császárkörte lekvár

Nyolckor napsütéses reggelre ébredtem. Az idő hűvösre fordult, ebből már nem lesz nyár, hacsak nem vénasszonyok nyara.

A félretett tarjára ütöttem egy tojást és mellé egy tejeskávé, ez lett a reggeli.

Mielőtt még megjött volna a mosogatógép szerelő, elgurultam a vegyesboltba, hogy vegyek üvegeket a lekvár befőzéshez. A vegyes boltban elfogyott, a Gazdabolt pedig ma szünnapos, majd holnap. Egy nagy rozsdamentes fazekat azért vettem, és ha lesz hozzá érkezésem, akkor ma el is kezdem a lekvár befőzést.

Megjött a szerelő és hamar megállapította, hogy a mosogatógépben a két forgó, spriccelő kerék nyílásai vannak eltömődve és emiatt se forogni, se spriccelni nem tud. (Ez a forgó lapát egyébként a magyar tudósnak Segner János András találmányának a Segner keréknek köszönheti a forgását.) Ezeket akkurátusan kitisztogatta, kért 2500.- forintot és azt mondta, hogy most már működni fog. Közben állandóan figyeltem, hogy mit és hogyan csinálja, hogy legközelebb én is meg tudjam csinálni.

Délután elkezdtem a császárkörte lekvár készítését. Hát nagyon macerás egy meló. Ha ebből kellene megélnem éhen is halnék. Este ½ 11-ig tartott a művelet és akkor még nincsenek megtöltve az üvegek, amiket Judittól kaptam kölcsön, amíg nem veszem meg a mienket. Az első buktató a császárkörte megmosása után a magház és a sérült részek eltávolítása valamint a felkockázás.

Valami azt súgta nekem, hogy még egyszer el kellene olvasnom a leírását, hátha azt írja, hogy a mosdatás után hámozzuk meg a körtét. Elolvastam, valóban azt írta. Mekkora marhaság. Ha amúgy is megmosom, miért kell még meg is hámozni. A görögdinnyét sem mossuk meg, csak megesszük, ami belül van. A tojást sem mossuk meg csak felütjük és máris mehet a serpenyőbe vagy a palacsinta tésztába, sőt egyes elméletek szerint nem is szabad megmosni, mert akkor a külső felületén lévő baktériumok bediffundálódik a tojás belsejébe.

Fogadni mernék, hogy Szentgyörgyi Albert professzor úr tanai szerint kimondottan megtiltja, hogy a császárkörtét meghámozzuk, mert akkor igen értékes tápanyagokat hagyunk veszendőbe.

Mire a hét üveg a dunsztolóba került, már nagyon késő lett. Nem is tudom, hogy miért van, - lassan a 80 fele közeledve - arra szükségem, hogy bizonyítsam, én még fahajas, mézes, citromos, vaníliás császárkörte lekvárt is tudok készíteni, arról nem is beszélve, hogy egy kétórás előadásom tiszteletdíjából ennek a mennyiségnek a százszorosát is megvehetném.