Reggel ismét megkérdeztem Árontól, hogy mindent átnézett-e a táskájában, hogy be van-e pakolva. Igen, mondta. Ezen megnyugodva, már csak tőmondatokban kérdeztem: Szemüveg? Jaj a szemüvegem mindjárt hozom. Szemüvegtok? Az nincs itt, az bent van a suliban a tornazsákomban, szia apa, rohanok.
Az erkélyről még integettem neki, majd visszatérve a szobába észre vettem, hogy itthon maradt a leckefüzet, az üzenő füzet és a tájékoztató. Áron még nem járt messze, amikor utána kiabáltam és egy kis nylon zacsiban ledobtam mind a hármat.
Megreggeliztem és lassan én is indulni készültem S. Laciékhoz hegeszteni a kerítést. Laci telefonált, hogy ha lehet, akkor 10 óra előtt ne érjek oda, mert lemennek a piacra vásárolni. Ezért előbb meggyúrtam a pizza tésztát és ha nem is díszítettem fel teljesen, de legalább az alapot (oliva olaj, pizza szósz, lila hagyma, hordós káposzta) ráraktam.
Közben Bence apukája lemondta a mai matekot, mert Bence influenza vírustól szenved.
Tíz után nem sokkal megjelentem Laciéknál és fél egyig meghegesztettem a kidőlt, megrongálódott kerítés oszlopokat. Laci hozott haza a hegesztő apparáttal egyetemben. Odaadtam neki a Dehler prospektusokat és néhány lakóautó leírást.
Ebédre elővettem egy káposztás lencsét a mélyhűtőből és feljavítottam egy kis csípős paprikával, utána beküldtem egy sört.
Lassan befejeztem a pizza feldíszítést és vártam a terroristákat. A német gyakorlás jól ment és a pizzának is, mint legtöbbször, sikere volt.
A fiúkért jött Sawsan és Krisztina. Krisztinával jót beszélgettünk, amikor megjött Eszter. Felvitte a Csabi pizzáját. A fiúk lassan elbúcsúztak.
Szia! Küldtem emailt kirándulásról pár napja, megkaptad?
VálaszTörlésMerci