Emőke forró
tejeskávéval ébresztett. Még csomagoltam neki egy kis császárkörtét és ¾ 9-kor
kivittem a buszmegállóhoz.
Visszafele a piacon
vettem paradicsomot, újhagymát és tojást a reggelihez. Már pont a kapunál
voltam, amikor Gabikáék hozták a rekesz szódavizet.
A fiúk még éppen csak
hogy ébredeztek.
Áron elvállalta, hogy
elkészíti a reggelit, de kérte, hogy hozzak kenyeret, meg üdítő italokat, addig
ők kimennek horgászni. Majdnem mindent meghoztam, még kirántanivaló
felszeletelt csirkemellet és ketchup-ot is.
A reggeliből nekem már
csak a kihűlt hekk maradt.
A mosogatógépnek
valami hibája adódott, mert többször is próbálkoztunk, de nem mos rendesen.
Hívtam egy mosogatógép szerelőt Kiskunlacházáról, aki előjegyezte, hogy hétfőn
délelőtt idejön és megnézi, hogy mi a baja.
Délben felmásztam a
kúp esőcsatornájához a nagyobbik létrával, hogy a smaragdfa lombjától még
veszélyeztetett kanyarban felszereljem a lombhálót.
Utána csapatostól
kimentünk a Dunára. A fiúk a szörfdeszkával hancúroztak, én pedig úsztam egy
jót.
A kerti munkától
akarattal megkíméltem a fiúkat, hogy felhőtlenül érezzék jól magukat.
Bejőve – de ez már ½ 6
-, elkezdtem készíteni az ebédet. Már fel voltak vágva a szárnyak, amikor a Leó
bejelentette, hogy ő nem kér buffallóit, mert ő nem szereti, ha patadicsomos a csirkeszárny, ő inkább rántva kéri. Nosza, gyorsan
elővettem még két tányért a tojásnak és a prézlinek. Áron és Leó imitálták a
mosogatást, Arti viszont nagyon ügyesen segített a panírozásban.
Könnyű volt a
helyzetem, mert csak három félét kellett készítenem: (bufallói csípős, bufallói
nem csípős és rántott.)
Hat óra után már
tálalható állapotban volt a kaja. Mindenkinek nagyon ízlett. Leó még hagyott
helyet a gyomrában egy szelet görögdinnyének is.
Vacsora után a fiúk
elfoglalták Emőke szobáját, mivel ott lég kondi is van. Én kimentem és egy órát
locsoltam, mert a növények nagyon szomjaztak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése