Mentségem csak annyi volt, hogy mindenki később ment le reggelizni. Reggeli után először felmentünk Mátéék szobájába. Áron megtanított mindenkit SET-ezni és nagyon büszke volt, hogy magasan veri a mezőnyt, engem is beleértve, aki pedig már korábban tanultam meg ezt a játékot.
Nóra nagyi javaslatára tettünk egy nagy sétát az Érsekkertben. Visszatérve a szállóba éppen csak hogy el tudtunk búcsúzni a többiektől, akik már ma elindultak haza.
Déután lementünk az uszodába egy kicsit fogócskázni. Utána vacsoráig szabadfoglalkozás volt. Egyszer csak annyira megszállt az ihlet,hogy Áront félre kellett tóljam a Notebooktól, mert hirtelen meg akartam írni a levelet a Fürdő Igazgatóságnak. Laci biztosan pozitívan fogja fogadni a tervemet.
A vacsoránál nagyi nagyon meglepődött, amikor bejelentettem, hogy úgy egyen mindenki, hogy ez az utolsó vacsora.Valahogy ő elfelejtette, hogy így terveztük, sőt ő is így foglalta le a szobáinkat. Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban veszem észre, hogy romlik az emlékező tehetsége. Van olyan történet, amit az elmúlt néhány hét alatt ötödször mesélt el, úgy mintha most mondaná ezt először.
Estére Eszter javasolt egy filmet (Ház a tónál), ami tetszett ugyan, de a realista fejem nehezen fogadta be ezt az időeltolódásos absztrakciót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése