Nagyon korán hat óra körül keltünk. Eszter hétkor már a buszon captatott a munkába. Én végignéztem, ahogy Áron készülődik. Probáltam rábeszélni, hogy legalább egy narancsot egyen meg, de ő inkább sietett a suliba. Leszaladtam a postára és befizettem a hülyék havi takaréklevelét. Rosszul kamatozik, de az az egy vígasztal, hogy egy ilyen keveset rendszeresen félre tudok tenni és sok kicsi sokra megy, (meg közben inflálódik). Friss kenyeret is vettem. Reggeli után elindítottam a nagymosást és a mosogatógépet is, majd legyártottam a dömsödi teniszpálya QR kódját. Szerintem örülni fog a tulaj, amikor átadom neki.
Dél fele elszántam magam, hogy bemenjek a BOSCH-hoz a dömsödi mosogatógép fedelének a cseréje végett. Teljesen eluasítóak voltak és a kuláns segítőkészségüknek a halvány szikráját sem mutatták.
A derekam megint beszart egy kicsit, de majd Dömsödön kikúrálom. Fél négyre megjött Áron és négyre már Eszter is itthon volt. Gyorsan összepakoltam a cuccokat és öt előtt már indultunk is. Nem is álltunk meg, csak a Burek pékségben. Összevásároltunk mindenfélét, de a kedvenc túrós burekemből már nem volt egy szem se.
A bázison rögtön elkezdtem Eszter tönkrement fiókjának a javítását, de a megfelelő méretű facsavar híjján azt fel kellett függeszteni. Belekezdtem a fűnyírásba, de egyszerre nagy falatnak bizonyúlt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése