Reggel még vitatott volt, hogy Áron menjen-e iskolába, mert egy kicsit köhögött és érezni lehetett, hogy a torka sérült, vagy inkább pihenjen egy napot itthon. Én azon a véleményen voltam, ha nincs hőemelkedése, akkor menjen. Bekészítettem a fogmosó pohár mellé egy kis langyos Phlogosolos gargalizálót. Főztem neki egy kakukkfű teát mézzel és belediktáltam egy kávéskanál mézes citromos céklareszeléket. Kértem, hogy engedje meg, hogy ma kivételesen autóval vihessem az iskolába. Még az utolsó pillanatban elkértem a Tájékoztatóját és amikor azt mondta, hogy Ági néni beszedte, akkor csak az elveim akadályoztak meg abban, hogy le ne keverjek egy nagy pofont. Kiborítottuk a táskát, belelapoztam a Tájékoztatóba és 29 (azaz Huszonkilenc) bejegyzést kellett aláírnom. Csak annyit mondtam, hogy szeretném, ha ez mégegyszer nem fordulna elő. A suliban Ági nénit megkértem, ha nagyon csípős az idő, akkor a szünetekben Áronnak ne kelljen ma kimennie az udvarra.
Nagyon sűrű volt a napom. Először is tettem még egy kőrt a TESCO-ban. Remélem, hogy most már semmi nem marad ki a péntekre való bevásárolni valók közül.
Ahhoz, hogy Szilviának segíteni tudjak, felhívtam a végrehajtó ügyvédi irodát. Az ügy nem sokat haladt előre és tanácsokat is csak szűkmarkúan tudtak adni.
Nekikezdtem a pizza meggyúrásának és feldíszítésének.
A fiúk kis késésssel négy óra körül érkeztek, és mivel holnap Környezetismeretekből fognak felmérőt írni németül, ezért a szótanulási versenyt a gyümölcsök, zöldségek témaköréből tartottuk. A hagyomány szerint Csanád lett az első, Áron a második és Kamel a harmadik. Ahogy Áron megjegyezte, igaz, hogy csak hárman indultak, de mind a hárman dobogós helyen végeztek. A fiúk szerint minden idők legfinomabb pizzáját sikerült elkészítenem. Ilit is meghívtuk egy szeletre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése