Bár engem ünnepeltek, de azért azzal kezdtem a napot, hogy felvittem Eszternek a feketekávét és a vajas-mézes kenyeret, Áronnak ugyanazt feketekávé nélkül. Amíg nem süt a nap, meglocsoltam a pradicsomost, bár úgy nézett ki az égbolt, hogy ma egész nap nem fog kisütni a napocska. Megnéztem, nincs-e valamilyen új bejegyzés Jankáról, de nem volt. Átmentem Gabikáékhoz egy duplafalu (tejforraló) edényért, hogy elkezdhessem a diótorta készítését. A sok dupla gratuláció közepette, mivel Jankához is ma gratuláltak, elkezdtem a receptkönyvben előírt 30 dkg dió pucolását. Eszter rögtön felemelte az adagot 35-re. Amíg én a diótorta előkészületeivel foglalkoztam, addog Eszter összeállított egy pazar reggelit. Reggeli után folytattam az alapanyagog porciózását. Amikor mindent pontosan kimértem, kezdhettük a sütést. Izgalmasnak ígérkezett a dolog, mert eddig ezt mindig a budapesti lakásban csináltuk, ahol a sütő egy kicsit másképp viselkedik. Az elkészült tortát betettük a hűtőszekrénybe és kimentünk a stégre. Végig felhős volt az ég, de azért átszűrődött némi napsütés is. Nem hagyhattam ki az úszást, annak ellenére, hogy ma egy kicsivel hidegebb volt a víz, mint tegnap. Eszter és Áron meg se próbáltak bejönni a vízbe. Való igaz, hogy a stégen fekve nem tudtam teljesen visszamelegedni. Amikor bementünk, hogy megebédeljünk, nekem kellett egy rövid ideig a forró zuhany alatt állnom, hogy visszatérjen belém az élet.
Jó későn kezdhettük az ebédelést. Megpróbáltunk minden maradékot elfogyasztani. Áron csak a spenótból kért. Mi ketten a halászlével kezdtünk és a nyúl maradékához elfogyasztottuk az összes megmaradt spenótot. Közben felhívott J. Gábor, akiről ezer éve nem hallottam. Segítséget kért, mert most jött ki egy hosszabb elvonó kúráról. Visszafogott voltam, de nem tagadtam meg tőle a segítséget. Eszter alig, Áron pedig egyáltalán nem értette a helyzetet. A hazaindulás előtt lemostam az autót, mert akkor még nem tudtam, hogy zuhogi fog az eső. Nagy nehezen összepakoltunk és elindultunk Béláékhoz. Sajnos a burek pékség az ünnepre való hivatkozással zárva volt. Első alkalom, hogy Béláék személyessen találkoztak Eszterrel. Ott én először csak a SKATE-tel kapcsolatos jó híreket fogadtam, Eszter traccsolt Zsuzsival, Áron pedig a kutyákkal foglalta el magát, majd megszeltük a tortát és szülinapoztunk.
Itthon J. Gábor már a ház előtt várt minket. Feljött, átöltözött, kért egy szál cigarettát és már távozott is. Áron nehezen vette fel az időbeni lefekvés ritmusát. Eszter vitt fel Csabinak is a tortából, de a visszajelzést csak holnap fogom megtudni. Én még egy darabig el voltam foglalva az új kütyümmel, de éjfélre már én is ágyba kerültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése