Áron nagyon drága volt reggel. Kávéval ébresztett minket. A reggeli készítésében is sokat segédkezett. Olyan gazdag volt a reggei, hogy az angol királynő is megirigyelte volna. Délelőtt kiteregettem a leáztatott bélyegeket, majd átvettünk Emővel egy angol leckét. Meg kellett hogy dícsérjem, mert most mindent tudott. Bár tegnap beígértem, hogy ma Áronnal is folytatjuk a német tanulást, de azt valahogyan mindig elbliccelte.
Végre egy kicsit kisütött a napocska. Ebédre csak a csurgatott tojásleves maradékát és a vargabélest ettük. 12 óra fele elindultunk egy nagy sétára. Áron adta meg az útvonalat. Amikor már majdnem hazaértünk, Áron ráköszönt az egyik horgászra és kérte, maradhasson egy negyed órát. Hazatérve Emő összeállította a rakott káőpsztát és be is tette a sütőbe. Áron negyedórájából több mint egy óra lett. Azzal próbált vígasztalni, hogy a bácsitól kapott néhány keszeget. Amikor hozzákezdtem a pucolásukhoz, kiderült, hogy a néhány, az 24 darab. Beleőszültem amíg mindet megpucoltam. Amíg a keszegeket pucoltam, addi Emő és Áron pakoltak. Úgy terveztük, hogy Gazdagréten fogunk vacsorázni és otthon nézzük a Forma 1-et. Már besötétedett, amikor elindultunk. Először át kellett vinnünk a hal hulladékokat Dezsőnek.
Itthon nem vártuk meg, amíg Emőke hazajön, leültünk vacsorázni és a Forma 1-et már egy sörrel kisérve néztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése