volt otthon, ezért csak az ajtaja elé tettem az Áronnak és neki szánt almákat, körtéket, no meg az Esztike féle túrót.
 
   

2018. október 6., szombat

Ruha szétválogatás


20181006 szombat

Reggel nyolc óra után ébredtem. Manna már birizgált, hogy ki szeretne menni.

Kiengedtem, én pedig elindultam a piacra. Esztikénél  megvettem a Lánynak a fokhagymás túrót és egy doboz tojást a diótortához. Ezen felül csak egy csomó újhagymát vettem.

A barkácsboltban vettem egy nagy tubus Palmatex-et, a hentesnél  pedig 15 dkg őrölt köménymagot és egy darab sültszalonnába göngyölt sonkát.

Még a szépséghibás műszaki boltba is elnéztem, hogy legalább tudjam, mi vár rám, ha szeretnék egy msógépet venni.

Hazafele jövet benéztem Judithoz, de csak a Leventét találtam otthon. Meghagytam, ha Judit hazaér  jöjjön át és segítsen a ruhák szétszortírozásában.

Készítettem egy reggelit és be is kebeleztem.
Elkezdtem nézni, hallgatni, olvasni a Jane Eyre filmet, majd elszundítottam és arra ébredtem, hogy Judit jött.

Segített szétválogatni a ruhákat, melyek lennének jók neki, melyek Leventének, Áronnak, Emőkének,  nekem,  és Gulyás Juditnak, illetve az unokáinak. A maradékot majd beviszi a mukahelyére és odaadja az arra rászorulóknak.

A szétválogatás közben persze megittunk egy-két unicumot is.

Amikor végeztünk, segítettem neki átvinni a cuccokat.  Gulyás Judithoz még ketten mentünk be, de azután ő lelépett.

G. Judit örült a ruháknak és mindenáron akart valamit adni értük, de megértette, hogy én ezért csak egy mosolyt fogadok el.

Elmeséltette velem az Árnnal kapcsolatos problémáimat és nagyon kérte, hogy holnap jöjjek el  velük a 9 órás misére.

Itthon megmelegítettem egy tányér körömpörköltöt és megebédeltem.

Este még írtam néhány sort Áronnak, abban reménykedve, hogy majd válaszol.

2018. október 5., péntek

Mosógép szerelés


20181005 péntek

Csak azért keltem fel időben, mert mára igérték, hogy reggel 8 és délután 2 között jön a mosógép szerelő.

Készítettem egy kis reggelit magamnak. BehoztamMannát a folyosóról, hogy kora délután már ne kelljen keresgélnem.

Kirámoltam a mosogatógépet és elkezdtem pakolni. Az új – upper intermediate – angol könyvet is viszem magammal.

Már dél van és már indulnánk Mannával, de még nem jön a szerelő.

Megmelegítem magamnak a tegnapról maradt csípős savanyú levest.

Sajnos a mosógép szerelő három órai munkával sem tudt a elhárítani a hibát. Kifizettem a kiszállást és próbálkozásait, de a gép kuka. Még nem látom tisztán, mikor és hogyan fogok tudni venni egy újat.

Végre elindultunk. A TESCO-ban leadtam a palackokat. Vettem setéskörmöt, disznősajtot, kenyeret és céklát.

Útközben egy helyen kicsit elszédültem (vérnyomás), de azonnal félreálltam.

Szigethalmon  bekaptam egy burgert.

Napsütésben érkeztünk a bázisra. Manna elment csavarogni.

Én egy kupica unikummal kezdtem és azonnal feltettem a körmöket főni.

Manna még este nyolckor a vacsorája után kérte, hogy ki szeretne menni egy kicsit csavarogni. Mondtam neki, hogy jó, de kilenckor gyere be, mert anyád azt mondta, hogy az éjszakák már hidegek.

Kilenckor, hívtam semmi, tízkor hívtam semmi. Kurva szófogadatlan  macska. végül  ½ 11-kor hajlandó volt bejönni.    

2018. október 4., csütörtök

Fűtés


20181004 csütörtök

Arra ébredek, hogy hűvös van. 

Most már négy napja egymásra mutogatva (lakók, közös képviselő, FŐTÁV) megy a labda, hogy miért nincs fűtés. A legutolsó friss válasz az, hogy most a fűtési rendszeren karbantartási munkálatokat végeznek. Így helyes. :-). Nem nyáron kell ezt elvégezni, hanem most,  amikor hűvös van.  Szerintem ráért volna később, amikor odakint már fagy.

Elmentem  Évához. Teáztunk, beszélgettünk (többnyire én beszéltem) és angoloztunk.

Hazaérve vettem néhány dolgot a CBA-ban, felvettem a postán a frissen érkezett csomagomat (megjött a kanyarfúró) és a kis kínaiból felhoztam egy  csípős savanyú levest.

Estére megsütöttem két csirkecombot. Szóltam Emőkének, hogy húsz perc múlva vacsora. 

Köretnek kifőztem egy nagy adag masnis tésztát, azt tálalás előtt megforgattam tejfölös-sajtos-liptoitúrós kenőcsben, amit még megszórtam apróra vagdalt újhagymával.

Vacsora közben sokat beszélgettünk (de inkább veszekedtünk) Áronnal kapcsolatban.

Utána megírtam Norcinak a panaszomat a hosszú információsláncon érkezett üzenetére.


2018. október 3., szerda

Új könyv a brushup-on


20181003 szerda

Az ébredés után először a levelezés, a Duolingo és egyéb online kötelezettségeim.

Utána reggeli, majd összeszedtem magam. A délutáni brushup miatt a borotválkozásnak is be kellett férnie a fürdőszobában.

Ha már ott voltam, akkor felhívtam a mosógép szervizt, mert túl azon, hogy csak lökdösődve hajlandó végigmenni a proramsoron, a kiürítést egyáltalán nem hajlandó véghezvinni.  péntek délelőttre ígértek egy szerelői látogatást.

Elindultam az Újbuda Önkormányzathoz, hogy a nyugdíjam átutalását  átírányíttassam az Erste Bankból a Budapest Bankba. A várakozási időt kihasználtam arra, hogy az autót közben felkössem a Vincellér utcai ChaDeMo  töltőre.

Hazatérve megebédeltem a kis kínaiban (Amerikai mézes csirke zöldség köreten.)

Időben el tudtam indulni a brushupra. A kiscsoportos foglalkozáson átvettem az upper intermediate Clockwise új könyvet.  Erre biztosan szükségem lesz, mert amit Larry lejátszott a hanganyagából, abból alig értettem valamit.


2018. október 2., kedd

Orbán Viktor


20181002 kedd

½ 4-kor arra ébredtem, hogy egy kicsit összeállt bennem a kép, de ahhoz, hogy ezt leírjam először el kellene olvasnom néhány Bibó István kötetet (nota bene Orbán Viktor is a Bibó szakkollégiumban tanulva lett okos politikus.)
Egyáltalán még nagyon sok dolgot kell ahhoz tanulnom, hogy legalább közepes biztonsággal, de már meggyőzően tudjak véleményt alkotni (netán nyílvánítani) a korunkban a mai Magyarországon történtekről.
Nem szeretnék olyan kicsinyes, bár sokak szemét szúró hírekkel törődni, mint pl. Orbán Rahel szaros pelenkája, de még a Miniszterelnök közpénzen vett magánrepülő gépével sem. Ezeken csemegézzen, csámcsogjon a bulvár sajtó.
Nem ezektől maradunk sereghajtók Európában és nem csak olyan gazdag országoktól maradunk le, mint Anglia vagy a nagyon gazdag Skandináv államok, de még a szomszédos országoktól is (lásd Románia). 
Szerintem OV nagy szemfényvesztése az ő illiberializmusa. Amit úgy nevez, hogy „illiberális demokrácia” az egy nonsense (ejtsd:nonszensz). Ha már illiberális, akkor nem lehet demokrácia. Ezt ő is nagyon jól tudja, mert Bibó Istvántól a szakkollégiumban volt módja megtanulni. A beszédeiben azt akarja elhitetni, hogy a liberalizmus több hibája mellett ateista, Istent tagadó és szembenáll a keresztény értékrenddel. Holott ez nem igaz, mert a liberalizmus alapja ebben a vonatkozásban éppen az emberek szellemi szabadsága. Mindenki maga döntheti el, hogy Istenhívő e vagy Istent tagadó ateista és egyiket sem szabad rákényszeríteni az emberekre. Erre már láttunk példát a rosszemlékű Rákosi korszakban és sajnos látunk ma is. Egyébként meg simán lehet valaki egyszerre liberális és keresztény.

Itt anélkül, hogy belepiszkálnék hadd idézzem Pankovits József 2017. június 30.-án a VISSZHANG - LXI. évfolyam, 26. számában megjelent „Mit tanultak Bibó Istvántól?” című cikkét.

„Magas kulturális színvonalat és intellektuális rangot jelentett jó nevű, jó hírű felsőoktatási intézmény bentlakásos szakkollégiumához tartozni, kedvezményeit élvezni, szellemi műhelyének, erkölcsi kohéziójának elidegeníthetetlen részévé válni, benne tanulni és építkezni, készülni az értelmiségi lét göröngyös, kátyúkkal tűzdelt útjára. Az Eötvös Kollégium, a Györffy Kollégium vagy a „fényes szellők” népi kollégiumai sok fiatalt indítottak el pályájukon. Egy időben sokat hallottunk (mostanában kevesebbet, bár CEU-ügyben megszólaltak jelenlegi fiai) a Bibó Istvánról elnevezett szakkollégiumról, ahol a mostani („legnagyobb” vagy „nagyobb” – kinek hogy tetszik) kormánypártunk élvonala, a valahai ifjak a rendszerváltás reményteli hajnalán sajátították el a jogi, közgazdasági, a társadalmi és politikai tudományok csínját-bínját és természetesen magának a rendszerváltoztatás politikájának fortélyait a demokratikus szellemiség elkötelezett tanárainak oltalma alatti méltányolható miliőben. A kollégium névadója a demokratikus politika és politizálás avatott szakértő teoretikusa és gyakorlója volt, amíg módja volt rá, szelleme és öröksége most is a demokrácia alapértékeire figyelmeztethetné az égisze alatt nevelődötteket, mi több, hűen hozzá a mai szakkollégisták a lex CEU vihara miatt intőt fogalmaztak meg nagy tekintélyű, beteges tekintélyelvűséggel és a demokratikus elvektől eltávolodva kormányzó elődeiknek. Április 5-én kelt levelükben „nyomatékosan” kérik Áder János köztársasági elnököt, a parlament által megszavazott felsőoktatási törvényt küldje meg az Alkotmánybíróságnak azzal, hogy a testület állapítsa is meg annak Alaptörvény-ellenességét. Olybá vehető a szituáció, hogy Bibót a maiak komolyan tanulmányozzák, a régiek módszeresen felejtik tanait, vagy ellentétben a maiakkal nem veszik komolyan a kollégium névadóját. A megállapítás szemléltetésére vonatkozó példák most már sokasodnak. A lex CEU – ezek egyikeként – szervült része a 2010 óta tartó folyamatnak, amely a menekültkérdés hisztériájával egyetemben, unióellenes kampányaival a demokrácia lebontását, egy önérdekű hatalom kiterjesztését és kiépítését célozza. A lex CEU valószínűleg a kormánynak a közvéleménnyel egyébként nem ismertetett nemzetközi politikájába is szervesen illeszkedő kezdeményezés. Ez sokunknak (ÉS-olvasóknak, a lap szerzőinek) úgy tűnik, hogy Orbán alaposan belegabalyodott a különböző és nagyon is különféle valós vagy vélt, megálmodott és remélt külső kapcsolati hálójának szövögetésébe – nehéz lesz kikecmeregnie belőle, mert tisztázatlannak látszik, a Trump, Putyin, Erdog˘an, Euró­pa, Ázsia sokszögű rendszerben hová akar kilyukadni. Bibó-tanulmányai segíthetnék mind kül-, mind belpolitikáját, de megint csak valószínűsíthetően nem gondol velük, mintha elfelejtette volna azokat. Nézzük meg sorjában, miről, milyen összefüggésekről lehet itt szó.
Bibó műveibe csupán csak beleolvasva az embert főbe kólintja a kijózanító kérdés: mit is tanultak a Fidesz mai vezérei, az egykori fiúk Bibó Istvántól – nem győzzük hangsúlyozni – a róla elnevezett szakkollégiumban? A válaszadás enyhén szólva aggályos, mivel Bibó művei, írásai olyannyira leárnyékolódtak a Fidesz-kormányzással intézményesített illiberális rendszerben, hogy szerzőjükre már nem lehet ráismerni. Ha rosszmájúak akarnánk lenni, első nekifutásra kijelenthetnénk, Bibótól ezek a fiúk annak idején vagy nagyon keveset, esetleg semmit sem tanultak, vagy amit megtanultak tőle, annak nagy hatékonysággal, sőt sikerrel az ellenkezőjét művelik nem nagy múltú demokráciánknak annál nagyobb ártalmára. Itt van rögtön kapásból az a közhasznú, különben nem csak a fiúk részéről megismert, időnként idézett klasszikus bibói gondolat: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.” Igazság szerint itt következik egy kettőspont, és emígy folytatódik a fiúk memóriájában már igencsak elhalványult és másoktól is csak néha, teljességében egészen ritkán idézett félmondat (lásd itt rögtön a folytatást): „...nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek az által válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.” Más vélemények, más nyelvek, más fajok elsősorban is, melyeket mind felsorolhatnánk, a bibói gondolat kínzó időszerűségéről szólnak. A más véleményekbe foglalt sérelmekről gyakran beszélnek az ÉS szerzői, azonban az aktua­litás felől minden szempontból első helyre kívánkoznak a más nyelveken beszélő, más fajú menekülők, bevándorlók, legális és illegális – jóllehet a kormányközeli közbeszéd kommunikációja nem tesz különbséget a jelzők között – migránsokkal kapcsolatos valódi és imaginárius félelmek. Nem figyelmen kívül hagyva, hogy a migránsok között megbújhatnak veszélyes terroristák, közönséges bűnözők, nőket zaklató és erőszakoló himpellérek, a jelenség tömeges méretét tekintő kétség feletti társadalmi kockázatokat, továbbá azt sem tudva, vajon Bibó miként viszonyult volna a problémához, illetve milyen javaslatokat terjesztett volna elő a kezelésére, azonban azt azért megállapíthatjuk, hogy a kormányzó Fidesz-vezérkar módszerei között a demokratikus, félelem nélküli politikai kultúra halvány elmosódó nyomokban sem bukkan fel, ugyanis a kerítés, a migránsokkal szembeni, korábban elviselhetetlen intenzitású, mára sem elalvó folytonos gyűlöletkampány ellentétes az európai, keresztényi, a Szent István-i befogadó értékrend humánus szárnyalásával. Az persze üdvös lenne, ha nem csak a fideszéket izgatná az államhatár közelében élők gazdasági és személyes biztonsága, minden politikai erő aggódna az ott élők termelvényeiért, vagyonukért, testi épségükért, amint az is elvárható, hogy a Fidesz viszont valóban és őszintén exponálja magát az európai határok mentén több országban, szomszédainknál is fenyegető humanitárius katasztrófa veszélyének elhárítása ügyében.
 Karitatív szervezetek, olykor egyének – ha nem tévedünk – előrukkoltak jótékony javaslataikkal, cselekvően is fölléptek, ám hivatalos elutasításban, jobb esetben hallgatólagos közönyben volt részük. Ők csak részleges orvoslást nyújthattak volna a menekülők legelemibb emberi ösztöneiből és szükségleteiből, a civilizált körülmények hiányából, ezek elvárható biztosításából fakadó gondjai­ra. Elrendezésükre talán – és sajnos ez szintén igaz – maga az Európai Unió is kevés (lenne), különösen a magyar kormány és a hozzá hasonlók magatartása miatti állapotában, mivel a magyar vezetők és elvi társaik a megoldások keresése helyett az európai konstruktív szándékoknak minden pillanatban keresztbe tettek, csírájukban lehetetlen helyzetbe hozták a közös megoldásokra tett felszólításokat („a közös megoldásoknak annyi”), a legújabb kampány szerint „megállítandó brüsszeli bürokratákat” és politikusokat minden rendelkezésükre álló eszközzel bírálták, támadták és akadályozták a munkájukat, szélsőséges, migránsellenes uszító propagandájukkal kerékkötői lettek a közös uniós elgondolásoknak. A Fideszt illetően mindezt betetőzte a sikertelen októberi népszavazás a migránsok kényszerű betelepítése ellen, miközben a kvótaszámot majdnem megközelítő mértékben honosítanak és/vagy telepítenek be nemzeti színeink dicsőségére színes vagy fehér bőrű sportolókat és sportvezetőket, a kvótaszámot meghaladóan letelepedési kötvényeket, beutazási vízumokat forgalmaznak piaci stílusban. Az ellentmondásra rá se hederítenek.
Kérdések tehát vannak és lennének bőven, a tisztánlátást is számos zavaró tényező homályosítja – szép új világunk messze távol találtatik Bibó István szellemiségétől, a demokratikus transzparenciától mind a nemzeti, mind a nemzetközi viszonylatokat figyelve. Nem ismertek eléggé (mert hiányzanak a közmédia kötelező információi) az EU intézményeinek nemzetközi kezdeményezései, nemzetközi politikai akarata: hogyan és milyen megfontolások alapján lép fel a migrációt kiváltó válsággócok, a konfliktusok enyhítése, különösképp a szabályozása érdekében. Minderről alig lehet tudni valamicskét főként azokban az országokban (nálunk), ahol vitatják az EU politikáját, az EU meg nem polemizál a közvélemény előtt ezekkel az országokkal, illetve feltehetően ezeknek az országoknak a vezetése kitér a nyilvános vita elől. Uniós polgárként csak kapkodjuk a fejünket a kemény hangú, de meddő üzenetváltásokon, nem látjuk át az üzenetek mögötti vita reális politikai mozdulatait. A hazai tájékoztatás a kormány uralma alatt érdektelen a közvélemény tárgyilagos informálásában, inkább dezinformációs technikákat követ, és – úgy tűnik – még érdektelenebb az unióval ápolt normális kapcsolatok mint a rendszerváltozás óta folytatott elsőrendű magyar külpolitikai opciónak a karbantartásában. Ha Bibó István ezt tudhatná, láthatná, résztvevője lehetne, nem értene egyet vele, mert nagyon is tudatában volt a bel- és külpolitika bonyolult láncolatú összefüggésének. Bibó annak idején többek között a Magyarországot érintő igazságtalan békeszerződésekkel kapcsolatban abból indult ki, hogy a méltánytalanságok nem a békeszerződéseket eldöntő ilyen-olyan nagyhatalmak (az első esetben mindnek, a másodikban a többségének) demokratikus rendszeréből következtek, jelezve különben azt, hogy a demokráciák belső élete és külpolitikája nem ugyanaz, a kettő közötti kapcsolódás nem mechanikus, vagyis ma sem arról van szó – normális gondolatmenetben, nem miként azt Orbán kampányai sugallják –, hogy Brüsszel, egyáltalán a demokratikus Nyugat ártani akar nekünk. „Abból, hogy a demokráciák nevében igazságtalanságot is lehet elkövetni – írta Bibó –, még nem következik, hogy a demokrácia merő humbug és csalás, ami mögött elnyomás, nemzeti elfogultság és imperializmus húzódik meg.” Elszomorító, hogy a jelenlegi magyar állami (kül)politikában az unió merő humbugnak és csalásnak van feltüntetve, ami mögött elnyomás, imperializmus rejtőzik, a magyarság meg csak folyvást szenved, kuruckodásra, védekezésre, ellenállásra kényszerül. Amikor a Fidesz és a kormány fejének hazai (kizárólag hazai használatú) indulatoskodásai, fékevesztett kirohanásai, belpolitikai indíttatású, de súlyos külpolitikai összefüggéseket és érdekláncolatokat bolygató offenzívája Brüsszel, az Európai Unió ellen fordul, akkor bizony Bibó Istvánra, a tőle tanultakra vagy még mindig megtanulható ismeretekre kell emlékeztetnünk, mert a jelenlegi külpolitikai konstellációt szem előtt tartva a szakkollégiumi anyag eleven aktualitást ölt. Az uniót alapító, meghatározó demokratikus országok, a maguk demokratikus eszmei-politikai áramlataival, a liberalizmussal, a konzervativizmussal, a szociáldemokráciával, ezekből a vonulatokból kikerült politikusaikkal, a szemérmetlenül itthon leértékelt Angela Merkellel, Martin Schultzcal, az unió demokratikus intézményeivel úgymond imperialista módon, a brüsszeli bürokraták ocsmány szellemében igazságtalanul akarják ráerőltetni a kicsiny, igazságtalanságoktól agyonsújtott Magyarországra a döntéseiket (mondjuk a betelepítési kvótát), holott megküzdeni próbálnak a kontinensre nehezedő migrációs nyomással. NB. A nyomás fő iránya különben sem Magyarországot terheli, mégis államunk még a látszatát is kerüli annak, hogy ebből a teherből vállalná a rá eső részt, ami az európai szolidaritással együtt járó kötelesség lenne mellesleg, illetve nem mellesleg és nem mellékesen. Bibót legalább a félelem–demokrácia kontextusában még idézik, még hivatkoznak rá, ellenben más vonatkozásokban, a kül- és belpolitika bonyolult összefüggéseiről elmélkedő passzusai, a jelek szerint, elenyésztek a neve alatt valamikor tanulmányaikat folytató fiatal politikusjelöltek emlékezetében.
Bibó – régies kifejezéssel élve – világnézete az, amitől távol kerültek immár csak virtuálissá vált tanítványai. Bibó István világképe a két világháború között és a II. világháború folyamán jegecesedett ki, és azóta sok idő telt el, valamint attól sem tekinthetünk el, hogy felfogásának különböző elemeit ’56-os tapasztalatai felülírták és megváltoztatták, ennek ellenére meggyőződésének időtálló tételeit tartalmukból kiforgatni, helyenként a visszáját érvényesíteni tisztességtelen magatartás a nevével ma is kapcsolatba hozható politikai fősodor képviselői részéről. Gyerekjáték történelmi példák alapján – Bibónak a Tiszákra (egyikük szobrát Orbán újraavatta, valamint baromi erővel rekonstruálja az 1945 előtti kor szimbolikáját), Károlyira, Bethlenre, Horthyra, 1918‑ra és 1919‑re, a fasizmusra és a szocializmusra vonatkozó megjegyzései alapján – a Fidesz-ideológiát kikezdeni, a történelmi sorsfordulók és nagy folyamainak hamis ábrázolású, Fidesz-tolmácsolású szemléletét, a CEU üldözését, az álságos félrevezető rezsiharcot, a demokrácia elleni intézkedéseket bírálni, rámutatni a nyilvánvaló ellentmondásokra, az arányos és elfogulatlan értékelések helyetti relativizálásokra, a Bibó szerint is zsákutcákba vivő, a történelmi illúzió­kat tápláló és az aktuálpolitikával érintkező mítoszteremtésekre. Ezeket mind pregnánsan és tömören foglalja össze egyik, a közép- és kelet-európai politikai fejlődést tükröző, a hamis politikusról írt soraiban: „E típusnak, mely hol arisztokratikus környezetből ereszkedett le, hol népképviseleti, demokratikus erők szárnyán emelkedett fel a politikába, a kétségtelen tehetség mellett bizonyos ravaszság és bizonyos erőszakosság volt a jellemzője, ami kiválóan alkalmassá tette arra, hogy a demokrácia meghamisításának, a demokratikus formák között folyó antidemokratikus kormányzásnak vagy valamely erőszakos politikai álkonstrukciónak a kezelőivé és letéteményeseivé váljon. Ennek révén megszerezték a »nagy realista« renoméját, s a nyugat-európai típusú politikusokat sikeresen háttérbe szorították.” Bibó hozza a történelmi példáit Bismarcktól Bethlenig – egészítsük ki mai nevekkel a listát?
Kifejezett időszerűséget Bibó tanításából a hatalom koncentrációjáról írt oldalain fedezhetünk még fel – természetesen abból a szempontból, mi mindenről feledkeznek meg az egykori szakkollégisták. Idézem Bibót: „A hatalmak elválasztásának követelménye, mint általában minden nem folytonos fejlődésből eredő elvi formula, a kontinentális Európában bizonyos mértékig deformálódott..., ugyanis... sokáig közkeletű volt az a nézet, mely szerint a hatalmak elválasztása nevében a végrehajtó hatalomtól is távol kell tartani a törvényhozói hatalom és a bíráskodó hatalom beleavatkozását. Holott a hatalmak elválasztásának a követelményében nem az a lényeges, hogy először ilyen vagy olyan szempontok szerint elkategorizáljuk az államhatalmakat két, három vagy többféle hatalomra, azután elvi követelményként kimondjuk, hogy ezeket egymástól feltétlenül és mereven el kell választani (lábjegyzetben összevetés Balás P. Elemérnek a Társadalomtudomány 1940. 2. számában közölt publikációjával – P. J.), hanem az, hogy a társadalomban található legerősebb hatalomkoncentrációt meg kell gyengíteni különálló hatalmi erőcsoportok kiszakításával, bizonyos funkcióknak – elsősorban a törvényhozásnak és a bíráskodásnak – a hatásköréből való kivonásával.” Ennek eszközei a kulturális élet (az oktatás és tanulás, a művészi alkotómunka) szabadságában, a kritikai szemlélet fenntartásában, a civil társadalom fejlődésében, a sajtó pluralizmusában valósulhatnának meg, ha Orbánék nem támadnák ezeket. A lex CEU, a budai vár arculatának megváltoztatása, más vitatott ügyek illusztrálják a kritikai szellemiség és a szabdságjogok elleni hadjáratot.
Ha valahol érzékelhető, hogy a Fidesz – Orbán elképzeléseinek megfelelően – az ellenkezőjét vallja és csinálja annak, amit Bibótól alkalmasint megtanulhatott volna, az épp a fentebbi szakaszban Bibó mondandójának az ellenkezőjére fordítva látható. A Fidesz nemhogy gyengítené saját eredetileg megmanipulált, ma már nem is létező kétharmados választói felhatalmazású hatalomkoncentráció­ját, a legkörmönfontabb módszerekkel erősíti, betonozná szétrobbanthatatlanná a végrehajtó és törvényhozó hatalomban, a bíráskodásban, a jog- és igazságszolgáltatásban, a gazdasági erőforrások és pénzeszközök szűk családi és baráti körű összpontosításában, illetve a további „elkategorizált” hatalmi ágakban, így bámulatra méltón a kultúrában, az oktatásban – korlátozni akarván a lex CEU‑val is az egyetemi és szélesebb értelemben a kulturális autonómiákat  –, a civil társadalomban, a sajtóban, hogy az erőszakszervezetekről ne is beszéljünk. Ez az, ami már feltűnik és ellenszegülésre ad okot a Fidesz belső világában is, nem különben az ún. szellemi holdudvarában, és szórványos, de egyre intenzívebb kritika tárgyává válik, jó időben történő dezertálásra sarkall, a bűzös belső bomlás jegyeit mutatja fel – még a legbárgyúbb politikai ellenfeleinek és jámbor híveinek is a körében. A CEU melletti kiállás és a korábbi tüntetések bizonyítékkal szolgálnak.
Ha így folytatódnak a dolgok, ránk köszönthet az ellen(fülke)forradalom: kívánatos, legyen elegendő fülke és legyenek emberek, akik a fülkékbe agitálják a szavazókat.”
*********************************************************************************
Az aktuális tanulnivalóim, az angolon és az olaszon felül az Ubuntu linux disztribució, az Arduino és a Raspberry Pi mikrokontroller programozása (Phyton vagy C#-ban) és akkor most, -  hogy ne unatkozzak Bibó István és munkássága. 

½ 6 még megpróbálok egy kicsit aludni.Sikerült.

10-kor ébredve bekaptam egy falat reggelit meg hozzá egy nagy bögre tejeskávét és indultam Évához. Kicsit angoloztunk,  amiben sokat haladt. Nem szigorúság tűrő, de azért szót fogadott.

Közben főzött egy finom zöld teát.
Elhoztam tőle az Ubuntu-s konfigurációt, ő pedig indult az orvoshoz.