Nyolc óra után arra riadtam fel, hogy Áron már felöltözött és lent számítógépezik. Arra még jól emlékeztem, hogy hajnaltájt egyszer felébredtem és csak nehezen tudtam visszaaludni. Azt a hülyeséget, amit azóta álmodtam, már nem tudtam és nem is akartam összerakni. Gyorsan én is felöltöztem, hogy ha Saciék a 8:55-ös busszal érkeznek, akkor még kiérjünk eléjük.
Amúgy is mentünk a piacra. Nem vettünk semmi különöset csak tojást és sütni való szalonnát. A kisboltban burján kenyeret és sajtot.Amíg a reggeli készült, Áron a házi feladatát készítette. Miután Saciék nem jelentkeztek, indultunk vissza és nekiláttunk a reggelinek. Közben Zoli bácsi jött át, hogy nem tudnék-e adóni annyi pénzt, hogy tudjon kenyeret venni. Részint nem volt apróm, másrészt gyanakodtam, hogy nem is kenyérre kell neki a pénz, ezért inkább levágtam magunknak 2-2 szeletet és a többit neki adtuk.
Alig, hogy befejeztük a reggelit megjelent Gyuri és Saci és nekiláttak a fák metszésének, csinosításának. Nekem a vastagabb ágak lefűrészelése volt a feladatom a láncfűrésszel.
Egy órára felmentettük magunkat a munka alól és elmentünk fodrászkodni. Áronnal közelharcot kellett folytatnom, hogy mennyi legyen levágva a loboncából.
Mire visszatértünk kezdhettem az ebéd készítését. Áron közben ecsetelte a lefűrészelések helyét fagéllel. A lazac háromféle módon került terítékre. Nekem fontos volt, hogy a kóstolók pontozzák a különböző elkészítési módokat, mert csak a nyertes változat kerül be a receptkönyvembe. A kaja mindenkinek nagyon ízlett.
Amikor Saciék elmentek, nekiláttam a lefűrészelt ágak feldarabolásának és a felsőbb fasebek fagélezésének. mire a nap lement, annyira elfáradtam, hogy már csak megfürdeni volt erőm. Még átnéztem Áron házi feladatát, majd korán lefeküdtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése