2012. június 14., csütörtök

készülődés a kiállításra.

Reggel a felkelésnél még rosszalkodott a derekam. Nem is értettem, hogyan lesz ebből szörfözés, de mire leültünk Emővel reggelizni már teljesen elmúlt. Emő kiadta a parancsot, hogy a nagy kaporcsokrot bontsam három részre. Legyen külön virága és külön a szára, ezek mennek majd a kovászos uborka készítésbe és legyen külön a levele, ezzel fogom mindig ízesíteni a sült lazacot. Milyen  más friss kaporlevéllel tenni ugyanezt, mint üvegben árult szárított kaporral.
Ma átutalom a 15-éig határidős TESCO havi hitelemet, nehogy úgy járjak, mint a múlt hónapban, amikor úgy kellett kérvényeznem, hogy a 3000.- forint büntetőt vonják vissza.
Az elvonási tüneteim felerősödtek, mire végre egy hét szünet után megjött Norcikám új blogbejegyzése, de a hírek nem voltak kellemesek. A londoni magyar nagykövetségen ugyanúgy bánnak az ügyfelekkel, mint itthon, flegmán, gorombán, és össze-vissza információkkal nehezítik az állampolgárok életét.
Emő lehozta a festő állványát és itt dolgozott. Elégedetlen az előmenetelével és úgy érzi nem lesz készen a kiállítás megnyitójáig.
Ebédre megsütöttem 4 szelet lazacot újkrumplival és Emő készített hozzá cacikit. A délutáni munka alatt Verdi: Requiem-jét tettem fel a CD lejátszóra.
Áron öt után érkezett haza és azonnal beküldtem a szobájába, mert elképesztően nagy volt ott a rumli. Hasszánnal és Áronnal is megbeszéltem, ha a szoba rendben lesz, akkor ők viszik holnap a szülinapi buliba és utána Kameléknál alhat, ha odaviszi az ünnepi öltözékét, meg egyebeket.
Estére elkészítettem a már régen beígért lazacos farfalle-t. Erre Emőke is bejelentette, hogy akkor ő is jön hozzánk vacsorára. Minden jól alakult, de még le kellett szaladnom rozéért. Este hiába vártuk Emőkét a beígért hét órára, de 1/2 8-kor telefonált, hogy kezdjünk el vacsorázni, mert ő késni fog. Mi már régen befejeztük, maikor telefonált, hogy fáradt és mégsem jön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése