2012. november 17., szombat

szaunában a család

Áron nem vette komolyan, hogy a számítógéptől átmenetileg el van tiltva és kora reggel bekapcsolta a számítógépet. A szokásosnál később indultunk a piacra. Tojás, szalonna, szalámi, méz, paprika, hagyma, kárpát kenyér és citrom, amiket vettünk. Nagyon siettünk haza, mert mindenki éhen akart halni. Közben telefonáltunk a fodrászatba, de csak jövő szombaton tudnak minket fogadni.
Nagy terűlj-terűlj asztalka és egy hosszúra nyúlt reggeli.
Áronnak szigorúan hozzá kellett kezdenie a leckeírásnak. Sajnos itthon is tapasztalom, amikre a tanítónénik panaszkodtak, mármint, hogy Áron nem tud koncentrálni és mindennel foglalkozik, ahelyett, hogy a leckére öszpontosítana.
A szabadfoglalkozás alatt kicseréltem a CO riasztóban az elemet és WD 40-nel és megtisztítottam a fűtés távkapcsoló különböző érintkezőit. Begyújtottam a cserépkályhába.  Odakünn hűvös van, de süt a nap, viszont idebent nagyon jó az idő. Elkezdtem egy újabb adag diót törni a szülinapi tortához.
Emő  főzi az ebédet én pedig levágok egy adag bélyeget áztatásra. Egyszerű, de nagyon finom csurgatott tojásleves volt az ebéd vargabélessel.
Késő délután végre eljutottunk odáig, hogy kikérdezhettem Árontól  a németet, de abban sem volt köszönet. Ezért szigorúbbra vettem a figurát és elkezdtem szavanként vele együtt tanulni.
Hat óra tájban Emő bekapcsolta a szaunát. Nagyon jó kis hármast alkottunk a szaunában. Úgy néztünk ki mint egy jó kis család. Közben Emőke hívott minket Skype-on, mert irigyelte, hogy mi itt ilyen jól érezzük magunkat nélküle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése