Naná, hogy a piaccal kezdtünk. Emőke a lelkünkre kötötte, hogy neki is szóljunk, mert velünk szeretne jönni, de reggel, amikor szóltunk, csak egy halkat morgott, majd megfordult a takaró alatt. Möci kipróbálta, hogy egy másik néninél vajjon milyen a tojás, mivel 40 forint helyett csak 35 forint volt darabja, de otthon már megbánta. Sok mindent vettünk. Möci készítette a reggelit én begyújtottam a cserépkályhába és megpróbáltam új gumival ellátni a hátsó ablaktörlőt. Reggeli után szabadfoglalkozás. Én Mozart Requiem-et hallgattam és vezényeltem. Emőkével elmentem felkutatni a kiscicákat. Meg is találtuk, annál a szomszédnál, akiket a stégről már egy évtizede ismerek, de csak most derült ki róluk, hogy ők is a Gazdagréten laknak. Emőke azt már tudja, hogy a két kiscica közül melyik tetszik neki, de azt még nem tudja eldönteni, hogy elhozza-e Gazdagrétre vagy se. Möci készített egy nagyon finom zöldséges csirkelevest. Én elővettem a tegnap megkevert kapros juhtúrós sztrrapacskát és megfőztem.
Megirigyeltük, hogy Zoli bácsi milyen szépen felásta a vetemémyes kertjét, ezért mi is elkezdtük az újonnan kijelölt helyen felásni. Emőke sokkal többet ásott mint én, de még így sem lettünk készen. Igaz, hogy sok épitkezési törmeléket, betondarabokat is találtunk az új helyen. Ebéd után segítettem Emőnek a nagy csomag spenótot megpucolni. Befejeztem a bélyeg áztatást és mint aki jól végezte a dolgát leültünk megnézni az X Faktort. Emő menetrendszerűen bekapcsolta a szaunát és utána már csak az "Ősz NewYorkban" filmet néztük meg. Szerintem ezt a témát bő negyven évvel ezelőtt Erich Segal forgatókönyve alapján sokkal hihetőbb formában és főleg jobb filmen láthattuk a "Love Story"-ban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése