Einhell

Reggelire májpástétom rozskenyérrel, lágy tojás és tejeskávé.

 

Szedelődzködöm, mert azt tervezem, hogy a láncfűrészt beviszem az Einhell szervizbe (X. Mázsa tér 6.)

 

Mivel csak 80 km-t írt ki hátralévő hatótávnak a LEAF, gondoltam nem kockáztatok és először a Nissan centrumot célzom meg és majd feltöltve megyek tovább.

 

½ 12-re értem oda és még így is maradt az autóban 50 km. Ezt még ma se értem teljesen, hogyan tesz meg 60 km-t, miközben csak 30 km-rel csökken a hatótáv. Felcsatlakoztattam az autót a töltőre, leültem a légkondicionált ügyfélfogadóba, kivettem a hűtőből egy italt és a notebookkal felcsatlakoztam az Internetre megnézni és megválaszolni a leveleimet.

 

Az Einhell szervizt elég nehezen találtam meg, mert Mázsa tér már meglett volna, de se a 6. se az 5-7. nem volt megtalálható. Végül feladtam, hogy a navigációra támaszkodjam, amikor egy járókelő elmagyarázta, hogy hol találom a szervizt.

 

A szervizben készségesek voltak, de a láncfűrészről nem volt beazonosítható, hogy milyen gyártmányú és ezért nem is voltak hajlandóak munkalappal javításra felvenniük.

 

Kérésemre bizalmi alapon otthagyhattam és majd egy szakember kollégájuk megnézi, hogy megtudják-e javítani, a többiről, majd telefonon egyezkedünk. Egy biztos. hogy alkatrészt nem fognak tudni hozzá rendelni, mert ez nem Einhell gyártmány.

 

Minden esetre vettem náluk egy vadi új eredeti Einhell láncfűrészt csekély 28.000.- forintért.

 

Hazamenet Áront az asztali számítógépem előtt találtam. Semmi kétségem nem volt afelől, hogy így fogom találni.

 

Egy kicsit még beleírtam a Száki Sanyi reklamációs levelébe a Toyota felé és sikerült is kinyomtatnom.

 

Nekem vissza kellett mennem Dömsödre, mert Mannát otthagytam és holnap jönnek Szákiék, az öreg és beteg almafát kivágni. Áront megkérdeztem, hogy akar-jönni velem Dömsödre, de neki nem volt kedve. Én nem erőltettem, hogy jöjjön, csak megkérdeztem. Emőkével csak néhány szót váltottam és odaadtam, amiket Dömsödről hoztam neki. (egy üveg baracklekvár és egy üveg kovászos uborka).

 

Elindultam Dömsödre. Útközben betértem a Szigethalmi henteshez. Már készülődtek a pénteki záráshoz, de én még   kértem egy szép nagy darab kövön sütni való oldalast és az azonnali éhenhalás ellen egy darab sült májas hurkát egy sarka kenyérrel és egy csípős káposztával töltött almapaprikát.

 

Manna az érkezésemkor erősen reklamált, hogy: „hol voltál?”

 

Este még bekaptam valamit keveset vacsorára és végeztem egy nagy locsolást.

Az oldalasból készítettem négy nagy kockát, megtűzdeltem fokhagymával és jól megfűszerezve eltettem a hűtőszekrénybe, hadd pácolódjon a holnapi kövön sütésre.