2014. szeptember 7., vasárnap

Ismét sült cukkini

Nagyon borongós reggelre ébredtem. Áron persze már a számítógép előtt ült. A lustálkodással azért hagytam fel, mert a fejemben tolultak az elintézendő feladatok.

Legelőször elgurultam a Dabi Vegyesboltba és bár már 9 óra fele járt, nagy szerencsémre kaptam egy egész kárpát kenyeret.

Reggelire még az otthonról hozott kenyér se fogyott el, de ennek majd otthon is nagy sikere lesz.
Igyekeztem naprakésszé tenni a blogbejegyzéseimet. Utána felszereltem egy újabb kulcstartót az előszobába, mert a kulcsos szekrény már betelt.

Dél körül elkezdtem készíteni a töltött cukkini tekercset. Hogy a múlt heti kudarcot kijavítsam, most nagyon odafigyeltem. Az új hámozó egészen szuper, ez már egy fél  sikert előlegez meg. segített a sajt reszelésben.

Közben átnéztem Áron matek leckéjét. A feladatokban egyetlen hiba sem volt, viszont az írása olyan kriminálisan csúnya, hogy szépen megkértem, írja le még egyszer.

Előmelegítettem a sütőt és közben elkészítettem a tölteléket. (apróra vágott füstölt császárszalonna, hagyma, apróra vágott paradicsom, penészes kék sajt,

bazsalikom,  amit Áron hozott a kertből) mindez megpirongatva és megszórva borssal, oregánóval.

Ez alkalommal nagyon finomra sikerült a sült töltött cukkini tekercs, amit rizzsel és majonézzel ettünk. Sikerült a annyit készítenem, hogy még Möcinek is tudjunk vinni belőle.

Ebéd után még meg tudtam nézni a Forma 1 második részét.

A készülődés haza, a pakolás, beleértve Mannát is, már annyira része az életünknek, hogy néha valóban úgy élünk, mint az albán menekültek. Az már egy másik kérdés, hogy ezt szeretjük és ebben jól érezzük magunkat. A kefir termelést is át kell költöztetni Budapestre.

Koránra terveztük a haza indulást, de mire délután mindennel elkészültünk (alma szedés, locsolás), addigra már hat óra lett.  Az úton számolgattunk is Áronnal, hogy ha vasárnaponként délután 5-kor indulnánk és 6-tól 7-ig zongoraóra Mariannál, akkor 1/2 8-ra haza tudna érni és az még belefér az estébe.

Itthon szervezett kipakolás és már kezdődhetett volna a vacsora. Emőke és Áron még nem voltak éhesek, ezért csak ketten falatoztunk a maradék sült cukkini tekercsekből. Hozzá unicum, rozé és sör.
Möcinek is ízlett a főztöm (mivel olyan szó nincs, hogy "süttetem").

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése