Robin Hood

Felkelés után hova is mennénk máshova, mint a piacra. Szerintem el sem találnánk máshova. Emő úgy rendelkezett, hogy vegyünk két szál csípősés egy szál csemege kolbászt, meg harminc tojást. Így is lett, de azért a reggelire is gondolva, vettünk angol szalonnát, sütni való szalonnát, tejfölt és újhagymát is. A vasudvarban megvettük a kisméretű csavarokat a CD tartóhoz és onnan hazajöttünk reggelizni.  Reggeli után egy fázissal előbbre jutottunk a CD tartót illetően. 1/2 10-re voltunk bejelentve a fodrászatba és pontosan oda is értünk. Érdekes, hogy Áron most nem ellenezte annyira, hogy rövidebb lesz a lobonca, mint azt szokta. Amíg az én hajamat igazgatták, addig is a Robin Hood-dal volt elfoglalva. Ebédre kivettem a hűtóből a múlt heti bablevest a füstölt gerinccel és azt tejföllel feljavítva, abból ettünk, de a nagy hőség miatt csak keveset. Ebéd után megint Duna, mert abból sosem elég. Feri bácsi elvitt minket a kenujával, hogy megmutassa, mit tud a rászerelt motor. Amíg a motor ment, addig a hajó is nagyon ment, de egyszer csak a motor leállt. Visszafele kenuban evezve tettük meg az utat. Végre sikerült Norcikámmal egy kiadósat beszélgetni Skype-on.
Délután nekiálltam megragasztani a dömsödi osztálybulin elszakadt alkatrészét a felfújható Sevylornak. A kertnek az autótól és a huzikától szabad sávjain lenyírtam a füvet, hogy holnap átköltöztetve a két járművet a másik felét tudjam lenyírni. Utána sikerült rábeszélnem Áront, hogy hagyja a kütyüt a csudába, amíg süt a nap és menjünk egyet úszni. El is kisért ugyan, de ő maga nem úszott.
Áronnal hazafel megbeszéltük, hogy este rendezünk egy kis szalonna sütést. Ő vállalta a tűz készítését, nekem pedig a Gabikáék meghívása jutott. Sajnos csak Feri bácsi volt kapható a bulira, de a  sütés jól sikerült. A finom kenyér mellett a kovászos  uborka és a lila hagyma jó kisérőnek bizonyultak. Emőnek már nagyon elege van a székesfehérvári kiállításból, de legfőképpen a hőségből.  Kérte, hogy holnap mihamarabb menjünk érte.

CD tartó

Emő korán felment, hogy tudjon készülni a délelőtti indulására. Én hajnalban arra riadtam fel, hogy elfelejtettük este kitenni száradni Áron vizes uszodacuccait. Áront, még fél nyolckor is nehezen tudtam felébreszteni. Kérte, hogy csak még két percet hagyjam aludni, mert olyan jót álmodott és az szeretné folytatni. Ennek a kérésnek nem tudtam ellenállni. Én indulás előtt reggeliztem, de Áron ragaszkodott hozzá, hogy ő majd az úszástáborban fogja ugyanezt megtenni.
Megjött a vízvezeték szerelő úr és csak egy vadi új keverő telepben volt hajlandó gondolkozni. 1/2 11-re ígérte, hogy megjelenik az újonnan beszerzett csapteleppel.
Egyébként ma van a tábor utolsó napja és az autóban mondta Áron, hogy mennyire sajnálja, hogy ma már vége.
Onnan egyenesen Pátyra mentem R. Mikihez, hogy hátha tud adni anyagot  a fali CD tartó két oldalának a takarására. Meg is találta a megfelelő rétegelt lemez és azon nyomban le is szabta. Pénzt nem fogadott el érte.
Mire visszaértem már ott volt a mester, talpig új csapteleppel. Amíg szerelte leszaladtam venni Emőnek az útra magos zsemléket.
A csap is elkészült és Emő is el tudott indulni időben. Elkezdtem a pakolászást, de még csak Dömsödre koncentráltam. Ebédre a maradék grillcsirkét melegítettem meg és kovászos uborkával ettem. A lazachalászlét betettem a mélyhűtőbe. Úgy indultam Áronért a Sportmaxba, hogy onnan már ne kelljen hazajönnünk. Andrea és Áron közösen elujságolták, hogy ma már volt búvárkodás is, mégpedig palackos oxigén ellátással.
Még tombolt a nyár és a napsütés, amikor leérkeztünk. Én nem is tudtam ellenálni a Dunának és egy nagyot úsztam benne. Áron inkkább bevonult a hűvös lakásba és a kütyümön olvasta a Robin Hood-ot. Átmentünk Gabikáékhoz és bár még vacsora előtt voltunk, azért beküldtünk néhány kocka sárgabarackos pitét, Feri bácsi meg én, néhány pohár bort is hozzá.

eper lekvár

Emő már hajnalban a azámítógép előtt ült és intézte a kiállítással kapcsolatos dolgait. 
Emő telefonon adta ki a feladatot. A sok kiló epret mossam meg és a teljesen épeket tegyem fel egy nagy lábosban lassú tüzön főni. Azt hittem ennek a munkának soha nem lesz vége, de azután valahogy mégis elkészült. Tettem bele még egy kiló kristálycukrot és nagyon lassan hagytam rotyogni. Délelőtt megjelent Emőke. Amíg mentünk a Baumgartnerhez, mert a két autókulcsnak le kellett fényképezkednie az új cascohoz, addig velem jött és részletesen beszámolt a svájci két hetéről. A hátizsákjában nem volt túl sok önbizalom, pedig én azt szeretném, ha összejönne neki ez az au pair (babysitter) munka. Közben továbbmentünk a TESCO-ba. Mindketten vásárolgattunk. Én nagy élvezettel kipróbáltam az önkiszolgáló pénztárat. Mindent meg tudtam oldani, kivéve az árúk szorzását (amikor valamiből több darab van a kosárban) és az utalványok elfogadtatását. Vettem egy kész grillcsirkét és amikor hazavittem Emőkét, akkor azt megfeleztük. Finoman ráparancsoltam, hogy vegye be a gyógyszereit és bújjon az ágyba, hogy mielőbb meggyógyuljon.
Itthon a halászlét melegítettem meg ebédre, a csirkét meg betettem a hűtőbe.
Áront hazahoztam és kértem, hogy keresse elő a kütyüjét és azt a papírlapot, amiből kiderül, hogy mi a nyári szünidőre rendelt kötelező olvasmány. A kütyüjét, mint mondta, már karácsony óta nem találja, a papírt meg mintha a föld nyelte volna el. Végül Sawsan lefényképezte a papírlapot és átküldte e-mailen. Béla segített megkeresni a Robin Hood-ot, amit azután convertáltam, hogy valamelyik kütyün Áron el tudja olvasni.
Amikor Emő hazajött Áronnal felmentünk és segédkeztünk neki. Áron a pizza gyúrásában jeleskedett, én pedig a névjegykártyákat vagdostam és készítettem a salátát. Később megjött Emőke is. Jót tett neki, hogy egy nagyot aludt és már alig voltak nyomai a vírusos megfázásának. Mi hárman lejöttünk vacsorázni Emőkének, Csabinak pedig hagytunk ott bőve a kajákból, hogy közben tudjanak beszélgetni.
Norcikám, nagy szomorúságomra bejelentette, hogy felhagy a blogjának írásával, amitől tovább nő a közöttünk lévő távolság, de majd megpróbálom Skype-on és e-mailekkel bombázni, hogy morzsákat azért tudjak róluk.

Pizza Bella Casa

Reggel együtt mentünk Áronnal az úszó táborba. Andreánál meghagytam, hogy a tervek szerint ma Nóra nagyi megy Áronért, de ha 1/2 5-ig nem érne oda, akkor tartalékosként én is meg fogok jelenni a helyszínen.
Csak visszajövet kezdtem a reggelizésnek.
A délelőtt azzal telt, hogy kerestem a neten egy olyan cascót, ami csak elemi kárra és lopásra biztosít. Ebből a legolcsóbb is 88 ezer fölött volt és még ez is 10 %, illetve 100.000.- önrészre működött volna. Mielőtt döntök, először megebédelek, azzal is előbbre vagyok. A tegnapi töltöttpaprika maradéka nagyon jól esett. Gondoltam meglátogatom a Baumgartnerben a hozzáértő szakembert, K. urat, hogy ő mit javasol. Hogy egy kicsit barákozzunk vittem be nekik egy általam megírt és kinyomtatott cikkelyt, ami a Renault Scenic Kezelési könyvéből kimaradt. Azt mindenki tudja, hogy az automatikus parkolófék (közhasználatban kézifék) hogyan működik, de azt senki nem tudja, hogy leállított motornál, hogyan lehet kioldani. A Cascóval kapcsolatban meg is beszéltük a lehetőségeket és ő talált egy hajszállal olcsóbbat, viszont az 10 % és 50.000.- önrésszel ment és benne volt a töréskár is. Rögtön könnyebb lett a pénztárcám a féléves részlettel. Utána átadtam D. úrnak a cikkelyt, aminek szemmel láthatóan örült.
A délutáni online sakkozást egy ismeretlen hívószámról érkező pizza rendelés zavarta meg. Ilyen már többször előfordult. Már kezdtem arra gondolni, hogy fogom bővíteni a pizzasütést és nem csak német gyakorláskor, hanem úgy mindig fogok pizzában utazni. A hívó sűrű elnézések közepette bevallotta, hogy a Pizza Bella Casa szórólapjáról olvasta le a számomat. Most, hogy hívott, rádöbbentem, hogy milyen régen volt itthon pizza.

Pettik Janka egy hónapos

Amikor felébredtünk, Áron még nem volt itthon. Csak egy keveset reggeliztünk, főleg inkább kávéztunk. Emő szabadnapos, de nem tudtam elcsalni a Sportmaxba, mert a kiállítással kapcsolatban vannak restanciái.
Megkért, hogy amikor jövök haza a Sportmaxból, akkor vegyek 60-70 deka lapockát és daráltassam is meg. Három dolgot intéztem el egy kalap alatt, mert midegyiket el lehetett inzézni az Eleven Center közelében. Visszavittem az ALDI-ban kb. egy éve vásárolt digitális mérleget, azzal, hogy valószínűleg a gombelem miatt nem működik. Náluk természetes, hogy nem azt vitatják, hogy miért nincs meg a blokk, hanem azon igyekeznek, hogy a vásárló meg legyen elégedve. A Budapest Bankban panaszoltam, hogy az e-mailemre két hete nem válaszol senki. Adtak egy másik e-mail címet, hogy próbáljam meg ugyanazt megírni mégegyszer. Megvettem a 70 deka darált lapockát.
Nagy örömömre megérkezett a 16 GB-s SD kártya. Béla fog abban segíteni, hogyan kell  androidon particionálni és utána mehet a másolás. Az előkészítő munka hosszú időt vett igénybe és a másolást akkor indítottam el, amikor indultam Áronért a Sportmaxba. Áron még megdumált egy nagy jégkrémre, pedig tudtam, hogy akkor nrm fog menni a vacsora. Mire hazaértünk már kész is lett minden a másolásban.
Pettik Janka tegnap volt egy hónapos. Ebből az alkalomból kaptunk Norciéktól egy fotót, amin nagy pofával röhög. Azon nyomban továbbküldtem J. D. Gábornak, hogy őt is tegye fel a családfára.
Emő készített vacsorára egy nagy adag töltöttpaprikát, de Áron, az apja gyengesége miatt nem evett belőle sokat.

jön a vízvezeték szerelő

Én a szokásos 3/4 hétkor megszólaló Bartók rádióra keltem. Áron hamar összekapta magát és legszívesebben már indult is volna az úszás táborba. Elfelejtettük Dömsödről elhozni az egyik polyfoam gurigát, pedig Andra a lelkünkre kötötte, hogy miket kell vinnünk. Emő is kereste otthon az övéket, de az sem vezetett eredményre. Leellenőriztem az uszodatáska tartalmát, beleraktuk, ami még hiányzott és bőlére eresztett pénztárcával elindultunk a Sportmaxba. Andrea tudott kölcsonözni egy polyfoamot és azt is felajánlotta, hogy ha nem tudok jönni Áronért, akkor ő öt körül hazahozza.
Leperkáltam az egyhetes úszás tábor díját, aláírtam a szülői nyilatkozatot, hogy a fiamnak nincs semmi, a közösségre veszélyes betegsége, allergiája stb (csak rendetlen).
A bányában a cég jövőjéről konzultáltam B. úrral, de nem jutottunk a beszélgetés végére. Hazafele beugrottam a TESCO-ba.
Mire hazaértem Áron már Ilinél volt és ki is bulizta, hogy ott aludjon és majd reggel nyolc után jön csak haza. Ili ajánlott egy, szerinte megbízható vízvezeték szerelőt a mosdókagyló folyásának a megjavítására. Fel is hívtam azon nyomban, de csak elkeserítő dolgokat mondott. Mindegy, megállapodtunk, hogy pénteken fél nyolcra jön és megnézi, mit tud tenni az érdekemben.
Nóra nagyival megbeszéltem, hogy szerda délután el tudja hozni Áront a Sportmaxból. Meg is néztem neki, hogy a 187-esre hol tud átszállni.
Mire Emő megjött, addigra elkészítettem a vacsorát. Sült csirkemell kockák voltak a kapros, túrós sztrapacskával és saját érlelésű kovászos uborkával.

a huzika előkészítése elkezdődött

Nem kapkodtuk el a reggeli felkelést. Csak a reggeliről kellett gondoskodnuk, mert az ebédünk a tegnapi maradékból biztosított. Egy kicsit kertészkedtünk, de a fő program a huzika útra való előkészítése volt. Emő úgy rendelkezett, hogy az összes ágynemű, de még a takarók is  kerüljenek be be a mosógépbe. Ez három menetet jelentett, de szerencsére kint a kúp alatt a napon gyorsan száradtak. Megtörtént az ország újra felosztása. A 12 felső szekrényből én kettőt kaptam a szerszámoknak és kettőt a ruhaneműeknek. Áron egyet kapott a játékainak, egyet az úszó és búvár cuccainak és kettőt a ruhaneműinek. Így végül a királynőnek is maradt négy felső szekrény.
Közben a mosogatógép is fullon járt és az élelmiszerek szerénye is átesett Emő ellenőrzésén. Jövő vasárnapra már csak a takarítás marad és a rákövetkező kedden berámoljuk a szükséges cuccokat.
Az ebédet a kúp alatt fogyasztottuk el és utána elfoglaltuk a Dunát és estig lazultunk. Haza se indultunk korán, de azért visszafele is benéztünk a burekeshez.
Itthon nagy rend és isztaság fogadott. Egyedül a konyhaablakot nem lehet kinyitni, akkora kupleráj van a konyhaszekrény pultján. Nem is nagy baj, mert legalább nem látszik, hogy a konyhaablak is milyen koszos.
Éjfél előtt még telefonált Emőke Zürichből, hogy az iPhone-nal nem tudja leállítani a lakásban a zenét. Möcinek megmutattam a neten, hogy az iPhone minden olyan berendezést tud távvezérelni, amelyik fel van erre készítve, de ahhoz meg kell keresni az iPhone-on a távvezérlés (remote control) funkciót.

csoda Diesel

Sikerült az egész napi blogbejegyzést törölni. Ha még nem felejtettem el mindent, akkor a lényegesebb momentumokat most újra leírom. Reggel nekiszaladtam a a rendcsinálás végleges befejezésének. dicsomot, paprikát Emőnek be kellett mennie dolgozni, ezért határoztunk úgy, hogy nem pénteken indulunk Dömsödre, hanem megvárjuk őt és csak délután megyünk. A napiparancs az volt, hogy menjünk el a Gazdagréti picra és ott vásároljunk be. Először megreggeliztünk, majd némi készpénzt kicsalva a falból lementünk a piacra. Azon nem lepődtünk meg nagyon, hogy minden sokkal drágább, mint Dömsödön. Vettünk lecsónak való paradicsomot, paprikát, debrecenit bele, csirkecombokat pörköltnek és túrót a burekhez. Mire Emőci hazaérkezett, már mindent összepakoltunk, elkészítettem a csirkepörköltöt, felakasztottuk a huzikát. Áron nagyon élvezte ma is a movert, mert az egész úgy működik, mint egy távirányítós játék.
Elindult a szerelvény. Nagyon finoman gurult, de a fogyasztás bizony átlagosan 3 literrel megnőtt 100 km-re. Meg is tankoltunk még Kanaraerdő fölött. A kutasnak sikerült rábeszélnie valamilyen "csoda" gázolajra, aminek az a legfőbb előnye (a kúthálózat számára), hogy 30 forinttal drágább literenként. Először határozottan tiltakoztam, de amikor a kutas új és új érvek mellett financiális fegyvereket dobott be, például azt, hogy ő az árból ad 15.- forint/liter kedvezményt és a végén még egy 500.- forintos TESCO vásárlási utalványt, akkor engetem az erőszaknak és azt mondtam magamban, most amúgy is szükség van a nyomatékra, legyen. A mérleg (54 x 15)-500 = 310 forintomba került, hogy hátha valóban jobb ez a gázolaj.
Legközelebb a lacházi Burek pékségnél áltunk meg. Vettünk kenyeret, virslis pizzalepényt és sajtos rudat.
A bázison bemenet ismét jól vizsgázott a mover, bár a bejárati emelkedőnél egy cseppet rá kellett segíteni.
Mire megérkeztünk Dömsödre, már mindenkire ráfért egy kis kései ebéd, de inkább vacsora. Béni észlelte, hogy megjöttünk és szólt, hogy az általa felügyelt kovászos uborka elkészült, mehetünk érte. Ezen felül áthozott még egy nagy csokor friss kaprot, amit majd nekem kell feldolgozni. A csirkepörkölthöz ettünk a kapros, túrós sztrapacskából és hozzá kovászos uborkát. Mindezt gyorsan elintéztük, mert szerettünk volna még egyet úszni, mielőtt végleg lemegy a nap.

vége a tenisz tárbornak

Elvittem a fiúkat a tenisztábor utolsó napjára. A pályán kikapcsoltam a fűtést, így a tegnapi 36 fok helyett ma már a 30 fokot sem fogja elérni a legmagasabb hőmérséklet.
Norci már egy hete nem írt semmit a blogjában. Ilyenkor szoktak előjönni az elvonási tüneteim. Emő lejött és kicsit fel volt azon háborodva, hogy mekkora koszt és kupit tudunk tartani a lakásba. Mondta ezt éppen akkor, amikor én a hűtőszekrény felső rekeszét kiszerelve takarítgattam, mert már nem látszott ki a szutyokból. Emő készített két finom jegeskávét, majd elhúzott, mert a kiállítással kapcsolatosan úgy érzi, hogy nagy elmaradásai vannak. Na und, neki meg sikerült az egyik vadi új képkeretet eltörnie, úgy hogy mehetek megint a KIKA-ba pótolni.
Az utolsó pillanatban indultam el, nem is ebédeltem. Megvettem a képkeretet és pontrban négyre odaértem a fiúkért. Elbúcsúztattam őket az edzőtől, mert sajnos maguktól nem jutott volna az eszükbe, hogy megköszönjék az egész heti tréningeket. Bementünk a bánya parkolójába és felakasztottuk a huzikát. Mindegyik gyereknek jutott valamilyen részfeladat. A mover ötösre vizsgázott. A hazajövetnél a huzika miatt nem tudtam mindenkit háztól házig vinni, mert azokban a szűk utcákban nem olyan egyszerű ezzel a vontatmánnyak forgolódni. Áronnal keresünk egy közeli paekolási lehetőséget a huzikának. Lecsatoltuk és ismét a mover segítségével bemanővereztünk az autót meg hazahoztuk.
Amikor hazaértünk Áron immel ámmal rendet csinált, és már rohant is fel Ilihez. Emő finom brokkolis tésztát készített egy nagy szelet sült lazaccal. Leküldött, hogy őt ne zavarjam a kiállítási előkészületeiben, de azt kérte 7-re legyek indulásra készen. A kajának csak a felét tudtam megenni, a másik felét félretettem a hűtőben a darab utánra. Annyira időben értünk a Thália színházba, hogy előtte még egy fagylaltozás is belefért. A darab maga "Esküvőtől válóperig" tele volt jó poénokkal és a társulat is kitett magáért. Emő a darb után már nagyon fáradt volt. Egy unicum után felment pihenni, én megettem a brokkols lazac maradékátés még éjjel háromig szöszmötőltem.

reggeli balhé

Ma a nagy balhé napja. A reggeli felkelés még simán ment, ha azt leszámítom, hogy reggelente a derekam olyan szar, hogy nem is értem, hogyan fogunk két hét múlva elutazni. Utána, ahogy memozgatom, egyre jobb és délre már rendszerint szörfben gondolkozom. Áront csak 1/4 9.re sikerült kiugrasztanom az ágyból és fél ekőtt már negjöttek a fiúk is. Én még gyorsan megreggeliztem és már indultunk is. A lépcsőházban szembe találkoztunk egy lakóval. Nagyot köszöntem neki és mereven figyeltem a fiúkat. Hiába mondta a lakó, hogy sziasztok, a négy fiú el volt foglalva magával. Megvártam amíg a lakó beszáll a liftbe, majd megkérdeztem: Áron, miért nem köszöntél? Mire ő a tempo:
- én köszöntem.
- Áron, az nem negy baj, hogy nem köszöntél, de az igen, hogy azt mondtad köszöntél.
- de én köszöntem, - ragaszkodott az állításához. Mire a fiúk: Áron, egyikük sem köszönt.
- de én köszöntem.
- Na akkor te menj vissza a lakásba, ma nem mehetsz teniszezni.
Ez és ehhez hasonló már többször előfordult, amire minden alkalommal elmagyaráztam. Az, ha eltörsz egy tányért, nem nagy baj. Ha rendetlenséget hagysz a szobádba, az nem nagy baj. Ha nem mosol fogat nem nagy baj. Ha elvesztesz valamit, vagy csak otthon felejted, az úgyanúgy nem nagy baj, mint az, hogy nem köszönsz és ezekért még soha nem marasztaltalak el nagyon, DE HA HAZUDSZ, AZ NAGY BAJ!
A három fiút elvittem a teniszpályára és mondtam az edzőnek, hogy Áron ma büntiben van. Onnan a bányába mentem. Ferivel leellenőriztük, hogy feltöltődött-e a huzika akkuja és működik-e a mover. Minden tökéletes volt. Hazafele bementem a TESCO-ba. Főleg italokat vettem, no meg lazac törzset. Kipróbáltam az önkiszolgáló fizető helyet. Minden jól működött benne, csak a palckokat nem tudtam megszorozni hattal. Az egyik eladó segédkezett. Onnan átmentem a Kikába és megvettem Emőnek a két nagyobb fajta képkeretet. Itthon először megfeleztem Ilivel a lazac törzset, majd feltettem a tökfőzeléket főni és két szeletet megsütöttem a lazacból. A többit felvitte Emő, hogy Csabinak is süssön ebből a finomságból. A nagy képkeretek, amiket vettem, tetszettek neki és rögtön megtöltötte képekkel. Este már csak jegeskávét csinált nekünk tejszínhabbal. Felinstalláltam a kütyüjére a 2G/3G átkapcsolót, hogy biztonságosabban működjön mint telefon.

nagyi légkondija

Áron már nem sokkal nyolc óra után lejött Ilitől. Még bevágott egy Activia kefírt és ahelyett, hogy töltögette volna a nagyüvegből a kisüvegbe a napi üdítőjét, inkább bevágta az egész másfél literes Ice Tea-t a háti tatyójába. Jól is tette, mert ma olyan hőség lesz ott a pályán, hogy másképp nem is lehetne kibírni. Ma már teljesen konszolidált volt az indulásunk. A fiúk időben megérkeztek. Még adtam nekik öt perc játék hosszabbítást, amíg én megreggelizek, azután indultunk. Pipa voltam, hogy Áron itthon felejtette a baseball sapkáját, de Anna mondta, hogy majd kap egyet kölcsönbe.
Délig folytattam a rendezkedést abban a reményben, hogy ma be is fogom fejezni. Ez végül csak remény maradt.
Nóra nagyit telefonon lebeszéltem arról, hogy ebben a hőségben kitegye a lábát az utcára. Panaszkodott arra, hogy a légkondicionáló a távírányítóba vásárolt új elemek ellenére sem indul el. A telefonos távsegítség szerint csak két probléma volt: fordítva tette be az elemeket és a légkondi csatlakozó dugója nem volt bedugva a 220 Voltos konnektorba.
Mentem a fiúkért a tenisztáborba. Kamelnak sikerült vennem egy majdnem vadi új Babolat ütőt tízezer helyett háromért. Sawsan el is volt ájulva, amikor meglátta és megtudta, hogy mi mennyi. Kamel még tett rá egy lapáttal, mert elmondta, hogy a hétszeres Roland Gaross győztes Nadal is Babolat ütővel játszik.

Szabadtéri koncert a Margitszigeten

Későn keltünk. Megtehettük, mert csak 9-re kell odaérnünk a teniszre. Áron levonta a konzekvenciát, készített magának innivalót és tenisz felszerelésben várta a fiúkat. Először Kamel érkezett, majd Csanád és Zétény. Az autóben elkezdődött a foci EB kiértékelése. Nem csupán Kamel és Csanád, de még Zétény is hozzáfűzött szakmai véleményeket a tegnapi meccsekhez. Feri telefonált, hogy nem találja a csatlakozó vezetékeket és anélkül nem tudja tölteni a huzika akkuját. A TESCO-ban felvettem telefonon Emőtől a rendeléseket és közben ott helyben megreggeliztem. Végre sikerült találnom alsó szűrőt a régi kotyogóba és ha már arra jártam, vettem néhány nagyon jó cuccot, amik ráadásul le voltak értékelve.
Visszafele beugrottunk a bányába és konstatáltuk, hogy a huzika rendben lóg a 220-on és bizonyára töltődik az akkumulátor. Miután a gyerekeket hazapateroltam, mi is megtértünk.
Áron felment Ilihez, mi meg elkezdtünk készülődni a margitszigeti koncertre. Hat után tudtunk csak elindulni, mert Emő úgy készül, mint egy menyasszony, de megnyugtatott, hogy hiába van a jegyre írva, hogy kezdés 19:00, biztos, hogy fél nyolcig nem fogják elkezdeni. A szigeten úgy gondoltuk, hogy besétálunk a szabadtéri szinpadig, de az nagyon hosszúnak tűnt. Megérdeztem a padon ülő párt, hogy mennyire van még ide a szinpad. Nem tudták megmondani, mert ők meg Madridból jöttek. Pár mondatot beszélgettünk, majd búcsúzóul nekik adtuk a nálunk lévő két fölösleges jegyet a koncertre. Nem bíztuk magunkat a távolságra, ezért az utolsó szakasznál feladtuk és buszra szálltunk. A koncert maga nagyon jó volt. Rövid Tarlós bevezető után Rossini, Kodály, Mendelssohn, amiket Takács-Nagy Gábor nevéhez méltóan nagy lelkesedéssel vezényelt. Otthon még volt kedvünk egy kis vacsorát készíteni. Sült lazac.

A huzika műszaki vizsgája

Áron már fél hatkor felkelt, felöltözött. Mire én felkeltem, ő már teljes fordulatszámon pörgött, mert ma kezdődik az egyhetes tenisz tábor. Megreggeliztem és Áronnak is szerettem volna valami reggelifélét készíteni, de ő majd magának elkészíti, mondta. Hagymás szalonnás tükörtojáshoz tejeskávét készítettem. Áron savanyított fokhagymát és kockasajtot reggelizett. Több ponton is voltak nézeteltéréseink, de nem olyan nagyok, hogy az megért volna egy vitát. Én a helyében rögtön tenisz cuccba öltöztem volna. Nem, ő inkább a kétszer átöltözős verziót választotta. Naná, hogy Kamel, Csanád és Zéténí, már eleve úgy jöttek. Én azt szerettem volna, ha legalább egy kis félliteres szopókás flakkont megtöltünk hideg buborékos innivalóval, de Áron ellene volt, mondván az ebédnél amúgy is adnak innivalót és csapvíz mindig van. Kamelék 1/2 8-ra időben jöttek, de amikor 10 perccel nyolc előtt Juditot felhívtam, akkor derült ki, hogy ők bizony elaludtak. Mire odamentünk értük, már éppen jöttek le. Én csak annyit szúrtam el, hogy túlspiláztam az egészet, mert nem nyolcra kellett volna menni Tenisz Centrumba, hanem fél tízre. Ott persze az első kérdés az volt, hogy ugye mindenki hozott magával innivalót, mert naponta kb. két liter folyadékot kell elfogyasztani. Egyedül Áronnak nem volt innivalója. Én nem tudom, hogy miért vagyok ilyen puhakezű és miért engedem meg, hogy Áron a fejemre nőjön. Befizettem a négy fiúra a tábort és már mentem is a bányába. A néhány feladat között a legontosabb a huzika műszaki vizsgája volt. Hagytam, hogy N. Feri akassza fel az autójára, hiszem tanulnia kell, hogy majd július végén ne legyenek gondjai. Átvittük a huzikát a műszaki vizsga bázisra és ott derült ki, hogy a papírok közül hiányzik a kötelező biztosítást igazoló szelvény és anélkül pedig nincs vizsga. Gyorsan hazaszaladtam, mert abban bíztam,hogy megtalálom a hiányzó papírokat. Annyit sikerült kiderítenem, hogy tavaly októberben befizettem az ezévi kötelező biztosítást, de az ezt igazoló szelvény nem lett meg. Ekkor felhívtam az Uniqua-t, akik nagyon készségesek voltak és egy néhány percen belül faxon elküldték az igazolást. Az igazolást Feri bevitteés egy fél órán belül már hozhattuk is el a frissen leviszgázott huzikát.
Vacsorára kaliforniai részeg csirkét sütöttem újkrumplival. Emő rittyentett hozzá egy vegyes salátát.

kovi ubi

Nagy csendre ébredtünk, de egyszer csak egy nagy koppanás. Emő lement és megnézte. Egy szegény madárka koppant a teraszajtónak és azzal be is végeztetett az élete. Én egy kicsit rendbehoztam a paradicsomokat. Volt amelyik új, magasabb karót kapott. Egy kicsit kikacsoltam és nagyon meglocsoltam, mielőtt még rásütne a nap. Szerény reggelivel kezdtünk. A saját sütésű kapros túrós burekhez újhagyma és tejeskávé. Emő vasal, Áron hivatalosan is elkezdte a vakációt és a számítógép előtt ül, én meg leáztatok egy adag bélyeget. Elhatároztuk, hogy mind a két helyen kiesszük a mélyhűtő tartalmát és átmenetileg nem teszünk semmit a helyére, hogy leolvaszthassuk a hűtőszekrényeket. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy sok mindent ki kell venni ahhoz, hogy ki tudjam venni azt amit most szeretnénk, egy nagyobb méretű és egy kisebb méretű csomagot (jelen esetben ez egy csirke far-hát és néhány kaparó volt). Ezek után szeretném visszatenni a sok mindent, de az valamiért nem akar beférni. Feltettem főni egy fazék zöldséges csirkelevest. Még délelőtt nekiálltunk elkészíteni a kovászos uborkát a két darab 3 literes üvegbe. Ezen kívűl pepaníroztam és megsütöttem a gombát, és közben készítettem egy nyári salát.
A kúp alatt ebédeltünk. A desszert egy kis görögdinnye volt.
Ebéd után kivittük a kis szörföt és nagyon jót úsztunk, fürödtünk a mi nagy úszómedencénkben, a Dunában.
Amikor Béninek megköszöntem a múlt heti kapor termést és meséltem, hogy a szárát, virágját betettük a kovászos uborka üvegébe, felvilágosított, hogy az ilyen meleg időben teljesen tönkre fog menni egy hét alatt. Ezért azután átvittem neki a két üveget felügyelet céljából. Későn indultunk haza Dömsödről, mert még este nyolckor is élvezkedtünk a napsütésben.

csak délután érünk Dömsödre

Reggel kettesben ébredtünk, mert Áron a buli után Kameléknél aludt. Kávé, reggeli és elindultunk Emőkéhez. Telepakoltuk az autót Emőke cserepes virágaival, miután holnap indul Svájcba és ha a próbaidőn megfelel, akkor talán egy évig is ott lesz. Egy szó, mint száz nekünk adta az összes cserepes virágját. Visszafele csak őket tettem ki a virágokat nem és siettem, hogy tízre odaérjek az évzáró ünnepély kezdésére. Áron és Kamel már ott voltak. Nem kellett volna annyira sietnem mert a kezdés több mint fél órát késett. Amúgy olyan törökugratósan szervezetlen volt minden. A sportpályán tűző napsütésben folyt az ünnepség, de erről nem tehet senki, esetleg ha mégis péntek délután lett volna a rendezvény, akkor már nem lett volna ilyen meleg. A kis iskolai zenekar szépen játszott, de az erősítő csak a vokálisokat erősítette a hangszereket nem. A zenés nyitány után a mikrofonok túl hangosra voltak erősítve. Az összes kandeláberben égtek a HGL lámpák, senki nem törödik vele, kerül, amibe kerül. Különben kedvesek voltak a szavaló diákok, szép volt az ünnepi beszéd. Ha valamit hiányoltam, az az volt, hogy az igazgatónő a beszédében nem köszönte meg a pedagógusok munkáját. Az ünnepség második része, a bizonyítványosztás és a tanulók egyenkénti értékelése már az osztályokban történt. Nem igazán értettem, hogy miért nincs ott minden tanulója az osztálynak és miért nincs ott minden szülő. Ági néni többször is elérzékenyült, amikor egyenként értékelte a tanulók négy évi munkáját. Áron bizonyítványában egy közepes, a többi pedig jó, jeles és kitünő jegy volt. Ági néni meglepetése mindenkinek egy fagylalt volt. Amikor hazaértünk Áron olyan fáradt volt, hogy ruhástul elájult, ami azért nem csoda, mert Haszán mesélte, hogy a fiúk este 10-kor fejezték be a bulit és reggel már hétkor fent voltak.
Felvittem a cserepes virágokat és utána megebédeltünk, de Emő azt javasolta, hagyjam, hogy Áron egy kicsit kipihenje magát. Grill csirke volt káposztás cvekedlivel, tzatzikival és hagymás paradicsomsalátával. (se unicum, se sör, mert nem sokára indulunk). A kávé után mindent bepakoltam az autóba. Érzékeny búcsút vettem fogadott lányomtól. Adtam neki néhány svájci frankot, hogy a kutyák  le ne pisiljék, meg néhány puszit és néhány tanácsot. Amikor már indulásra készen álltunk, csak akkor ébresztettem fel Áront. Még lecserélte az ünneplő ruháját, azután indultunk. Szigethalmon még beszereztünk három darab három literes üveget, néhány kiló uborkát, hogy a sok kaporszár és kaporvirág ne díszelegjen hiába, hanem készítsünk egy kis házi kovászos uborkát. Mellette beküldtük a fagylalt adagunkat. Emő kért rá egy nagy adag tejszínhabot, de csak azért, hogy azt pár perc múlva a földre ejse. Hamar leértünk Dömsödre és azonnal megtámadtuk a Dunát. Levittük a kis szörfdeszkát és nagyokat úsztunk hancúroztunk. Ilyen jó az idő és a víz eddig még nem volt az idén. Amikor bejöttünk én elpakoltam, Emő elindította a nagymosást és kimentek Áronnal tollasozni. Vacsi előtt még leültem blogot írni, Áron pedig valami mást csinált a másik számítógépen. Vacsira pirítós kenyéren volt a lazackenőcs újhagymával és csípős paprikával. Áronnak úgy látszik nehéz napja volt, mert amikor bementem hozzá égett a villany, kezében a könyv, szemén a szemüveg és közben mélyen aludt.

szabad péntek

Áronnal későn keltünk és reggeliztünk. Ő úgy érzi, hogy ma ünnepnap van és ezért bundáskenyeret rendelt reggelire. Ma csak Emő dolgozott.Reggeli után mind a ketten a rendcsinálással voltunk elfoglalva egész délelőtt. Ebben egyikünk sem profi, de még a jó amatőr szintjét sem érjük el. Akármennyit elteszek a helyére, a kupac csak nem akar fogyni. Olyan jó lenne, ha mutathatnám Áronnak, így kell ezt csinálni, de nem megy. Áron is többször nekiugrott, hocy rendet tegyen a szobájában, de ez csak délutánra sikerült. Hasszán öt óra körül jött Áronért, hogy Kamellel együtt vigye át őket a Csani és az Alex közös szülinapi partijára. Emő is megérkezett, ezért megkértem, hogy minket is dobjon el a Négy Muskétásba. A csapat már teljes létszámmal ott volt amire mi megérkeztünk. Emőt nagy ovációval, kedvesen fogadták azok is, akik eddig még nem találkoztak vele. Ándrásról hamar kiderült Emő számára, hogy valóban olyan, mint amilyennek én lefestettem, hangos és akkor is csúnyán beszél, amikor nincs rá oka. Hamar megszokta és ezért ez nem is zavarta. Odaadtam Bélának az elsőnek megérkezett 16 GB-s micro SD kártyát. Az enyém majd megjön a jövő héten. Mind a ketten nagyon jól éreztük magunkat és sokáig maradtunk. Otthon még rátöltöttünk egy unicumot, mielőtt eltettük magunkat holnapra.

készülődés a kiállításra.

Reggel a felkelésnél még rosszalkodott a derekam. Nem is értettem, hogyan lesz ebből szörfözés, de mire leültünk Emővel reggelizni már teljesen elmúlt. Emő kiadta a parancsot, hogy a nagy kaporcsokrot bontsam három részre. Legyen külön virága és külön a szára, ezek mennek majd a kovászos uborka készítésbe és legyen külön a levele, ezzel fogom mindig ízesíteni a sült lazacot. Milyen  más friss kaporlevéllel tenni ugyanezt, mint üvegben árult szárított kaporral.
Ma átutalom a 15-éig határidős TESCO havi hitelemet, nehogy úgy járjak, mint a múlt hónapban, amikor úgy kellett kérvényeznem, hogy a 3000.- forint büntetőt vonják vissza.
Az elvonási tüneteim felerősödtek, mire végre egy hét szünet után megjött Norcikám új blogbejegyzése, de a hírek nem voltak kellemesek. A londoni magyar nagykövetségen ugyanúgy bánnak az ügyfelekkel, mint itthon, flegmán, gorombán, és össze-vissza információkkal nehezítik az állampolgárok életét.
Emő lehozta a festő állványát és itt dolgozott. Elégedetlen az előmenetelével és úgy érzi nem lesz készen a kiállítás megnyitójáig.
Ebédre megsütöttem 4 szelet lazacot újkrumplival és Emő készített hozzá cacikit. A délutáni munka alatt Verdi: Requiem-jét tettem fel a CD lejátszóra.
Áron öt után érkezett haza és azonnal beküldtem a szobájába, mert elképesztően nagy volt ott a rumli. Hasszánnal és Áronnal is megbeszéltem, ha a szoba rendben lesz, akkor ők viszik holnap a szülinapi buliba és utána Kameléknál alhat, ha odaviszi az ünnepi öltözékét, meg egyebeket.
Estére elkészítettem a már régen beígért lazacos farfalle-t. Erre Emőke is bejelentette, hogy akkor ő is jön hozzánk vacsorára. Minden jól alakult, de még le kellett szaladnom rozéért. Este hiába vártuk Emőkét a beígért hét órára, de 1/2 8-kor telefonált, hogy kezdjünk el vacsorázni, mert ő késni fog. Mi már régen befejeztük, maikor telefonált, hogy fáradt és mégsem jön.

szerda

Áron nehezen ébredt és nem nagyon volt kedve felkelni. A tanév utolsó hetét már nagyon lazán fogják. Már tegnap se kellett vinni iskolatáskát, lecke pedig nulla volt. Ma egész nap játszani fognak. Élő csocsó, partizán játék, nem sokat tudok róla. Azt azért magam sem értem,, hogy ha ilyen laza a program, akkor a bizonyítvány osztást és az évzárót miért szombaton tartják és miért nem pénteken, de biztosan ennek is megvan az oka.
Áronnal azt terveztük, hogy ma a tenisz edzés után körbenézünk, hogy mit vegyünk Csani és Alex pénteken tartandó szülinapjára.
Nekem mostanában a felkeléskor rosszalkodik a derekam, de utána, mintha bemozogna és működik rendesen.
Nóra nagyi is ott volt 1/2 4-kor a sulinál, hogy eggyütt menjünk a teniszedzésre, de nem érezte jól magát és ezért inkább haza ment. Az egyhetes tenísztábor előtt ez volt az utolsó edzés.
Első állomás a Decathlon volt. Megvettük a lábmérethez állítható békalábat Áronnak és  az ajándékokat Csaninak és Alexnek.

autós tartó

Reggel Áron titokzatosan korán szeretett volna indulni a suliba és a szobáját is csak majd délután gondolta rendbetenni. Ezt nem engedtem, hozzá kell, hogy szokjon, nem hagyunk mindent úgy magunk mögött, mint eb a sza(ha)rát. Reggeli után magam is elkezdtem rendezkedni, majd felmentem G. Gyulához, hogy a megbeszélt lakógyűlési jegyzőkönyvet összeállítsuk. Csak a lánya volt otthon, ezért kértem, adja át az üzenetemet, miszerint ezt majd délután ejtjük meg. Emőnek átküldtem a Workbook-ból egy leckényit, ha ráér bent, akkor gyakorolhasson.
Megpróbáltam átutalni a 16 GB-s micro SD kártya árát, de a bank szervere bénázott, ezért az is elhalasztva.  Feladtam ajánlva a ház nevében elkészített tiltakozó levelet. Arra gondoltam, hogy így a legegyszerűbb biztosítani, hogy a llegilletékesebb kezébe kerüljön a dolog. Már majdnem dél lett, mire el tudtam indulni a kütyü autós tartójáért a világ másik végére. Nem bosszantott a hosszú út, mert közben tudtam olvasni a könyvem. Az aktív tartó jónak ígérkezett, de kurva drága volt. Erre mondják, hogy többe került a hús, mint a leves. Kicsit szemerkélő esőben értem haza. Először megmelegítettem a tegnapról maradt spenótot és ütöttem rá egy tükörtojást ebédre. G. Gyulával közben holnapra halasztottuk a jegyzőkönyvet. Beszereltem az autóba a tartót. Drága, drága, de nagyon jó.
Mielőtt a fiúk megjöttek felhívtam a pizzázót, hogy vinnék 5-6 bélpoklos vendéget, de van-e az ellen valami kifogásuk, hogy az italokat hozott anyagból fedezzem. Semmi kifogásuk nem lévén becsomagoltam egy-egy nagy flakon buborékos, meg sina ásványvizet, egy üveg piroskát és egy dobozos sört. Azt is megkérdeztem, hogy beszélnek-e németül. Fél öt előtt megérkezett Áron és Kamel. Kértem, hogy időben induljunk el a pizzázóba, mert tudtam, hogy Kamelnek 1/2 6 körül már le kell lépnie. Mire elindultunk, már megjött Olivér, Bálint és Emő is. Ahogy beértünk már ott termett Csanád és később Judit is megjött Zéténnyel. Azt találtam ki, hogy a német gyakorlás vizsgájaként mindenki csak németül adhatja fel a rendelését. A vizsga nagyon jól ment. A fiúk többnyire nagy pizzát rendeltek, mi meg kicsit. A választás nehezen ment, ezért ráadásnak megtanultunk egy német közmondást is: Wer die Wahl hat, hat die Qual.
Kamelért hamar jött apukája, de azért szerencsére még be tudta küldeni a pizzát. A többi gyerek felment Csanihoz folytatni a bulit, mi még egy kicsit dumáltunk Judittal, majd hazajöttünk.

csónak ragasztó

Reggel későn raktam össze magam. Az éjszaka voltak rémálmaim. Az egyik valószínűleg a jelen gazdasági helyzethez kapcsolódik. Emő is gyakra mondja, hogy nem kellene annyira pánikolnom a helyzet és a várható fejlemények miatt. Annyira emlékszem az álmomból, hogy bíztattak, most adjam el a részvényeimet, mert most még kapok értük 14.000.- forintot. A vásárlási értéke 600.000.- forint volt. Jó befektetés!!

Délelőtt bementem a bányába egy kis eszmecserére. Dél körül átmentem az Auchanba és vettem Pista bácsinak kárpótlásul egy egyszerű horgászbotot alap szerelékkel. Természetesen a halas pultot sem kerültem el nagy ívben, hanem ott is vettem néhány lazac törzset.Telefonon azt kértem Alex apukájától, hogy ennek a költségét vonjuk le Áron és Alex zsebpénzéből, hogy ők is érezzék át a tettük súlyát.

Elvittem a Decathlonba az elszakadt kajakülést, de sajnos az ottani szerviz nem vállalta a javítását.
Krisztával, Judittal és Sawsannal megbeszéltem, hogy holnap szeretnék tartani egy német gyakorló évzáró bulit a közeli Pizza Rustico vendéglőben az öt fiúnak. Nagy nehezen összeegyeztettük az időpontokat.

Amikor Áron hazajött a suliból, együtt mentünk a csónakragasztóshoz, aki rögtön közölte, hogy a javítást nem vállalja, de tud adni egy kis üvegcse ragasztót 4000.-ért és folt anyagot pedig négyzetcentiméterenként 2 forintért.

Amint hazaértünk elkezdtem feldarabolni a lazactörzseket. Ezek a mélyhűtőbe kerültek, viszont nekiálltam megsütni a három csirkecombot ropogós panírral tepsiben. A sütőbe még befért egy kis tepsi újkrumpli is. Amíg ez sült, addig Emő elkészítette a spenótot köretnek.

csendes esős vasárnap

Szerény reggelire vetemedtünk. Nyugiban töltöttük a buli utáni nap délelőttjét. A jó idő egy kissé alább hagyott. Elhatároztuk, hogy több irányból megtámadjuk a cseresznyefát és amennyit csak tudunk leszedünk a cseresznyéből. Zsófi néni átadott egy nagy adag meggyet.
Délelőtt átjött Béni. Segítettem neki online ajánlatokat kérni a házuk tervezett hőszigeteléséhez. Felesége Anikó hozott át egy nagy tál spenótot, sóskát, egy csomag snidlinget, meg egy nagy csokor kaprot. Emő nagyon örült a zöldségeknek és el is tervezte, hogy ezek közül mit és mikor fog elkészíteni. A snidlingből néhány szálat elültettem abban a reményben, hogy majd megfogan.

Ebédre mind a hárman maradékokat ettünk. Mindenkinek jutott egy kis lecsó és slambuc is. Igyekeztünk a buli romjait elpakolni, hogy Ági nehogy felmondjon a csatatér miatt.

Korán indultunk haza, mert Emőnek ma estére még volt egy programja. Ment a barátaival Velencére és ezért legkésőbb négyre haza kellett érnünk.

sulibuli

A hagyomány szerint Áron minden évben meghívja az egész osztályt meg a tanítóikat és a gyerekek szüleit Dömsödre, ahol rendszerint sok játék és eszem.iszom van. Áron már reggel hétkor arra ösztökélt, hogy menjünk már a piacra, mert mindjárt itt lesznek az osztálytársai. Nyugtattam, hogy ne aggódjon, 9 előtt nem fog jönni senki. Apiacon magunknak túrót és néhány paradicsom és csípős paprika palántát, az osztálynak pedig 20 csirkecombot vettünk. Hazafele beugrottunk a 12 vekni kárpát kenyérért a Dabi boltba. Én mind a kettőt soknak találtam, de K. Laci mondta, inkább ,maradjon meg belőle, minthogy kevés legyen. Végül mind a kettőből az egyharmada megmaradt.Már majdnem 11 óra volt, amikor ez első fecskék megjelentek. A gyerekek azonnal önfeledt játékba kezdtek. Ági néni, Ili és jómagam véllakoztam egy welcome drinkre unicum formájában. Gyanútlanul megkérdeztem, kinek van kedve egy kis maradék körömpörkölthöz. Csak Ági néni vállalkozott, mert mint mondta, már két éve vágyik rá, de csak sajátmaga miatt nem áll neki főzni. Beküldtünk egy jó nagy adagot és még meg is locsoltuk jó hideg sörrel. A fiúk közül etten vállalták, hogy elkészítik a tüzet három helyen - a két bogrács alatt és a kúp alatti grillsütőnél. K. Laci ahelyett, hogy irányította volna a kaja készítést, inkább rámbízta a csirkecombok grillezését és ő nekiállt a kolbászos lecsónak és a slambuc készítésének. Ez utóbbit én még soha nem ettem. Ez olyasmi mint a krumplis tészta, de a tésztája olyan lebbencses és az egész állaga egy kicsit lazább. Amíg a kaja készült, csapatostúl kimentünk a Dunára. Volt ott úszás, stégről ugrálás horgászás, sőt a Sevylor gumikajakot is elővetették velem a gyerekek. A haladóbb úszókat kiengedtem kettesével kajakozni, de a kezdőket én vittem ki felváltva. A gyerekek már kezdtek megéhezni, ezért elkezdtek csipegetni a hozomány, adomány sütikből és ropogtatni valókból. T. Zita közben felment a dolgozó szobába és ragasztgatta az Ági néninek szánt albumba az elmúlt négy év fényképeit.
A kaják nagyon jóra sikerültek, ha nem számítom, hogy a slambucban szerintem nem főtt meg puhára a krumpli és egy kicsit nyers maradt.
Ebéd után sikerült a gyerekcsapatot összeterelni, hogy egy kicsit ünnepélyes keretek között köszönjék meg Ági néninek a négy évi munkáját, mivel jövőre már nem fog velük foglalkozni, miután felsősök lesznek. Hárman szavaltak is búcsúzóul. Magam is elérzékenyültem, mert Áron olyan komolyan adta elő a versét, hogy még a madarak is abbahagyták a csiripelést. Ági néninek könnybelábadt a szeme, főleg akkor, amikor elkezdte lapozgatni az ajándék albumot. Akadtak problémás pillanatok is. Kiderült, hogy Áron kölcsönkérte Pista bácsi egyik horgászbotját, amit azután Alex egy nagy lendülettel bedobott a Dunába és búcsút vettek tőle. A Sevylor kajaknak elszakították a második üléséhez tartozó kajak fedőrészt, pedig a kajakozásnál szóltam a gyerekeknek, hogy aki úszik utánunk, az ne abba kapaszkodjon, mert az könnyen elszakadhat. K. Laci nyugtatgatott, hogy ha azt beviszem a Decathlonba, meg tudják javítani.
Hat óra tájban már mindenki elhagyta a buli helyszínét és kezdhettünk elpakolni a vendégsereg után. Arra figyeltünk, hogy a vendéket vigyenek haza a kenyérből, a meg nem sütött csirkecombból és főleg a cseresznyéből, nehogy ránk maradjon. Később, amikor átjött Feri bácsi adtunk nekik is a slambucból, no meg Rokkónak nagyon sok csontot. Kértem Gabikát, hogy holnap reggelig tehessek az ő mélyhűtőjükbe néhány csirkecombot, mert a miénkbe nem fért semmi. Lefekvés előtt mi már nem tudtunk vacsorázni.


.

készülődés

Reggel Emő meg se várta, hogy felkeljek, már készítette a reggelit. Friss baracklekváros palacsinta volt tejeskávéval. Amikor elhagyott, körülnéztem és úgy éreztem, hogy végképp elönt a rendetlenség. Bár J. Gábor feljött a csomagjáért, de a csomagmegörző tevékenység megmaradt, mert Judit telefonált, hogy, amíg két napra kimegy Ausztriába, addig itt hagyna nálunk néhány cuccot. Neki álltam a restanciáimnak: szennyes edények berámolás "Mariská"-ba, TIGÁZ átutalás, bélyegek elrakása a boritékjaikba, elmaradt blogok megírása stb. dél körül beállított Emő, azzal, hogy ő még nem ebédelt és még nem unta meg a lazacot. Amíg felment odatettem három vastagabb korábban bepácolt lazac szelet sülni. Gyorsan befejeztem a bélyegek szortírozását és megebédeltünk. Csak salátát ettünk a lazachoz.
Megírtam a ház lakóinak a nevében a tiltakozó levelünket az önkományzatnak a zöld területre tervezett parkoló bővítése ellen. Csatoltam mellé egy aláírásokat gyűjtő ívet és az egész paksamétát átadtam a Pista bácsinak.
Áron nem sokkal három után érkezett haza, ahogy azt ígérte. Addigra én már majdnem mindent bepakoltam az autóba és indultunk. Csak ketten, mert Emőnek holnap még dolgoznia kell. A bánya felé mentünk, ahol felvettem az eltűnt jelszó alól kikódolt számítógépet. A kiskunlacházi TESCO-ig meg sem álltunk. Ott is csak néhány apróságot vettünk. négy zsemle, fél kiló citrom, feta sajt és activia kefír.
Mondhatni korán érkeztünk a bázisra. Nem készülődtünk különösebben a holnapi sulibulira, inkább gyorsan átöltöztünk és úsztunk egy jót. Előtte, azért odatettem egy adag körömpörköltet főni, mert annak hosszú idő kell. A verset azért átvettük mégegyszer még lefekvés előtt

Ruzsa Magdi

Először elindítottam Áront az iskolába, azzal, hogy legközelebb csak péntek délután találkozunk, mert ma Nóra nagyi megy érte az iskolába és ott is fog aludni nála. Kértem, hogy ügyeljen arra is, hogy minden, péntekre szükséges iskolai cuccot cigyen magával. Többször is megkérdeztem, mindent átnéztél a táskádban, nem hiányzik semmi. Persze, minden rendben van és indult. Még az erélyről utánaszóltam: "viszed a tronacuccot is?" Jaj azt otthon felejtettem, Erre ledobtam neki és újjongva ment tovább. Csak később vettem észre, hogy az üzenő füzetét is itthon hagyta. Elhatároztam, hogy nem fogok minden nap utána szaladgálni az iskolába. Ha nem elég neki, hogy rákérdezek és kérem, hogy nézze át a táskáját, akkor vállalja a következményeket.
Elindultam a lejárt EU-s egészségbiztosítási kártyáink meghosszabbítását elintézni. Ott két véglet fogadott. Balkán, mert a beérkező ügyfelek (nyilván mind analfabéta) nem választkatják ki az érintőképenyőn, hogy mire kérnek sorszámot, hanem ott áll egy alkalmazott és azt kérdezi, milyen ügyben jött. Mire én mondom, hogy "EU-s egészségbiztosítási kártya". Erre megérinti az "EU-s egészségbiztosítási kártya" feliratot. Milyen jó, mondom magamban, hogy kettőnk közül legalább ő tud olvasni. Viszont a kártya meghosszabbítása teljesen európai. Az ügyintéző elkéri a személyemet azonosító igazolványokat, valamint a lejárt kártyákat és nem ám "jöjjön vissza három hét múlva", hanem két perc múlva aláírásom ellenében átadja az új, immáron újabb három évre érvényes plasztik kártyát.
Itthon Emővel együtt ebédeltünk, majd Emő kiválogatta, hogy miket vegyek fel estéra a szinházba, mert ugyebár én nem csupán analfabéte, de még kiskorú is vagyok. lepihentünk egy órácskára. Utána még volt arra is időm, hogy elugorjak a TESCO-ba, hogy péntek délután már ne kelljen. A lazacot amit vettem, csak úgy lazán betettem a hűtőbe. Korán indultunk a Pesti Szinházba, hogy előtte még legyen időnk körülnézni a Vörösmarty téri könyvnapon. Nem volt jó ötlet, ahogy autóval mentünk be a forró városba. Egy ezresért sikerült leparkolnunk az Erzsébet híd alatti húgyszagúparkolóban, ahol totál részeg csövesek pár száz forintért felajánlották, hogy majd ők őrzik az autónkat. Közben találkoztunk Anikóval és P. Istvánnal, akik éppen a kihívott mentőautóra vártak, mert István az utcán lett rosszul. A mentőorvost még megvártuk, de miután láttuk, hogy az orvos nem esik pánuikba, mi is eljöttünk.  Még arra is maradt időnk, hogy beugorjunk a Burger King-be egy csirkeszárnyas menüre eperfagyival. A könyvnapon annyi pénzt tudtunk  volna elkölteni, amennyi pénz nem is létezik. Ehelyett csak két könyvet vettünk.
A Pesti színház Magdaléna c. előadása az évad utolsó előadása volt Ruzsa Magdival. A csaj egyszerűen fantasztikus.
Későn érkeztünk haza és azonnal nekikezdtem a lazac pucolásnak, feldarabolásnak és bepácolásnak. Egy adagot rögtön meg is sütöttem és így éjfélre már meg is vacsoráztunk

csirkeszárnyak

Reggel majdnem elaludtunk, mert áramszünet volt és ezért egyik rádió sem szólalt meg. Szerencsére a biológiai ébresztő működött. Áron nagyon csinosan indult el, de pulóvert most sem volt hajlandó felvenni, viszont cseresznyét vitt a gyerekeknek.
Délelőtt hirtelen eszembe jutott, hogy ma jár le a dömsödi fűtés dominó kártyája, ezért gyorsan feltöltöttem egy kisebb összeggel. Emő jött le, hogy már megint problémája van az új kütyüvel, de csak annyi volt, hogy nem okézta le a SIM PIN kódját.
Sikerült megtalálnom a frissen berendezett paypal accountban az ebay-en történt vásárlás kiegyenlítésének a lehetőségát. Át is utaltam azt a 20€-t és most várom, hogy a két 4 csigás vitorla feszítő megérkezzen.
Délután fél négyre mentünk Áronért. Vittem szopogató palackos üdítő italt is. Áron megörült, amikor megtudta, hogy Emő is végig fogja nézni az egy órás tenisz edzését. Anna megkapta a Budaörsi Tenisz Centrum QR kódjait és nagyon szeretett volna hálálkodni érte.
Az edzés nekem nagyon tetszett. Ákos lelkiismeretes, jó tenisz oktató.
Hazajövet nekikezdtem a csirkeszárnyak elkészítésének. Két jénaiban tereztem sütni. Az egyikben a buffallóiból megmaradt kenőcs adta az alapízt, a másikban kaliforniai részeg csirkét gonsoltam citrommal és petrezselyemmel. Emő készítette a salátát hozzá. Közben telefonált Tamás, hogy felszaladna a kocsi kulcsáért. Kértem, hogy csak később jöjjön és arra készüljön, hogy nagyon finom kaja lesz. Azonnal benne volt, de közölte, hogy ő már most majdnem éhenhal. Áron leszaladt a MATCH-ba 2 kg újkrumpliért és azt ios betettem a sütőbe. Nyolcra elkészült a kaja, de Tamás felhívott, hogy még meg kell oldania kis Tamás autójának az elszállíttatását a szerelőhöz, ezért egy kicsit késni fog, ne várjuk meg, kezdjünk hozzá nélküle a vacsorához. Áronnak is nagyon ízlettek a csirkeszárnyak, bár ő az újkrumplit és a salátát szíve szerint hanyagolta volna. Tamás is megérkezett és degeszre ettük magunkat. Tamásnak befejezésképpen még jutott a fokhagymás-túrós.cseresznyés burekből és az is nagyon ízlett neki. Összekészítettem egy adagot Csabinak is és Emő azt is, meg hozzá salátát is vitt fel neki.

tanév vége felé

Reggel csak három kérésem volt Áron elindulása előtt: mutassa meg a tolltartóját, hogy megnézzem, minden rendben van-e benne, csomagoljon az osztálytársainak a Dömsödön szedett cseresznyéből és okvetlenül vegyen fel meleg pulóvert, mert szeles, hideg idő van. Ez csak részlegesen teljesült, mert bár megmutatta a tolltartóját, de itthon felejtette. A cseresznyét nem az osztálytársainak, hanem Ági néninek adta, ami nem baj. Ezen kívül egy szál trikóba ment és nem vitt pulóvert. Az erkélyről még utánaszóltan, hogy ledobnám a pulóvert, de erről hallani sem akart.
Reggelire mikróban melegítettünk egy-egy szelet cseresznyés bureket és kipróbáltuk a tojásfőző órát. Émő közepesre, én pedig lágyra szerettem volna főzni a tojás. Kávézás után lementem a postára a Földhivatal ajánlott leveléért és még dzsekiben is hideg volt. Na erre gyorsan beültem az autóba és a pulóverrel, tolltartóval felfegyverkezve berontottam a suliba. Ági néni már ott állt reklamálva, hogy engedhettem el a fiút egy szál pendelyben.
Délelőtt nekiálltam meggyúrni a megkelt pizzát. A hozzávaló sajtot Emő hozta le. Mire elkészültem a feldiszítésével már megjöttek a fiúk. Kicsit korábban jöttek, de beküldtem őket Áron szobájába játszani, mert még korán sem volt négy óra és volt még öt percem egy befejezetlen sakkpartiból. Közben megjött Judit Csanáddal és bár mondta, hogy nem akar zavarni, mert látja, hogy parti van, de azért azt sikerült elvesztenem. A tanév utolsó német gyakorlása jól sikerült és mindenki nagy izgalommal várja a szombati osztály bulit Dömsödön. Áron felvitt egy kis tepsi pizzát Csabinak.Pizza evés után a fiúk még nekiálltak játszani és jó nagy rendetlenséget csináltak. Miután még sütött a nap, le is küldtem őket a kosárlabda pályára, hogy ott folytassák a focizást.
Megjött Emő és Emőke.
Emőke beszámolt, hogy állnak a dolgai és miként alakul a jövője a Zürich melletti munkával. Nekiestünk mind a ketten és elláttuk ezer jó tanáccsal. Szegény alig tudott szóhoz jutni

zajlik az élet

Áront kértem reggel, hogy vigyen be az osztálytársainak egy kis cseresznyét abból, amit vasárnap szedtünk. Emő nem ment dolgozni, mert itthon felgyülemlettek a teendői. Együtt reggeliztünk. Utána leszaladtam a postára, hogy felvegyem Norci küldeményét. Együtt bontottuk fel. Szülinapomra kaptam egy olyan tojásfőző órát (Egg Stopper), ami nem is óra, hanem valamilyen fajta hőmennyiség kijelző. Egyszerre kell betenni a tojásokkal a vízbe és a kijelzője attól függetlenül, hogy hány tojás van és mennyi vízben, mutatja, hogy a megfőtt tojás lágy, közepes, vagy kemény. Sajnos ma már nem tudjuk kipróbálni, mert reggeli után vagyunk, de majd holnap.
Én is csak kilenc körül értem a bányába. Bevittem azt a gépet, amit szertnénk Juditnak kölcsönadni, de nem tudunk rajta bejelentkezni. Megint a cég jövőjéről folyt  a kis létszámú diskurzus. Délben azután eljöttem és Emő instrukciói alapján vásároltam néhány dolgot a TESCO-ban. Amikor hazaértem elkezdtem 3 szelet lazacot sütni, majd felmentem Emőhöz. Emőéknek megérkezett a korábban megrendelt kerámialapos tűzhelyük. Emőnek először kétségei voltak, hogy jót szállítottak ki, de azután sikerült meggyőznöm, hogy amit hoztak az király. Azonnal felhívtam a villanyszerelőt és megbeszéltem vele, hogy ha tud, akkor még ma délután jöjjön el bekötni. Lejöttünk és készítettünk a halhoz egy zseniális salátát, tele újhagymával, uborkával, feta sajttal és olívabogyóval. Amikor megjött a villanyszerelő, körülbelül azzal esett egybe Áron várható hazaérkezése. Mire felmentem az Ilihez, Áron már a TV előtt trónolt. Erről szó sem lehet - mondtam - , előbb tanuld meg a verset (a címét csak szombaton áll módomba közzétenni.) Áron kikönyörögte, hogy akkor nyomtassam ki neki és majd Ilinél megtanulja. Ebben maradtunk.Később Csabi is kapott a salátából, de ő nem lazaccal kérte, hanem csirkemellel.
Délután az egész ház nevében megírtam az Önkormányzat honlapjára, hogy kinek a házatáján betonozzanak le, eddig fákkal és fűvel parkosított területet autó parkoló számára. Szerintem nem teszik zsebre, amiket kormányrendeletekkel teletűzdelve írtam.
Este Nóra nagyi felhívott, hogy kivételesen cseréljük fel a szerdát csütörtökre, mert neki szerdán szemészetre kell mennie. Ez nekünk is passzol az elképzeléseinkkel, mert csütörtökre Emő vett színházjegyet. Már csak arra volt odafigyelésem, hogy a mélyhűtőből elővegyem a holnapi pizzát keleszteni.

Emő feladta az inkognitóját

Már kora reggel, amíg még nem süt a nap oda, meglocsoltam a paradicsomost. Emő és Áron még aludtak. Főztem két kávét, majd kimentem az istállóba. Befejeztem Emő fiókjának a javítását és be is tettem az autóba. Elkezdtem felújítani az istállóban az eddig eltakart konyhaszekrényt, hogy a finomabb szerszámparkkal egyszer majd beleköltözhessek. A fűnyírásnak megadtam az utolsó lökést. Mire befejeztem a fűnyírást Emő már elkészítette a reggelit. A kúp alatt tálalt és az asztalon minden volt, ami szem-szájnak ingere. Ketten bevittük az istállóba a nagy deszkalapokat. Minden úgy alakul, hogy jövő szombatra már fogadóképes lesz a bázis a 20 gyerek és a szüleik számára.
Oda vittük a nagylétrát a cseresznyefához. Áron felmászott a  tetejére és ott leszedett egy félkosárnyi cseresznyét. Nem készítettünk különösebben ebédet, majd eszünk valami maradékot, de azon megsértődtünk, hogy péntek délután márelfogyott a lacházai pékségben a túrós burek. Ezért azután teljesen saját recept alapján elkezdtünk sütni egy Emő-Gábor cseresznyés túrós bureket.
A kiolajozott tepsi aljára került két réteslap, arra egy réteg kenőcs, amibe vagy 30 szem kimagozott cseresznye. Ezután jött újabb két réteslap, egy kicsit megkenve olíva olajjal majd a kenőcs második fele, benne megint 30 szem cseresznye. Végül a tetejére a maradék réteslap,finoman megkenve olíva olajjal és így be a 180 fokos előmelegített sütőbe. A kenőcs összeállítás elég bizzar, ha meggondoljuk, hogy mindez cseresznyével fog párosulni:

1/2 kg tehéntúró
2 dcl tejföl
2 tojás
6 gerezd fokhagyma
1 kávéskanál só

Elkészült és bár Áron egy kissé meglepődött az ízén, mert ő édeset várt, amikor bekapta az első falatot, de nekünk nagyon ízlett. Az egyetlen hibája az volt, hogy a legfelső két réteg réteslap külön életet élt  és nem tapadt a burek többi részéhez.
S. Laciék hívtak cseresznye szüretre, de oda csak fél hatra értünk. A cseresznyéjük nem volt olyan finom, mint a mi dömsödi cseresznyénk, de volt mellette csoki torta és az kíváló volt. Már fél hétkor leléptünk, mert Emőt nem dobta fel a társaság. Csak ketten jöttünk haza, mivel Emő kiszállt a református templomnál, de mondta, hogy később jön ő is.

Geréb deszka

Áron még javában aludt, amikor mifelébredtünk és meg is reggeliztünk. Kértünk egy időpontot a fodrásztól, de én átadtam a telefont Eszternek, mert úgy sem tudtam volna elmondani, hogy ő mit szeretne vele csináltatni. Végül 1/2 10- re kapott időpontot. Hátrahagytunk Áronnak is reggelit, hogy ne a saját hasán érezze meg, hogy mi elkószáltunk. 1/2 10-ig még kényelmesen el tudtunk menni a piacra és gyorsan, de céltudatosan bevásároltunk.  Tojás, spenót, angol szalonna. Esztert ott hagytam a fodrásznál és tettem egy nagy kőrt a rám hagyott feladatokkal. Mire visszamentem érte már majdnem készen volt. A fodrász férjével megbeszéltem, hogy most jöhetnének favédő Xyladecor-ral lekenni elől-hátul a geréb deszkát. Nagy nehezen ráálltak és 11 után már neki is kezdtek a munkának. Közben én folytattam az Eszter fiókjának a javítását.
Eszter a házban készült a június végi kiállítására, Áron meg én nekiálltunk kirámolni az istállóban a cuccokat, hogy a benne lévő, de elbarikázódott konyhaszekrényt át tudjuk tólni a másik falra. Egy óra alatt végeztünk a rámolással. Amíg Áron takarította a fahulladékkal kevert szemét szelektálását, addig megtörtént az áthelyezés is. Mire a Xyladecorosok végeztek, addigra Eszter összerittyentett egy olyan finom ebédet, hogy az hét nyelven beszélt. Kis nézeteltérés volt a favédelem díjazását illetően, de Eszter azt is jól megoldotta.
Közben átjött Feri bácsi és meghívott minket egy rövid kenu túrára. Lekocsiztuk a kenut a velül szemben lévő sójához, onnan feleveztünk a mi stégünkig és Eszter meg Áron ott száltak be. Elindultunk Tass irányába, majd egy fél óra múlva vissza. Nagyon jóra sikerült a kenu és jóra a kis vizi túra is. Az időt, mintha pont erre találták volna ki. A felhőkön átszűrődő napsütés, enyhe szellő és 20 fok. Utána még sütkéreztünk egy órát a stégen.

elfogyott a burek

Nagyon korán hat óra körül keltünk. Eszter hétkor már a buszon captatott a munkába. Én végignéztem, ahogy Áron készülődik. Probáltam rábeszélni, hogy legalább egy narancsot egyen meg, de ő inkább sietett a suliba. Leszaladtam a postára és befizettem a hülyék havi takaréklevelét. Rosszul kamatozik, de az az egy vígasztal, hogy egy ilyen keveset rendszeresen félre tudok tenni és sok kicsi sokra megy, (meg közben inflálódik). Friss kenyeret is vettem. Reggeli után elindítottam a nagymosást és a mosogatógépet is, majd legyártottam a dömsödi teniszpálya QR kódját. Szerintem örülni fog a tulaj, amikor átadom neki.
Dél fele elszántam magam, hogy bemenjek a BOSCH-hoz a dömsödi mosogatógép fedelének a cseréje végett. Teljesen eluasítóak voltak és a kuláns segítőkészségüknek a halvány szikráját sem mutatták.
A derekam megint beszart egy kicsit, de majd Dömsödön kikúrálom. Fél négyre megjött Áron és négyre már Eszter is itthon volt. Gyorsan összepakoltam a cuccokat és öt előtt már indultunk is. Nem is álltunk meg, csak a Burek pékségben. Összevásároltunk mindenfélét, de a kedvenc túrós burekemből már nem volt egy szem se.
A bázison rögtön elkezdtem Eszter tönkrement fiókjának a javítását, de a megfelelő méretű facsavar híjján azt fel kellett függeszteni. Belekezdtem a fűnyírásba, de egyszerre nagy falatnak bizonyúlt.