Saul fia

Már jóval nyolc előtt felébredtem, de nem volt kedvem felkelni, mert tudtam, hogy a szurival kellene kezdeni a napot. Inkább lustálkodtam még egy órát és közben minden fontosnak vélt dolgot megnéztem a neten, egy-két levelet meg is válaszoltam és csak 9-kor keltem.

Minden tanítványomnak küldtem egy „Let’s talk in English” Videót.

A reggeli olyan későre húzódott, hogy még akkor is reggeliztünk, amikor Judit és Levente meglátogattak.

Judit hozott egy tányér krémes tortát és egy angolul megválaszolandó levelet, Levi pedig felment Áronnal játszani egy Backgammon-t. Juditnak ma van a szülinapja, fel is köszöntöttem és megkapta a nagyi ránk hagyott pénztárcáját (persze üresen).

Délután még elültettem néhány sor hónapos retket, mivel arra is az volt ráírva, hogy február-március és a jövő héten már március lesz.

Háromkor megettünk egy-egy tányér csirkelevest és a Mannának is juttattunk belőle.

Kezdődhetett az összepakolás és a zsalugáterek bezárása, amiben Áron vajmi keveset tudott segíteni, mert Internet.

Szerencsére még világosban hazaértünk, de Emőke nem volt itthon, mert valószínűleg népi táncolni van. A Judittól kapott tortát igazságosan elharmadoltuk és az Emőke részét a hűtőbe tettük.

Áron még leszaladt venni Mannának száraz és nedves kaját. Magunknak megmelegítettük a grillcsirke maradékát, de juttattunk belőle Mannusnak is.

Áron csak 11 óra után volt hajlandó lefeküdni.

Találtam a neten egy Érdi vállalkozót, aki aquaponiás rendszereket épít. Lehet, hogy fogok kérni tőle egy 4-6 m3 -es rendszerre ajánlatot.

Én nagyon készültem, hogy megnézem a „Saul fia”-t, de nekem egy csalódás volt. Meggyőződésem, hogy aki átélte, illetve túlélte a holokauszt borzalmait, az értette a film minden részletét, de én a felét se. Tudtam, hogy meg kell nézni, de ennyi.