A reggel nagyon mozgalmas. Ugyanazokat a parancsszavakat és ugyanazokat a válaszokat hallottam Norci és Samó között, mint amiket én otthon váltok nap mint nap.
- Samó! Indulj már el, mert el fogsz késni.
- Nem fogok elkésni.
- Indulj el, már 46 van.
- Még csak 44 van.
Akár csak magamat hallanám az Áronnal.
Arti és Leó indulása már sokkal lightosabb. Kényelmesen reggelizünk. Megfőzöm a kávét Möcinek Ádámnak és magamnak
Norci megmutatta a homeopátiás honlapját, de úgy láttam, hogy nem szeretné ha azt én korrektúráznám, ezért ezt nem is erőltettem.
Norci bevitt minket a Vauxhall-lal a Vauxhall Bridge-ig. Ott kitett minket azzal, hogy Ádám fog ugyanoda értünk jönni dálután kettőkor. A Vauxhall Bridge egy zöld gyalogos híd. Ezt azért jegyeztük meg, hogy ide visszataláljunk. Ezen átmenve kellett bemenni a kikötőbe. A folyó túloldalán lett volna a belváros, de oda már nem jutottunk be. Megnéztük a az ss' Great Britain hajót belülről. A hajó egy rekonstrukció és most kiállításként funkcionál. Engem a gépház nyűgözött le. Ilyen méretű fogaskereket, hajtókart, aleddig el sem tudtam képzelni.
Tettünk még egy nagy sétát, de nem jutottunk el hídig, mert vissza kellett mennünk a találkahelyre.
Pontban kettőkor ott voltunk a zöld híd lábánál. Nem kellett sokat várnunk, megjött értünk Ádám.
Norci bevitte Áront abba a suliba, ahova Arti és Leó jár és megbeszélte az igazgatónővel, hogy a délutáni játékidőt ott töltheti velük.
Möcivel negyed négyre mentünk a suliba a fiúkért. Leó azzal fogadott, hogy Áron egy fantasztikus gólt rúgott az ellenfélnek, akinek kapusa külön megdícsérte Áront, hogy nagyon jól focizik. A suli tetőn vigyorogva fedeztem fel a 92 tábla napelemet.
Artira várnunk kellett egy picit, mert amíg a fiúk fociztak, addig Arti "cooking club"-on (főző szakkörön) volt. Saját készítésű pizzáját hozta ki a foglalkozásról.
Hazahoztuk a fiúkat és elindultunk a közeli élelmiszer áruházba bevásárolni.
Itthon nekikezdtem az ebéd nevű vacsora készítésének. A tejfölös uborkasalátát Möci készítette. Norci a krumplipürét én pedig a sülteket gondoztam. Azt gondoltam, hogy ennyi rántott csirkecomb és rántott csirkemell soha nem fog elfogyni. Külön kérésre dupla panírt kaptak a husok és a Jankának sütött csirkemell csíkok csak lisztet kaptak, tojást nem.
Lefekvéskor megint nekifutottunk a Benjamin Button csodálatos életének. Most már jobban értettem a vetítő beállításához, mert Samótól kaptam egy továbbképzést.
Én csak egy-egy sort hagytam ki, amikor lecsukódott a szemem, de Möci egész bekezdéseket át tudott aludni, anélkül, hogy zavarnák a kihagyott részek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése