Áron egyedül jön Dömsödre

Már hét körül ébredtem. Bár nagyon jó itt, de egyedül mégsem olyan jó, mint a mikor itt van az egész család.
Hiányzik Áron és Möci, akik ilyenkor már ülnek a saját számítógépjük előtt. Nincs itt a Manna se, aki azért ébreszt úgy, hogy odadugja a nedves orrát, hogy engedjem már ki, mert neki kint lenne dolga.

Az idő egy kicsit borúsabb, mint tegnap volt.

Möci telefonált, hogy nagyon ideges a holnapi írásbeli vizsga miatt. Úgy döntött, hogy Áron mégsem holnap reggel, hanem már ma délben indítja útnak, mivel ma már csak négy órájuk van és így korábban tud elindulni.

Addig végeztem a locsolással, amíg nem tűz a délelőtti nap.

Reggelire szívesen megettem volna a maradék lecsót, de ezt előttem már megtette valaki más (kutya vagy macska), mert tegnap kint felejtettem a kúp alatt. Helyette a lecsó készítésből megmaradt lecsókolbászt és egy lágy tojást készítettem magamnak.

Délelőtt átmentem Gabikáékhoz és amíg Feri megjavította a kerékpáromon a baloldali pedált, ami folyton le akar esni, mert a rögzítő csavarja folyton lelazul, addig én Gabikának feltelepítettem az iReadert, mert már régóta szeretne egy E-book olvasót.

Möci ismét hívott, hogy Áron időben elindult, hogy elérve a kétórásit a Népligetben három előtt pár perccel ide érjen. Ennek nagyon megörültem. Igyekeztem befejezni a kert munkát és időben felpattantam a biciklire. Három előtt öt perccel jött is egy busz Budapestről, de a leszállók között Áron sehol. Arra gondoltam, hogy biztosan lekéste és majd egy órával későbbivel érkezik. Szerencsémre még ott tébláboltam, amikor, szinte 2-3 perccel később jött még egy Budapestről indult járat és Áron azon volt.

Nagyon megörültünk egymásnak és úgy ünnepeltük meg, hogy Áron, ott helyben meghívott egy fagyira. A bázis felé mind a ketten gyalog mentünk, a biciklit csak toltam magam mellett. Áron sokat mesélt a napjáról és szemmel láthatóan felszabadult, hogy szeptemberig nincs suli.

A délutáni gazolással egyidejűleg leszedtem egy adag zöldborsót, de nem voltam magamban biztos, hogy attól, hogy már a méretük megfelelően nagyok, elég érettek-e.

Semmit nem főztem, helyette kimentünk a Dunára és úsztunk egy nagyot. Bár előtte Áron mindenfélét kitalált, hogy ne kellejen bejönni a vízbe, de a végén bejött.

Kivettem a mélyhűtőből egy régebben készült csirkeaprólék levest és azt melegítettük meg vacsorára. Nem mondom, hogy megnyertem vele a népszerűségi versenyt, de megettük.

Este megnéztük a Foci VB-t és utána párnára hajtottuk a fejünk.