8-kor ébredtem, de csak egy órával később mentem le, hogy a
cserépkályhába begyújtva rásegítsek a fűtésre.
Reggelire a serpenyőben szalonna és füstölt tarja maradékok
sültek az apróra vágott hagyma társaságában és arra ütöttem tojást.
Az angol anyagok letöltésével telik a délelőtt.
Addig nem szeretném elkezdeni az ebéd és a vacsora
készítését, amíg Áron nem érkezik meg, mert az lenne majd a javaslatom, hogy
sétáljunk el Klári által is dicsért Mizsei kajáldába.
Végül kétszer mentem ki Áron elé a buszmegállóhoz. ½ 4-kor
és 21:05-re.
Áron a második időpontban pontosan érkezett. Örülök, hogy
kimentem elé és nem kellett a rossz közvilágítás mellett, a sötét utcákon,
kutyaugatással kisérve egyedül jönnie.
Díjazta, hogy milyen jó meleg van a házban és rögtön
megkérdezte, hogy mi a Wifi jelszó, mert az új notebookjával itt még nem ment
fel a netre.
Áron nem volt éhes, mert otthon megette az összes rakott
kelkáposztát, aminek örültem, de itt egyedül kellett vacsoráznom. (sült
szalonna, csípős paprika és friss kenyér.)
Áront megkérdeztem, hogy a Karácsonyi szünetben mi lesz a
kötelező olvasmány. Azt mondták, hogy mindenki választhat magának egy
Kosztolányi művet. Tudom, hogy az „Édes Anna”-t
már olvasta, ezért a „Pacsirta”-t fogom ajánlani, de előbb meg fogom nézni még
egyszer a filmet (Nagy Annával), hogy vajon még ma is úgy tetszik, mint
egykoron.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése