Áron még javában aludt, amikor mifelébredtünk és meg is reggeliztünk. Kértünk egy időpontot a fodrásztól, de én átadtam a telefont Eszternek, mert úgy sem tudtam volna elmondani, hogy ő mit szeretne vele csináltatni. Végül 1/2 10- re kapott időpontot. Hátrahagytunk Áronnak is reggelit, hogy ne a saját hasán érezze meg, hogy mi elkószáltunk. 1/2 10-ig még kényelmesen el tudtunk menni a piacra és gyorsan, de céltudatosan bevásároltunk. Tojás, spenót, angol szalonna. Esztert ott hagytam a fodrásznál és tettem egy nagy kőrt a rám hagyott feladatokkal. Mire visszamentem érte már majdnem készen volt. A fodrász férjével megbeszéltem, hogy most jöhetnének favédő Xyladecor-ral lekenni elől-hátul a geréb deszkát. Nagy nehezen ráálltak és 11 után már neki is kezdtek a munkának. Közben én folytattam az Eszter fiókjának a javítását.
Eszter a házban készült a június végi kiállítására, Áron meg én nekiálltunk kirámolni az istállóban a cuccokat, hogy a benne lévő, de elbarikázódott konyhaszekrényt át tudjuk tólni a másik falra. Egy óra alatt végeztünk a rámolással. Amíg Áron takarította a fahulladékkal kevert szemét szelektálását, addig megtörtént az áthelyezés is. Mire a Xyladecorosok végeztek, addigra Eszter összerittyentett egy olyan finom ebédet, hogy az hét nyelven beszélt. Kis nézeteltérés volt a favédelem díjazását illetően, de Eszter azt is jól megoldotta.
Közben átjött Feri bácsi és meghívott minket egy rövid kenu túrára. Lekocsiztuk a kenut a velül szemben lévő sójához, onnan feleveztünk a mi stégünkig és Eszter meg Áron ott száltak be. Elindultunk Tass irányába, majd egy fél óra múlva vissza. Nagyon jóra sikerült a kenu és jóra a kis vizi túra is. Az időt, mintha pont erre találták volna ki. A felhőkön átszűrődő napsütés, enyhe szellő és 20 fok. Utána még sütkéreztünk egy órát a stégen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése