Oszkár telekocsi

Magam is későn ébredtem, de Áront még hagytam tovább aludni.

 

Az első állomás az Újbuda Önkormányzat, ahova be kellett mennem a német Nyugdíj Intézet kérte „életben lét” igazolásért. Igyekeztem úgy felöltözni, hogy úgy nézzek ki, mintha élnék.

Nagy nehezen beparkoltam az Önkormányzat melletti Vincellér utcai töltőoszlop mellé és rácsatlakoztattam az autót, hogy amíg bent kell várakoznom, az autó addig is töltődjön.

Szerencsére hamar sorra kerültem és az aláírt és lepecsételt igazolást még ott helyben feladtam a Nyugdíj Intézetnek, hogy augusztus 15.-ig biztosan megérkezzen.

 

A töltőoszlop teljesítménye felejthető. 29 km-ről 31 km hatótávig töltött.

 

Onnan egy komolyabb helyre gurultam (Nissan Centrum). Feltettem a töltőre az autót.

 

Kényelmesen kipakoltam a cuccaimat (notebook és a töltője, kütyü és a töltője). Elfogyasztottam a jégbehűtött cólát és főztem magamnak egy kávét.

 

Amíg az autó töltődött, megnéztem a leveleimet.

 

Közben Adri is hívott, hogy akkor felugorhat-e a Károlyka (megboldogult édesapám) ütve fúrójáért és a kínából vásárolt fűtőszálért. Igen, de ha mi már nem leszünk otthon, akkor Kati néni majd odaadja.

 

Kettőkor hívott az Oszkáros utasom, hogy akkor ő és a párja 1/3-kor ott lesznek a Gazdagréti tér 1.-nél, mert mennének velünk Budaörsre az Outlet-be. OK, mi is ott leszünk.

Hazamentem és kértem Áront, hogy a fúrót és a fűtőszálat vigye be Kati nénihez és időben üljön be az autóba.

 

A fiatal pár megjött és hátra ült, Áron pedig előre az autóban.

 

Még annyit megkérdeztem tőlük, hogy mit terveznek vásárolni az Outlet-ben. Mondták, hogy egy esküvői inget, mert szeptember 8.-án lesz az esküvőjük.

 

Amikor az Outlet-nél kiszálltak, megkérdezték, hogy mivel tartoznak. Én mondtam, hogy semmivel, ez a mi nászajándékunk. De legalább Áronnak egy jégkrémre valót – mondták. Mire Áron: „Sok boldogságot kívánunk.” Én pedig nagyon büszke voltam a fiamra.

 

Jöttünk tovább Dömsöd felé. Se TESCO, se hekk sütöde, csak irány Dömsöd. Se TESCO, se hekk sütöde, csak irány Dömsöd. Na, jó, azért Kiskunlacházán vettem két nagy szelet pizzát és néhány rozsos zsömlét, a dömsödi hentesnél egy szál sütni való kolbászt és három pár virslit és a kislánynál egy fél görögdinnyét.

 

Az Ital Diszkont-ot csak egy üveg Unicum és nagy Kozel miatt látogattuk meg.

 

Manna megint nagy reklamációval fogadott, amit csak egy kis száraz kajával tudtunk csillapítani.

 

A kirámoláskor Áron bevallotta, hogy amíg én a hentesnél jártam, addig ő egy picit csipegetett a pizzából, illetve az egyik szeletet megette.

 

Az érkezésünk után öt perccel már csobbantunk a Dunába. Én csak egy oda-vissza úszás után melegítettem meg a saját pizza részemet a sütőben, mert a mikró nem működik. Nem működhet mindig minden tökéletesen. Valaminek mindig el kell romlania.

 

Ferinek segítettem hazavinnie a szörfjét, ami után megittunk egy-egy sört.

 

A kertész hívott telefonon, hogy akkor a holnapi barter angol meglesz-e tartva. Igen, várjuk.

 

Mivel a meteorológia esőt és vihart ígért, az esti locsolás elmaradt.