Bementem Norci lányomhoz a kórházba

A reggelit még valahogyan összekalapáltam szalonnából, tojásból, újhagymából, paradicsomból és csípős paprikából, de a tejeskávéba már nem jutott méz.

Reggeli után nekiveselkedtem a rendcsinálás konyhai részének. Nem volt egyszerű, de legalább ez a része már készen van.

Norcit SMS-ben kérdeztem, hogy mire van vágyása, mit vigyek be délután. Lédús gyümölcsökre lenne vevő, ezért átmentem szedni egy kosár császárkörtét és csomagoltam egy nagyobb darab görögdinnyét.

Már dél körül járt a nap, amikor megjelent Dávid. Az angol leckéjéről csak kutyafuttában említettem a hibákat, miközben mondtam neki, hogy nekem hamarosan indulnom kell a Szent László kórházba Norci lányomhoz.

Még gyorsan megbeszéltük, hogy miket fog csinálni a kertben és hova teszi majd a kulcsot, majd Mannát is és minden fontosabbat bepakoltam és indultam.

Gondoltam, hogy majd Szigethalmon a gyroszosnál bekapok valamit ebéd gyanánt, de pénz nem volt nálam, hitelkártyával ott nem lehetett fizetni. Kérdeztem, hogy merre van itt egy ATM és a Gyümölcshalomhoz irányítottak.

A Gyümölcshalomnál nem működött az ATM. No nem baj, majd a Szigethalom túlsó végén a húsosnál bekapok egy sült kolbászt  mustárral és kenyérrel. Mire odaértem már az éhhalál kerülgetett. Csak a zárt ajtók láttán esett le a tantusz, hogy hiszen ma vasárnap van.

Gondoltam, most már nem állok meg sehol, látni szeretném a lányomat.

A LEAF navigációja ügyesen odavezetett a kórházhoz és a hepatológiát is könnyen megtaláltam.

Norcikám jól van, de nagyon gyenge. A körtének örült a legjobban és elmagyarázta, hogy miképp

szervezte  meg a család nyaralásának az utolsó hetét és abban mi lenne az én feladatom.

Csak egy fél órát töltöttem nála és egy kicsit megnyugodtam, hogy nincs nagy baj. Norci egy kórházi parizeres zsemlével kínálta meg éhező apját.

Hazafele úgy döntöttem, hogy a holnapi sűrű nap miatt az lenne a helyes, ha még most útba ejteném a Nissan Centrumot egy húsz perces töltés erejéig.

Így is lett. Rögtön felment a hatótáv 265 km-re.

Itthon kértem Katikát meg Ilit, hogy vegyenek ki maguknak a kosár körtéből.

Manna, nem törődve a közelgő viharral lekérte magát. Később, amikor Emőke lányom hazaért, megbeszélték, hogy most egy darabig nála lesz. Emőke is hozott át egy kistányér kaját. A két lányom mentett meg attól, hogy éhesen kelljen lefeküdnöm, aludni.