Már 3/4 7-kor felkeltem, hogy ma le ne maradjunk a kárpát kenyérről. Áront természetesen nem tudtam megelőzni, mert ő már a számítógép előtt ült. Gyorsan felkaptam magamra a rucit és 7-kor már a boltban voltam. A kenyéren kívűl vettem még egy csomagolt baromfivirslit.
Amíg Möci a reggelit készítette, addig én a kúp alatt diót törtem. Keddhez egy hétre indulunk Bristolba és a két diótortához sok dió kell.
A nap megint hétágra süt. Bőséges reggeli után mindenkinek szabadfoglalkozás. Az akkumulátor formázásának következő lépése a feltöltés. Rákapcsoltam a töltőt, remélve, hogy mire délután indulunk, addigra teljesen feltöltődik.
Kimentünk a stégünkhöz és összehordtuk a learatott nádat. Áron és én lentről adogattuk a nád kötegeket Möcinek, amit ő rakásba hordott, majd a kupacot meggyújtottuk.
Még maradt a tegnapi paradicsomos káposztából amit sült virslivel és sült szalonnával ebédeltük.
Délután még sétáltunk egy nagyot és korán indultunk és útközben felhívtuk Nóra nagyit, mit szólna ahhoz ha felugranánk hozzá, hogy ne csak telefonon gratuláljunk a szülinapjára. Már előre nagyon örült a jövetelünknek. Ezért azután megálltunk a Katinkáék cukrászdájánál és vettünk 1 kg lakodalmast, miközben mi is bekaptunk néhány sütit és két kávét.
Útba ejtettük a TESCO-t és ott is bevásároltunk otthonra, mert Csabi már telefonált, hogy éhen akar halni..
Nagyinál csak a Möci tudott koccintani beherovkával, mert Áron meg én, más-más okból ugyan, de nem ihattunk. Korán tértünk haza, Áront bedugtuk a fürdőkádba, mi meg átmentünk Emőkéhez, hogy meghallgassuk, hogyan telt a hete, amíg mi Dömsödön nyaraltunk. Hiába töltöttünk több mint egy hetet Dömsödön, rövid volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése