2017. augusztus 18., péntek

Elviszem a fiúkat Horányba


Reggel a fiúk úgy mentek le reggelit készíteni, hogy nekem nem is szóltak. Azt láttam, hogy minden kenyér és minden tojás, minden disznósajt elfogyott, ami egymagában nem is lett volna baj, de hogy a reggelihez semmilyen zöld féleséget (újhagyma, paradicsom, foki) nem fogyasztottak, az már hiba.

Ma a Leó kérésére rántott csirkemell lesz petrezselymes burgonyával. Ez utóbbit Leó kérésére, krumplipürére módosítottunk.

Elkezdtem klopfolni és enyhén fűszerezni a csirkemell szeleteket, Áront pedig megkértem, hogy hozzon egy doboz tojást a panírozáshoz.

11 óra fele megérkezett Dávid a kerti szerszámaival, de először az angol órával kezdtünk. Az óra nem sikerült olyan jóra, mint a múltkori, mert se az írásbeli, se a szóbeli házi feladatára nem készült fel. Mindössze annyit készült, hogy megnézte a Csillagok Háborúját magyar és angol nyelven.

Az óra után ő kiment a kertben munkálkodni, én elkezdtem az ebéd készítését. Arti nagyon ügyesen dolgozott a kezem alá. Feltettük a krumplit főni és bepaníroztam a csirkemell szeleteket. A kis fritőz tegnap még működött, de mára felmondta a szolgálatot. Nem nagy probléma, mert a nagy serpenyőben is ki tudom sütni a rántott szeleteket.

Négykor már tálaltuk az ebédet. A kertészt csak azért nem hívtam meg, mert a krumplipürét elméreteztük és kevés lett.

Az ebéd mindenkinek kedvére valóan sikerült.

Ebéd után, remélve, hogy nemsokára indulunk Horányba, sikerült mozgósítanom a csapatot és 7  óra körül el is tudtunk indulni.

A szigethalmi „tejszínhabos”-nál megálltunk egy fagylalt erejéig, amitől nagy késedelmet szenvedtünk. Ezt növelte, hogy a Váci úton egy karambol miatt letereltek minket az útról. Végül csak néhány perccel, de lekéstük a 8 órás kompot.

A parton lézengő emberek, no meg akik szintén az elterelés miatt érkeztek később, vigasztaltak, hogy ilyen esetben szokott jönni még egy komp ½ 9-kor. Ezért türelmesen vártunk.

A fiúk lementek a vízpartra és József Attilá-san dobálták a kavicsokat.

A túloldalon kikötve Arti már jelezte Norcinak telefonon, hogy nemsokára megérkezünk, valaki sétáljon ki kinyitni a kaput. Mind a hárman bevonultunk. Mindegyik fiú húzta maga után a kis gurulós bőröndjét.

Egy kis túrós sütemény, egy kis görögdinnye és a fiúk már élvezték is a telepen belüli szabadságot.

½ 10 körül elbúcsúztam és komp híján felfele autózva a Tahi hídon át kanyarodtam a 11-es útra és azon gurultam Budapest fele.

Jó későn érkeztem Gazdagrétre. A kapuban hallottam, hogy az éjszakai bagoly lányom még angolozik, de már nem csöngettem be, hanem bekaptam egy kupica unikumot és zuhantam az ágyba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése