2012. november 12., hétfő

Fogadó óra

Emő ezt a hétfőt lecsúsztatta, így azután reggel nem kellett korán kelnünk. Csak Áront kellett idejében elindítani a suliba. Utána nyugodtan megreggeliztünk. Emő felment gályázni, én pedig bementem a bányába. Útközben még megvettem a karnishoz a csavarokat.
Bent csak egy rövid konzultáció a szokásos kávé mellett és már mentem is tovább. Az Auchanban vettem apróságokat, többek között sonkát, tojást és Mörcinek macskakaját. Bementem az ottani óráshoz, hogy tegyenek a karórámba új gombelemet.
Felkerestem Budaörs Ipartelepen a napelem szerelő céget, hogy az árajánlatukat finomítva rendeljem meg a dömsödi házra a napelem rendszert.Az ár tekintetében nem tudtunk közös nevezőre jutni, ezért azt javasoltam, hogy halasszuk el a megrendelést egy hónappal, hátha addig még tovább csökkennek a napelem árak.Az ellenérv az volt, hogy akkor ugyanannyival késik az ELMŰ engedélye is, mert az kétszre 30 nap és nem fogom tudni tavaszra beindítani a rendszert. Erre azt merészeltem javasolni, hogy a cég indítsa el az engedélyeztetési eljárást. Ennek semmi akadálya, ha azt előre kifizetem volt a válasz. Nem, azt csak akkor fizetem ki, ha a bekerülési ár nekem is megfelelő lesz és megrendelem a rendszert. Végül ebben maradtunk.
Itthon nekiálltam a függönykarnis projektnek. Nagyon lassan szántam rá magam, mivel a legrondább művelettel kell kezdeni. Be kell a beton mennyezetbe fúrni négy lukat a tipliknek. Átöltöztem és rajta. Alig, hogy elkészült a négy luk, indulnunk kellett a suliba a fogadóórákra. Áron nem jött meg a megbeszélt 3/4 5-re, de mi indultunk, mert attól tartottunk, hogy nagy sorban állás lesz a tanároknál. Zoli bácsinak elmaradt a fogadó órája, mert sajnálatos módon foci balesetet szenvedett és begipszelték a lábát. Üzentünk neki, hogy jobbulást kívánunk. Judit néni, aki a németet tanítja  drámáról számolt be Áron előmenetelével kapcsolatban. Hat darab egyese van idáig, mert hol a felszerelése, hol a házi feladata hiányzik. Teljesen magam alatt voltam és csak Emő vígasztalása tartott talpon. Miközben a pofámról lesült a bőr, hogy pont az én fiammal történik mindez, aki a német gyakorlásokat tartja ötödik éve. Csanád és Kamel voltak a bezzeg gyerekek. Megígértem Judit néninek, hogy nagyon a körmére fogok nézni a fiúnak. A technika tanára Józsi bácsi csak jókat mondott Áronról. A Környezet Ismeretek tanítónénije, Ildikó néni se panaszkodott nagyon, mert az kiderült a számára, hogy Áron mennyire szereti az állatokat és a természetet, de azt nehezményezte, hogy Áron nem végez gyűjtéseket, nem készített gipsz figurákat, mint a többiek. Attila bácsi, a matek tanár szinte az osztály legjobb matekosának tartja Áront, de a munkájával ő sincs 100 %-osan megelégedve.  Már majdnem nyolc óra volt, amire lógó orral elhagytuk az iskolát. Emő megtiltotta, hogy otthon akár a hangomat is felemeljem, de elhatároztuk, hogy most egy darabig nem lesz se TV, se kompmuter és kütyü mindaddig, amíg Áron suli dolgai nem jönnek rendbe.
Hazafele beugrottunk a MATCH-ba egy kis saláta alapanyagért és amíg Möci összeszedte Áront és saját magát, közösen elkészítették a matek házira kapott téglatestet kartonból én pedig addig megsütöttem tíz szelet lazacot és elkészítettem a salátát. Áthívtuk Emőkét is és négyen vacsoráztunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése