2018. október 13., szombat

röszti


20181013 szombat

8-kor keltem és a természetes, hogy az első program a piac. Esztikénél egy doboz (kapirgálós) tojást és egy fokhagymás túrót, a húsosnál két vastag szelet füstölt sonkát és egy zacskó (3 db) csirke farhátat, a zöldségesnél két nagy sárgarépát, két fehérrépát, egy háló vöröshagymát vettem.  A vegyesboltban csak egy tekercs alufóliát.

Otthon lassú tüzön rögtön feltettem a csirkelevest. Egy farhátat ketté ütöttem, no meg levágtam a nyakrészt. Így tettem fel főni és a fűszerezés (só, kakukkfű, tárkony, lestyán) után beleaprírottam egy sárgarépát és egy fehérrépát és egy fél vöröshagymát.

A másik két farhátról csak a nyakakat vágtam le, így összesen 3 alufólia csomag lett és megbírkóztam a középső mélyhűtő ládával, amíg minden belefért.

Eljött az ideje, hogy készítsek magamnak reggelit. Ha Áron itt lenne, (de sajnos nincs itt), akkor bundáskenyérben vagy tojásrántottában gondolkoznék.
Itt az ideje, hogy kipróbáljam tudnék-e készíteni (zöldséges) rösztit.

Azzal kezdtem, hogy egy nagyobbacska krumplit feltettem főni. Amíg az főtt, apróra darabolt jó sok sonkát kicsit megsütöttem, a maradék fél hagymát apróra vágtam. A megmaradt fehér- és sárgarépát a meghámozás után lereszeltem, a megfőtt krumpliról levettema héját és a krumplit egy villával összetörtem (krumpli nélkül nem röszti a röszti). Mindezt egy tálban a közben megsült sonkadarabkákkal összekevertem. Só, bors, pirospaprika, no meg három evőkanál liszt és egy tojást ráütve jól összedolgoztam. Semmit nem mértem le, mindent csak úgy érzésre kevertem a masszába.

 Ez érdekes, hogy magammal szemben ilyen laza vagyok, miközben a szakácskönyvemben, amit folyamatosan írok, a hozzávalóknál grammra mindent pontosan megkövetelek. Ez némi részrehajlás.

A készítményből lapos pogácsákat formálok és így kerül a sepenyőbe, amiben a felforrósított zsiradék már várja, hogy sercegjen. (kacsazsír az ajánlott, de a szegény ember étolajat használ).

A reggeli zöldséges röszti, előtte egy kupica unikum, utána tejeskávé. Nagyon finom lett.

Közben jöttek a gázosok. Éves gázóra leolvasás és plomba csere. Kicsit le is szúrtak, hogy az éléskamrában az eperlekvárok egy gipszkartonplcon vannak.Ne csodálkozzak, ha az kettéfog törni  és a sok kiló eperlekvára földön landol. Teljesen igazuk van. Még ma, de legkésőbb holnap le fogok gyártani oda egy fa polcot.

Norcikám (kislányom) négy nap múlva lesz 43 éves. Itt az ideje, hogy a futár szállításra becsomagoljam a neki készített diótortát, Samó unokámnak pedig mellékeljem a diófájáról  learatott és kellően megszárított dióit.
Ehhez különleges kétrészes dobozt készítettem. A csempészek is duplafalu bőröndökkel dolgoznak. Betettem a tortát a dobozba, de miután így már nem fér el a hűtőbe, kiviszem az istállóba, ott mégsincs olyan meleg, mint a házban.
   
Fel is hívtam Zsoltot (EuropeOnTme) és megbeszéltem vele, hogy holnap amikor hazaérek rácsörgök és akkor eljön a csomagért.

Évát megpróbálom rábeszélni,hogy egy kis tanulással készüljön fel a holnapi találkozóra az amerikai házaspárral.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése