2011. december 1., csütörtök

Okmányiroda

Reggel hallgatólagosan Áronra bíztam, hogy megy-e iskolába vagy sem. Tapintással úgy éreztem, hogy nincs hőemelkedése, de azért nagyon odafigyeltem, hogy van-e levertsége és milyen az étvágya. Reggelire készítettem neki egy melegszendvicset kaukázusi kefírrel és kikészítettem néhány cikk finom dömsödi almát és egy kávéskanálnyi citromos, mézes céklasűrítményt.
Az erkélyről integetve, örömmel nyugtáztam, hogy Áron a dögnehéz iskolatáskáját a beépített görgőin húzza.
Kényelmesen megreggelizve hozzákezdtem a felhalmozódott teendőimhez. Két hónapi várakozás után megérkezett az ellopott autónkról a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat. Mostantól kezdődhet a harc a biztosítóval.
Azzal kezdtem, hogy az Okmányirodában kivonattam a forgalomból az ellopott autót. Ráadásul még a kivonásért is illetéket kell fizetni. A jövő nekem azt sugalljat, hogy mérni fogják a légzésszámot és minden levegővételért kell majd száz forintot fizetni. Ha egy levegővétel kimarad, azért majd csak ötvenet.
Utána hazarohantam és bekaptam egy lazacos almás-hagymás ebédet és már indultam is angolra.
Jó volt a társaság. Laura hozott a saját szülinapjára egy csomó Bauntit és Mars szeletet.
Nem sokkal öt után értem haza. Enikő csak később jött a bélyegekért.

Bence pontosan fél hatra érkezett. Azokat a feledatokat, amiket legutóbb adtam neki nem készítette el, de az óra jó volt. Áron óra közben érkezett meg, de a szobáját sem egy, sem két óra alatt nem sikerült rendbehoznia. Igaz, hogy közben megfürdött, de szerintem az is csak inkább lego hajóúsztatás volt, mint fürdés.
Vacsorára sült lazacot tálaltam majonézes rizzsel. Csak nyolc óra után jutottunk el oda, hogy megnézzem az üzenő füzetét, a tájékoztatót, a leckefüzetét és a leckét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése