Eszter váratlanul nagyon korán ébredt. Még Áron is aludt, amikor mellettem már kiürült az ágy. Nyolc körül mi is felkeltünk, bekapcsoltuk a sonka alatt a platnit és elindultunk a piacra. Áron először még elkisért a tojásos nénihez, de ott már kérte a zsebpénzét. Vettünk tojást, sóskát, füstölt oldalast, kolbászt meg zöldségeket. A kisboltban még burján kenyeret és tejfölt. Eredetileg egy vekni kárpát kenyeret szerettünk volna venni, de az már elfogyott. Holnapra félretesznek nekünk egy veknit.
Visszatérve a bázisra a reggeli készítése következett. Délelőtt Eszter és Áron tollaslabdáztak a kertben, majd elmentünk egy nagy sétára a kishídhoz. A séta után volt még egy tollaslabdázás, amit csak akkor fejeztek be, amikor már a bableves elkészült. Olyan finom lett a leves, hogy holnapra meghívtuk Emőkét és Balázst is egy ebédre.
Az idő napsütéses, de egy kicsit szele és közepesen hűvös.
Ebéd után Gabikáék átjöttek egy kicsit sütizni, meg kávézni, ami végül parázs politikai vitába fulladt Eszterrel. Mind a ketten mereven képviselték a saját oldalukat és nem tudtak tényeket felsorakoztatva tárgyilagosan közeledni egymás álláspontjához. Csernok Attila erről azt írja, hogy ehhez fel kell nőni és nagyon sokat kell tanulni. Közben Eszter rajzolt.
Délután megint begyújtottam a cserépkályhába. Áron továbbtanulta volna a verset, ha megtalálja a könyvét, amiből tanulnia kell. Keresték. keresték mind a ketten, de sikertelenül. Végül nekem kellett abbahagyni a blogírást és felkutatni a könyvet. Eszter véletlenül eltette a táskájába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése