Elkészült az autó

Reggel hiába szóltam Áronnak, hogy vigyen magával egy narancsot, egy almát vagy egy banánt, csak tűzött el, mint aki mindenféle gyümölcs elől menekül.

A Sony szerkentyűhöz rendeltem a Banggood-tól egy piskóta végű tápkábelt.

Az összes hagyatéki papírral lementem az OTP-be, hogy rendezzem Áron öröklési ügyét, de ott felvilágosítottak, hogy ez még nem az összes papír, mert Áron fog még kapni egy levelet arról, hogy mindez jogerőre emelkedett, én pedig a Gyámhivataltól egy eljárási utasítást, mert Áron még kiskorú.

A szomszédban az Eleven Center-ben vettem egy doboz tojást, egy liter tejet és hazamentem reggelizni. Közben többször éreztem, hogy szédülök, ennek megfelelően óvatosan mentem.

Katika hozott egy tejfölös kenyér lángost, aminek egy részét rögtön meg is ettem.

Délben telefonált Posta úr, hogy össze van rakva az autó, mehetek érte. 8-as busz, M4, 4-es villamos és HÉV. Kifizettem mindent és immáron a Scenic-kel indultam haza. Lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, hogy a turbó valóban sokkal halkabb lett. Arra is gondoltam, hogy útba ejtem Gyöngyit a könyvek miatt. Telefonáltam neki, de mint mondta, neki jobb lenne a jövő hét.

Hazaérve felvittem még néhány dobozos tejet és rögtön készítettem magamnak egy hosszú kávét.

Áron azzal az örömhírrel jött haza, hogy informatikából hozott egy ötöst.

Vacsorára ő megmelegítette a kenyérlángos megmaradt felét, én pedig egy szelet csirke mellet és mind a ketten a cukkini salátát ettük hozzá.

A holnapra tervezett telekocsi fuvart lemondtam, mivel Áron csak négyre fog hazaérni a suliból és akkor csak nagyon későn érnénk Dömsödre. Viszont Emőke lehet, hogy velünk jön.

Délután terveztem, hogy lemegyek a doktornőhöz egy vérnyomásmérésre, hogy a végére járjak ennek a szédülésnek, de kiderült, hogy ma csak délig rendelt.

Késő este levélben még leadtam egy nyelvórát a Lánynak a „That’s” használatáról.