Reggel sikerült Áront lebeszélnem arról a pulcsiról, amit már hétfő óta hord és helyette felvett egy tisztát. Időben indult el a suliba, de sajnos hiába jönne korán haza, nem tudunk menni Dömsödre, mert nekik holnap is lesz tanítás. Emővel megbeszéltük, hogy akkor ezt a hétvégét itt fogjuk tölteni Budapesten, mert annak nincs sok értelme, hogy csak oda-vissza rohanjunk.
Reggeli után levagdostam egy nagy zacskó áztatni való bélyeget és újra átszámoltam a napelem projekt megtérülését. Közben megérkezett az update-elt árajánlat, amelyiknek alacsonyabbnak kellett volna lennie a korábbinál, de miután a cég észlelte, hogy mennyire beindultam 250.000.- forinttal emelte az árat. Na nem, ennyire nem sürgős a legújabb technika. Lehet, hogy csak jövő tavasszal indítjuk el a projektet és még az is lehet, hogy később, de a feasibility study-nak egy pozitív mérleget kell adnia.
Nyuggeréktól felhoztam az ebédet. Kérték, ha lehet, akkor még ma vigyem vissza a kimosott ételhordót.
Délután leáztattam a bélyegeket és ki is teregettem. Möci négy körül ért haza és azt javasolta, hogy tegyünk egy kőrt Gazdagréten. Ez azzal fejeződött be, hogy menjünk be néhány péksüteményért a Spar-ba. Naná, hogy tíz kiló árúval jöttünk ki. Nekem a szemem se rebbent, mivel én ismerve Emőt előre tudtam.
Itthon azután nekiálltunk szendvicseket készíteni. Amikor Áron hazaérkezett a suliból, ő is szívesen csatlakozott.
Én a sok halogatás után végre lekezdtem pucolni a szülinapi buli diótortájához a diót. A probléma csak az volt, hogy Emő és Áron gyorsabban csipegettek a dióból, mint ahogy én pucoltam,
'/4 7-kor Áron menetrend szerint bemutatta a házi feladatát és eelkezdett rendet csinálni a szobájában.
Nem ért ugyan a végére, de legalább időben lefeküdt aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése