Napelem bővítése

Már kora reggel éreztem, hogy ez egy izgalmas nap lesz ez a mai. Áron azzal búcsúzott el, hogy megkapta mind a két napra a szabadon elkölthető ebédpénzét. Közben megbeszéltük, hogy a mai zongora órán átmenetileg elbúcsúzik Marianntól. Kifizeti az elmaradt tartozásunkat, megköszöni ezt a tanévet és megbeszéli, hogy az első zongoraóra szeptember 4-én csütörtökön 3/4 4-kor kezdődjön.

Reggel még hívott Dénes úr, hogy közölje a rossz hírt, hogy a kompresszor nem javítható és azt javasolja, hogy inkább nézzünk egyet a bontóban. Neki van bontós ismerőse, majd megpróbál segíteni.

Én is elkezdtem készülődni. Elkészítettem a reggelimet, sőt még az útra is csomagoltam magamnak két szelet vajas kenyeret füstölt tarjával, sajttal és hozzá egy zöldpaprikát is. Nem tudtam a terv szerinti nyolckor indulni, de nem sokkal később már a 108-as buszon ültem. Utána M4, M3 és mire a Népligeti busz pályaudvaron megkérdeztem, hogy mikor indul a busz Dömsödre, nagy szerencsémre mondták, hogy 9:05-kor azaz két perc múlva.

A buszon nagyon kényelmesen utaztam. Olvasgattam az angol nyelvű könyvemet és néhány új szót ki is írogattam a kütyümbe.

Dömsödön leszállva a CBA-ban kezdtem, vettem lecsónak való paprikát és lecsó kolbászt. Paradicsomjuk nem volt, azt a piacon vettem meg. Jobb lett volna ha a paprikát is itt veszem, mert a CBA-ban 89.- forint volt egy darab, a piacon pedig 320.- Ft/kg. Juliska néni szomszédjától vettem egy szép darab sonkát, gondolva arra, hogy abból is finom lesz a lecsóba.

A Dabi Vegyesboltban vettem még egy vekni kenyeret, azután így megpakolva, mint egy málhás szamár mentem a bázisra. Juditot  és Lacit üdvözöltem. Kérdezték, hogy hogyhogy egyedül és gyalog. Röviden elmondtam az autó klímájának a történetét, mire Judit rászólt a Lacira, hogy üljön be az autóba és szállítson engem haza (mármint a bázisra). Szerencsémre a napelem szerelők lassabban jöttek mint én és még nem értek ide.

A legfontosabb dologgal kezdtem. Feri módszerét pontosan követve feltöltöttem a szivattyú rendszerét, amit meghálált és már az első indításra úgy köhögött, hogy éreztem, ebből nemsokára víz lesz. Pár perc múlva teljes nyomással be is indult és locsolhattam a 3-4 nap alatt teljesen kiszáradt veteményeseket.

A múlt vasárnapi gyomlálás meghálálta magát, a zeller és a karfiol is beindulni látszott. Mire befejeztem a locsolást az urak is megjöttek a nagy Ford szekrényes autójukkal. Azonnal munkához láttak.

Elővettem a kerékpárt, lekaptam egy hátizsákot a fogasról és elindultam az Ital Diszkont-ba. Vettem egy nagy kozel sört és egy üveg Unicumot. Möcinek teljesen igaza volt, amikor a biciklik állapotára panaszkodott, mert az enyémnek például állandóan lelazul a bal pedálja és még arra is ügyelnem kell, hogy a csavarját ne veszítsem el.

A mesterek is, én is elfogyasztottuk a tízórainkat és utána kezdődött a telepítési munka. Amiben tudtam vagy kérték abban segítettem, különben meg elkezdtem készíteni az ebédet. Kint a kúp alatt tüzet raktam és a saját technikámmal indult a lecsó projekt.

A mestereknek sem volt egyszerű az életük. Harminc fok fölötti hőmérsékleten a tetőn dolgozni nem könnyű. Időnként beindították a szivattyút és lezuhanyoztak. Szerencsére a hűtőben volt elegendő ásványvíz. Végh úrral kijelöltük az új 1500 W-os inverter helyét a lakásban. Úgy találtuk, hogy az lenne a legjobb, ha a régi 3000 W-os mellé kerülne közvetlenül.

Kora délutánra készült el a lecsó a bográcsban. Négyen ültünk az asztalhoz. Mondhatom, hogy mindenkinek nagyon ízlett a főztöm.

A munkában még hátra volt a kábelezés és végül hat óra után lettek mindennel készen. Ráadásnak kaptam egy rádiós asztali kijelzőt, amivel a lakás bármely pontjáról lehet követni a napelemes rendszer teljesítmény adatait.

Megpróbáltam átutalni Norcikámnak a pénzét, de már csak holnapra vállalta a bank a tranzakciót.

Közben telefonon beszéltem Möcivel. Beszámoltam neki a dolgok állásáról. Möci azt javasolta, hogy Áron inkább szombat reggel jöjjön Dömsödre, mint péntek délután a nagy csúcsforgalomban.

1/2 7-kor búcsúztunk el. Én még próbáltam őket rábeszélni egy úszásra, de már igyekeztek hazafelé. Nekem még hátra maradt a falfúrások okozta romok eltakarítása, de azt én is halogattam és inkább nekiláttam gyomtalanítani, de abban sem voltam elég kitartó, inkább kimentem a Dunára és úsztam egy órát. A víz fantasztikus volt.

Most, hogy már lement a nap, a veteményes kapott még egy kiadós locsolást.

Este megnéztem a labdarúgó VB megnyitóját és a Brazília-Horvátország focimeccset. A megnyitó ünnepségi ceremónia gyönyörű volt. A meccs után kefir ceremónia, zuhanyozás és zuhanás az ágyba.