Reggel Emő meg se várta, hogy felkeljek, már készítette a reggelit. Friss baracklekváros palacsinta volt tejeskávéval. Amikor elhagyott, körülnéztem és úgy éreztem, hogy végképp elönt a rendetlenség. Bár J. Gábor feljött a csomagjáért, de a csomagmegörző tevékenység megmaradt, mert Judit telefonált, hogy, amíg két napra kimegy Ausztriába, addig itt hagyna nálunk néhány cuccot. Neki álltam a restanciáimnak: szennyes edények berámolás "Mariská"-ba, TIGÁZ átutalás, bélyegek elrakása a boritékjaikba, elmaradt blogok megírása stb. dél körül beállított Emő, azzal, hogy ő még nem ebédelt és még nem unta meg a lazacot. Amíg felment odatettem három vastagabb korábban bepácolt lazac szelet sülni. Gyorsan befejeztem a bélyegek szortírozását és megebédeltünk. Csak salátát ettünk a lazachoz.
Megírtam a ház lakóinak a nevében a tiltakozó levelünket az önkományzatnak a zöld területre tervezett parkoló bővítése ellen. Csatoltam mellé egy aláírásokat gyűjtő ívet és az egész paksamétát átadtam a Pista bácsinak.
Áron nem sokkal három után érkezett haza, ahogy azt ígérte. Addigra én már majdnem mindent bepakoltam az autóba és indultunk. Csak ketten, mert Emőnek holnap még dolgoznia kell. A bánya felé mentünk, ahol felvettem az eltűnt jelszó alól kikódolt számítógépet. A kiskunlacházi TESCO-ig meg sem álltunk. Ott is csak néhány apróságot vettünk. négy zsemle, fél kiló citrom, feta sajt és activia kefír.
Mondhatni korán érkeztünk a bázisra. Nem készülődtünk különösebben a holnapi sulibulira, inkább gyorsan átöltöztünk és úsztunk egy jót. Előtte, azért odatettem egy adag körömpörköltet főni, mert annak hosszú idő kell. A verset azért átvettük mégegyszer még lefekvés előtt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése